Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-18 / 272. szám
Üveghegyek a Tüade utcán Meifontolt raagsor (3. oldal) A SZOT megtárgyalta Erőteljesebben segíteni a gazdálkodást Blapellátásismeretek (5. oldal) lövi heti tv-rádió műsor (7. oldal) érdekvédelemben, de a vállalati önállóság növelése miatt a fő feladatok és problémák a legalsó fokon, a bizalmi munkában jelentkeznek; azon a területen, ahol a szak- szervezetek közvetlenül érintkeznek a. dolgozók tömegei (Folytatás a 4. oldalon) Megérdemelt taps (8. oldal) Elutazott Budapestről az osztrák kancellár A szakszervezetek XXIV. kongresszusa óta végzett munkát és az időszerű feladatokat vitatta meg csütörtöki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vettek Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai is. Az elnökség beszámolóját Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő. — Ismerjük az ország helyzetét, érzékeljük a tevékenységünk iránt támasztott növekvő igényeket — mondotta. — Tudjuk, hogy a tagsággal kialakult kapcsolatainkat tovább kell erősíteni, színvonalasabban kell képviselni érdekeit és erőteljesebben kell segíteni a gazdálkodást. A szakszervezeteken belül megvannak azok az erők, amelyek munkánk fejlesztésének biztosítékát jelentik. Ez fontos feltétele és biztosítéka a jövőnek. — Az egész világon nehezebbé vált a szakszervezetek munkája — mondotta. — Nehezebbek a körülmények, nagyobbak az indulatok és mind mind nehezebb kielégíteni a dolgozók, a tagság jogos igényeit. A gazdasági helyzet nehezebbé válásával nő a tagság várakozása a szak- szervezetek iránt. — A hazánk gazdasági helyzete szabta korlátok is vitathatatlanul befolyásolják a szakszervezetek napi tevékenységét, munkáját. Az alapvető szakszervezeti feladatok vitelében óhatatlanul némi lanyhulás — beszűkülés — következett be. A termelés segítésében, a munkaversenyben nehezen bontakozik ki az új feladatoknak, irányítási módszereknek megfelelő alkalmazkodás. A bérpolitikával, a szociálpolitikával, sőt a kulturális területtel való foglalkozás is gyengült az anyagiak hiánya miatt. Mindezt érzik a dolgozók. 1957 után jó ütemben, egyenletesen fejlődött a gazdaság és az életszínvonal! Most sajnos nem ilyen időszakban élünk. Már évek óta szakszervezeteknek is az a “legnagyobb gondjuk és cselekvésüket az vezérli, hogy segítsék csökkenteni gazdasági problémáinkat, védeni az A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülésén Lázár György, a Minisztertanács elnöke felszólalt. életszínvonalat. Arra törekszünk, hogy még jobb munkával hozzájáruljunk ahhoz, hogy minél kevesebb megrázkódtatás érje hazánkat a kedvezőtlen külső hatások, illetve saját munkánk fogyatékosságai miatt. A dolgozókban továbbra is erős stabilizáló tényező, szilárd politikai tőke az a bizalom, amely pártunk politikájának eredményeként 1957 óta létrejött. A dolgozók jelentős része tudja, hogy — bár helyzetünk nehezebb lett — gazdasági erőnk, életkörülményeink létbiztonságot nyújtanak. A nehézségek felszámolásában azonban nem számíthatunk gyökeres fordulatra, valamilyen „gazdasági csodára”. Nehézségeink, feszültségeink csak lassan enyhülnek. — A következő évek munkájához jelentős segítséget kaptunk az MSZMP Központi Bizottságától, amely a közelmúltban állást foglalt a párt szakszervezeti politikájának kérdéseiben. Nagy jelentőségű ez az állásfoglalás, mert összefoglalja és igazolja a párt szakszervezeti politikájának eddigi tapasztalatait, és megjelöli további tevékenységünk irányát. Különösen nagy a jelentősége annak, hogy a Központi Bizottság megerősítette a szakszervezetek önállóságáról és szerepéről vallott álláspontját. — A szakszervezetek létezésének és tevékenységének alapvető része az érdekvédelem — mondotta. — Enélkül a szocializmusban sem szak- szervezet a szakszervezet. Az érdekvédelmi munkát azonban nem szabad úgy felfognunk, hogy az akkor jó, ha minden igényt egyforma erővel képviselünk. S nem jelentheti csupán a követelések benyújtását. A szakszervezeteknek az érdekvédelem anyagi feltételeinek megteremtését is segíteniök kell. Méghozzá úgy, hogy az érdekek érvényesítésének korlátáit, az egyeztetés konfliktusait az érintett dolgozók személyesen érzékeljék a vitákon. A szakszervezetek valamennyi szintjén nagyon fontos feladatok várnak ránk az Magyarországi hivatalos látogatását befejezve csütörtökön elutazott Budapestről Fred Sinowatz. Az osztrák szövetségi kancellárral elutazott felesége, Hermine Sinowatz. A inagyar és osztrák zászlókkal díszített Keleti pályaudvaron a vendégeket Lázár György, a Minisztertanács elnöke és felesége, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Várkonyi Péter külügyminiszter és több más közéleti személyiség búcsúztatta. Ott volt Randé Jenő, a Magyar Népköztársaság bécsi és Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Úttörők virágcsokrot nyújtottak át Fred Sinowatznak és feleségének, akiktől a vendéglátók szívélyes, baráti kézfogással köszöntek el. A magyar—osztrák tárgyalásról a tárgyaló felek közös közleményt adtak ki. Az Olvasó népért mozgalom konferenciája „Könyvesház“ a kis falvakban „Lelemény és szívósság” — ez a két szó sokszor elhangzott és elhangzik ma is. az Olvasó népért mozgalom másfél évtizedes munkájában. Annak idején a mozgalom alapítói mondták ki először: sok-sok leleményre és szívósságra van szükség ahhoz, hogy valóban olvasó néppé váljunk. Tíz évvel ezelőtt éppen Nyíregyháza volt a színhelye a mozgalom első országos konferenciájának — s most november 21-én Gárdonyban már a harmadik tanácskozást rendezik meg. Az eltelt esztendők során tapasztalatok garmadája gyűlt össze a mozgalomban — s ezek hasznosítása egyre sürgetőbb. A gárdonyi országos konferencia előtt a megyei népfrontbizottság mellett dolgozó olvasómozgalmi munkabizottság áttekintette a szabolcs-szatmári feladatokat, a sorjázó tennivalókat. A megye sajátos arculatához igazítják ezeket, egyéni megoldásokra törekszenek. Már eljutottak a községi népfront bizottságokhoz annak a felhívásnak a szavai, . melyben „könyvesházak” létrehozására buzdítanak. Könyvesház — a kifejezés új, tartalma azonban nem. Lényegében új típusú „olvasókörök” létrehozása a cél azokban a kis falvakban, apró településeken, melyek magáramaradásá- ról, „elhagyottságárói” any- nyi szó' esik manapság. Ezekből a kis falvakból fokozatosan elköltöztek a köz- igazgatás, a politikai, társadalmi élet intézményei, szervezetei, és a székhelyközségekbe kerültek. A könyvesház éppen a „kirekesztettek” számára alakul — pontosabban: mindenki számára. Sok az üres helyiség a kisközségekben, melyek kiváló helyet ad- . hatnak: könyveket, újságokat, televíziót lehet ide tenni — olyan légkört, olyan környezetet teremteni, ahui ! olvasgathat, beszélgethet a betérő. Terítékre kerülhet- ■ nek a napi gondok éppúgy, mint egy-egy jó könyv, \ vagy éppen a politika eseményei. Mindehhez természetesen , összefogásra van szükség. A népfrontklubok már jó ala- i pót teremtenek hozzá — el- j kél azonban a segítség. Az ifjúsági szövetség éppúgy ■ részt vehet, mint a téeszek szövetsége vagy éppen a MÉSZÖV, netán a szakszervezetek. A lelemény tehát nem hiányzik — most már a szívósságra van szükség, hogy valóban a kis falvak közéletének szívévé váljon a, könyvesház! (tgy) Megnyitották a megyei politikai könyvnapokat Kitüntették a politikai irodalom legiobb terjesztőit November 17-én Mátészal- könyvterjesztést. Idén a Kosikán került sor a politikai suth Kiadó megyei kirendelt- könyvnapok megyei megnyi- ségének forgalma várható- tójára. Az eseményen részt an meghaladja á hárommillió vett Nonn György, a Kossuth forintot. Megyénk párttag- Kiadó igazgatója is. A ren- jajnak csaknem húsz száza- dezívénysorozatot Forgács léka rendszeres olvasója az András, a mátészalkai városi- elméleti folyóiratoknak, járási pártbizottság első tit- Az ünnepség előadója vékára nyitotta meg, majd gül megköszönte a könyvter- Czirják Ferenc, a megyei jesztők eredményes munká- pártbizottság osztályvezető- ját és a párt megyei végre- je mondott ünnepi beszédet, hajtó bizottsága nevében jó Egyebek között elmondta: munkát kívánt a .terjesztésmegnőtt a szerepük a poditi- hez, a politikai műveltség kai könyveknek. Ezek a mű- fejlesztéséhez, vek nemcsak tájékoztatnak, A városi-járási pártfoizott- hanem utat mutatnak a szűk- ság épületében egyúttal kiál- séges változásokra is. A lítás is nyílt politikai köny- rendszeres olvasás, az ered- vakból, folyóiratokból., ményes politizálás hatással „A politikai irodalom népvan a jó közösség formálá- szerűsítéséért” kitüntetést sára, a városépítésre, a la- adományozták dr. Vass .lakosság életkörülményeinek nosnak, a megyei pártbizott- alakúlásáca is. \ könyvek és ság politikai munkatársának, folyóiratok olvasása nélkül A Kiváló Terjesztő ezüstpla- elkópzelhetetlen a politikai kett kitüntetést kapta Bűz- műveltség gyarapítása. ga György, a TITÁSZ csőidén 22. alkalommal ünne- portvezetője és Papp Sándor, peljük. a politikai könyvna- a mátészalkai szakmunkás- pok eseménysorozatát. Most, képző intézet .tanára. A 20 a hazai és a nemzetközi po- éves terjesztésért emlékjel- litiikai események felgyorsít- vényt kapott Barton Antal lása különös jelentőséget ad mándoki nyugdíjas és Kuz- a rendezvénynek. Részben ma Istvánná, az OTP megyei azért, mert a könyvek és a igazgatóságának dolgozója, folyóiratok sok kérdésre vá- Tízéves terjesztésért emlék- lasizt adnak. A napi politi- jelvényt kapott Tóth József, kai munkában támaszkodni az ÉRDÉRT Vállalat tuzséri lehet és kell a klasszikus po- telepének dolgozója, Posch litikai irodalomra és a leg- József, a megyei tanács dol- újahb,, elméleti értékű mun- gozója, Kazinczi Ferencné, káfcra. a TESZÖV munkatársa, Gaál Az elmúlt másfél évben Gyuláné, az acélárugyár tisza- megyiénkben jelentősen meg- szálkái gyáregységének dol- nőtt a politikai könyvek for- gozója és Danes Pétemé.^a. galrna. A pártszervek és az megyei pártbizottság oktatá- alapszervezetek a politikai si igazgatóságának könyvté- muinka részeként kezelték a rosa. Már csak a szántás van hátra oiésez.» a mezőgazdasági szervezési bizottság A vetés már korábban befejeződött és a betakarításból is csak egy-két napra való van még megyénk termelő- szövetkezeteiben, — hangzott el tegnap Nyíregyházán a megyei tanács mezőgazdasági szervezési bizottságának ülésén. Csak néhány kukorica- tábla van betakarítatlanul és a cukorrépa egy részét kell a gyárba szállítani. A soron lévő nagy munka az őszi mélyszántás, amelynek 60 százalékával végeztek a gazdaságok. A cél az, hogy a keményebb fagyok beálltáig ez a szám minél nagyobb legyen. Nehezíti a szántást a csapadékhiány, mert a föld igen megfogja az ekét. A talaj kötöttsége területenként változó, Nyíregyháza környékén egy-egy nagy kategóriájú gép még csak-csak elviszi a hat ekefejet, de Szatmár- ban van, ahol még a négy is sok. Megtárgyalták az almaexport és a burgonyakereskedelem helyzetét. A szovjet exportra eddig 177 ezer tonna alma kelt útra. A szedés és a csomagolás a kertekben már korábban befejeződött, a mostani exportszállítmányokat a hűtőtárolókból kiszedett mennyiségből indítják. A burgonyafelvásárlás a kezdeti viták miatt, amelyek az' árak körül bonyolódtak, elég nehezen indult, de a megegyezés után ütemesen folytatódott. A jelenlegi helyzetkép alapján a lakosság szükséglete megvan. Más megyéknek és a fővárosnak is elegendőt tudnak szállítani. A szervezési bizottságnak egyébként ez volt az idei utolsó tanácskozása, ezért áttekintették az egész évi munkát. Megállapították, hogy a bizottság tevékenysége jól járult hozzá a felmerült problémák megoldásához, egyben felkérték a részt vevő termelő és forgalmazó cégek képviselőit, hogy javaslataikkal 1984-ben tegyék még hatékonyabbá munkájukat.