Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-11 / 240. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. október 11. Lázár György Prágában (Folytatás az 1. oldalról) lista ország gazdaságirányítási gyakorlatát, s a tapasztalatokat mindenütt a sajátos viszonyok figyelembevételével lehet alkalmazni. Lázár György és Lubomír Strougal áttekintette a nemzetközi helyzet fő problémáit és megállapította, hogy a két ország valamennyi megvitatott kérdésben azonos álláspontot foglal el. Egyetértettek abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet és a világgazdasági fejlemények megkövetelik a szocialista országok sorainak szorosabbá zárását. A küldöttségek plenáris tanácskozását követően Lázár György és Lubomir Strougal mintegy két órán át tartó négyszemközti megbeszélést tartott. A kora esti órákban Lázár György és Lubomir Strougal aláírta a Gabcsikovo (Bős)— Nagymaros közötti vízlépcső- rendszer felépítéséről szóló államközi szerződés kiegészítő okmányát, Marjai József és Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettesek pedig az építés során megvalósítandó kölcsönös segítségnyújtási egyezményt módosító jegyzőkönyvet. Hétfőn este Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök és felesége a prágai Cer- nin-palotában vacsorát adott Lázár György és felesége tiszteletére. A vacsorán a csehszlovák és a magyar kormányfő pohárköszöntőt mondott. SZOVJET HŐSI EMLÉKMŰVEK KÍNÁBAN Hejlungcsiang kínai tartomány kormánya teljes egészében felújíttatott hánom emlékművet, amelyeket a Japán elleni harcokban elesett szovjet katonák emlékére emeltek a tartomány fővárosában, Harbinban, 1945-ben — jelentette a kínai hírügynökség. A tartományi és a városi vezetők februáronként, a szovjet hadsereg napján koszorút helyeznek el az emlékműveknél — írta az Űj Kína. COLUMBUS-NAP Amerika nagyvárosainak olasz származású lakossága vasárnap vidám népünnepélyt tartott az utcákon, a hagyományos Columbus-na- pon. Az Űjvilág génuai felfedezőjéről minden évben megemlékeznek, de nem veszett feledésbe a történelmi „konkurencia” sem. Durham városka mintegy száz polgára igaz, páratlanul rövid: 7,6 méter hosszú útvonalon tartott felvonuláson — Leif Ericsson normann hajós emlékének adózott, aki — állítólag már fél ezreddel Columbus előtt felfedezte Amerikát. Hat ország űrhajósai Budapesten Megkezdődött a nemzetközi asztronautikai kongresszus Megkezdődött a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség 34. kongresszusa hétfőn Budapesten, a Duna Interkonti- nentál-szállóban. A tanácskozáson — melyen 35 ország több mint 600 szakembere vesz részt — a nemzetközi együttműködés továbbfejlesztésének módjait vitatják meg a tudósok. A hétfő délelőtti ünnepélyes megnyitón a vendéglátók képviseletében Kónya Albert, az MTESZ társelnöke, a szervező bizottság nevében Álmór Iván, a központi asztronautikai szakosztály elnöke köszöntötte a résztvevőket. Ezután Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet. Rámutatott: az űrhajózás tudománya segíti az emberiséget abban, hogy bővítse energiaforrásait, jobban hasznosítsa a tengereket, eredményesebben szálljon szembe a sok népet még ma is fenyegető éhínséggel. — A Magyar Népköztársaság kormánya örömmel vállalta, hogy otthont adjon a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség kongresszusának, mert úgy véli, hogy ezzel nemcsak egyes szakterületek képviselőinek eszmecseréjére ad lehetőséget, hanem hozzájárul az országok közötti jobb megértéshez és együttműködéshez. Roger Chevalier, a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség elnöke elmondotta: az idei kongresszus alkalmat ad ara is, hogy megemlékezzenek Kármán Tódorról, a Magyarországon született tudósról, aki jelentős munkát végzett a repüléstudomány továbbfejlesztésében. A szülőföldjén rendezett tanácskozás a legfontosabb témát tűzte napirendre: hogyan működhetnek együtt a világűrben békésen a különböző országok. Az elnök üdvözölte a tanácskozáson megjelent szovjet, amerikai, bolgár, lengyel, magyar és román űrhajósokat. A tanácskozáson többen rámutattak, hogy a nemzetközi együttműködés szélesítésével oldhatók meg olyan nagyszabású programok, amelyeknél például 40—50 műholdat kell bevonni a kutatás során a megfigyelésbe. így a legjelentősebb űrkutatási szervezetek is törekednek az együttműködés bővítésére. Az Interkozmosznak, a szocialista országok űrkutatási szervezetének közreműködésével indiai és francia szput- nyikokat juttattak el a világűrbe. Jól halad a Vénusz és a Halley üstökös kutatására kidolgozott Vega-program megvalósítása, amelyben 8 ország kutatói, köztük magyar tudósok is részt vesznek. A szakemberek ma még viszonylag keveset tudnak az üstökös összetételéről. Az égitest 76 év után 1986-ban közelíti meg ismét a Földet, akkor kerül olyan távolságba, hogy különböző műszerekkel elvégezhetők a tudományos vizsgálatok. A program szerint a 8 ország szakemberei többek között a megfigyelésben, az ahhoz szükséges műszerek kidolgozásában, az üstökös röppályájának mérésében működnek együtt. Jelenleg még igen messze van az üstökös, de a kutatók már egy éve folyamatosan figyelik pályáját a tudományos program pontos meghatározása érdekében. Sally Ride amerikai űrhajósnő és Frederick Hauck űrhajós beszámoltak az újságíróknak az űrben végzett kísérleteikről, a súlytalanság állapotában szerzett élményeikről. ★ Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Czinege Lajos honvédelmi miniszter hétfőn fogadást adott a nemzetközi asztronautikai kongresszus résztvevőinek tiszteletére. Á hét végén találkozik Gromiko-Genscher Becsben Moszkvában es Bonnban hétfőn hivatalosan bejelentették, hogy Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter és Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár, külügyminiszter a hét végén kétnapos tárgyalásra Bécsben találkozik egymással. A találkozó hírét hétfőn Fred Sinowatz osztrák kancellár szóvivője is megerősítette. Mint az MTI bécsi tudósítója ezzel kapcsolatban emlékeztet rá, a szovjet és a nyugatnémet külügyminiszter találkozóját eredetileg New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának idejére tervezték, de Andrej Gromiko az Megnyílt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 27. ülése Bécsben. (Kelet-Magyarország telefotó) (IAEA) Zénón Cipris negyvenéves, eredeti foglalkozása jogász. Saabolcs-Szatmár lengyel testvérmegyéjében, Rzeszówban a LEMP vajdasági bizottságának ideológia titkára. Nemrégiben került erre a posztra. Láthatóan fáradt, de tele van energiával és szívesen szánt arra másfél órát, hogy válaszoljon a Kelet-Magyarország — az ottani területi újság, a No- winy magyar testvérlapja — néhány kérdésére. — Mi magyarok három éve aggódó figyelemmel kísérjek a Lengyelországban történteket: Szabolcs-Szatmárban érthetően a rze- szówi vajdaság áll az érdeklődés homlokterében. Hogyan ítéli meg a terület jelenlegi helyzetét? — Lengyelországban a helyzetet nem lehetett, s ma sem lehet egyformának minősíteni. Itt, a mi területünkön a Szolidaritás befolyása korántsem volt olyan erős, mint például Gdanskban, vagy másutt. Vajdaságunk jelenlegi helyzete — abból is kiindulva, hogy itt korábban nem voltak nagy megmozdulások — jónak mondható. Nem udvariasságból mondom: ehhez jelentősen hozzájárult területi pártlapunk, amely az elmúlt három évben megőrizte elviségét, a szocialista ideológia talaján dolgozott. Ez kedvezően befolyásolta a gondolkodást, s ma is a valóságnak megfelelően tükrözi a hangulatot. — A helyzet jobb megértéséhez kérdezem: milyen a gazdasági élet? — A termelés folyamatosan növekszik, s a prognózisok is ezt a jó tendenciát jelzik. A légkör az üzemekben javul, nagy figyelmet fordítunk az új szakszervezetek alakulására. Újságunk naponta külön rovatban ad hírt ezekről, s immár nem kevés e rovat terjedelme. Konkrét számokban: az év eddigi nyolc hónapját tekintve — az elmúlt év hasonló időszakához képest — tizenegy százalékkal nőtt vajdaságunkban az ipari termelés. Ez gyakorlatilag nehezen mérhető — bizonyítható eredmény, mégis azt mutatja, hogy az irány nem rossz. Iparunk termelése 1982 májusától emelkedő. Ez is az egyik előnyünk másokhoz képest, hiszen az ország egyéb részein csak később indult el ez a folyamat. — ön szerint itt miért alakul kedvezőbben a termelés? — Ez nagymértékben összefügg a légkörrel. Két legnagyobb üzemünk — a mieleci repülő, gépüzem és a rzeszówi műszergyár — nagy kooperációs partnere a Szovjetunió. Ezek az üzemek onnan pontosan kapják a termelésükhöz szükséges nyersanyagot. A vajdaság sok üzeme azonban nyugati termékeket dolgozott fel korábban és a nyugati piacokra orientálódott. Miután a nyugatiak lengyelellenes gazdasági szankciói életbe léptek, az ilyen üzemek képtelenek a korábbi szinten termelni, sőt erőteljesen visszaestek. Két nagy baromfitelepünk például amerikai takarmányra alapozott, de a szállítások leálltak. Ennek ellenére negyvenezer tonna baromfihúst produkáltak tavaly a telepek. Nagy dolognak tartjuk ezt. Mit tehetnek ebben a helyzetben a propaganda munkásai? — Elsőrendű feladatunk a párt politikáját megértetni. Mire gondolok? Gyakorlatilag és leegyszerűsítve arra, hogy azt kell megértetnünk minden emberrel: saját munkájának eredményével találkozik a boltokban. Ha javul a fegyelem, ha jól vizsgázik a gyakorlatban a gazdasági reform, ha stabilabb és termelékenyebb lesz a gazdaság, akkor lesz jobb az ellátás a hazai piacokon. — Jártam a boltokban, ön milyennek, jónak tartja az ellátást? — Közel sem. De ehhez tudni kell, hogy két évvel ezelőtt egy élelmiszerboltban mindösz- sze egy üveg ecet, ha volt. Ma nagyon kevés üres boltot fog találni nálunk. Lehet, hogy ami ott van, az magyar szemmel semmi, de a mi számunkra igen sok ... Húsnak, lisztnek, kenyérnek, tejnek, cukornak mindenütt és állandóan lenni kell. Kenyeret sosem adtunk jegyre, zsírt, olajat, margarint pedig ma már jegy nélkül adhatnak. Igaz, csokoládéból csak a kisgyerekeknek és csupán havi egy tábla jut, — ha van. S a ruházat sem divatos és igen drága, de már van. A helyzethez tartozik, hogy rengeteg pénz áramlott ki korábban. A Szolidaritás szinte mást sem csinált, mint sztrájkot hirdetett, ugyanakkor bért emelt, s e mögött nem volt magasabb teljesítmény és több áru. Ebből a helyzetből a kilábalás nem egyszerű. Munkánk hatékonyságát a gyakorlat méri — ez az egyedüli módszer a bizonyításra. Ügy véljük átbillentünk a holtponton, s továbbhaladhatunk. Ez megköveteli mindenekelőtt a párttagsággal való szüntelen találkozást, folyamatos párbeszédet. Törvény, hogy a pártbizottság minden titkárának, a megyei pártapparátus minden dolgozójának kint kell tartózkodni az életben, az emberek között. Nézze meg, most is alig talál embert a pártszékházunkban... — ön láthatóan fáradt. Elmondaná merre járt az elmúlt hetekben? — Szeptemberben négyszer voltam a diákok között, beszélgettem az újságírókkal, a kultúra területén dolgozókkal. Nyílt és kemény találkozások voltak, olyan beszélgetések, ahol nyoma sincs az úgynevezett parádés látogatásoknak! Mozgalmasak a napjaink. Eddig az évben százötvennél több ilyen beszélgetésen vettem részt, amelyekről pontosan informáljuk a pártvezetést, de a beszélgetések résztvevőit is. „Szerviz” címmel információs bulletint jelentetünk meg hetenként. Ez hasznosan segít a szélesebb körű párbeszédben. E találkozásokon mindig konkrét gazdasági, társadalmi kérdések vetődnek fel, jó lehetőség ez álláspontunk kifejtésére. — A pártban is tapasztalni a kedvező változás jeleit? — Igen. Elsőrendűen fontos, hogy míg korábban a taglétszám csökkent, ma növekszik. Nem egyszerűen arról van szó, hogy az emberek belépnek a pártba. Olyan pártba lépnek be, ahol komoly munkát szükséges végezniük! Korábban pontosan ez hiányzott a politikából. A pártról szólva: a legfontosabbnak természetesen az alapszervezeti munkát tartjuk. A Szolidaritás alapszervezeteinket erősen megbontotta. A párt tagjainak egy része minden körülmények között jót, szocializmust akart. Egy másik része a Szolidaritást tartotta jónak, egy harmadik viszont mindent tagadott. Volt végül a többség, a korábban joggal csalódott, s közömbössé vált a jövő iránt. Nagy dolog, hogy ezek az emberek — mert végül is felvetődött a kérdés, hogy mi. vagy a Szolidaritás — magukhoz tértek és mind aktívabbá válnak. Talán nem mond el mindent, de sokat sejtet megmozdulásaink aránya. Idén hét és fél millió május elsejei felvonuló tett hitet Lengyelországban a szocializmus mellett. Rzeszówban az emlékmű előtti felvonulási téren nem volt elég hely, még a környező utcákban is álltak. — Ezek ellenére mégis tengernyi a gond! Hol van a problémák gyökere? — A gazdaságban. Az iparban, amelyet korábban erősen túlméreteztek, a munkás- és szakemberhiányban, a szervezésben, a fegyelemben. Szóltam a nyugati importhiányról, ami miatt sok nyersanyagot nélkülözünk, hitelt nyugatról nem kapunk. Ebbe a helyzetbe játszanak bele a korábbi politika torzulásai, amelyek erőteljesen megzavarták a párt és a tömegek, a párt és a párttagság együttműködését. Hozzájárult a helyzet kialakulásához, hogy bár akkor is jártak a vezetők a munkahelyekre, ám azok a találkozások túlnyomórészt formálisak voltak, amelyeket inkább a protokoll, mint az őszinte beszélgetések jellemeztek. Ezért is kell újból megteremteni a bizalmat a hatalom és az emberek között, elérni, hogy higgyenek nekünk. Ez a kulcskérdés. És egyúttal meg kell birkóznunk a megkeményedett nemzetközi gazdasági-politikai körülményekkel is. A Szabad Európa, Amerika Hangja és a sok más nyugati rádió- állomás a nap minden percében bombázza az emberek fejét, tagadva — kétségbe vonva a jobbításra irányuló erőfeszítéseinket. Ebből a magyarok is láthatják, milyen rendkívüli helyzetben dolgozunk. Lengyelország a kapitalizmus és a szocializmus harcának jelentős terepe. — Meg tud válaszolni a lengyel vezetés e kérdésre: hogyan tovább? — Erősíteni a bizalmat, a kapcsolatot a tömegekkel — e nélkül bármit elérni lehetetlen. Terjeszteni akarjuk bevált módszereinket. Alapvetően javítjuk a kapcsolatot a munkásakkal, hogy senki ne a nyugati adóknak higgyen, hanem a pártnak és világos programjának, s tisztán lássák: az értük van, a párt nekik akar jót. Ez sem egyszerű ilyen körülmények között. De ezen múlik a termelés, az ellátás, a holnapi munkalehetőség. Fontos teendőnk nemzetközi téren a kapcsolatok erősítése a testvéri szocialista országokkal, nem utolsósorban éppen a magyarokkal ezen belül Szabolcs-Szatmárral, testvérmegyénkkel, — ebben is nagyok a tartalékaink. A szocializmus- és szovjetellenes propagandával nagyon sok példát tudunk szembeállítani: a barátság gyakorlati megnyilvánulásait. Sokat mond az is, hogy a Lengyel- Szovjet Baráti Társaságnak vajdaságunkban ma 70 ezer tagja van! — Az ideológiai offenzívában látjuk a pártmunka fő feladatait. Közelebbről: a fiatalok megnyerésében, hiszen az elmúlt három évben erősen félreinformálták őket. Szerencsére közülük is sokan másként látják már a dolgokat. Újra szerveződött az ifjúsági szövetség. Vitáink alapján közelednek hozzánk a fiatalok. A hazaszeretet és az internacionalizmus eszközeivel is igyekszünk hatni rájuk, s mindenekelőtt világossá akarjuk tenni előttük, hogy csak a jó munka, a tanulás — és kizárólag az — jövőjük egyetlen biztosítéka. Talán apró a példa, de nekünk sokatmondó: az utóbbi hetekben 25—27 éves fiatalok jelentkeznek a pártba. Alakulnak a fiatalok lakásépítő szövetkezetei, amelyeket az ifjúsági szervezet irányít. A cél, hogy az ifjúsági szervezet is megújuljon, hagyja el a formális vonásokat. Az első kívánalom irántuk a szolid, jó munka, a szabad idő okos szervezése, fel- használása. — Hozzá kell szoknunk a vitákhoz. Használható, rövid és nyomós érvekre van szükség, hogy a lakosság velünk jöjjön minden célért, s ellenségeinknek ezt a még törékeny stabilitást ne sikerüljön megzavarni. Őszinte és mindennapos párbeszéd a néppel: ez az egyetlen lehetőségünk a sikerre. Kopka János Megküzdeni a bizalomért Interjú Zénón Cipris-self a LEMP Rzeszúw vajdasági Bizottsága titkárával amerikai kormány magatartása miatt nem vehetett részt az ülésszakon. A hír szerint kétnaposra tervezett tanácskozások középpontjában várhatóan a NATO tervezett rakétatelepítése áll. A bonni kormánynak különleges érdeke fűződnék a genfi fegyverzetkorlátozási tárgyalások sikeréhez, hiszen azok kudarca esetén az új amerikai rakétafegyverek többségét az NSZK területén telepítenék. A terv végrehajtása ellen heves ellenállás tapasztalható az NSZK közvéleményében is — s ez egy okkal több lenne rá, hogy a bonni külügyminiszter a korlátozási megállapodás sikere érdekében fejtsen ki erőfeszítéseket. Nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió változatlanul kiegyensúlyozott, a felek biztonságát figyelembe vevő megállapodás mellett van a genfi tárgyalásokon és kéSz — amint már ismételten jelezte — az egyenlőségen alapuló kompromisszumra is, mutatnak rá az osztrák fővárosban, amely már hagyományosan ad helyet magas szintű kelet—nyugati eszmecseréknek. Mint az MTI moszkvai tudósítója megjegyzi, Andre; Gromikónak és nyugatnémet kollégájának ebben az évben már két alkalommal is lehetősége volt tárgyalni egymással. Januárban a szovjet diplomácia vezetője járt Bonnban, míg Hans-Dietrich Genscher július elején Kohl kancellár társaságában járt a szovjet fővárosban, ahol külön megbeszélést is folytatott a szovjet külügyminiszterrel.
