Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

á Kelet-Magyarország 1983. október 1. Hathatós megállapodásokat (Folytatás az 1. oldalról) sa, a világűr békés meghódí­tása, az éhínségek és a .pusz­tító népbetegségek felszámo­lása, a rohamosan romló ter­mészeti környezet megmen­tése. Vajon elképzelhető-e l'lobális együttműködés nél­A Magyar Népköztársaság­nak, ha szabad így monda­nom, hitvallása a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élése. Ezen mi nem pusztán azt értjük, hogy nincs hábo­rú, bár az sem kevés! Szá­munkra a koegzisztencia: a népek és kormányok tevé­keny együttműködése, köl­csönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatainak állandó erősítése. Nekünk az utóbbi egy-másfél évtizedben igen jó tapaszta­lataink vannak erről, s úgy tudom, hogy partnereinknek sincs oka a csalódottságra. Szélesebb kitekintéssel: az enyhülés felfelé ívelő szaka­szában, a hatvanas években és a hetvenes évek első felé­ben fontos megállapodások születtek a nagyhatalmak, il­letve más államok között a tömegpusztító fegyverek el­terjedésének, mennyiségi és minőségi fejlesztésének meg­akadályozásáról, valamint korlátozásáról a földön, a vi­lágűrben és a tengerek mé­lyén. Európában a 35 állam- és kormányfő részvételével megtartott helsinki értekezlet tartós elvi alapokra helyezte a további együttműködést. Fellendültek a politikai, gaz­dasági és egyéb kapcsolatok. Ázsiában, Afrikában, Latin- Amerikában gyors ütemben folytatódott a gyarmati sor­ból felszabadult új államok megerősödése. Van-e nép, amelynek érdekeit ez sértet­te volna? Van-e nép, amely úgy érezhetné, hogy veszített az enyhülésen? Ilyen nép, Elnök úr, nincsen! A Magyar Népköztársaság kormánya, a magyar néptől kapott meghatalmazásának megfelelően, legfőbb külpoli­Elnök úr! Örömmel látjuk, hogy a közgyűlés munkájának jelen­tős részét az egyre sürge­tőbb leszerelési feladatok megoldásának kívánja szen­telni. A Magyar Népköztár­saság az elmúlt években ma­ga is több fontos leszerelési javaslatnak volt tevékeny ré­szese. Ezek a ma is érvényes kezdeményezések azt a célt szolgálják, hogy a világbékét szavatoló stratégiai egyen­súly a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén va­lósuljon meg. Sajnos azon­ban javaslataink az Észak-at­lanti Szerződés szervezete ré­széről mindmáig érdemi vá­lasz nélkül maradtak. A megoldatlan leszerelési problémák sokrétűek, s mind­egyikük önmagában is fon­tos. Ha mégis kiemelnek kö­zülük néhányat, azért teszem, mert jelentőségüket a mai fe­szült nemzetközi helyzetben különösen meghatározónak érzem. Ilyen a hagyományos fegyverzetek korlátozása és csökkentése, a vegyi és más tömegpusztító fegyverek be­tiltása is. De a nemzetközi légkör gyökeres megjavítása, a há­borús veszély elhárítása ér­dekében ma a legsürgetőbb feladat: a nukleáris leszere­lés. A Magyar Népköztársa­ság kormánya ezért megkü­lönböztetett fontosságot tu­lajdonít a Szovjetunió azon kötelezettségvállalásának, hogy semmilyen körülmé­nyek között nem vet be első­ként nukleáris fegyvert. Bizo­nyos: ha a többi nukleáris hatalom szintén hajlandó lenne arra, hogy ilyen köte­lezettséget vállaljon, azt a világközvélemény igen nagy kül e valóban nagyszerű le­hetőségek valóra váltása? Hiszen már szervezetünk alapokmányának elfogadá­sával erre tettünk ünnepé­lyes ígéretet: egymással jó szomszédként, békességben élünk együtt, és előmozdít­juk a szociális haladást, s az életfeltételek javítását. tikai feladatának ma is az enyhülés eredményeinek meg­őrzését, a nemzetközi párbe­széd és együttműködés fenn­tartását és bővítését tekinti, mind a kétoldalú kapcsola­taiban, mind a nemzetközi fórumokon. Számunkra — mi­ként más országok számára is — a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alterna­tívája. Ezért tölt el nyugtalanság­gal bennünket minden olyan jel, amely a konfrontációs hangulatok feléledésére utal; minden olyan cselekedet, amely veszélyezteti az álla­mok közötti normális kapcso­latokat; minden olyan fejle­mény, amely további teherté­telként jelentkezik az amúgy is feszült nemzetközi viszo­nyokban. A Magyar Népköztársa­ságnak az a meggyőződése, hogy a retorikai háború, a vá­daskodás, a diszkrimináció, az erőpolitika rossz módszer, s amellett — mint a tapaszta­lat mutatja — meddő is. Régi igazság, hogy a harag rossz tanácsadó. Jó tanácsadó a kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű országok közötti-vi- szonybán is csak a józanság és az érdekek kölcsönös fi­gyelembevétele lehet. Megelégedéssel nyugtázha­tom, hogy békés együttmű­ködési politikánk viszonzásra talált mindazon országok kormányainál, amelyek fele­lősséget éreznek a nemzetkö­zi helyzet alakulása iránt. To­vábbra is azon leszünk, hogy minél több kontaktusra, mi­nél eredményesebb tárgyalá­sokra, politikai konzultációk­ra kerüljön sor közöttünk a kölcsönös bizalom erősítése, a nemzetközi légkör javítása érdekében. megkönnyebbüléssel fogadná. Fontos kezdeti lépés lenne megítélésünk szerint a nuk­leáris leszereléshez vezető úton annak a javaslatnak a megvalósítása, hogy az atom­fegyver birtokában levő álla­mok kölcsönösen fagyasszák be a nukleáris fegyverkészle­teiket. Ügy véljük továbbá, hogy mielőbb szerződést kel­lene kötni a nukleáris fegy­verkísérletek teljes és általá­nos betiltásáról, s véget kel­lene vetni az újabb nukleá­ris fegyverfajták kifejlesz­tésének, a meglevők korsze­rűsítésének. Az újabb, egyre bonyo­lultabb fegyverrendszerek megjelenése ugyanis azzal a veszéllyel jár, hogy túlnőnek a meglevő megállapodások hatáskörén, s egyre nehezeb­bé válik a korlátozásuk és ellenőrzésük. A nukleáris leszerelési ten­nivalókkal szorosan összefüg­gő feladatnak tartjuk az e fegyverek elterjedésének meg­akadályozására hivatott atomsorompó-szerződés erősí­tését, s ezzel párhuzamosan a nukleáris fegyvernek birto­kában nem levő államok biz­tonságának szavatolását. A Magyar Népköztársaság közvetlenül érdekelt olyan megállapodásban, hogy ne he­lyezzenek el nukleáris fegy­vereket ott, ahol még nincse­nek, s ne növeljék a meny- nyiségüket ott, ahol már van­nak. Nagymértékben elősegí­tené a bizalom és a nemzet­közi biztonság erősödését, ha mind Európában, mind a vi­lág más részein atomfegyver­mentes és békeövezeteket alakítanának ki. Szeretném külön hangsú­lyozni, mennyire nagy je­lentőségűnek tartom a Var­sói Szerződés tagállamai ál­tal az idén januári prágai ülésükön tett azon javaslatot, amely indítványozza a NA­TO tagállamainak, hogy kös­senek velük szerződést a ka­tonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntar­tásáról. Mivel a világon léte­ző fegyverzetek túlnyomó többsége és legpusztítóbb faj­tái e két szövetségi rendszer birtokában vannak, úgy vé­lem, egy ilyen szerződés hat­hatós intézkedés lehetne a békét fenyegető cselekmé­nyek megelőzésére. A Magyar Népköztársaság különleges fontosságot tulaj­donít a hadászati fegyverze­tek korlátozásáról és csök­kentéséről folyó szovjet— amerikai tárgyalásoknak, és őszintén reméli, hogy azok eredményesek lesznek. Az emberiség békés jövőjét súlyosan fenyegetné, ha a fegyverkezési hajszát kitér- jesztenék a világűrre. Ennek megelőzését szolgálja a most benyújtott nagy fontosságú szovjet javaslat, amelyet a Magyar Népköztársaság kor­mánya ezért teljes mértékben támogat. Magyarországot sok más európai országgal együtt nyugtalanítja az új típusú amerikai nukleáris eszközök tervezett nyugat-európai te­lepítése. A meglevő stratégiai egyensúly megbontása mesz- szemenő következményekkel járhat nemcsak Európa, ha­nem az egész világ békéjére és biztonságára. Meggyőződé­sünk, hogy a legjobb megol­dás Európa teljes atomfegy­ver-mentesítése lenne, és er­ről a célról nem mondunk le. Addig pedig, amíg e cél el­érését a nemzetközi helyzet alakulása lehetővé nem teszi, a legelfogadhatóbb megol­dást a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök számának csökkentésében, és semmi­képpen sem növelésében lát­juk. Felszámolni a A mai feszült nemzetközi helyzetben nagy szerepet tölt be az el nem kötelezettek mozgalma, amelynek tagjai földünk országainak és né­pességének nagy többségét képviselik. Űj-delhi csúcsér­tekezletük újólag bizonyítot­ta, hogy az el nem kötelezet­tek igyekeznek hatékonyan elősegíteni korunk súlyos gondjainak megoldását. A velük való együttműködés to­vábbi elmélyítése jelentős helyet foglal el a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseiben­Az Egyesült Nemzetek Szervezete kezdettől fogva részt vállalt a közel-keleti válság rendezési elveinek meghatározásából. Mégis évek óta olyan törekvések tanúi vagyunk, melyek az ENSZ tá­vol tartására, különmegálla- podásokra, egyes érdekelt fe­leknek a rendezési folyamat­ból való kirekesztésére irá­nyulnak. Ezért történhet meg, hogy több mint egy év­vel a Biztonsági Tanács ha­tározatának egyhangú elfoga­dása után az izraeli megszál- 4 ló csapatok továbbra is Liba­nonban vanhak, s folytatódik a palesztinai arab nép szen­vedése és kiszolgáltatottsága. Nyilvánvaló, hogy a közel- keleti válság centrális elemé­nek: a palesztin kérdésnek a megoldatlansága s az igazsá­gos és tartós rendezést célzó javaslatok elvetése csakis a válság további elmérgesedé­séhez vezethet. A Magyar Népköztársaság meggyőződé­se, hogy a térség helyzetét csak valamennyi érdekelt fél, köztük a Palesztinai Felsza- badítási Szervezet részvételé­vel tartott nemzetközi konfe­rencián lehet rendezni. A békéért küzdő erők ag­godalmát az elmúlt időszak­ban nem csekély mértékben növelték a Közép-Amerika és a Karib-térség haladó orszá­gai ellen indított akciók. Meggyőződésünk, hogy e vál­Elnök úr! Három évig tartó tárgya­lássorozat után a madridi európai biztonsági és együtt­működési találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródo­kumentum elfogadásával fe­jezte be munkáját. E záródo­kumentum hosszú évek óta az első lényeges és széles körű kelet—nyugati megállapodás, aminek jelentőségét az adott nemzetközi helyzetben aligha szükséges külön hangsúlyoz­nom. Kivételesen fontosnak tartjuk, hogy a találkozó úgy döntött: összehívja az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszere­léssel foglalkozó konferenciát. A madridi találkozó ered­ményes külügyminiszteri szin­tű befejezése reményt ad ar­ra, hogy lehetséges a Helsin­kiben megkezdett sokoldalú folyamat továbbvitele. Erősíti abbeli meggyőződésünket, hogy a hetvenes évek kedve­zőbb légköre nem múló epi­zód Európa történelmében, s a jövő ismét az enyhülési po­litikáé lesz. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről ezentúl is ennek érdekében fog munkálkodni, s arra fog törekedni, hogy miként eddig is, a jövőben is hiánytalanul végrehajtsa a helsinki záró­okmány és a madridi záródo­kumentum elveit és ajánlá­sait. Megtiszteltetésként fo­gadjuk, hogy 1985-ben Buda­pest lesz a madridi találkozó által elhatározott kulturális fórum színhelye, s megte­szünk minden tőlünk telhetőt, hogy e fontos rendezvény si­keres legyen. A magyar kormány őszin­tén kívánja, hogy a madridi eredmény legyen kedvező ha­tással a . világ más térségeire is. Sajnos azonban a szélsősé­ges körök politikája világ­szerte kedvezőtlenül érinti a pozitív törekvéseket, hátrá­nyosan befolyásolja a vál­sággócok felszámolását célzó erőfeszítéseket. válsággócokat Ságokat sem lehet az erőszak kategóriáiban gondolkodva, egyes hatalmak érdekeinek mindenek fölé helyezésével megoldani. Megoldásra itt is csak az vezethet, ha tisztelet­ben tartják az érintett népek önrendelkézési jogát, felhagy­nak a belügyeikbe való be­avatkozással, s lemondanak a katonai fenyegetés, a megfé­lemlítés, a gazdasági és poli­tikai nyomás eszközeiről. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe. szolidáris Latin-Amerika népeinek a nemzeti függetlenségért, az önrendelkezésért, a társadal­mi haladásért, az elnyomás és az újgyarmatosító törekvé­sek ellen vívott küzdelmével. Támogatjuk a földrész orszá­gai által a tárgyalásos rende­zés, a térséget feszültségben tartó konfliktusok igazságos és békés megoldása érdeké­ben tett közös lépéseket. Hasonlóképpen nagyra ér­tékeli a Magyar Népköztársa­ság az indokínai országok erőfeszítéseit a délkelet-ázsiai feszültség csökkentésére és támogatja a külügyminiszte­reik áprilisi és júliusi tanács­kozásán megfogalmazott ja­vaslatokat. A magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a cip­rusi probléma olyan békés rendezésének, amely megfe­lel a szigetország mindkor népközösségei érdekeinek, biztosítja a Ciprusi Köztársa­ság szuverenitását, el nem kötelezettségét, s kizár min­den külső beavatkozást. A magyar kormány osztja a nemzetközi közvélemény felháborodását azon, hogy a fajüldöző dél-afrikai rezsim appartheid politikája a szé­les körű nemzetközi elítélés ellenére folytatódik. Namíbia esetében különö­sen szembetűnő, hogy a nem­zetközi feszültség növekedése közepette aktivizálódnak az újgyarmatosítás erői. Hiába a rendezés elveit tartalmazó biztonsági tanácsi és közgyű­lési határozatok, a dél-afrikai rezsim és külső támogatóinak stratégiai és gazdasági érde­kei miatt Namíbia még min­dig nerh nyerhette el a füg­getlenségét. Egyesek önké­nyes, ENSZ-határozat által nem szentesített feltételeket szabnak, igyekeznek háttérbe Elnök úr! A nemzetközi kapcsolatok romlása, a világgazdaság el­húzódó válsága és bizonyos politikai indítékú lépések fo­lyamatosan kedvezőtlen ha­tással vannak a nemzetkö­zi gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és műszaki-tudomá­nyos együttműködés szinte minden területére^Ez megne­hezíti a nemzetközi munka- megosztásban különösen ér­dekelt országok, köztük Ma­gyarország helyzetét is. Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaság tagja a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának, e nyitott gazda­sági közösségnek, élvezi a szocialista államok együtt­működéséből eredő bizton­ságot és előnyöket. Orszá­gunk azonban komolyan ér­dekelt a valamennyi állam­hoz fűződő gazdasági kap­csolatok erősítésében is. füg­getlenül azok társadalmi be­rendezkedésétől és politikai hovatar t o zás ától. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi gazdasági együtt­működés zavarainak meg­szüntetése csak közös erő­feszítéssel, a kölcsönös elő­nyökön alapuló és megkülön­böztetésektől mentes együtt­működés bővítésével lehet­séges. Mi a magunk részéről minden erőnkkel ezen kívá­nunk munkálkodni. Ezt kö­vetelik nemzeti érdekeink, s csak ezen az alapon látjuk megvalósíthatónak az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége által jogosan igé­nyelt új, igazságosabb nem­zetközi gazdasági rend és kapcsolatrendszer kialakítá­sát is. A Magyar Népköztársaság úgy ítéli meg, hogy a nem­zetközi kapcsolatokra oly ká­ros előítéletekkel, nemzeti Elnök úr! Minél feszültebb a nem­zetközi helyzet, annál inkább nő minden egyes állam fe­lelőssége a békéért. A ma­gyar kormány a felelősség ráeső részét vállalva, min­denütt, ahol erre.: adottságai­nál fogva lehetősége van, a párbeszéd, • a tárgyalások al­ternatíváját állítja szembe a konfrontációs törekvésekkel. Ügy véljük, hogy ebben, mi­ként a viták békés, tárgyalá­sos rendezésében, az ENSZ- nek jelentős szerepet kell be­töltenie. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya határozottan kiáll az ENSZ — alapokmány szerinti — szerepének erősítése, haté­konyságának fokozása mel­lett. A Magyar Népköztársaság Maurice Bishop, a Grena- dai Népi Forradalmi Kor­mány és az Űj Mozgalom Párt (JEWEL) elnöke — aki Lázár György miniszterel­nök vendégeként hivatalos látogatáson tartózkodik ha­zánkban — pénteken a Chi- noin Gyógyszer- és Vegyésze­ti Termékek Gyárának tevé­kenységével ismerkedett. A gyárlátogatásra elkísérte Ga- rai Róbert külügyminiszter­helyettes, valamint Dömény János, hazánk Grenadában is és Richard Jacobs, Grena­da Budapesten is akkreditált nagykövete. A vendégeket Soltész Ist­ván ipari miniszterhelyettes, valamint Űjpest és a gyár szorítani a SWAPO-t, a na- míbiai nép egyedüli törvé­nyes képviselőjét. A magyar kormány elítéli ezeket a tö­rekvéseket és szorgalmazza, hogy — a párizsi Namíbia- konferencia nyilatkozatával összhangban — hajtsák végre az ENSZ rendezési tervét. több vezetője fogadta, és tá­jékoztatták a grenadai kor­mányfőt az 1910-ben alakult, termékeiről világszerte is­mert vállalat történetéről és jelenéről. Maurice Bishop a gyár ve­zetőitől a hatezer dolgozó szociális körülményeiről, a különböző anyagi és szociá­lis juttatásokról érdeklődött. A tájékoztatót üzemlátoga­tás követte: a termelőegysé­gek vezetői a vendégeknek egyebek között bemutatták az óránként 350 ezer darab tab­lettát préselő gépsort, vala­mint a steril és aszeptikus injekciókat gyártó berendezé­seket. Hitvallásunk a békés egymás mellett élés II legsürgetőbb feladat: a nukleáris leszerelés Javítani a nemzetközi együttműködést Konfrontáció helyett tárgyalásokat A grenadai miniszterelnök pénteki programja gyűlölködéssel, elzárkózással szemben a legjobb eszköz egymás megismerése. Ez kor­mányunk kiindulópontja az emberi kapcsolatok és az em­beri jogok vonatkozásában is, A szocialista Magyaror­szágnak e területen sincs szégyellni- vagy rejtegetniva- lója. Mi az emberi jogok szférájából nem felejtjük ki az élethez és a munkához való alapvető jogot, s nem értünk egyet azokkal, akik szőkébbre vonják az emberi jogok körét. Köztudott, hogy részükről milyen propagan- disztikus megfontolások ját­szanak ebben közre. De va­jon az, ha embereket töme­gesen fosztanak meg annak lehetőségétőil, hogy társadal­muk hasznos tagjai, család­juk támaszai legyenek, nem érinti-e a legközvetlenebbül az élet minőségét és az em­beri jogok érvényesülését? Elvi álláspontunk az, hogy a nemzetközi közösségnek el­sősorban az emberi jogok tömeges és durva megsérté­sére kell felhívnia a figyel­met. Ezek közül külön is ki­emelem az apartheid, a faj, a bőrszín, a nemzeti kisebb­ségi hovatartozás és a hitfe- lekezet alapján előforduló jogsértő megkülönböztetése­ket. Sajnos, az ilyesmi sok országban mindennapos je­lenség. A Magyar Népköz- társaság ezt határozottan el­ítéli. A magyar kormány úgy véli, hogy erőfeszítéseinket az ilyen gyakorlat megszün­tetésére kell összpontosítani, nem pedig olyan propagan­dakampányok szervezésére, amelyek az emberi jogok ne­mes eszményeit tőlük idegen politikai szándékok eszkö­zeivé alacsonyítják. eddig is partnere volt és ez­után is partnere kíván lenni minden kormánynak a béke erősítését célzó nemzetközi együttműködésben. Meggyő­ződésünk, hogy nincs az a vitás kérdés, amelyet ne le­hetne békésen, tárgyalások útján rendezni. A leghatá­rozottabban elvetjük azt a korunkban öngyilkos alter­natívát, hogy a fegyverek mondják ki a végső szót. A Magyar Népköztársaság, amelynek külpolitikája egy­beesik az alapokmányban megfogalmazott nemes cé­lokkal és elvekkel, kész ar­ra, hogy kivegye részét a vi­lágszervezet béke-erőfeszíté­seiből. Küldöttségünk ebben a szellemben vesz részt a je­len ülésszak munkájában. Köszönöm a figyelmüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom