Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-06 / 236. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. október 6. Magasból is impozáns látványt nyújt a nyíregyházi Iskola és Szarvas utca sarkán megépült lakóház. (Elek Emil (elvétele) Személyi szolgáltatások Mérettől a kaptafáig Cipő hatszázért, ruha ezerkettőért, öltöny két és (él érdeklődő iparosok a Magyar ezerért. Bizony nem olcsó mulatság, míg az ember tetőtől Divat Intézet őszi-téli divattalpig felöltözik. Ráadásul a legdrágább butikruhával is bemutatóján, ahol lehetősé- megtörténik, hogy méretre kell igazítani, s a borsos árú gük lesz az új szabásminták, olasz, spanyol cipőnek is könnyen megkopik a sarka. modellek megismerésére. Sajnos Szabolcs-Szatmár megyében nem válogathatunk kedvünkre . a ruha és cipő méretes, illetve javító helyek között. E szolgáltatások 83 százalékát kisiparosok végzik. Kevés se Iparos A megyében alig több, mint félezer szabó, cipész, fehérnemű-készítő, ruhajavító dolgozik. Nemcsak kevesen vannak, dé megoszlásuk is aránytalan. Példáid a lábbelijaví- tók fele (!) Nyíregyházán tevékenykedik. Ezzel a szakmával van a legnagyobb baj, hiszen tízezer lakosra mindössze két iparos jut. Legtöbben q női szabók vannak: közülük 33 áll tízezer ember rendelkezésére. Munkájuk bőven van. Bizonyítja ezt, hogy javítást, illetve méretes ruha- és cipőkészítést tavaly 56 millió forintos értékben végeztek megyénkben az iparosok. A KIOSZ a közelmúltban felmérést készített e személyi szolgáltatások helyzetéről. Ami kedvező: a szakemberek zöme saj^t, Jól felszerelt műhellyel rendelkezik, de ’ túlnyomó többségük idős ember. Ez utóbbi azért hátrány, mért az idősebbeknek gondot jelent lépést tartani a divattal, ami megköveteli a szakmai tudás állandó tökéletesítését, a tanulást. Mindez azért is fontos, mert úgy a ruházati, mint a cipőiparban új, eddig nem ismert anyagok jelennek meg. Ezek feldolgozási technológiáját meg kell ismerni. Különösen nehéz lépést tartani a lábbelijavítás és -készítés területén, ahol sokszor az alapanyagok hiánya is hátráltatja a munkát. A cipőipar hagyományos anyagaiból — mint a gumisarok, a mikrogumi — rendszerint van elegendő. A divatos színes bőrök, járófoltok, új vonalú sarkok, csatok, húzózárak beszerzése már nem ilyen egyszerű. Nem megfelelő a cérna, a cipzárak minősége és választéka, ezekből akadozik az ellátás. A ruházati iparban elsősorban a kiegészítő kellékeknél vannak hiányosságok. Myltvatartás óa vállalási Idő Örök gond a személyi szolgáltatásoknál, hogy nem megfelelő a szakember-utánpótlás. Jó lenne, ha minden településen dolgozna legalább • egy cipész és egy szabó, vagy ruhajavító. Ezzel szemben a települések egyharmadában ezek a szolgáltatások egyáltalán nem találhatók meg. A jellemző az, hogy a falvakban vagy cipész, vagy szabó dolgozik. Megyénkben mind népszerűbbek a kisipari szolgáltatóházak. A KIOSZ úgy igyekszik csoportosítani e helyekre az iparosokat, hogy legyen köztük úgy ruha-, mint cipőkészítő és -javító. A kilenc működő szolgáltatóház mindegyikében dolgozik szabó. Ezzel szemben cipész csak a nyíregyházi, Ságvári-telepi szolgáltatóközpontban van. A többi helyre e szakmában nem találtak jelentkezőt. Mivel e szolgáltatások iránt egyre inkább pövekszik az érdeklődés, fontos feladat a színvonal emelése. Ehhez nem szükséges befektetés. Hiszen a színvonal emelését jelenti az is, ha a vevőkacsolatok javításával a jelenleginél nagyobb bizalmat keltenek az iparosok a megrendelőkben. Például azzal, ha udvarias, figyelmes a kiszolgálás, elfogadhatóak az árak, a műhely nyitvatartási ideje jobban igazodik a lakosság szabad idejéhez, vagy például rövid a'“ vállalási idő. Ezek apróságok, melyeket tanulni kell. A szakmai színvonal emelése érdekében a KIOSZ a ruházati és a lábbeliiparban szakmai napok szervezését tervezi. Október 15—16-án megyénkből is ott lesznek az Egy Rókabokori lakostól hét birkát loptak el július 20- án. A bejelentést követően három rendőr kapott utasí-, tást a helyszíni szemle megtartására és azt állapították meg, hogy mezítlábas emberek egy birkát erőszakkal húztak, hat pedig követte azt az egyet. A nyomok Rókabokorból az István-bokorba, a Hendre család lakásához vezető útig vezettek. Almikor a rendőrök odaértek, egy lovaskocsin épp szembe jött velük vagy hatnyolc férfi a családból. Megállították és igazoltatni akarták őket. A férfiak igazolvány helyett szidni kezdték a rendőröket és nem voltak hajlandók elővenni igazolványaikat. Miközben leugráltak a kocsiról, a 2—300 méterre lévő lakástól futásban közeledett a 21 éves Hendre Tibor. Amint odaért, nekiment az egyik rendőrnek és ránLépóstartás a divattal Novemberben börzét rendeznek a kisiparosok és kiskereskedők részére. Itt arra adnak módot, hogy az új termékek készítésével is foglalkozó kisiparosok bemutathassák modelljeiket a kereskedelem képviselőinek. Jövő tavasszal — márciusban — a lábbeli és ruházati szakmai napok keretében e mesterségek újdonságairól kapnak tájékoztatót a résztvevők. A szekcióüléseken olyan témákról is szó esik majd: hogyan kell foglalkozni az ügyfelekkel, miként lehet udvariasabbá tenni a kiszolgálást. Megoldatlan megyénkben is az ortopédcipő-gyártás, A KIOSZ már toborozza a jelentkezőket egy «tanfolyamra, amely során a jelentkezők Budapesten elsajátíthatják e mesterség titkait: a méretvé- teltől a kaptafa készítéséig. Az elképzelések között szerepel az is, hogy Nyíregyháza egyik forgalmas helyén kirakatot bérel a KIOSZ, ahol a kézműves szakmabeliek modelljeit ismertetik meg a vásárlókkal. Helyet kapnak itt a kabáttól, a ruhán, cipőn, papucson, kalapon át a nyakláncig, a kötött harisnyáig a kisipari legszebb termékei. Házi Zsuzsa gatni kezdte. Mivel Hendre nem engedelmeskedett a rendőri felszólításnak a körzeti megbízott a gumibottal vetett véget a támadásnak, A „béke" csak pillanatokig tartott, mert Hendre odaszaladt a kocsihoz, felkapott egy vasvillát és azzal rontott a rendőrnek, s közben megöléssel fenyegette, amiért őt rendőri felügyelet alá helyezték. A megvadult férfit csák akkor fékezték meg a család tagjai, amikor a rendőr fegyverét rászegezve felszólította, hogy ha nem dobja el a villát, ’használni fogja a fegyvert. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégely vári Imre tanácsa Hendre Tibort felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak és könnyű testi sértés miatt nyolc hónapi szabadságvesztésre ítélte és egy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős A tárgyalóteremből Villával rontott a rendőrnek Á kereskedő brigád kulturális vállalása A kiskörúti sávház alatt lévő új ABC-áruház nemsoká egyéves lesz. Hivatalosan az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat .nyíregyházi 35-ös számú egységének nevezik, ami nem túl vonzó név. Annál kellemesebb vjszont maga az áruház, szép központi fekvésével, a nagy bronz- pLasztikával portálja fölött — no és a kiszolgálás, amiben hiba nincs. Első a vásárló Itt dolgozik Tarosa Irén brigádja, két váltásban, ösz- szesen 25-en. A brigádvezető 69-iben szabadult a víztorony melletti ABC-ben és családi hagyományból lett kereskedő. A Kölcsey Ferenc brigád még nem szocialista brigád — nincs egyéves, vállalásaik vannak és már eredményeik is. A kulturális vállalásokról érdeklődtem itt legutóbb és egy kicsit zavarba kerültünk, hogy mit soroljunk ide és mit ne. — Első — mondja Hani/iszik Béla boltvezető —, a vevők érdeke. A pontos munka, a kulturált kiszolgálás — és ezzel egyet keli értenünk, már csak azért is, mert mikor a főiskolán a kultúra meghatározásait tanultuk, a sokféle fogalmazás — melyek sok esetben ellent is mondanak egymásnak — a környezet és a munka kultúráját is legalább olyan fontosnak tartja, mint a belőle fakadó művészeket. Tudjuk, hogy a szocialista brigád mozgalom harmadik jelszava, a „szocialista módon tanulni, művelődni”, a teljesebb emberi életre törekszik. Arról, hogy a tanulás miért fontos.- nem kell szót ejtenünk. ám a művelődési alkalmak közös látogatása, (filimí, színház, múzeum) főleg pedig rendszeressé tétele már több gondot okoz, mert mint minden, ez is elsősorban idő kérdése. Megnövekedett a szabad idő — mondjuk — és a kulturális intézmények jó korán igyekeztek ennek elébe menni. Lakótelepen könnyebb Ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy — leszámítva az ügyesen „kozmetikázott” statisztikákat — nem növekedett meg ugrásszerűen a művelődési kedv, mert a szabad idő is viszonylagos. Meg aztán ott van a család. Kulimat János, az egység igazgatója — a brigádnaplóban „csak” tagként szerepel — mint főnök is elégedett a brigáddal. Április 4. tiszteletére tisztasági versenyt hirdetett a vállalat, ahol pontozták a pultok, gondolák szépségét, esztétikumát, az eladók megjelenését, a raktári rendet, a környezet kulturáltságát. A brigád első helyezést ért el a versenyben. A vállalat 10 tanulót számított nekik, ők tizenötöt vállaltak, s igyekeznek megtanítani őket a meserség szereiére. — Törzsvevőket szeretnénk — mondja Tarcsa Irén —, olyanokat, akik ismerősként jönnek ide. Egy lakótelepi boltban ez könnyebb, mert az van közel, oda mennek az emberek. Itt körbe vagyunk véve boltokkal, nekünk mosolyból is, kedves szóból is többet kell adnunk a vevőnek, ha meg akarjuk tartani. Erre neveljük a tanulókat is, a példa erejével. Van már olyan vevőnk, aki beköszönt szabadsága előtt: — most háA Legfelsőbb Bíróság döntéseiből Eltartási szerződés, bonyodalmakkal Egy nagyon idős házaspár egy fiatal házaspárral eltartási szerződést kötött. Eszerint a fiatalok havi 1400 forint életjáradékot fizetnek és kötelezik magukat, ha az eltartottak közül bármelyik megbetegszik melléállnak vagy ha elhuny, gondoskodnak a másik házastársról. Ennek ellenében az öregek a fele-fele arányban nevükön álLó házat rájuk íratják, és őket jelölték meg örökösüknek. A szerződést a megyei tanács igazgatási osztálya helybenhagyta. A fiatalok beköltöztek a házba, amelyre 10—15 ezer forint értékű beruházást fordítottak. Egy ideig rendben mentek a dolgok. Később az idős férj meghalt és az eltartók a ház fele részét örökölték. Az özvegyasszonnyal azonban a kapcsolatuk annyira megromlott, hogy tettlegességre vetemedtek vele szemben és ezért könnyű testi sértés vétsége miatt bűnvádi eljárás indult ellenük. Ezek után a házból elköltöztek, az özvegy pedig az eltartási szerződés megszüntetéséért pert indított. Arra hivatkozott, hogy koránál és betegségénél fogva más eltartóról kell gondoskodnia. A járásbíróság a szerződést megszüntette. Az özvegyet az addig kapott ellátás, valamint a házon végzett értéknövelő beruházások ellenében hatvanezer forint fizetésére kötelezte, és intézkedett, hogy az ingatlannak őt megillető fél rész tulajdonjogát jegyezzék vissza. A megyei bíróság az összeget ötvenezer forintra szállította le. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt 25 ezer forintra mérsékelte. A döntés indoklása szerint nemcsak abból kell kiindulni, hogy a fiatalok milyen mértékű tartást nyújtottak, hanem figyelembe kell venni azt is, hogy durva, tettleges magatartásuk miatt a szerződés életjáradéki szerződéssé sem változtatható át. Nyorhatékokkal esik latba az is, hogy a ház fele része, amely az elhunyt férfi nevén állott, a fiatalokra szállt, mert addig tartási kötelezettségüknek rendben eleget tettek és békességben éltek. Ä* özvegyasszonyt az ingatlannak már csak a saját nevén álló ötven százaléka illeti meg, és így kisebb eséllyel tud újabb tartási, vagy életjáradéki szerződést kötni, noha feltétlenül gondozóra szorul. Néhány napja vette birtokába a közönség a korszerűsített nyíregyházi Béke mozit. Felújították a gépházat is, s mintegy félmillió forint értékben vásároltak új berendezéseket. (Jávor László felv.) rom- hétig nem jövök, de majd szeptemberben újra találkozunk. Jó kedvvel dolgozni — Szocialistává — folytatja Tarcsa Irén — elsősorban a jól és jó kedvvel végzett tnunka. tesz. Egy év után értékelnek majd minket, és bízom a szocialista címben. Sokszor emlegetik a KPVDSZ brigádvezetők klubjában, bogy a naplók tele vannak szebbnél szebb kulturális vállalásokkal, de kevés mögöttük a tartalom. Nekünk még jobban össze kell szokni, kialakítani a korszerű kereskedői munkastílust, azután pedig a művészetekre is sor kerülhet. A Kölcsey Ferenc kereskedőbrigád naplójában nincsenek gondosan beragasztott színházjegyek, múzeumi belépők, de amit elmondtak, mind a kultúra fogalom körébe tartozik. Mester Attila KÖDGYERTYÁK A MÁV záhonyi üzemigazgatósága területén 1981. augusztus 20-án részlegesen átadott, 360 millió forintért épített átrakócsarnokot 1981 novemberében a szakszervezet munkavédelmi felügyelője bezáratta — olvastuk a Magyar Hírlap szeptember 10. számában. Döntésének oka: a csarnokiban a megengedhetőnél nagyobbnak találta a targoncák kipufogógázának a koncentrációját. A csarnokot 1,8 millióért átépítették és felszerelték a targoncákra a gáztisztító katalizátorokat. Azóta a szénmo- noxid-szennyezés minimálisra csökkent. „Ha a munka- védelmi felügyelő helyébe vágyók a dolgok tisztázásáig én is bezáratom az üzemet — mondta a MÁV vezérigazgató-helyettese. Majd közölte, hogy azokat a vezetőket, akik lehetővé tették, hogy az ilyen helyzet előállhasson, keményen megbüntette. A kétéves ügy végén megszületett a döntés: a záhonyi beruházásokat többé nem Budapestről, hanem a helyszínről Záhonyból irányítják, ellenőrzik. ' SOROK A CSEREI CSENDRŐL A Népszava szeptember 18-i számában a Kölcsey-kézira- tok kapcsán Baróti Szabolcs Sziatmárcseke kultúrtörténeti emlékeivel foglalkozik. írásában sok helytörténeti adalékot ismertet, majd megállapítja : meglehetősen fájó a szatmár-foeregi tájvédelmi körzet egyedülálló kultúrtörténeti, természeti értékeinek felfedezetlensége. Mindez a mai napig szűz és izgalmas vadászterületet biztosít a régészeknek, néprajzosoknak, nyelvészeknek, őslénykutatóknak, botanikusoknak. Itt az úgynevezett „kultúráliák” terjedése az utóbbi évtizedekben minimális volt. Szatmáriban például egyszerűen nincs ember, aki rendszeresen, megbízhatóan figyelné arra, amire kell. Amire nagyon kell. Kellene. A probléma lecöve- kelt, nem mozdul tulajdon holtpontjáról. Ahhoz, hogy kimozduljon, úgy tűniik a honismeret lelkes aktivistáit kellene mozgósítani — javasolja a cikkíró. Hisz a védelem pillérei mindig is az ügyért lelkesedő emberek voltak.
