Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-07 / 237. szám
1983. október 7. Kelet-Magyarország 3------------------------------------------------------------------------->1 Helyben dönteni I smét lesz elöljáróság. Ha ennek örülünk, azért van., mert azt jelenti, hogy azok a fajivak, melyek az utóbbi másfél évtizedben társként csatlakoztak egy központibb szerepet betöltő községhez, s így egy távolabb lévő tanácshoz tartoztak, most egy — vagy több — fokozattal önállóbbak lesznek, mint eddig voltak. És talán nem túlzás így fogalmazni: vi&z- szanyerhetik önbecsülésüket is. Természetesen korántsem az érzelmi momentumok a döntőek, ha a választási törvénytervezettel kapcsolatosan az újra megszülető elöljáróságok szerepét méltatjuk, hanem annak gyakorlati oldala. Igaz, nincs még pontosan kimunkálva az elöljáróságok szerepe, jogköre, hiszen a mostanában lezajlott országos vita erről is szólt, de az biztos, hogy számos ügyet ismét ott intéznek majd, ahol azok keletkeztek, s azok intézik, akik az adott környezetben élve esetleg jobban érzik a felvetődött problémák nagyságát. Van a tervezetnek egy kimondottan praktikus oldala is. Nevezetesen: időt és pénzt takaríthat meg a társközségben élő állampolgár, ha nem kényszerül minden ügyével, akár egy anyakönyvezéssel, egy kisebb horderejű adóüggyel — vagy bármi mással — a székhely községbe szaladgálni. Persze — miként ezt tanácsi vezetők is megfogalmazták —, ez még nem lehet minden. Mert lehetővé kell tenni azt is, hogy a közös költségvetés bizonyos hányadával helyben rendelkezzenek, helyen döntsék el, hogy hol és mit létesítenek a pénzből. Azt hiszem, ez rendkívül fontos dolog, mert a gazdálkodás részbeni önállósága eredményezheti azt, hogy a közösség, az elöljárósággal rendelkező falu felnőttnek érezhesse magát. Lehet, sántát a hasonlat, de úgy gondolom: a székhelyközségek és a társközségek, a tanácsok és az elöljáróságok közti viszonynak hasonlítania kell arra a családra, ahol a gyerekeket valódi helyzetüknek megfelelően felnőttként kezelik, önállóságot is adnak nekik, ami persze nem zárhatja ki a minden gyerekére egyformán figyelő családfő szükség- szerinti beleszólását. E gy ideje már megszűnt a szerepkörnélküliség rossz szájízt teremtő státusa. S ha minden jól megy majd, az elöljáróságok révén valódi szerephez juthat a legkisebb község is, a saját sorsát illetően mindenképp. S. Z. V______________________________y Vásárosnaményban az ÉPSZER kivitelezésében hagyományos és új eljárással épül a főút mellett egy négyszintes lakóház. (elek) Osztrák megrendelésre gyárt 30 ezer darab raklapot a Felső -tiszai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság tiszalöki telepe. (Császár Csaba felvétele) Negyedmilliárdos beruházás terve Belegrádon Feriit után salakgyapot Tanulmányterv készül a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézetben a belegrádi perlitüzem bővítésére. Az elképzelések szerint ide telepítenék Budapestről azt a berendezést, amelyen korábban salakgyapotot készítettek, de jelenleg környezetvédelmi okokból nem üzemeltetnek. Az említett szigetelőanyag ugyanis megolvasztott kőzetből szálhúzóssal készül és a megszilárdult fiinom szövet meglehetősen porlik, így gyártása a X. kerületben tarthatatlan volt. — Nem okoz-e hasonló problémát a salakgyapot Sza- bolcs-Sza talárban? — A kérdést Hoffmann Józsefnek, a perlitüzem gazdasági vezetőjének tettük fel. — A sűrűn lakott világvárosban a szálló por tetéz egy sor ugyancsak súlyos veszélyeztető tényezőt. Itt Belegrádon lakott hely csak az üzemtől távol van, a szántóföldre pedig nem jelent veszedelmet az elszálló kőpor, mert végül is nem idegein anyag. A kitelepülést egyébként az is sürgeti, hogy Budapesten nem áll rendelkezésre elegendő számú munkáskéz. A perlitgyár vonzáskörzetében sem dúskálnak a munkaerőben, mert elég sokan bejárnak a közeli Nyíregyháza üzemeibe, különösen nagy számú közöttük a szakmunkás, ami eddig nem okozott Ugyan gondot, mert jobbára segéd- és betanított munkások dolgoztak a perlitgyár- tásban, a salakgyapot-készítő gépekhez viszont szakmunkásokat kell verbuválni, ami nem lesz könnyű feladat. A felmérések szerint a nyolcvan új munkahelyre húsz kilométeres körzetből várható jelentkezés, és minél több helyben lakót szeretnének itthon tartani, mentesíteni az ingázás alól. — Ha beválnak az elképzelések, nagymértékben megváltozik az egész gyár arculata — ismertette tovább a tervet Hoffman József. —Ű] szociális létesítményekkel, étkezővel kell kiegészítenünk az eddigieket a megnövekedett létszámra való tekintettel. És ez csak egy része a körülbelül negyedmilliárd forint értékű beruházásnak. Csak egy része, hiszen az itt emelendő új gyártó épületek mellett két kilométeres tervezők és a kivitelezők ahol csak lehet, alkalmazzák, — Ezek szerint új arcot kap a belegrádi perlitüzem... — Teljesen. Az eddigi ki- lencvenmillió forintos termelési értékünket valószínűleg megkétszerezi, de alighanem meg is háromszorozza a profilbővítés. Ennek megfelelően gyarapszik jövedelmünk is. Az .sem kis dolog, hogy amennyiben a bővítés megtörténik, márpedig, ha a jóváhagyó pecsét rajta lesz a beruházási dokumentáción, akkor egy év alatt kész leszünk, akkor a teljes Dunán inneni országrész ellátása a feladatunk lesz. Belegrádon az eddig is sikeres perlitgyártás után jelentős változás elé néznek, ami vezetőktől, munkásoktól egyaránt sokat kíván majd. Nemcsak a feladatok sokszo- rozódnak meg, hanem a nagyobb üzem más szemléletet is kíván mindenkitől. Aligha volt véletlen, hogy a budapesti „anyagyár” választása éppen Belegrádra esett. A perlitüzem eddigi sikeres munkája jó referencia. Nincs baj az itteniek fogadókészségével, amit az is bizonyít, hogy máris tovább gondolták a tervet, és az alapterméket is fel akarják dolgozná kész csőhéjnak, amit már csak rá kell borítani a szigetelendő vezetékszakaszra. Üjabb munkaalkalom, újabb jövedelemforrás, ahol így elemzik, fejlesztik a gazdálkodást ritka vendég a veszteség. Ésik Sándor Víztároló FelsőSzabolcsban A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkája 1983-ban az 570 kilométer elsőrendű és a 30 kilométeres másodrendű védvonal építésén, karbantartásán, ellenőrzésén kívül a belvízvédelmi védművekre is kiterjed, melyek szemléje október 10-én kezdődik. A szemle a vízügy kezelésében lévő 1500 kilométer és a társulatok által kezelt további 3000 kilométer hosszúságú csatorna állapotára keresi a választ. A belvízrendezési munkálatok közjött a legjelentősebb a felső-szabolcsi beruházás, ahol 140 millió forint értékben épül víztároló. Jelenleg a szabolcsveresmarti magasvezetésű csatorna építése folyik. A télre való készülődésről — mivel a megelőzést, védekezési célzó felkészülés egész évben folyamatosan tart. csak annyi említhető meg, hogy a „Jeges IV.” nevű korszerű jégtörőhajó, mint mindig, idén is a tokaji kikötőben várja: lesz-e szükség a beavatkozásra? il — Halló! Encsöm-Ben- csöm szövetkezet? — Igen. Itt Mid. Mit óhajt? — Maga az, titkárnők gyöngye? Tulipiros rózsaszál, szívem egyetlen gyönyörűsége, csillagok csillaga, álmaim álma?! Kapcsolja a főnökét, ha lehet ... — Pirulok, maga kis ellenállhatatlan, újságírók krémje... A főnök sajnos szabadságon van. Én nem leszek jó? — Nálam csak maga jó, de most éppen arról kellene faggatnom a főnökét, mit csinálnak ebben a dög melegben. — Ez gubancos, kis zsenim ... Csak szeptemberben jön vissza, addig senki sem nyilatkozhat. — Na, de édesem, tudja, hogy én csak jót írok magukról... — Tudom, de az ukáz, az ukáz. Elnöki utasítás, hogy csak az elnök elvtárs nyilatkozhat a sajtónak. Még a főmérnök kartárs sem, pedig milyen szép baritonja van .. . — Azért kapcsolja, jó? — Halló, itt Meleg. Parancsoljon. — Hűtsd le magad, itt Nyelvstop! a Eirkász Berci haverod beszél a Hírharsonától! Arról szeretnék írni, mit csináltok ilyen nagy melegben? — Oké! Megmondom a főnöknek. Két hónap múlva itt lesz. — Ne ugrass Ottó, holnap le kell adnom az anyagot! — Hja öregem, itt rendnek kell lenni! Csak az elnök nyilatkozhat. — Ne hülyéskedj, azt akarom megírni, izzad-e a Józsi bácsi encsöm-ben- csóm szerelés közben... — Ki tudja azt megállapítani a mai változó gazdasági helyzetben? — No jó, akkor legalább azt áruld el, mit csináltok ma? — Miért pont én? Különben is, ezt csak az elnök tudhatja. Lehet, hogy termékszerkezetei váltunk útközben. Mit tudom én... — És ez mikor derül ki? — Ha a főnök kimondja. — No, de értsd meg, én nem várhatok két hónapot! — Nekem meg nincs kedvem egy fegyelmihez ... — Szerinted izzad a János bácsi, vagy nem? — Hát az attól függ. Ha mint magánembert kérdezel, izzad, de ez nem a hivatalos álláspont. Ha leírod, letagadom. Fordulj bizalommal a főnökömhöz. Fél éven belül biztosan fogad. — De hiszen akkor már tél lesz ... — No látod? Erről jut eszembe: jöttök síelni? — A fene tudja mi lesz még a télig ... — Akkor meg miért várod tőlem, hogy tudjam, mi van itt most? Tudod mit? Szerzek nektek is príma sítalpakat. A főnök is jön, ott bizonyosan tudsz vele beszélni. Kézcsókom a nejednek. El ne felejtsd: karácsony előtt a Normafánál! Üdv, csécsi/ És ne haragudj öreg, a szabál, az szabál.. . Nem tudom, hogy szabad-e izzadnia a János bácsinak ... T. Ágoston László iparvágányt is építenék, éppen a napokban járták be a MÁV szakemberei a terepet. Gondolnak egyúttal a költségek csökkentésére és szeretnék bevezetni a gázt Nyírtelekről. Nemcsak a kőzetolvasztás lenne így olcsóbb, hanem a perlitduzzasztás is. A beruházást komplexen tervezik megvalósítani, ami együtt jár a terjedelmes végtermék raktárainak megépítésével, így lassan kinövik a jelenlegi területüket, annak ellenére, hogy jelenleg még van tartalék földjük. Ahhoz, hogy mindennek helye legyen, kisajátításra is szükség lesz, ami a nyírteleki Dózsa Termelőszövetkezet tábláiból történik majd. — Ahhoz, hogy egy új termék jövedelmezőségét meg lehessen jósolni, nem elég a használati értékét ismerni, biztos piaci kilátásokra is szükség van. — A salalkgyapotra, éppúgy, mint az építkezéseken felhasznált és szintén általunk gyártott perlitre addig igény lesz, amíg valahol építkezni fognak — bizakodik Hoffmann József. — A családiház-építési kedv nagymértékű megemelkedésével annyi perlit fogy, hogy alig győzzük. Ez a köböl készült gyapot pedig egyszerűen pótolhatatlan a szigeteléseknél. A minél kevesebb höveszte- ség elérését pedig most már aligha kell reklámozni. A Pista bácsi E vek hosszú során, kitavaszodástól az utolsó falevelek hullásáig fűzfaseprű sokaságát nyütte-koptatta el István bácsi, mindennap tisztára söpörte az Árak utcai óvo- dia udvarának minden talpalatnyi területét. A madarakkal ébredt, s amikorra megérkeztek az anyukák a kis nebulókkal, már friss homok, tiszta játszótér, felgereblyézett udvar vártafogadta a homokvár-építőket, a libikókázókat, a hintalovak huszárait, a babázó kislányokat. A 72 éves Szopkó István keze munkájától olyan volt ez ,a gyermekparadicsom, mint egy színes, jókedvű virágoskert. Pista bácsi gondozta, ápolta, metszette, öntözte az óvoda aranyeső, spirea, jázmin, hybiscus díszbokrait, s büszke volt a szépen nyírt sövényekre, az ápolt játszótérre. A kicsikért csinált mindent — nagyon szereti a gyerekeket. Október egyik őszies napjának reggelén egy szőke kicsi lány meglepődve látta. amikor az óvoda kapuján belépett: V_________________ — Édesanya! Nézd csak, nincs felgereblyézve az udvar, a játszótér. Biztosain beteg lehet Pista bácsi... A kislányka emlékezett rá: az óvoda kertészét, mindenesét, a gyerekek szeretett Pista bácsiját mentők számították a kórházba. Akkor árválkodott így az udvar, a játszótér, a homokvár. Aztán felépült, s hamarosan újra suhogott kezében a seprű, és szép homokdombokat varázsolt a gyerekeknek. Hétfőn sarokba állította a kiszolgált seprűt. Ő is pihenni tér. Vajon ezután ki gereblyézi az Árok utcai óvoda kis birodalmát? Ki gondoskodik friss homokról, s kit metszi majd olyan gonddal, szakértelemmel az óvoda díszbokrait? Pista bácsi elköszönt a gyerekektől, az óvónéniktől, dajkáktól, az óvodától, mindenkitől. Sok szeretettel vették körül eddig is, így is búcsúztatták. Farkas Kálmán _______________________/
