Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám

1983. október 4. Kelet-Magyarország 7 BÁBOLNÁI NAPOK '83 Újdonságok az állattenyésztésben Mikroszámítógépek és alkalmazásuk Előadások, bemutatók a tudomány és technika házában SPF-sertés — TETRA-mini baromfi A már hagyományos bábolnai napokat az idén hetedszer tar­tották meg. Burgert Róbert ve­zérigazgató a sajtótájékoztató megnyitójában, egyebek között így fogalmazta meg a rendez­vény célját: „Bábolna nem a bábolnaiaké, az egész országé, elemi szükséglet, hogy évente egyszer kaput nyissunk, igényel­jük a kritikát, a gondolatcserét, különösen fontos ez a mai ne­hezebb körülmények között. Vannak jócskán aggódó embe­rek, akik felelősség nélkül kri­tizálnak, de újat nem mondanak. Mi nem érünk rá aggódni, ehe­lyett azon dolgozunk, hogyan le­het olcsóbban, többet termelni.” Bábolna az idén is, .mint az előző években csak olyan kiállí­tókat fogadott, akik valamilyen újat hoztak. (A tapasztalatok gazdag tárházát igazolja a 110 hazai és 55 külföldi kiállító meg­jelenése.) Maguk a házigazdák is rengeteg új dologgal, hasznos tapasztalattal mutatkoztak be. A bőség kosarából az alábbiakban néhány állattenyésztési újdon­ságot mutatunk be. Kiválasztás számítógéppel Nagy jelentőségűnek ígérke­zik a bábolnai SPF sertéste­nyésztési program. Mit jelent az SPF ? Olyan tenyészállományt. mély meghatározott kórokozók­tól mentes, ezáltal kevesebb ta­karmányeredetű energiát fordít a baktériumok, vírusok elleni küzdelemre, következésképpen gazdaságosabban termel. Vannak olyan idült fertőző betegségek, melyék károsító hatása sem gyógyszerekkel, sem vakcinák­kal nem küszöbölhető ki. Ezek­től a betegségektől csak úgy tudunk eredményesen mentesíte­ni, ha a fertőzési láncot radiká­lisan megszakítjuk, s szigorü szabályozó rendszerrel biztosít­juk a fertőzésmentes állapot fo­lyamatos fenntartását. SPF programjuk genetikai alapjait TETRA sertéstenyésztési rendszerük keretén belül való­sították meg, több mint 10 éves intenzív kutatási eredményeik felhasználásával. A program elő­készítése során rendelkezésükre álltak a legkiválóbb vonalak számítógéppel feldolgozott és ér­tékelt adatai, s ezek segítségével olyan kiemelkedő szelekciót haj­tottak végre — 4500 kocás elit telepeikről 530 db koca került kiválasztásra — melyre az euró­pai sertéstenyésztésben még nem volt példa. Az SPF-program kiinduló ál­lományát 530 db különböző vo­nalú tenyészkoca képezte, me­lyeket több mint félmillió sertés eredményeinek értékelése alap­ján választottak ki. Malacok műtéti úton A bábolnai SPF-programban a a malaookat a vemhesség utol­só napjain műtéti úton nyerik, majd steril körülmények között nevelik az élet első heteiben. Ezt követően zárt telepre kerülnek az állatok, ahol a járványvédel­mi rendszabályok betartásával kizárják az újrafertözés lehető­ségét. Az itt felnevelt és tenyész­tett egyedek már természetes úton fialnak, hiszen kórokozó- mentesek, így nem jelentenek fertőzési veszélyt megszületett utódaikra. A műtétet tehát csak az első nemzedék kialakítására alkalmazzák. Az eddigi állategészségügyi konrollok minden esetben az SPF-állományra jellemző teljes körű mentességet bizonyítják, aimi a legfontosabb sertésbeteg­ségeken (leptospirósis, brueelló- sis, paratifusz, Aujeszky-féle be­tegség stb.) túlmenően mentes­séget jelent az enzootiás tüdő- gyulladástól, a torzító orrgyul­ladástól, a sertésdizentériától, a külső és belső élősködőktől is. A bábolnai SPF-program 1981. májusában kezdődött. Jelenleg 2500 db SPF minőségű tenyészál­latuk van, s több mint 5000 da­rab a levágott és értékelt SPF hizók száma. A legkorszerűbb laboratóriumi módszerekkel el­végzett nagyszámú vizsgálatok igazolják, hogy valamennyi ál­lat garantáltan mentes a felso­rolt betegségek kórokozóitól. Ez a mentesség kiemelkedő, gazdasági eredményekkel jár: 15 százalékkal javul a takar­mányhasznosítás, 23 nappal le­rövidül a hizlalás! idő, 50 száza­lékkal csökken az elhuBás. 50 százalék a gyógyszermegtakari- tás és a belsőségek vágóhídi kobzása jelentéktelen. A felnevelése és hizlalási ered­mények kiválóak. Több száz ál- latt tesztelésének eredménye: a hizók a 100 kilós súlyt 167 nap­ra érik el, egy kiló testtömeg- gyarapodáshoz 2,8 kg takar­mányt fogyasztanak, a kiesés születéstől a hizlalás befejezésé­ig 7,6 százalék. A program ed­digi eredményei rendkívül biz­tatóak: összességében 17,6 szá­zalékkal jövedelmezőbb az SPF sertéstenyésztés, mint a hagyo­mányos. Juhtenyésztósi kísérletek Az SPF sertéstenyésztési prog­ram alapján indokoltnak látszik az ilyen irányú juhtenyésztési kísérletek bevezetése is. Ez év áprilisától 58 anyajuhon hajtot­tak végre SPF-műtétet, s az így született 130 TETRA szapora bá­rányt steril körülmények között tápszerrel nevelték fel 52 napos korig. Az állatok súlygyarapodását és takarmányfogyasztását havonta egyideileg ellenőrzik. Az erre vonatkozó adatok előzetes érté­kelése alapján a takarmányérté- kesítés 18 százalékkal látszik jobbnak, mint a hagyományos állományúaknái, s 12 százalékkal nőtt az 1 életnapra jutó súlygya­rapodás is. Ma még nem tud­nak választ adni arra. hogy ez lesz-e a jövedelmezőbben terme­lő és egészséges nagyüzemi juh­állományok kialakításának leg­megfelelőbb módszere. A rövid idő alatt elért eredmények biz­tatóak. Bábolna újkori hírnevét a ba­romfival szerezte meg. A több mint két évtizedes munkásságuk világra szóló eredményeket ho­zott. Megállni azonban itt sem lehet, a jót is állandóan jobbíta­ni kell. Űjabb húshibridjeik a TETRA—82 és a TETRA-mini. Fő céljuk, hogy a szülőpártartás és broiler hizlalás gazdaságossága folyamatosan javuljon. Fokozott figyelmet fordítanak a szülőpá­rok keltetőtoiás termelésének és termékenvítőkéoességének, a broiler növekedési éréi vének és takarmányértékesitésének. vala­mint vágási kihozatalának javí­tására. A TETRA-mini eredményei A takarmányozási és a beru­házási költségek világszerte nö­vekednek, Újonnan kifejlesztett TETRA-mini hibridük megterem­ti annak a lehetőségét, hogy a broiler hústermelési integráció egyik lépcsőfokán, a szülőpár- tartás szintjén radikálisan csök­kentsék a költségeket. A TET­RA-mini szülőpár tyúk 20 száza­lékkal kevesebb takarmányt fo­gyaszt és sűrűbben telepíthető, mint a normál szülőpárok: to­vábbi előnye, hogy egy tyúktól 160 tojás, és 108 naposcsibe állít­ható elő, ami a normál szülőpár­nál jobb szaporasági tulajdonsá­got bizonyít. Néhány példa Burgert Róbert szavainak bizonyítására, ők a nehezebb körülmények között nem aggódnak, hanem cseleksze­nek. Csikós Balázs íz gépet állított ki a Bábolnai napokon a Nyíregyházi Mezögaz- asági Gépgyártó Vállalat. A képen az új termékként kiállított álabontő-szecskázógép. (Nehéz János felv.) A jövő berendezései A római klub elnöke szerint: „A mikroelektronika a legna­gyobb technikai forradalom az emberiség történetében: ismeret­len kihívásokat és fenyegetése­ket, de egyszersmind beláthatat­lan lehetőségeket is jelent.” Mi is az a sokat emlegetett „legnagyobb technikai forrada­lom”? 1960-ban még csak 8 alkotó ele­met (tranzisztort, diódát, ellen­állást) tudtak egy félvezető kris­tályba, szeletkébe integrálni, 1982-ben már 100 ezret. így ke­rültek be egymás után az MSI, az LSI és a VLSI elnevezések az elektronikába, amelyek a közepe­sen bonyolult, integrált áramkö­rök, a nagy bonyolultságú és a nagyon nagy bonyolultságú in; tegrált elnevezések angol nyelvű rövidítései. Az olcsó alapanyag (a kvarchomok) ellenére csak akkor gazdaságos integrált áram­kör gyártása, ha nagy tömegben gyárthatók. Ezért olyan integrált áramköröket terveztek, amelyek sokoldalúan felhasználhatók. Meg­jelentek az aritmetikai, logikai műveletek elvégzésére képes mikroprocesszorok. Az elsőt az INTEL-cég — amely ma is a pi­ac élvonalában halad — 1971-ben mutatta be. A mikroprocesszorok az első olyan általános jellegű építőele­mek, melyek működéséhez prog­ram szükséges. A program kicse­rélésével — ami rendszerint a mikroprocesszoron kívül találha­tó — a mikroprocesszor képes egy sertésetető adagolóját vezé­relni éppúgy, mint egy számító­gépet. Ennek a csodálatos esz­köznek a felhasználási köre szin­te korlátlan. A ma meglévő alkalmazások­ból csak néhányat vegyünk: adatfeldolgozásban a zsebszá­mológépek, a mikroszámítógé­pek (személyi és professzionális). intelligens terminálok, irodagé­pek. Híradástechnikában: a táv; másolók, elektronikus távbeszélő központ, képújság, képtelefon. Mérés-, vezérlés- és szabályozás- technikában: a különböző mérő­automaták, ipari robotok, folya- matvezérlők. Járműtechnikában: az üzemanyag-fogyasztást opti­malizáló motorvezérlők, mind­mind mikroprocesszor alapúak. Egy tanulmány szerint jelenleg 25 ezer megvalósult alkalmazása van a mikroprocesszornak. A mikroprocesszorok legismer­tebb és legelterjedtebb alkalma­zása azonban a mikroszámító­gép. Kedvező árfekvése és sze­mélyi jellege miatt tömeges el­terjedésére lehet számítani. 1985- ben előreláthatólag 35 millió szá­mítógépet hoznak forgalomba. Jelenleg az amerikai APPLE-cég 20 ezret gyárt havonta. Érdemes felfigyelni a számító­gépek nagyarányú felhasználásá­ra a szövegfeldolgozásban. Vá­mos Tibor akadémikusunk nem véletlenül hívja fel a figyelmet információs infrastruktúránk el­maradottságára. „Meg kell vizsgálni, hogy szük­séges-e és ha igen, milyen fel­tételekkel lehet olyan átfogó tár­sadalmi-gazdasági programot lét­rehozni, amely magába foglalja az elektronikus eszközök gyár­tására, alkalmazására, az infor­matika és a távközléstechnika fejlesztésére vonatkozó terveze­tet.” Eddig az idézet dr. Falu­végi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke előadásából, me­lyet 1983. május 17—18-án tartott egy országos konferencián. Az új technikára való átállás­ban, az alkalmazásra való fel­készülésben nagy szerepe lesz az át- és továbbképzéseknek, a fel­használók és fejlesztők közötti koordinációnak, a naprakész műszaki-gazdasági információ­szolgáltatásnak. Ezen munkálkodunk most, hogy megyénk műszaki-gazdasá­gi szakemberei is megkapják eze­ket szolgáltatás formájában. Simon Béláné Mától háromnapos rendezvény- sorozatnak ad otthont Nyíregy­házán a tudomány és technika háza. A megyei műszaki és köz- gazdasági hónap keretében mik­roszámítógépekkel, azok alkalma­zásával foglalkoznak, s kiállí­táson tekinthetik meg az ér­deklődök a legújabb berendezé­seket. A délelőtt 11 órai megnyitó és előadás után a kiállítást te­kinthetik meg az érdeklődők. Délután fél háromtól Mikro­számítógépek az oktatásban cím­mel hangzanak el előadások, amelyet gyakorlati bemutatók követnek. Szerdán délelőtt 10-től a mezőgazdasági alkalmazásokról hallhatnak az érdeklődők, dél­után 3-tól pedig az orvosi alkal­mazásokról hangzanak el elő­adások. Csütörtökön délelőtt ló­tól a mikroszámítógépek vállalati és tanácsi felhasználását ismer­tetik, s valamennyi alkalom­mal gyakorlati bemutató követi az előadásokat. A kiállításon mutatja be a Számítástechnikai Koordinációs Intézet a PROPER—16/A professzionális személyi számítógépet. Mikroprocesszorok az iparban A legtöbb lehetőség továbbra is az iparban, a gépek és folya­matok irányításában vár a mik­roprocesszoros technikára. A mik­roprocesszorok elláthatnak egye­di vezérlési feladatokat, vagy szerepelhetnek egymás fölé ren­delt vezérlőrendszerek különböző elemeiként is. Alapvető felada­tuk, hogy generálják az üzem­szerű működéshez szükséges in­dító-, mozgató-, kapcsoló-, idő­zítő jeleket, kezeljék a bizton­ságtechnikai, balesetvédelmi és vészjeleket. Kapcsolatot teremte­nek a kezelővel vagy a központi számítógéppel, illetve a működé­sükhöz szükséges adatmozgató és tárolóegységekkel. A mikroprocesszoros vezérlő- berendezések bonyolultabb fela­datokat is gyorsabban, ponto­sabban, megbízhatóbban látnak el, mint az ember vagy a régeb­bi vezérlők. A mikroprocesszor­ral vezérelt többtengelyes ipari robotok bonyolultabb pályát ír­hatnak le, az elemi elmozdulások jobban koordinálhatok, biztosít­ható a változó tehertől függet­len pozíciótartás. Lehetőség van a különböző gépeknél fellépő elemi hibák kiküszöbölésére. Pl. ha egy megmunkáló szerszámgép pályáját mikroszámítógép gene­rálja, a kopásokból, kotyogásból, lötyögésböl származó hibák kija­víthatok vagy minimálisra csök­kenthetők. Gazdaságosság szempontjából jelentős, ha a régi, már nem megfelelő tűrésű gépeket mikro­processzoros vezérlővel látnak el, ezzel a gépek tovább használha­tók és növelhető a megmunkálás pontossága. Egyes gépek betanít­hatok adott funkcióra. A mikro­processzoros másológépek a meg­munkált darabot egyszeri lemá­solás után képesek az eredeti darab nélkül is reprodukálni: a koordináta fúrógép egy etalon darabon történő betanítása után a többi alkatrészt pontosan ki tudja fúrni. A gépekbe, azok ve­zérlésébe beépített mikropro­cesszorok a teljes rendszer mű­ködését is ellenőrizhetik. A teszt üzemmódokkal a be­rendezés összes üzemi viszonya előidézhető, lelassítható, mérhető. Az ellenőrző méréseket maga a mikroszámítógép végzi el (ön­diagnosztika). Már üzemelnek olyan intelli­gens berendezések, amelyek a hiba fellépésekor nem kapcsol­ják le teljesen önmagukat, ha­nem átrendeződnek, a hibás részegységek feladatkörét más egységek veszik át. Automatikus felügyeletet láthatnak el. Az ál­lapotjelek kiszámítása és kiérté­kelése révén a hibák, rendelle­nességek korán kideríthetők, ez­zel nagy károk kerülhetők el. Pl. a generátorok és turbinák rez­gésvizsgálatával felmérhető a csapágyak kopottsága a gépek leállítása nélkül; forgácsolás so­rán rezgési, hang-, erő- és nyo­matékmérési adatokból következ­tetni lehet a szerszám kopottsá­gára, a megmunkálandó anyag jellemzőire, megjósolható a szer­szám törésének időpontja. Ma már- az LSI áramköriek gyártástechnológiája olyan ma­gas méretet ért ei, hogy lehető­vé vált speciális cél-LSI-k ipari célokra történő gyártása, ame- .lyek még radikálisabb változá­sokat idéznek elő az iparban, mint hajdanán a gőzgépek felta­lálása vagy az elektromosság fel­fedezése. Mikroszámítógépek A számítástechnika fejlődése az 1970-es évek elején hihetetle­nül felgyorsult és számtalan meglepetést szolgáltatott. Az újabb technológiák megjelenésé­vel ugyanis az egyes építőele­mek kapacitását jelentősen si­került növeLni úgy. hogy köz­ben a méretek és az árak nagy­ságrendekkel csökkenitek. Ezek­kel együtt a megbízhatóság olyan mértékben javult, hogy komp­lex egységeket lehetett egyetlen „alkatrészbe” sűríteni. Ez az építkezési elv odáig jutott, hogy egy hagyományos értelemben vett számítógép központi egysé­gét is egyetlen áramköri lapra „zsúfoltak” össze. Ma ezt az alkatrészt nevezzük mikropro­cesszornak. Az első mikroprocesszort 1971- ben az INTEL oég jelentette meg. A fejlesztési költségek óri­ásiak voltak, és sokan kétségbe is vonták a termék életképessé­gét. A sorozatgyártás indítása, valamint a gyártási eljárások tö­kéletesítése után azonban óriási lett az érdeklődés ezek után az alkatrészek iránt. Az újabb technológiák termé­szetesen a többi építőelemre is hasonlóan hatottak, csak talán ez nem volt annyira látványos, így elérkezett annak a lehetősé­ge, hogy kitöltsék az eszközök­ben. azt az űrt, amely az asztali kalkulátorok, az ügy­viteli feldolgozó gépek és a számítógépek között tátongott. Ezek az eszközök azok, amiket minit mikroszámítógépeket emle­getünk. A mikro elnevezés ki­csit megtévesztő, hiszen itt a kapacitás felső határa megha­ladja a 10—15 évvel ezelőtti „nagygépek” kapacitását. Ma egy tipikusnak tekinthető mikroszámítógép a következő jellemzőkkel rendelkezik: 64 ki- lo-byte központi memória (a byte az egy karakterbetű, -szám, vezérlőjelek ábrázolásához szük­séges információ mértéke), nagy kapacitású külső tároló (kezdetben magnó, ma már in­kább hajlékony mágneslemez, floppy disc vagy fix mágnesle­mez, melyek kapacitásának nagyságrendje 10 kilo-byte-től 10 mega-byte-ig terjed), asztali nyomtató. Ezek képezik a gép fizikai részét, melyet a szak- myelv összefoglalóan HARDWA- RE-nak nevez. Ahhoz, hogy a számítógépet hatékonyan hasz­nálhassuk, még szükség van olyan programokra is, melyek a programfejlesztést, illetve a ke­zelést könnyítik, egyszerűsítik. Ezeket nevezi a szak nyelv ALAP Z^> Adatáramlás Vezérlő utasítások üj Mikroszámítógép SOFTWARE-nek. Mikrogepes környezetben ez általában a kö­vetkező lebet: monitorok (a fej­lesztést segítő fixen tárolt prog­ramok) , operációs rendszerek (működtető, fejlesztő, szöveg- szerkesztő stb. programok), me­lyeket adiattiordozószalagon, le­mezen tárolnak. Magasszintű programozási nyelvek (BASIC, PASCAL, FORTRAN stb.). Ezek­nek az eszközöknek — hardware, software — a segítségével ké­szíthetők el, a már teljesen fel­használói igényeket kielégítő programok, melyeket FELHASZ­NÁLÓI SOFTWARE-nak neve­zünk. Ma egy ilyen berendezés ára a világpiacon pár ezer dollár. Az árak még mindig radikálisan csökkennek (3—5 évente feleződ­nek). így nem nehéz megjósol­ni tömeges elterjedésüket. Sőt, már évek óta nagy sikerrel van­nak a piacon az egyszerűbb és igénytelenebb kiépítésű olcsó pe­rifériákkal ellátott gépek, melye­ket már bárki beszerezhet. Ezek az ún. személyi számítógépek (personal-computer) vagy házi (I. rész) Mikroprocesszor számítógépek (home-computer). A legolcsóbb köztük a nálunk is jól ismert SINCLAIR, melynek ára már száz dollár alatt van. Ez alapkiépítésre vonatkozik, de a gép modulárisan tovább épít­hető, akár folyamatirányító gép­pé, akár professzionális fejlesztő géppé. Ezeknek a gépeknek van még egy nagyon fontos érdemük, ne­vezetesen. hogy megszabadítot­ták a számítástechnikát a misz­tikus vonásoktól. A mai fiatalok már a középiskolában találkoz­nak ezekkel a gépekkel, megta­nulva az oktatási célra kifejlesz­tett BASIC programozási nyelvet. A számítástechnikai kultúrá; nak világviszonylatban tapasztal­ható ilyen mértékű elterjedése — amit elsősorban a mikrogé- pek idéztek elő — a társada­lomra is komoly hatást fejt ki. Információs szempontból ez a hatás összemérhető az írásbeli­ség megjelenésének jelentőségé­vel* (Folytatjuk) Fazekas Árpád — Bodnár János A mikroszámítógép' funkcionális felépítése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom