Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-19 / 273. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET

1983. november 19.

A kép, az érzéki megjelenítés, a költészet elemi tartozéka. Sok olyan költőt ismerünk, aki rajzban, festményben is megpróbálta megragadni a világot. A kétféle tehetség gyakran párosul egymással. Jevgenyij Jevtusenko, a világhírű szovjet költő, drasztikusan bevallja: „A rajzoláshoz, ellentétben elődeimmel, tragikusan tehetségtelen vagyok.” Am képekben látja a világot, ezért fogott fényképezőgépet, ha már a keze nem engedelmeskedik képzeletének. Ehhez a művészethez viszont mostani, Ernst Múzeumban látható kiállításának tanúsága szerint nem is akármilyen tehetsége van. Különös szerencséje, hogy bejárhatta az egész világot. Képein Mongólia, Japán, a Fü- lőp-szigetek, Szingapúr, Ausztrália, New York, Kanada, Anglia, Jugoszlávia, Olaszország, s természetesen a Szovjetunió elevenedik meg. Kevés táj, csendélet, nagyon sok arc, mert Jevtusenkót elsősorban az ember érdekli. A világon mindenült a köznapi, a csendes, a póz nélküli rejtelmeket, a pillanatokat, a rezdülő részleteket látja meg. A kisemberek, az elesettek, az öregek, a kisgyermekek bukkannak föl legtöbbször képein. „A fotográfia — vallja — azok néma monológja, kik nem kaptak szót az irodalomban.”

JEVTUSENKO:

Elmennek az anyák

R. Poszpelovnak

Anyánk elhagy bennünket.

Csöndbe koppan

lassú lépte,

megy-megy, lábujjhegyen, mi meg nyugodtan alszunk,

jóllakottan

s nem rezzenünk e furcsa neszre sem. Elmennek az anyák.

De nem hirtelen mennek, csak mi érezzük olyan hirtelennek. Furcsán. mint nagy teher alatt, előre

dőlnek,

apró léptekkel, lépcsőfokain az időnek így tipegnek.

Egy éven, észbekapva, megjelöljük, mikor lesz születésük

napja.

Késő. Ez már nem mentheti meg sem a mi nyugalmunkat, sem az ő

lelkűket.

Már messze járnak.

Nem térhetnek vissza.

Álomból ocsúdva

egy köd-alak felé —

kapkodunk s faárkunk levegőt szorít

csak,

üvegfal áll tiltón kezünk elé.

Elkéstünk.

Már ütött a szörnyű óra, titkos könnyekre néma vád felel.,. Nézzük:

az.anyák szigorú sorokban mennek, mennek. Elhagynak minket. El.

Képes Géza fordítása