Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-15 / 269. szám
1983. november 15. Kelet-Magyarország 3 Felújított érték JELENTŐSEN MEGNÖVEKEDETT az elmúlt egy-ikét évtizedben hazánkban a különböző gépek, berendezésék száma, de műszaki fejlettsége is, ám ezt nem követte megfelelő módon a karbantartás, a szerszámgépfelújítás színvonalának emelkedése. Ezért is nagy jelentőségű az a tevékenység, amit a Nyíregyházi Mezőgép Vállalat folytat, mélynek nyíregyházi törzsgyárában évente mintegy háromszázötyen esztergát és huszonöt—harminc marógépet újítanak fel. A technológia viszonylag korszerű, zárt gyártási részegységeként szakosított. A felújításhoz szükséges alkatrészeket gyáregységeinkben külön erre specializálódott forgácsolóüzemében készítik, ám a segédműveletek elvégzésére már gyakran kell felkérniük külső vállalatokat is. A nyíregyházi vállalat jó munkáját bizonyítja, hogy évről évre növekszik megrendelőik száma, a mind inkább gyarapodó igényeket azonban egyre nehezeben tudják kielégítem. Jellemző a keresletre, hogy a nyírségi gyár kapacitását már 1985-re is lekötötték előre^ így a mostani jelentkezőkre sajnos sorban állás vár. A JÓ MINŐSÉGBEN FELÚJÍTOTT szerszámgépek híre túljutott az országhatárokon is, ezt jelzi az a megállapodás, mely szerint harminc csehszlovák „állampolgárságú” berendezést kell megújítania a szabolcsi kollektívának. Itt kell azonban megjegyeznünk azt is, hogy a megrendelők ennél jóval nagyobb mennyiséget szerettek volna Nyíregyházán orvosoltatni. Sajnos a kapacitás növelésére jelenleg pénzhiány miatt nemigen van lehetőség. Az viszont némi segítséget jelent, hogy az év közepén, gazdasági munkaközösség alakult a törzsgyárban, melynek tagjai. a szerszámgépek felújítására specializálódtak. <b?) A Magyar Gyapjúfonó Vállalat nyírlugosi konfekcióüzeme ötezer export minőségű gyer- mekanorákot készít bérmunkában a gyömrői ruhaipari szövetkezet megrendelésére. Képünkön: a 86 dolgozót foglalkoztató üzemben elemeiből állítják össze a divatos anoráko- kat. (cs) Űj név a kereskedelmi névsorban: „Meteor Ruházati Kereskedelmi Vállalat Nyíregyházi Raktárháza.” A névváltozás profilváltozással is járt, a hajdani textil- és felsőruházati nagykereskedelmi vállalat utódjánál már bizonyos divatcikkek és kötöttáruk is megtalálhatók a raktárház polcain, a Simái úton lévő bolt pedig a vállalatnak új lehetőséget, kiskereskedelmi tevékenységet jelent. Kisvárdán a helybeli ÁFÉSZ-szel, Mátészalkán pedig szintén az ÁFÉSZ- szel és a megyei iparcikk-kiskereskedelmi vállalattal nyitottak közös boltot, amelyek a Meteor vállalat piackutató munkáját is elősegítik. Figyelem a kistelepülésekre — Méteráruból, lakástextilből és felsőkonfekcióból termelői áron számolva, 80 milliós a raktárkészletünk — tájékoztatott elöljáróban Dá- vida Kornélné, a raktárház igazgatónője. — Szeretnénk hasznosan közreműködni a megye lakosságának színvonalas ellátásában. A mi munkánkban most újszerű, hogy' a nagykereskedelmi munka mellett figyelmet fordítunk a kistelepülésekre, ahol szintén igényesek a vásárlók és ők is szeretnek kényelmesen, helyben vásárolni — már csak azért is, hogy az idő mellett a közlekedés költségeit is megtakaríthassák. Forgalmunk nyolcvan százaléka a megyében bonyolódik le, de vannak megyén kívüli vásárlóink is. Ez egyebek közt 4 lány megsiratta Ne- mecseket. Legutóbb pedig az az óhaja támadt, hogy látni szeretné a Pál utcát. Ennek is elérkezett az ideje. Megnéztük az édes grund helyét, elmentünk a Mária utcába, körbesétáltunk a Múzeum kertben, ahol az a bizonyos einstand volt. És megnéztük a Pál utcát. Sétáltunk a szürke novemberben, hallgattuk a járművek ködtompította zaját. Később azt találgattuk: melyik hazban is lakhatott Nemecsek. ,,Ök, ugye, nagyon szegények voltak. Igaz? Ha igaz, akkor pedig ebben” — mutatott a lány az utca legkopottabb legsötétebb, avitt bérházára. Mi tagadás azt hittem: a lány csalódott. Mert ezek az utcák ma is sze- gényesek, a házak vedlettek, s én már elfeledtem, hogy ilyen helyeken is kivirágzónak a gyerekek, hogy itt is nagy dolgok történhetnek. „Csúnya, ugye?" — mondtam azt gondolván, hogy a gyerek lelkében olvasok. „Ez? Ez nagyon is szép! Nézd csak azt a sarkot, kiváló búvóhely.” Már azon voltam megkérdem: mitől szép ez a rondaság? De amikor kérdezni akartam, egy film indult ’el bennem. Magamat láttam rajta, amint a Pál utcában járkálok, és hallani véltem mint mondom magamban: „De szép is ez az utca. És micsoda búvóhelyek vannak itt! Ebben a házban lakhatott az a szegény Ne- mecsek ...” (speidl) annak az eredménye, hogy a helyiiparunk által készített termékeket — például különféle konfekciókat — kedvelik, keresik. Kelendő a gyermekruházat A nyíregyházi Meteor vállalatnál a konfekcióáruk forgalma a legélénkebb. Ebből annyit forgalmaznak, mint a női és férfi felsőruházatból együttvéve. (Tíz évvel ezelőtt a női ruhák' voltak eny- nyire keresettek.) , — Erre külön figyelmet fordítunk — jegyzi meg az igazgatónő —, ha például valamelyik szövetkezetnek szabad kapacitása van, főként gyermekruhát készíttetünk. Nekünk, vásárlóknak egyébként sokszor úgy» tűnik, hogy az iparvállalatok nem mindig azt gyártják, amit a vevő keres, hanem amit tudnak. Gyakran hivatkoznak az importlehetőségek csökkentésére, a gyártó cégek fokozott exportérdekeltségére. Olykor az alapanyaghiány jár azzal, hogy a nagykereskedelmi vállalat nem tud elég tükörbársonyt, vagy a vásárlók által kedvelt nagyobb mintás jacquard függönyt adni. De irhabundából, muszlinból, sőt még frottírtörülközőből sincs mindig elegendő. Mi erről a szakember véleménye? — Lehet ilyen érzés — fűzi hozzá Dávida Kornélné —, de számunkra, akik egész évben bevásárlással foglalkozunk, nem ez a jellemző. A második negyedévben például nyári ruhákból kimondottan jó választékunk volt. Vagy például tavaly kevés volt a munkaruha, az idén nincs ilyen gond. A karácsony közeledtén pedig elmondhatom : az előző évekénél várhatóan jóval nagyobb lesz az áruválasztékunk. A Belkereskedelmi Minisztérium külön importkeretet biztosított ennek érdekében. Máris folyamatosan érkeznek az importáruk. Divatos alkalmi ruhák készülnek szilveszterre. Lesz elég flanellruha, keresett otthonka, gyerekeknek kordnadrág és még sok más kedvelt áru. Együtt a helyi- iparral A divat gyors változását bizony nehéz követni, azt sok minden gátolja a termelőüzemeknél. Végül is jnennyi idő kell egy-egy divatos termék megjelenéséhez — kérdeztük. Az igazgatónő véleménye: — Évente két alkalommal tart „trendbemutatót” a Magyar Divat Intézet, ahol a következő szezonok divatját mutatják be. Ezeken mi is részt veszünk. Majd a trend alapján a gyárak is elkészítik kollekciójukat, és ezekből válogathatunk, rendelünk. A divat gyors változását valóban nehéz lenne kö- ' vetnünk a helyiipar segítsége nélkül. Ugyanis a nagyobb konfekciógyárak hathónapos átfutási idővel dolgoznak. Viszont a megyében lévő — például a nyíregyházi és a mátészalkai háziipari szövetkezetek, de a ruházati szövetkezetek vagy Divat Ruházati Vállalat esetenként akár egy hónap alatt is el tudják készíteni a megrendelt dolgokat. Méghozzá jó minőségben, divatosan, hiszen a bérmunkájuk révén megismerkednek a legújabb divattal, a legkorszerűbb technológiával, amelyet a belföldi gyártásnál is jól hasznosítanak. Soltész Ágnes Harmincéves a TIT A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat emblémájában a mikroszkóp és a könyv látható, sugarasad íszítéssel — jelezve azt, hogy a tudás melegét, napsugaras örömét az olvasás, a tanulás és a vizsgálat, a kutatás hozhatja meg — s ebben a tevékenységében mindenkit segít ez a társulat, immáron 1841 óta. Akkor alapították, s utódjaként. lényegében újjászerveződve jött létre, éppen 30 évvel ezelőtt, az országos társulat megyei szervezete. Nem volt akkor, 1953 őszén, túlságosan népes ez a társaság. Illyés Zsigmond kórházi főorvos elnöksége és Muszbek László szervező titkári irányítása alatt indult meg erőteljesebben, sokrétűbben az az ismeretterjesztő munka, amelyik tulajdonképpen már két évvel előbb kezdődött, szűkebb körben, néhány országos szakmai szervezet közvetlen irányítása alatt: a természettudományok, a történelem, ill. az irodalom területén, még 1951-ben. Megyénkben kezdettől fogva a politikai agitációs munka részeként kezelték az ismeretterjesztést, s ennek köszönhető, hogy már az első években is szép eredményeket, sikereket érhetett,el az immár összefo- gottan működő ágazatok munkája. Ma már bizony meghaltak, többnyire nyugdíjban vannak azok az úttörő munkát végző tanárok, orvosok, műszaki értelmiségiek. akik ezt a munkát elkezdték. Akkoriban .100 körül lehetett az .első. alakuló gyűlésen a tagok száma — napjainkban 1200-on felüli taglétszámmal működik a megyei szervezet. S ha akkoriban tízezer körül mozgott az előadások hallgatóinak száma, akkor azt is elmondhatjuk, hogy ugyanannyiszor nagyobbra nőtt — ezen a téren is — a mai létszám. így tehát arányosnak tűnhet a társulat munkájának alakulása. Emögött azonban lényeges tartalmi változások is felismerhetők. Régebben elsősorban a reprezentatív, nagy rendezvényeket láttuk fontosnak, az utóbbi években már a kisebb, klubszerűbb foglalkozások lettek népszerűbbek — és eredményesebbek is. Az első években szinte egyedül kellett ezt a munkát végeznie a társulat tagjainak, az elmúlt évtized során azonban mindinkább szervezési és tartalmi együttműködés alakulhatott ki a területi művelődési házakkal, klubokkal és más társulásokkal, szervezetekkel (MTESZ, Közgazdaság- tudományi Társaság stb.). Az egykor inkább alkalmi, kampányszerű szervezéssel szemben ma a sorozatok, a tematikus kapcsolatú ciklusok váltak kedveltebbé, hasznosabbá. És fontos előrelépés az is, hogy nem egy területen vállal a társulat szakmai továbbképzési munkát, vagy éppenséggel alapozó tanfolyamokat Is szervez. És nemcsak vállalja ezeket, hanem elébe menve a kéréseknek: terveket, programokat készít, javasol, amelyeket az üzemek, szövetkezetek „megrendelnek”, illetve olyan tanfolyamokat hirdet, amelyek az adott időben, környezetben a lakosság felmerült igényeit elégíthetik ki. így számolhat el most — a felszabadulás utáni három évtized munkájára visszapillantva — a TIT úgy, hogy általában megvalósítja azokat az alapelveket, amelyeket a hajdani alapítók majd 150 évvel ezelőtt fogalmaztak meg, hogy t. i. a tudomány megbízható eredményeit kell terjeszteni. Vagyis: követi a tudomány fejlődését, korszerű alkalmazási módjait. Igyekszik a kor követelményeinek figyelemmel kísérésével épben azokat az ismereteket tolmácsolni, átadni — az egyre növekvő'' technikai lehetőségek fel- használásával is —, amelyek napjaink égető szükségleteihez tartoznak. E hhez ad további segítséget a Tudomány és Technika Házának tavalyi megnyitása a megyei székhelyen, a területi-városi szervezetek megerősödése, a nagyobb szellemi központokban kialakult önálló TIT-csoportok létrejötte: valamennyi a közös cél érdekében, a kiművelt emberfők számának mennyiségi és minőségi neveléséért. Margócsy József Nyitottság, figyelmesség „A tmk-nak vagyok az üzemvezetője és a BEAG Uni- versil nyíregyházi gyára pártvezetőségének a tagja. Velem az alapszervezet titkára, Egyed Lajos és a szervező titkár, Bódi Ferenc beszélgetett. Nyílt légköri eszmecsere volt. Szóba kerültek a legkényesebb kérdések is. Nyolc kérdés képezte a gerincét a közös beszélgetésnek. Ezek között ilyenek: hogyan érvényesül a pártirányítás a termelésben? Hogyan ítélem meg a párttagok fegyelmét, helytállásukat . a munkában, példamutatásukat? Szerintem a pártirányítás a gazdasági életben úgy érvényesül a tmk-ban, hogy itt bizonyos kettősség van. Gazdasági vezető vagyok, de egyben a pártvezetőség tagja is, s e két feladat ellátása ez esetben jól kiegészíti egymást. Mint a pártvezetőség tagja, esetleg hamarabb jutok olyan információkhoz, amelyeket gyorsabban hasznosítani tudok a termelésben. Feltártam azt is, hogy szűk a kapacitás a műanyagműhelyben. Itt állítják elő a híradástechnikai és üvegipari termékekhez a műanyag alkatrészeket. Ennek a zavartalan megoldása állandó feszültséget okoz ... Nagy erőfeszítéssel tudom csak elérni a gépek és szerszámok üzembiztonságát. Többször csak túlórák elrendelésével oldható ez meg. Igaz, mint üzemvezető rendelem el, de mint pártvezetőségi tag is felelős vagyok, így is számon kérem. Elsősorban a példa- mutatást és a helytállást, a pártvezetőség tagjaitól. Megkérdezték tőlem a beszélgetés során, mi a véleményem a leterheltségemről? Jólesett, hogy ez is érdekelte elvtársaimat. Elmondtam, hogy ez hullámzó, mely a kettős megbízatásból következik. S az igazsághoz tartozik, hogy a feladatok jó megoldása nagy intenzitást igényel, amit csak munkatársaim segítsége révén tudok ellátni. Talán erőmön felül is vállalok? Lehet. Fontosnak tartom, hogy nyitottak legyünk, érdeklődjünk egymás gondjai iránt, s tudjuk egymásról, ki milyen körülmények között végzi a munkáját. Jó érzés az embernek, ha a beosztottjai érdeklődnek, figyelmesek. Jó lenne, ha erre nemcsak ilyenkor, év végén, a beszámoló taggyűlés előtt, hanem év közben is rendszeresen fordítanánk időt. Ugyanis szaporodik a sok erőfeszítést igénylő feladat. Ezeket kevesebb energiával, jobb szervezettséggel lehetne megoldani, ha egymást segítjük. Nem panaszkodom, mert valóban jó kollektívában dolgozom, 52-en vagyunk, s úgy tapasztalom, nemcsak a párttagokat, a pártonkívülieket is érdekli, hogyan készülünk az év végi számadásra. S ez csak fokozza felelősségérzetünket.” Elmondta: Dömötör Dezső Lejegyezte: Farkas Kálmán Igazodás a vevőhöz
