Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-13 / 268. szám

2 Kelet-Magyarorsiág 1983. november 13. Erzsébet, Katalin helyett Vivien és Graciella Nem jó név a „Mendel Vendel“ „Az utónév jó barátként kíséri végig a névviselőt a bölcsőtőr a koporsóig” — ír­ja Ladó János a „Magyar utónévkönyv” szerzője. De mi van aíkkor, ha valakinek a születése pillanatában olyan nevet adtak, amit nem sze­ret Esetleg úgy érzi egyéni­ségéhez nem illik, vagy nincs jó hangzása, ritmusa a csalá­di és az utónév együttesének. Mint a Mendel Vendelnek, vagy a Galamb Ellának, és mint ahogy nem illik a Sző­ke családi névhez a Barna utónév és komikus lenne ha valakit Bárány Farkasnak vagy Szarvas Gidának hív­nának. Ez év januárjától egysze­rűsödött az utónévváltozta­tás, amire egyébként volt lehetőség — a Belügyminisz­térium hozzájárulásával. Most a 14 éven aluliaknak nem kell ide fordulniuk név- változtatás esetén, (az időseb­beknek viszont továbbra is a korábbi lehetőségük van), ha­nem a szülők egyetértésével a tanácsok anyakönyvi hi­vatalában lehet bejegyeztet­ni az új utónevet. A 14 éven felüliek is szintén ide fordul­hatnak, ha egyik utónevüket netán el akarják hagyni, vagy a kettőt meg akarják cserélni. A Nyíregyházi Városi Ta­nács anyakönyvi hivatalában már jó néhányan éltek ezzel a lehetőséggel. .—. Általában a szülők kí­vánsága a névváltoztatás, mondják, hogy a gyermeket kis kora óta így becézik, és ráragadt az a név, s az óvo­dában is ezen a néven is­merik és nem az anyakönyv­ben szereplőn — említette Varga Sándorné a Nyíregy­házi Városi Tanács anya­könyvvezetője. — Más ese­tekben pedig azért kérik a névváltoztatást, mert amikor a gyermek született, az a bi­zonyos név még nem volt anyakönyvezhető, de időköz­ben annak minősítették. Az anyakönyvi hivatalban nem igen vezetnek pontos statisztikát arról, hogy ma milyen nevek a legdivatosab­bak, Varga Sándorné mégis jó néhányat tudott sorolni, hogy gyakori a Tímea, az Ág­nes, az Enikő, az Edina, Ani­ta; Emőke. A fiúknál a Ger­gő, Gergely és a Gábor. Vi­szont nem is emlékszik az anyakönyvvezető, hogy mi­kor jegyeztek be Mihály vagy Erzsébet, Katalin nevet. Ugyanakkor egyre több Bri­gittát, Mónikát, Barbarát, Viktort és Gabriellát. Van­nak aztán az egészen extra nevek, s ma már ezek sem ritkák, egyre több apróság viseli ezeket az utóneveket, a Vivient, Graciellát, Georgi­nát, Zsanettet és Aohillest. Van miből válogatniuk a szülőknek, s af ej ükben név- változtatást forgatóknak, hi­szen mintegy 1827 anyaköny­vezhető nevet tartalmaz az 1982-es kiadású utónévkönyv. (s. á.) Próba nélkül sose...? 175 centiméter magas, karcsú, fékete hajú, mosolygós, gyönyö­rű és kedves. Tóth Anikó má­sodéves kereskedőtanulóról van szó, aki az iparcikk-kiskereske­delmi vállalat kérésére alkal­manként, manökeni feladatokat lát el. — A barátnőmmel — Hagyma- si Tündével, aki a Zrínyi gim­náziumban tanul —, a tévében, meg ahol csak alkalmunk volt, mindig tágra nyílt szemmel néz­tük a divatbemutatók szereplőit — mondja Tóth Anikó. — Míg­nem egyszer az iparcikk-kiske­reskedelmi vállalat egyt. a Nyír­fa Áruházban rendezett jubileu­mi divatbemutatóhoz hölgyeket keresett. Jelentkeztünk. — Megnézték milyen a mozgá­sunk, hogyan állnak rajtunk a ruhák és — ezek szerint — meg­feleltünk. Már az első bemutat­kozás alkalmával sem izgultunk, mert előtte otthon rengeteget gyakoroltunk. A bemutató na­gyon jól sikerült. Rengeteg néző volt, s szinte szünet nélkül tap­soltak. — Azóta már „profik” ... — Már amennyiben az, hogy 15—20 fellépést tudunk magunk mögött, annak számit. Ha hív­nak, szívesen megyünk. Nem ti­tok, alkalmanként 100—150 fo­rintot kapunk, de azt hiszem, ingyen is vállalnánk. — Bemutató közben mire kell ügyelni? — A sikkes, kecses mozgásra. Szépen kell járni magas sarkú cipőben — ami korántsem köny- nyű. S azon Igyekszünk, hogy a nézőknek tetszen a ruha. Aztán gyorsan át keU öltözni, mert a következő „tourig” csak néhány perc áll rendelkezésre. — Számomra a tavaly ősszel Nyírbátorban tartott bemutató a legemlékezetesebb — emlékezik Szilágyi Erzsébet, a Nyíregyhá­zi Háziipari és Népművészeti Szövetkezet dolgozója. — Tet­szettek a ruhák, kitűnő volt a hangulat. Egyébként már három éve szerepelek a divatbemutató­kon. Megtörténik, hogy valame­lyik ruha felakasztva nem tet­szik. de mihelyt felveszem, mindjárt másképpen néz ki. — A nőknek egy tanács: rá­nézésre egy ruhára sem szabad legyinteni. Szerintem a ruha­gyártók dolgozhatnának több fantáziával is, a korosztályok igényeire jobban kellene figyelni­ük, meg arra: valamennyi ruhán legyen valami különlegesség, odyan, ami más ruhán nincs. —A manökenek nem féltéke­nyek egymásra? — Nem. Ismerjük és segítjük egymást. Ha valakinek nincs olyan kiegészítője (smink, fül­bevaló, ruhadísz . ..) ami az Tóth Anikó tanuló — manöken­ként adott ruhához éppen illene, ak­kor kölcsönadjuk egymásnak. Én különben a sportöltözékeket mutatom be előszeretettel, an­nál is inkább, mert a mezőgaz­dasági főiskola csapatában ko­sárlabdázok. — A divatbemutató az új ru­házati áruk hatékony reklámja — mondja Krammer Gyula, az iparcikk-kiskereskedelmi válla­lat áruforgalmi osztályának ve­zetője. — Ilyenkor a kereskede­lem felmérheti a várható Igé­nyeket, a vásárlók pedig lát­hatják: mit1 produkál az Ipar, emellett az ízlésformáló hatás sem elhanyagolható. A bemuta­tóinkat nagy érdeklődés kíséri, és azt tapasztaljuk: hogy a'Z ott látott ruhák iránt ugrásszerűen megnő a kereslet. Cielényi György Milliók Október a takarékosság hó­napja. Ennek jegyében in­dított versenyt a MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkársá­ga a megye takarékszövetke­zetei között, melynek célja a betétállomány növelése volt. A versenyben a Rakamazi Takarékszövetkezet központi egységének és tíz kirendelt­ségének kollektívája igen ki­magasló eredményt ért el, ugyanis, egyetlen hónap alatt több mint 31 millió forint betétnövekedést értek el, ami országosan is jelentős ered­ménynek számít. Fodrász- és kozmetikai szalon épült Tiszavasváriban, a szé­pülni vágyó lányok, asszonyok örömére, (g. b.) 1984: négyszázezer SZOT-beutaló Együtt üdülhet a család Az ágazati-iparági szak- szervezetektől ezekben a na­pokban veszi át csaknem nyolcezer alapszervezet a jö­vő évi kedvezményes SZOT- beutalókat; november köze­péig valamennyi szakszerve­zeti központ elosztja az üdü­lőjegyeket. Jövőre is mintegy 400 ez­ren kaphatnak SZOT-beuta- lót. Júniustól várja a vendé­geket — csoportonként 700 felnőttet és 350 gyermeket — a Balatonszéplak ezüstparti éves üzemelésű, fedett uszo­dával készülő családos üdü­lő, amely a mintegy 14 éve működő üdülő mellett léte­sül. Felújítás után korszerű­sítve fogadja majd a beutal­takat a soproni Csepel csa­ládos, valamint a hajdúszo- boszlói Béke gyógyüdülő. A 400 ezer beutalóból 80 ezer a gyermekeknek és a szakmunkástanulóknak jut. A felnőtt beutaltak mintegy háromnegyede — kétágyas szobákba kerül. A vendégek több mint fele: 52 százaléka összkomfortos, egyharmada: 35 százaléka komfortos és csak egyhetede: 13 százaléka részesül komfortnélküli el­helyezésben. A SZOT-beutalók 40 szá­zaléka — 160 ezer személy részére — a június 1.—au­gusztus 31. közötti főidényre érvényes. A felnőttek egy- harmadának kiválasztása egészségi indokok alapján történhet: 103 ezren gyógy­üdülőkbe, 9 ezren szanatóri­umokba kerülhetnek. Főidényi családos üdülés­ben részesülhet: 40 ezer fel­nőtt, 30 ezer 2—20 éves korú gyermekével. A négy kisba- básüdülőbe — Boglárlelle, Leányfalu, Mátraháza, Sop­ron — a gyermekek már egy­éves kortól vihetők. A kis- babásbeutalókat 1500 felnőtt, mintegy ezer gyermekével veheti igénybe. Az előbbieken kívül húsz­ezer házaspár az elő- és utó­idényben és télen — a gyógy­helyek és szanatóriumok ki- vételével — egy-egy gyerme­két Vagy unokáját viheti ma­gával az üdülésre. Az ilyen házaspári beutalókon „Térí­tés ellenében 2—20 éves korú gyermek vihető, az üdülő visszaigazolása esetén” fel­irat olvasható. A gyermek­kel, vagy unokával érkezők szándékukat Írásban vagy te­lefonon jelezzék az üdülők­nek. A gyermek kedvezmé­nyes térítési díját majd csak a helyszínen kell befizetni. Nemcsak szüleikkel, hanem önállóan is üdülhetnek a gyermekek. Az általános is­kolás korúak közül 24 ezren kéthetes nyári csoportos, 7 ezren háromhetes iskolás, 3 ezren négyhetes szanatóriumi üdülésben részesülhetnek. A tanév alatt az enyhén moz­gássérültek a vajtai, a lég-1 zőszervi és asztmatikus ár­Színvo­nalasabb ellátás Gyermek­beutalók Változó szokások talomban szenvedők a kősze­gi szanatóriumba kerülhet­nek. A szakmunkástanulók be­utalására is van mód. Közü­lük mintegy 15 ezren vehetik igénybe a kedvezményes SZOT-üdülést. Ezren, a szor­galmi időszakban, háromhe­tes újhutai gyógyüdülésben részesülhetnek. A többiek a nyári vakáció alatt a Balaton, valamint a Velencei-tó mellett pihenhet­nek. Külföldi üdülésben 11 ország 43 útvonalán összesén 18 ezer 500-an vehetnek részt. Közülük 10 ezren háramféle 6 napos hajóüdülésre kaphat­nak beutalót. A felsorolásban nem említett mintegy 141 ezer személy számára úgyne­vezett kéthetes belföldi fel­nőtt beutaló érvényes; ma­gaslati, dunakanyari, buda­pesti és Balaton parti üdü­lőkbe. A SZOT-beutalókat a vál­lalati kedvezményes üdülője­gyekkel együtt kell az igény­lő dolgozók között szétoszta­ni. A beutalók odaítélése a nyilvánosság bevonásával demokratikusan, a szakszer­vezeti bizalmi véleményének figyelembe vételével történ­het. A kiválasztási idő csak a téli üdülőjegyeknél rövid, ezért először azokat szüksé­ges minél előbb odaítélni. Az utóbbi időkben változ­tak az üdülési szokások. Egy­re többen jöttek rá, hogy a téli üdülés is vonzó, kelle­mes kikapcsolódást nyújtó és ilyenkor talán még változato­sabb, színesebb a program. Ezért jövőre a SZOT-üdülők több mint felében, 201-ből 116 épületben, egész éven át fogadják a vendégeket. így már az első negyedévben a beutaltak mintegy 16 száza­léka, 63 ezer személy üdül­het. Többek között működnek meleg vizű fürdőik mellett létesült gyógyüdülők: Debre­cenben, Hajdúszoboszlón, Gyulán^ Hévízen, Bükön, Za- lakaroson. A hegyvidéki üdü­lők a Bükkben, a Mátrában, Sopronban és Pécsett. -Né­hány üdülő a Balaton mel­lett, a Dunakanyarban, vala­mint a fővárosban is üzemel. Valószínű, hogy a téli üdü­lési igényeket továbbra is könnyebben tudják kielégíte­ni az alapszervezetekben. Ér­demes lesz tehát hamarosan jelentkezni az első negyedévi beutalókért. K. S. Bűnjel az igazolvány Tízszer állt eddig bíróság előtt Petrovánszfei András 49 éves bal- sai alkalmi munkás. Eddigi bün­tetéseinek java részét lopások és tartási kötelezettség elmulasztá­sa miatt kapta, de a változatos­ság kedvéért akadt csalás és erőszakos nemi közösülés is. Utolsó büntetéséből hat éve szabadult, azután sokáig rendőri felügyelet alatt állt. A felügye­let szabályait azonban gyakorta megszegte, és összesen tizenhá­rom esetben kapott pénzbírsá­got vagy elzárást. Mégis úgy tűnt: lassanként megjavul, ezért a rendőri felügyeletet megszün­tették. Petrován3zklnak Balkán van bejelentett lakása, de ott nem tartózkodik szinte sosem, az ország különböző részein csava­rog, alkalmi munkát vállal, s azokból tartja fenn magát. Ta­valy szeptemberben Bari László nyírbátori lakosnál tartózkodott, az ő jószágait gondozta. Barinak egyébként lovasfogata is volt. Szeptember első felében Petro­vánszki a fogattal kiment a he­lyi Üj Barázda Tsz Szabó-tagban lévő gyümölcsösébe, s onnan nyolc láda almát ellopott. Az ellopott érték összesen 1206 fo­rint volt. Csakhogy a lopás elkövetése közben a helyszínen felejtette a kabátját Is, ami aligha vezetett volna á lebukásához, ha nincs benne a személyi igazolványa. De benne volt. Báthorl Gábor mezőőr megtalálta, s feljelen­tette. Petrovánszki tagadta az alma­lopást, arra a fölöttébb zavaró kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy akkor miként kerülhetett épp a lopás színhe­lyére az ő kabátja igazolványoe- tól. A Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa Petrovánszkit a lopás miatt — mint különös visszaesőt — hat hónap börtön­re büntette és kötelezte a kár megtérítésére. Az ítéletet a Nyír­egyházi Megyei Bíróság hely­benhagyta, így az jogerős, (k) Drót Tegnap drótot kaptam. Azt mondta egy ismeretlen tele­fonáló a vonal túlsó végéről, hogy nyissam ki az újságot a 15. oldalon, tegyem mellé a november 4-i lapunk 2. olda­lát, aztán ha találok valami hasonlóságot a két oldal egy- egy írása között, azon füstö­lögjek ebben a Heti bosszú­ságunk rovatban, sokkal praktikusabb lesz, mintha azon morfondíroznék: vajon hogyan vigyáztak a Szépmű­vészeti Múzeumban nemzeti kincseinkre, ha olyan köny- nyű volt ellopni. Első pillanatban semmilyen azonosságra nem találtam a két egymás mellé rakott ol­dal között, ám amint tüzete­sebben szemügyre vettem a dolgot, megtaláltam amire a telefonáló fel akarta hívni a- figyelmemet. A tűz volt a közös bennük, meg az, hogy mind a kettő színhelye a nyíregyházi Kossuth utca volt. Igaz, az első, amiről november 4-én írtunk, egy „játéktűz” volt, mert egy feltételezett tűzfészket kellett eloltani, s közben kosárban menteni a lakókat a 7. eme­letről, a tegnapi újságban pedig egy igazi tűzről olvas­hattam, amely a dombház­ban ijesztett rá alaposan a lakókra. Már-már ara is gondoltam, hogy emléket állítok ezen a helyen az ismeretlen telefo­nálónak, aki e két esetet azonosnak vélte, mert hiába gondoltam végig újra és újra a dolgot, én semmilyen azo­nosságot nem fedeztem fel. Az első ugye egy feltételezett vészhelyzet volt, a tegnapi­nál még véletlenül sem fel­tételeztem volna, hogy tűz keletkezik egy alig fél éve átadott épületben. De még ennél is szembe­tűnőbb volt egy másik kü­lönbség. Az, hogy az első esetben a tűzoltók az egyik ártatlan lakóról feltételezték, hogy lakásában tüzet oko­zott, a másik esetben pedig egy, a húsáruház reklámvi­lágítását szolgáló, ártatlan­nak tartott drót volt a bű­nös. Bár ha* meggondolom, bem is olyan ártatlanok ezek a mai drótok. Miattuk égett le kétszer a modellház, és szer­kesztőségünk is kétszer bo­rult lángba a reklámvilágí­tást tápláló drót miatt. Arra természetesen gondolni sem mertem, hogy az elektromos hálózat tervezői, vagy a dró­tok beszerelői is hibásak le­hettek. Mert végül is a dró­tok égtek el. B. J. Jean boldog ember. Teljes nevén Jean Claude Arrigon 22 éves fiatalembert választották meg a közelmúltban Franciaor­szág férfiszépségének. A vi­lágon - első ízben rendezett vetélkedőn háromszor vonult el a kizárólag hölgyekből ál­ló zsűri előtt. Mint olvashat­tuk, először szmokingban il- legtek-billegtek a szép legé­nyek, aztán egyszerűbb öltö­zékre váltottak, míg végül felforrósodott a női zsűri hangulata, mert a fiúk csu­pán alsóneműt viseltek a po­rondon. Mellesleg, mondja ismerő­söm, kár hogy ö nem érte­sült erről a vetélkedőről, mert szívesen benevezett volna. Eddigi életében ugyanis többször nevezték öt már szépnek, de az valahogy so­hasem jelentette az igazi vi­lápr«ikf»rt Mondta például már vagy néhány ezerszer a felesége, hogy szép kis legény vagy te, még ezt a nyomorult la­káscserét sem tudod elintéz­ni. Ezzel otthon dobogós lett a házi szépségversenyen, de az igazsághoz tartozik, hogy nem is volt vetélytársa. Fe­jéhez vágták aztán néhány­szor már a munkahelyén is, hogy prémiumosztás előtt ő mindig szép akar lenni. En­nek meg az a stichje, hogy s.hasem a női munkatársak vették észre ilyenkor a szép­ségét, hanem a közvetlen férfimunkatársak ... Meg­történt aztán, hogy egy hosz- szúra nyúlt éjszaka után ál­lított haza eléggé kapatosán, és ekkor is megkapta a ki­tüntető jelzőt élete párjától: „Mondhatom, szépen nézel ki!” Felszólalt aztán később a termelési tanácskozáson és nagy bátorságról téve bi­zonyságot, alaposan lerámol­ta a vezérkart. Legközelebb véletlenül kimaradt a fize­tésemelésből és ekkor mond­ta a szobatársa: „Édesapám, jegyezd meg, hogy itt szép lehetsz, de okos nem!” Ezért bánja, hogy véletlenül elke­rülte figyelmét ez a francia- országi férfiszépségverseny. Bár, amikor hallotta, hogy még intim öltözékben is el kellett vonulni a szigorú női szemek előtt, némi bizonyta­lanságot érzett, hiszen azért neki is van — takargatni- valója. (angyal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom