Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-18 / 272. szám

Üveghegyek a Tüade utcán Meifontolt raagsor (3. oldal) A SZOT megtárgyalta Erőteljesebben segíteni a gazdálkodást Blapellátás­ismeretek (5. oldal) lövi heti tv-rádió műsor (7. oldal) érdekvédelemben, de a vál­lalati önállóság növelése mi­att a fő feladatok és problé­mák a legalsó fokon, a bizal­mi munkában jelentkeznek; azon a területen, ahol a szak- szervezetek közvetlenül érint­keznek a. dolgozók tömegei ­(Folytatás a 4. oldalon) Megérdemelt taps (8. oldal) Elutazott Budapestről az osztrák kancellár A szakszervezetek XXIV. kongresszusa óta végzett munkát és az időszerű felada­tokat vitatta meg csütörtöki ülésén a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa. Az ülésen részt vettek Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, a Politikai Bizottság tag­jai is. Az elnökség beszámolóját Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára terjesztette elő. — Ismerjük az ország hely­zetét, érzékeljük a tevékeny­ségünk iránt támasztott nö­vekvő igényeket — mondotta. — Tudjuk, hogy a tagsággal kialakult kapcsolatainkat to­vább kell erősíteni, színvona­lasabban kell képviselni érde­keit és erőteljesebben kell segíteni a gazdálkodást. A szakszervezeteken belül meg­vannak azok az erők, ame­lyek munkánk fejlesztésének biztosítékát jelentik. Ez fon­tos feltétele és biztosítéka a jövőnek. — Az egész világon nehe­zebbé vált a szakszervezetek munkája — mondotta. — Ne­hezebbek a körülmények, na­gyobbak az indulatok és mind mind nehezebb kielégíteni a dolgozók, a tagság jogos igé­nyeit. A gazdasági helyzet nehezebbé válásával nő a tagság várakozása a szak- szervezetek iránt. — A hazánk gazdasági helyzete szabta korlátok is vitathatatlanul befolyásol­ják a szakszervezetek napi tevékenységét, munkáját. Az alapvető szakszervezeti fel­adatok vitelében óhatatlanul némi lanyhulás — beszűkü­lés — következett be. A ter­melés segítésében, a munka­versenyben nehezen bonta­kozik ki az új feladatoknak, irányítási módszereknek megfelelő alkalmazkodás. A bérpolitikával, a szociálpoli­tikával, sőt a kulturális terü­lettel való foglalkozás is gyengült az anyagiak hiánya miatt. Mindezt érzik a dol­gozók. 1957 után jó ütemben, egyenletesen fejlődött a gaz­daság és az életszínvonal! Most sajnos nem ilyen idő­szakban élünk. Már évek óta szakszervezeteknek is az a “legnagyobb gondjuk és cse­lekvésüket az vezérli, hogy segítsék csökkenteni gazda­sági problémáinkat, védeni az A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülésén Lázár György, a Minisztertanács el­nöke felszólalt. életszínvonalat. Arra törek­szünk, hogy még jobb mun­kával hozzájáruljunk ahhoz, hogy minél kevesebb megráz­kódtatás érje hazánkat a kedvezőtlen külső hatások, il­letve saját munkánk fogyaté­kosságai miatt. A dolgozókban továbbra is erős stabilizáló tényező, szi­lárd politikai tőke az a biza­lom, amely pártunk politiká­jának eredményeként 1957 óta létrejött. A dolgozók je­lentős része tudja, hogy — bár helyzetünk nehezebb lett — gazdasági erőnk, életkö­rülményeink létbiztonságot nyújtanak. A nehézségek fel­számolásában azonban nem számíthatunk gyökeres for­dulatra, valamilyen „gazda­sági csodára”. Nehézségeink, feszültségeink csak lassan enyhülnek. — A következő évek mun­kájához jelentős segítséget kaptunk az MSZMP Közpon­ti Bizottságától, amely a kö­zelmúltban állást foglalt a párt szakszervezeti politiká­jának kérdéseiben. Nagy je­lentőségű ez az állásfoglalás, mert összefoglalja és igazolja a párt szakszervezeti politi­kájának eddigi tapasztalatait, és megjelöli további tevé­kenységünk irányát. Különö­sen nagy a jelentősége annak, hogy a Központi Bizottság megerősítette a szakszerveze­tek önállóságáról és szerepé­ről vallott álláspontját. — A szakszervezetek léte­zésének és tevékenységének alapvető része az érdekvéde­lem — mondotta. — Enélkül a szocializmusban sem szak- szervezet a szakszervezet. Az érdekvédelmi munkát azon­ban nem szabad úgy felfog­nunk, hogy az akkor jó, ha minden igényt egyforma erő­vel képviselünk. S nem je­lentheti csupán a követelések benyújtását. A szakszerveze­teknek az érdekvédelem anyagi feltételeinek megte­remtését is segíteniök kell. Méghozzá úgy, hogy az érde­kek érvényesítésének korlá­táit, az egyeztetés konfliktu­sait az érintett dolgozók sze­mélyesen érzékeljék a vitá­kon. A szakszervezetek vala­mennyi szintjén nagyon fon­tos feladatok várnak ránk az Magyarországi hivatalos lá­togatását befejezve csütörtö­kön elutazott Budapestről Fred Sinowatz. Az osztrák szövetségi kancellárral eluta­zott felesége, Hermine Sino­watz. A inagyar és osztrák zászlókkal díszített Keleti pá­lyaudvaron a vendégeket Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke és felesége, Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettes, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter és több más közéleti személyiség búcsúz­tatta. Ott volt Randé Jenő, a Magyar Népköztársaság bé­csi és Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság buda­pesti nagykövete. Úttörők vi­rágcsokrot nyújtottak át Fred Sinowatznak és felesé­gének, akiktől a vendéglátók szívélyes, baráti kézfogással köszöntek el. A magyar—osztrák tárgya­lásról a tárgyaló felek közös közleményt adtak ki. Az Olvasó népért mozgalom konferenciája „Könyvesház“ a kis falvakban „Lelemény és szívósság” — ez a két szó sokszor el­hangzott és elhangzik ma is. az Olvasó népért mozgalom másfél évtizedes munkájá­ban. Annak idején a moz­galom alapítói mondták ki először: sok-sok leleményre és szívósságra van szükség ahhoz, hogy valóban olvasó néppé váljunk. Tíz évvel ez­előtt éppen Nyíregyháza volt a színhelye a mozgalom első országos konferenciá­jának — s most november 21-én Gárdonyban már a harmadik tanácskozást ren­dezik meg. Az eltelt eszten­dők során tapasztalatok garmadája gyűlt össze a mozgalomban — s ezek hasznosítása egyre sürge­tőbb. A gárdonyi országos kon­ferencia előtt a megyei nép­frontbizottság mellett dol­gozó olvasómozgalmi mun­kabizottság áttekintette a szabolcs-szatmári feladato­kat, a sorjázó tennivalókat. A megye sajátos arculatá­hoz igazítják ezeket, egyéni megoldásokra törekszenek. Már eljutottak a községi népfront bizottságokhoz an­nak a felhívásnak a szavai, . melyben „könyvesházak” létrehozására buzdítanak. Könyvesház — a kifeje­zés új, tartalma azonban nem. Lényegében új típusú „olvasókörök” létrehozása a cél azokban a kis falvak­ban, apró településeken, melyek magáramaradásá- ról, „elhagyottságárói” any- nyi szó' esik manapság. Ezekből a kis falvakból fo­kozatosan elköltöztek a köz- igazgatás, a politikai, társa­dalmi élet intézményei, szervezetei, és a székhely­községekbe kerültek. A könyvesház éppen a „kirekesztettek” számára alakul — pontosabban: min­denki számára. Sok az üres helyiség a kisközségekben, melyek kiváló helyet ad- . hatnak: könyveket, újságo­kat, televíziót lehet ide ten­ni — olyan légkört, olyan környezetet teremteni, ahui ! olvasgathat, beszélgethet a betérő. Terítékre kerülhet- ■ nek a napi gondok éppúgy, mint egy-egy jó könyv, \ vagy éppen a politika ese­ményei. Mindehhez természetesen , összefogásra van szükség. A népfrontklubok már jó ala- i pót teremtenek hozzá — el- j kél azonban a segítség. Az ifjúsági szövetség éppúgy ■ részt vehet, mint a téeszek szövetsége vagy éppen a MÉSZÖV, netán a szakszer­vezetek. A lelemény tehát nem hiányzik — most már a szí­vósságra van szükség, hogy valóban a kis falvak köz­életének szívévé váljon a, könyvesház! (tgy) Megnyitották a megyei politikai könyvnapokat Kitüntették a politikai irodalom legiobb terjesztőit November 17-én Mátészal- könyvterjesztést. Idén a Kos­ikán került sor a politikai suth Kiadó megyei kirendelt- könyvnapok megyei megnyi- ségének forgalma várható- tójára. Az eseményen részt an meghaladja á hárommillió vett Nonn György, a Kossuth forintot. Megyénk párttag- Kiadó igazgatója is. A ren- jajnak csaknem húsz száza- dezívénysorozatot Forgács léka rendszeres olvasója az András, a mátészalkai városi- elméleti folyóiratoknak, járási pártbizottság első tit- Az ünnepség előadója vé­kára nyitotta meg, majd gül megköszönte a könyvter- Czirják Ferenc, a megyei jesztők eredményes munká- pártbizottság osztályvezető- ját és a párt megyei végre- je mondott ünnepi beszédet, hajtó bizottsága nevében jó Egyebek között elmondta: munkát kívánt a .terjesztés­megnőtt a szerepük a poditi- hez, a politikai műveltség kai könyveknek. Ezek a mű- fejlesztéséhez, vek nemcsak tájékoztatnak, A városi-járási pártfoizott- hanem utat mutatnak a szűk- ság épületében egyúttal kiál- séges változásokra is. A lítás is nyílt politikai köny- rendszeres olvasás, az ered- vakból, folyóiratokból., ményes politizálás hatással „A politikai irodalom nép­van a jó közösség formálá- szerűsítéséért” kitüntetést sára, a városépítésre, a la- adományozták dr. Vass .la­kosság életkörülményeinek nosnak, a megyei pártbizott- alakúlásáca is. \ könyvek és ság politikai munkatársának, folyóiratok olvasása nélkül A Kiváló Terjesztő ezüstpla- elkópzelhetetlen a politikai kett kitüntetést kapta Bűz- műveltség gyarapítása. ga György, a TITÁSZ cső­idén 22. alkalommal ünne- portvezetője és Papp Sándor, peljük. a politikai könyvna- a mátészalkai szakmunkás- pok eseménysorozatát. Most, képző intézet .tanára. A 20 a hazai és a nemzetközi po- éves terjesztésért emlékjel- litiikai események felgyorsít- vényt kapott Barton Antal lása különös jelentőséget ad mándoki nyugdíjas és Kuz- a rendezvénynek. Részben ma Istvánná, az OTP megyei azért, mert a könyvek és a igazgatóságának dolgozója, folyóiratok sok kérdésre vá- Tízéves terjesztésért emlék- lasizt adnak. A napi politi- jelvényt kapott Tóth József, kai munkában támaszkodni az ÉRDÉRT Vállalat tuzséri lehet és kell a klasszikus po- telepének dolgozója, Posch litikai irodalomra és a leg- József, a megyei tanács dol- újahb,, elméleti értékű mun- gozója, Kazinczi Ferencné, káfcra. a TESZÖV munkatársa, Gaál Az elmúlt másfél évben Gyuláné, az acélárugyár tisza- megyiénkben jelentősen meg- szálkái gyáregységének dol- nőtt a politikai könyvek for- gozója és Danes Pétemé.^a. galrna. A pártszervek és az megyei pártbizottság oktatá- alapszervezetek a politikai si igazgatóságának könyvté- muinka részeként kezelték a rosa. Már csak a szántás van hátra oiésez.» a mező­gazdasági szervezési bizottság A vetés már korábban be­fejeződött és a betakarításból is csak egy-két napra való van még megyénk termelő- szövetkezeteiben, — hangzott el tegnap Nyíregyházán a megyei tanács mezőgazdasági szervezési bizottságának ülé­sén. Csak néhány kukorica- tábla van betakarítatlanul és a cukorrépa egy részét kell a gyárba szállítani. A soron lévő nagy munka az őszi mélyszántás, amelynek 60 százalékával végeztek a gaz­daságok. A cél az, hogy a ke­ményebb fagyok beálltáig ez a szám minél nagyobb le­gyen. Nehezíti a szántást a csapadékhiány, mert a föld igen megfogja az ekét. A ta­laj kötöttsége területenként változó, Nyíregyháza környé­kén egy-egy nagy kategóriá­jú gép még csak-csak elviszi a hat ekefejet, de Szatmár- ban van, ahol még a négy is sok. Megtárgyalták az almaex­port és a burgonyakereskede­lem helyzetét. A szovjet ex­portra eddig 177 ezer tonna alma kelt útra. A szedés és a csomagolás a kertekben már korábban befejeződött, a mostani exportszállítmányo­kat a hűtőtárolókból kisze­dett mennyiségből indítják. A burgonyafelvásárlás a kez­deti viták miatt, amelyek az' árak körül bonyolódtak, elég nehezen indult, de a megegyezés után ütemesen folytatódott. A jelenlegi hely­zetkép alapján a lakosság szükséglete megvan. Más me­gyéknek és a fővárosnak is elegendőt tudnak szállítani. A szervezési bizottságnak egyébként ez volt az idei utolsó tanácskozása, ezért át­tekintették az egész évi mun­kát. Megállapították, hogy a bizottság tevékenysége jól já­rult hozzá a felmerült prob­lémák megoldásához, egyben felkérték a részt vevő terme­lő és forgalmazó cégek kép­viselőit, hogy javaslataikkal 1984-ben tegyék még haté­konyabbá munkájukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom