Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-12 / 241. szám

1983. október 12. Kelet-Magyarország 7 ÜGYFELEK Budai János, Nagyhalász, Kossuth utca 26. szám alatti lakos levelében megjegyzi: megyénk székhelyén lévő tár­sadalombiztosítási igazgató­ság nyugdíj-ügyintézőinek bő­ven van teendőjük. Naponta sok ügyfelet fogadnak, közü­lük jó néhányat kell meg­nyugtatni, türelemre kérni, udvariasan, illendően. Mun­kájuk mégis olykor bosszú­sággal párosul az emberek ér­tetlensége, okvetetlensége mi­att. „Szeptember 30-án a déle­lőtti órákban történt — szól nagyhalászi olvasónk levele. Szemtanúja voltam, hogy egy hatvanon felüli férfi ügyfél az emeleti folyosón hangosko­dott, magából kikelve durván szidalmazta az ott lévő női dolgozókat, mert jogtalan ké­relmét nem teljesítették. Kénytelen voltam rászólni és figyelmeztetni, mert megdöb­bentő, felháborító volt, ahogy viselkedett. Ó azonban csak hajtotta a magáét, bárki is próbálta megmagyarázni ne­ki: sérelme vélt sérelem. Nevét nem tudom az illető­nek, de szeretném kérni, ne zaklassa, ne sértegesse az ott dolgozókat, és főleg jogtala­nul. Lássa be, van ott nap mint nap elég munka, hiszen évente több tíz ezer ügyféllel van dolguk. Bizonyosra ve­szem, hogy mindenki ügyét — így az Önét is — a törvé­nyes kereteken belül végül is elintézik.” A fenti levél jól példázza: az ügyfelek, a vásárlók, a vendégek sem mindig visel­kednek úgy, ahogy maguk mindig elvárják: udvaria­san, figyelmesen. Jóval többször kapunk sé­relmeket tartalmazó levele­ket, hogy az ügyintézők a hi­vatalban olykor átnéznek az ügyfeleken, hogy ülnek, ásí- toznak, recepteket cserélnek, anekdotáznak, vicceket me­sélnek, miközben az ügyfél várakozik. Szerencsére azonban az ilyen ügyintézők vannak ke­vesebben, ott vannak köztük — ők vannak többen — akik szeretnek dolgozni. Szeretik azt a munkát, amit rájuk bíztak, s úgy érzik, hogy a fizetésért dolgozni kell, ez a tisztességes. Az, hogy a vevőt ki kell szolgálni, a vendég elé ételt kell tenni, a levelet le kell gépelni, és udvariasan kell eligazítani az ügyfeleket, mert ezért vannak a helyü­kön. Budai János nagyhalászi le­vélírónk joggal kelt védelmé­re azoknak az ügyintézőknek, akiknek a vállára bizony sok teher nehezedik. Akiktől az ügyfelek kétszeresen, három­szorosan követelik meg a normát. Munkájuk rendkívül felelősségteljes. Ök azok, akik kiszámolják, ki hány év munkája után részesül nfkjd nyugdíjban, milyen összeg­ben, és mely időponttól. Mondhatni, emberi sorsok függnek tőlük. Itt tévedni nem szabad. Ezt a munkát csak olyan komolysággal, odaadással lehet végezni, amint ezt teszik a levélíró által említett helyen. Vala­mennyien tudják: ezért van­nak ott, s ez a dolguk. Valóban méltatlanul érte őket a sértő szó. Soltész Agnes ELHANYAGOLT TELKEK A László és a Soltész Mi­hály utca sarkán levő telket még 1978-ban kisajátították. Azóta gaz nő rajta, s a gyom kihajlik az útra is. Zavarja a gyalogosok közlekedését és arról nem is beszélve, hogy mennyire rontjaa 4-es fő köz­lekedési út színvonalát. Mi­lyen rossz benyomást kelthet az idegenekben az elhanyagolt telek látványa. Legalább le­kerítenék. Pólóm Imréné, Nyíregyháza, László utca 4. szám Többször szóvá tette már más is, de nem volt eredmé­nye. Ugyanis Nyíregyházán, a Nyírfa utca 4. szám alatti üres telket még a mai napig sem kerítették el az illeté­kesek. Már legalább 8—10 éve a képen látható módon áll e terület, melyet ember­nagyságú gaz nő be nyaran­ta, és mindenféle szemétnek gyűjtőterülete. Jelenleg kido­bott gyermek jár óka, babako­csi tarkítja a szemétdombot. S mindez lakott területen. Évek óta nem akadt gazdája, hogy legalább körbekerítené. Jó lenne, ha legalább erre köteleznék az illetékesek. De mindenki csak hallgat, s nem vesz tudomást e városköz­pontban levő szeméttelepről. Szabó Mihályné, Nyíregyháza. Sarkantyú utcai lakos FURCSA„HŰZÁS” Vasárnap délelőtt Nyíregy­házán, a Halászcsárda előtt a borítékossorsjegy-árustól egy férfi vásárolt. Adott egy húszast és kért egy sorsje­gyet. A néni levágta a jegyet, majd a markában tartotta és vágta volna a többit is, de a férfi csak azt az egyet kérte. A néni nem adta sem a je­gyet, sem a húszasból vissza­járó pénzt. A férfi csavargat­ni kezdte a néni kezét és közben kiabált (kissé spicces volt). Mi, körülötte állók csi- títgattuk. A férfi még ezek után sem kapta sem a sors­jegyet, sem a pénzt. Végül a néni a rámeredő szempárok, és az elmarasztaló megjegy- zések hatására megtette azt, amit jóval hamarabb, cirkusz nélkül is megtehetett volna. Tovább figyeltem az árust. Akik a nyert pénzért nem akartak további sorsjegyet húzni, azoknak is úgy fize­tett, mintha a fogát húzták volna. Nem értettem a néni sorsjegyhúzás körüli „húzá­sait”. Cs. Gy„ nyíregyházi lakos ROSSZ IDŐZÍTÉS Hétfőnként bizony nincs egyszerű dolga a borbányai háziasszonyoknak. Zárva vannak azok az üzletek, ahol tejet, kenyeret és egyéb fon­tos élelmiszereket vásárolhat­nának. Ilyenkor a városköz­pontba kénytelenek bemenni, hiszen általában vasárnap mindenütt elfogy a kenyér és a tejből pedig mindenképpen friss kell. Nem lehetne a sza­badnapokat úgy időzíteni, hogy ne legyenek emiatt be­vásárlási gondjaik a telepü­lésen lakóknak? Borbányai háziasszonyok KEGYELETSÉRTÖK Az Északi temető VII-es parcellájában van eltemetve a férjem. Szomorúságomat tetézi az, hogy a temetőben garázdálkodó személyek a beültetett virágokat kitépik és elviszik. Már kétszer volt így, legutóbb október harma­dikán kellett tudomásul ven­nem, hogy a két nappal az­előtt ültetett virágok már nem az ón férjem sírját dí­szítik. Feltételezem, hogy csak olyanok tehették ezt, akik gyakran a temetőben tartózkodnak, és kifigyelik — mert módjuk van rá —, ho­vá került friss virág. Jó len­ne egyszer tetten érni ezeket a személyeket, lehet, hogy a temetkezési vállalat tesz is ennek érdekében valamit? Értei Istvánná, Nyíregyháza, Rigó utca 3. szám SPORTPÁLYA Nyíregyházán, az Északi körút 14—18. számú ház mö­gé évekkel ezelőtt futballpá- lyát építettek, ahol szinte mindig „telt ház” volt. A leg­különbözőbb korosztályok rúgták a labdát, amolyan tö­megsport-létesítménynek szá­mított. Körülbelül három év­vel ezelőtt egy augusztus 20-i jósavárosi napok rendez­vényre elvitték innen a ka­pukat, s azóta nem hozták vissza. Egy éve pedig felgön­gyölítették a pályát körülve­vő kerítést és azóta gépko­csik parkolnak ott. S még a kocsitulajdonosok vannak " felháborodva, ha valaki ott labdába mer rúgni. Jó lenne a pályát ismét a mozgást kedvelőknek visszaadni. Kiss Sándor, Nyíregyháza, Északi körút 6. szám LEZÁRT ÜT Nyíregyházán, a Marx tér és a Pazonyi út elején üzlet­házak épülnek. Sajnos ezek egykoron teljesen „ránk” épülnek, noha úgy tudjuk, néhány évig itt lakhatunk, az épületek szanálására egye­lőre nem kerül sor. Már az építkezések is zavarnak ben­nünket, például kocsival nem tudunk kijárni az udvarból. Hiába szólunk, a válasz csak vállvonogatás. Azt tudjuk, hogy ezek a pavilonok enge­déllyel épülnek, viszont az építkezőknek számunkra is biztosítani kellene a szabad kijárást, hiszen ha egy vál­lalat is munkálkodik, tekin­tettel van a környék lakói­ra és gondoskodik azok za­vartalan közlekedéséről. Tomasovszki József, Nyíregyháza, Marx tér 9. szám Szerkesztői üzenetek Li/ci Mihályné ófehértói, Tóth Zoltán tiszaberceli, Benkő Géza újkenézi ol­vasóinknak levélben vá­laszoltunk. Dankó Ferenc nyíregy­házi, Fekete Mária berke- szi, Cs. P.-né nyíregyházi, Szabó Sándor baktalóránt- házi, ifj. Rebrei Józsefné nyírgyulaji, Szikszai Im­réné mátészalkai, özv. Béka Józsefné kéki, Makó István nyíregyházi, Lő- rincz Jánosné nyírkátai, Gemics Mihály jékei, Csorna Imréné nyírkércsi, Budai János nagyhalászi, Zsoldos János tiszateleki, özv. Lentvorszki Józsefné nyíregyházi, Mészáros György bökönyi, Tóth Ist­vánná nyíregyházi, Végh Péterné aranyosapáti, özv. József Endréné gacsályi, Kovác^ Józsefné debrece­ni, Bíró Elekné nyírbogá- ti, Jónás Józsefné kisvár- dai, Csonka István myír- madai, Dankó Józsefné nyírteleki, Makkai Ferenc- né kisvárdai lakosok ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. Mozgovoj Szergejné ti- borszállási, Tugya József­né pátrohai olvasóink ked_ vés köszönő soraikat meg­kaptuk. örülünk, hogy se­gíthettünk. Ivánku István dombrádi lakos a reklamált nyug­díját megkapta. Vékony Tiborné debre­ceni olvasónkat a Volán 5. sz. Vállalat levélben tá­jékoztatta. Böjti Ferenc bátorligeti lakos hűtőszekrényét az ELITÁSZ kisszövetkezet megjavította. Katona László tisza- vasvári levélírónk a jel­zett legelőt 1984-ben meg­felelő bérleti díj ellenében megkaphatja. Ifj. Lőrincz Miklós sza- mossályi lakos a reklamált részjegy értékét megkap­ta. Horváth János ramocsa- házi olvasónk által szó­vá tett ügyben a községi tanács közölte, hogy a tör­pe vízmű megépítése után az egész község megfelelő ivóvízzel lesz ellátva. Er­re — várhatóan — még ebben az ötéves tervben sor kerül. Az illetékes válaszol ŰJ A RÉGI HELYETT „Elhanyagolt autóbuszvá­rók” címmel megjelent észre­vételre elmondjuk, hogy a Nyírszőlősi úti autóbuszvárók újjáépítésére irodánknak eb­ben az évben nincs költség- vetési fedezete. A városi ta­nács terv- és munkaügyi osz­tályától kapott tájékoztatás szerint, azok helyébe új épít­mények kerülnek 1984-ben. ELSZÁLLÍTJÁK A közelmúltban szóvá tette az egyik nyíregyházi lakos, hogy az Északi temető kerí­tése mellett felhalmozódott a szemét. A közterület-fenntar­tó vállalattól megrendeltük a szemét elszállítását. RÖGZÍTIK A július 20-i Fórum rovat­ban „Padot kérünk” címmel megjelent cikkre elmondjuk, hoigy a város területén lévő autóbuszmegállókhoz kihe­lyezett padok rögzítését — így a konzervgyár előtt is — a kivitelező vállalattól meg­rendeltük. E munkák befeje­zése októberben várható. Nyíregyházi Várost Tanács V. B. műszaki és fenntartási iroda A felmondási időről A TANULMÁNYI SZABADSÁGRÓL Tőkésné Boros Katalin mátészalkai olvasónk 11 éves munkaviszonyát felmondással megszüntette. Sérelmezi, hogy a volt munkáltatója a felmondási időre munkabért nem fizetett részére. Tudomása szerint a felmondási ideje 45 nap. Olvasónk leveleiből az állapítható meg, hogy a volt munkaviszonya 1983. március 7-én közös megegyezéssel szűnt meg. Tehát a felmondási időt nem kellett ledolgoz­nia, ezért erre az időire munkabér sem illeti meg. Rácz Jánosné tiszalöki olvasónk gyermekgondozási szabadságát megszakította, mert megfelelő munkahelyet talált magának. Levelében írtak szerint 2500 forint mun­kabérben állapodtak meg. Munkára jelentkezésekor azon­ban közölték vele, hogy csak 1500 forintot tudnak részére fizetni. Ezt azért is séi 'lmezi. mert a többi új munkavál­laló 2500 forintot kap. Ha a munkabérben és a munkaviszony kezdetében egyértelműen megállapodtak, kérelmével forduljon az új munkáltató mellett működő döntőbizottsághoz. Kérelmé­ben az eredeti megállapodás szerinti munkabér kifizetésé­nek elrendelését és az alkalmazás időpontjának a megál­lapítását kérje. Kiss Gáborné tiszavasvári lakos ebben az iskolai év­ben fog érettségizni. Kérdése az, hogy mennyi tanulmányi szabadság jár részére? A gimnázium esti és levelező tagozatán továbbtanuló dolgozók részére tanévenként tíz, az érettségi vizsgára való felkészüléshez öt nap tanulmányi szabadság jár. Bíró Józsefné szamosújlaki olvasónk gyermekgondo­zási szabadságáról visszatérve igénybe akarta venni az esedékes szabadságát. Kérését azzal utasították el, hogy a szabadságának felével a munkáltató rendelkezik. Azt sze­retné tudni, hogy igényt tarthat-e az ez évi és az elmaradt szabadságára? A kisgyermekes anyát a gyermekének tízéves koráig annak ápolása és gondozása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejére a rendes szabadsága — legfel­jebb azonban összesen egy évre — megilleti. Ennek meg­felelően olvasónkat is megilleti az egy évre járó alap- és pótszabadsága. Ettől függetlenül az 1983. évi szabadsága a ledolgozott idővel arányosan jár. Téves a munkáltató ál­láspontja, hogy a szabadság felével rendelkezik. A sza­badságot az esedékesség évében, akadályoztatás esetén an­nak megszűnését követő 30 napon belül meg kell kezdeni. Olvasónk tehát az elmaradt szabadságának kiadását joggal követelheti, illetve peres eljárásai kikényszerítheti. Szikszai Imre nyírmadai levélírónk kétévi rokkant­sági nyugdíja után munkába állt. Jelenleg 20 éves mun­kaviszonnyal rendelkezik. Kérte a munkáltatót, hogy ré­szére a 20 éves törzsgárdatagsággal együtt járó juttatást fizesse ki. Ezt a munkáltató a megszakításra való hivat­kozással megtagadta. Olvasónk szeretné tudni, hogy mi­lyen jogszabály rendelkezik a törzs,gárdajuttatásról, mert a munkáltató vétlenségére való hivatkozással indokait nem fogadja el. A törzsgárdaszabályzattal kapcsolatban a SZOT 1970. szept. 28-i, az 1979. november 26-1 és az 1021/1980. (VII. 10.) sz. MT—SZOT együttes határozata intézkedik. Ennek megfelelően a rokkant nyugdíjasként eltöltött két év a húsz évbe nem vehető figyelembe. Amennyiben olvasónk munkaviszonya nyugdíjazáskor szűnt meg, ezzel a törzs- gárdatagság megszűnése is együtt járt. A vállalati törzs- gárdaszabályzat rendelkezhet úgy is, hogy ismételt mun­kába állást követően egy meghatározott idő eltelte után az előző időt be lehet számítani. Erre pontos választ a vállalati törzsgárdaszabályzat adhat. A törzsgárda intéz­ménye az átlagosnál jobb munkát, a példamutató maga­tartást és nem a vétlenséget hivatott elismerni. Kassai Lászlóné vajai olvasónk gyermekének beteg­sége miatt két hónap fizetés nélküli szabadságon volt. Kér­dezi, hogy erre az időre megilleti-e a rendes szabadsága? A gyermek gondozása és ápolása címén a gyermek tíz­éves koráig igényibe vett fizetés nélküli szabadság idejére összesen azonban egy évre, az anya részére jár a rendes szabadság. Tehát olvasónkat erre a két hónapra akkor il­leti meg a rendes szabadság, ha a gyermeke után eddig összesen (gyest is figyelembe véve) tíz hónapra kapott ren­des szabadságot. Nagy Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom