Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-04 / 234. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. október 4. Nyugdíjas építők találkozója Hagyományaikhoz hűen az idén is megrendezték a nyugdíjas építőmunkások találkozóját a SZÁÉV-nál. Az október 3-i eseményen több mint 110 idős ember, kőművesek, ácsok, kubikoso.k vasbetonszerelők stb. vett részt, akiket a vállalat gazdasági és társadalmi vezetése nevében Kocsis József szb-titkár köszöntött és ismertette velük a vállalat életét, munkáját, az idei év eredményeit. Ezek után üzemlátogatásra került sor. Megtekintették az épülő szakszervezeti székházat, a SZÁÉV központi telepe egyik üzemét, majd közös ebéden látták vendégül a veterán építőket. Ű| házszámtáblák Nyírbátorban Az üres telkek (foghíjak) beépítése miatt Nyírbátorban több utcában meg kellett változtatni a házak számozását. Azontúl, az évek során számos táblán az utca neve, s az épületek számozása már olvashatatlanná vált és az új utcák (például a Császár Péter, Szende Pál, Homokkert) megnyitása is szükségessé tette, hogy a városi tanács felmérje: hol indokolt új táblákat elhelyezni, és gondoskodott azok elkészíttetéséről. A táblákat — melyeken fehér alapon fekete betűk, számok láthatók — a bonyhádi zománcárugyár példás gyorsasággal készítette el. • Lakástakarékossági betét • Bankszámla kis közületeknek • Gépkocsi-megrendelés helyben Új betétformák a takarékszövetkezeteknél A fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa a takarék- szövetkezetek részére célul tűzte, hogy az OTP-vel azonos feltételek mellett nyújtsanak szolgáltatásokat. Ennek eredményeként a lakosság a lakóhelyén, vagy ahhoz közel vehet igénybe egyre több szolgáltatást. Ezt bizonyítja a kongresz- szus óta élteit időszak, valamint az is, hogy az újabb pénzügyi szolgáltatások végzésébe már az OTP-vel azonos feltételek mellett kapcsolódhattak be a takarék- szövetkezetek. Ez évben egy új betétformát vezettek be, mely a lakosság pénzmegtakarításainak elhelyezésére szolgál: a lakástakarékossági betét. Lényege az, hogy a betételhelyezőket — elsősorban a lakásra szervezetten takarékoskodókat — hosszabb időtartamú megtakarításra ösztönzi, s összekapcsolja a lakásszerzéshez nyújtandó kedvezményes hitelt, az egyéni előtakarékossággal. A lakástakarékossági betét szerződés értelmében e betétek évi öt százalékkal kamatoznak. Egyik kedvezménye az, hogy a legalább öt éven át folytatott takarékosság esetén a betétesek a kamaton felül, évi egy százalék, a legalább 10 éves takarékosság után a kamaton felül évi két százalék prémiumra is jogosultak. A kamat és prémium természetesen akkor is megilleti a betéteseket, ha a betétet nem lakással összefüggő célra használják fel. A lakással összefüggő célra való felhasználásikor további kedvezménye, hogy a lakásépítéshez, -vásárláshoz nyújtható legmagasabb mértékű kedvezményes állami kölcsö- nön túl a betétes — a takarékossági időtől függően — külön kölcsön felvételére is jogosult. Űj szolgáltatásnak minősül továbbá, hogy a kis közüle- tek, különböző munkaközösségek és társaságok, társadalmi szervek a takarékszövetkezeteknél helyben bankszámlát nyithatnak, melyen a takarékszövetkezet kezeli és nyilvántartja a számlatulajdonos pénzeszközeit, teljesíti a kifizetésrés átutalási megbízásokai Az említetteken túlmenően 1983. szeptember 1-től a takarékszövetkezetek jogosultak a személygépkocsiik megrendelésekor befizetendő vételárelőleg kezelésére és a gépkocsi átvételére jogosító csekk helylbeni kiszolgálására, illetve visszaváltására, így a lakosság helyben veheti igénybe az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat, s mentesül az OTP-fiókok székhelyére történő beutazásoktól. A takarékszövetkezetek a működési körzetükben élő lakosság számára 1984-től újabb szolgáltatások bevezetését tervezik, többek között a hosszúlejáratú építési kölcsönök folyósítását, az áramdíjak beszedését, a Volán Vállalat megbízásából teljesítendő pénzügyi szolgáltatásokat stb. Társadalmi összefogással épült Szeptember 3-tól a Tavasz utcában egy újabb óvoda fogadja a legkisebbeket Fehér- gyarmaton. Óvónők, fizikai dolgozók, szülők: a SERKÖV, a vízgazdálkodási társulat, a költségvetési üzem dolgozói munkálkodtak azért, hogy a 60 óvodás birtokba vehesse a modern, világos épületet, az udvari játékokkal együtt. A pénzt jelentős társadalmi ösz- szefogássai teremtették elő. A fiatal városban sokan dolgoztak a gyermekintézmények további gazdagítása érdekében október első szombatján is. A képen: új óvóddá a Tavasz utcában, (m. k.) Negyven özem a munkásmövelődési heteken Népszerű a szomszédolás Manapság, amikor egyre több ember vállal jövedelemi kiegészítő tevékenységet, egyre kevesebb idő marad arra, amiért például a szabad szombatokat is bevezették: önképzésre, művelődésre, de a szórakozás, a pihenés ideje is rövidül. Ugyanakkor ez a megváltozott életvitel új ismeretek megszerzésére is sarkallja az embereket, de más módon, mint a művelődési házaink korábbi gyakorlata szerint jellemző volt. Ezek a gondolatok vezették a Megyei és Városi Művelődési Központot a munkásmű- velődési hetek megszervezésére, melynek célja a munkahelyek kapuin bevinni és helyben kínálni a különféle kulturális programokat. Az idei másfél hónapos, október végéig tartó rendezvény- sorozatról Járosi Andrásné népművelőtől és Simonies Borbálától a városi tanács közművelődési előadójától kaptunk tájékoztatást. Örvendetes, hogy évről évre nő a programokból részt kérő üzemek száma, azaz, egyre több munkahelyi vezető ismeri föl ennek szűkül tárgyalóteremből Órát lopott a pásztorórán Van aki betör valahová és úgy lop, van aki ismerőseit zsebeli ki egy óvatlan pillanatban, van aki azért ismerkedik, hogy legyen kit meglopni. A 22 éves nyíregyházi Mátyás Erzsébet minden variációt kipróbált és csaknem mindig sikerre] is járt ügyeskedése. Három éve megbüntette már a bíróság Mátyást lopásért,-s úgy tűnt, hogy a büntetés elérte célját, mert míg a. felfüggesztett szabadság- vesztés próbaideje tartott, nem lopott. Igaz közben egyszer pénzbüntetést fizettettek vele, egyszer pedig 2 hónapot töltött a rendőrségi fogdában a rendőri felügyelet szabályainak megszegése miatt, de a lopáshoz csak ta- . valy nyáron tért vissza. A Szabadság tér egyik lakásának pincéjét törte fel, s ellopott egy régebbi gyártmányú televíziót, egy gyermekkocsit "és néhány apróbb tárgyat. A kocsit eladta, aztán a Korányi Frigyes utca egyik lakásának pincéjéből lopott két gyermekkocsit és egy használt irhabundát. A kocsikat még aznap eladta, a bundát eldugta, de később, amikor lebukott, megtalálták nála és visszakapta a gazdája. Decemberben a piacétterem bárjában ismerkedett meg egy férfivel. Hajnalig szórakoztak, majd Mátyás Erzsébet javaslatára elindultak a Szabolcs szállóba. A férfi egy szobát kért, Mátyás pedig a hátsó lépcsőn felosont, hogy a portás ne vegye észre. Az ittas férfit hamar elnyomta az álom, Mátyás pedig ellopott tőle ötezer forintot és ellopta 1500 forint értékű óráját is. Néhány hét múlva a Szabolcs bár előtt ismerkedett meg Mátyás egy férfivel, akit felvitt a lakására. Egy óvatlan pillanatban kinyitotta a férfi táskáját, s ellopta az ott talált négyezer forintot. A károsult csak reggel vette észre, hogy meglopták. Néhány nap múlva két férfi ült le a Halászcsárdában Mátyás Erzsébet asztalához. Egyiküket, a 31 éyes Varga Zoltánt ismerte, de néhány perc alatt olyan jó ismerőse lett a másik férfinak is, hogy örömmel ment fel a lakására. Míg a gazda magára hagyta Mátyás Erzsébetet és Varga Zoltánt, azok elloptak 2500 forintját, ám ezt már nem volt idejük elkölteni, mert a károsult észrevette és bevitte a rendőrségre Varga Zoltánt A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Mátyás Erzsébetet — tekintettel két kiskorú gyermekére — egy év két hónapi szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek- től. Varga négy hónap szabadságvesztést kapott, de a büntetés végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet jogerős. ségességét és a munkában majd megtérülő távlati hasznát. A mostani rendezvényen 24 nyíregyházi üzem vesz részt aktívan, azaz több program szervezésével és fogadásával, s összesen negyven azoknak az üzemeknek a száma, melyek valamilyen módon bekapcsolódnak a munkáaművelődési hetek eseményeibe. A legnépszerűbb rendezvények listáját a szomszédolás vezeti — ez ainyit jelent, mint kölcsönös ismerkedés a brigádok között. A VOR brigádjai megnézik, hogyan dolgoznak a tejiparnál, a cipőgyári asszonyok a konzerv- gyártást tanulmányozzák ... Mit kértek az üzemek a munkásművelődési hetekre? A legtöbb helyen politikai fórumot, a tévébőil ismert külpolitikusok meghívásával. Sándor István nagysikerű találkozói után októberben még tíz ilyen rendezvény lesz. Szakszervezeti, egészség- ügyi fórum .művész-közönség, író-olvasó találkozó szerepelt a kívánságok között — eddig mindnek nagy sikere volt. Igen gazdag a kiállítások kínálata. A sóstói nemzetközi művésztelepen késizült alkotásokat hét munkahely dolgozói láthatják — a tárlat hetente vándorol tovább. Nyír egyháza üpületeit, utcáit öt üzemben mutatják be fotőki állításon, s még további hat kiállítás anyaga jut el tizenkét üzembe. Ismeretterjesztő előadások, útiélménybeszámolók, könyvtári séták mellett kiderült, hogy nagyon sokan kíváncsiak dr. Bálint Györgyre, aki hét ipari üzem dolgozóival találkozik — nyíl ván azokkal, akik szabad idejükben kertészkednek. Két alkalommal mutatnak be a művelődési házban Szabolcs- Szatmárról készült kisfilme- ket — október 6-án és 14-én, s ezekre az üzemi dolgozókon kívül az érdeklődőket is várják. A legnagyobb tömeget feltehetően az a szüreti mulatság vonzza majd, mely október 8-án. délután négykor látványos utcai felvonulással lovasokkal, művészeti csoportok bemutatójával kéz dődik majd a Kossuth téren, s a művelődési házban folytatódik. B. E. A Fehér rozsda című tv- film, melyet maga Berta Bulcsu írt azonos című elbeszéléséből, egy ismert és cikkekben, tanulmányokban már sokszor emlegetett problémát tárt az olvasókénál sokkal szélesebb közönség, a televízió nézői elé. Nevezetesen azt, hogy hazánkban az értelmiség bizonyos rétegei, pontosabban egyes értelmiségi szakmák, más dolgozói rétegekhez képest, s még inkább: egyes nem értelmiségi foglalkozásúakhoz képest rosz- szul vannak fizetve. Anyagi megbecsülésük a többieké alatt marad. Ezek tények. Kár lenne őket elhallgatni vagy tagadni. S nem azért érdemes beszélni erről, mert emiatt az értelmiségi munka presztízse évek óta csökkenőben van. Ennek más, nagyon káros következménye is jelentkezett már: egyre kevesebb munkás és paraszt szülő látja értelmét annak, hogy gyermekét értelmiségi pályára engedje, pláne hogy biztassa is a magasabb szinten való továbbtanulásra! Sőt, igyekszik lebeszélni róla. Mert látja, hogyan küszködnek az elégtelen anyagiakkal a fiatal (és nemcsak a fiatal!) mérnökök, tanárok, közgazdászok, tudományos kutatók és mások. Nem hiszem, hogy bizonygatni kellene, mi lesz a következménye ennek hosszú távon. Máris vannak olyan, a népgazdaság számára egyébként nagyon fontos szakmák, melyekben az egyetemi, főiskolai felvételi vizsga szintjét, követelményét, (a „vonalat”) jóval az elképzelt (és kívánatos!) alatt kellett meghúzni, mert olyan gyenge volt a jelentkezett mezőny, vagy pótfelvételit kellett meghirdetni, mert olyan kevesen jelentkeztek. Bertha Bulcsu tévéfilmje, a Fehér rozsda iskolai környezetben játszódik, központjában egy tanár áll, de nem messze a fókusztól ott vannak a többi tanárok, s ott van a háttérben általában „a tanár” fogalma és tekintélye is. Hogy miért éppen ezt a foglalkozást, szebben kifejezve: hivatást, és miért éppen ezt a környezetet választotta a szerző? Vagy azért, mert modellje és sztorija innen való, vagy pedig azért, mert az ezt a hivatást gyakorló emberek azok, akik eléggé reflektorfényben állnak ahhoz, hogy példájukon több mindent be lehessen mutatni. Gondolom, az előbb feltett kérdés válaszául azt is meg lehetne fogalmazni, hogy ez az az értelmiségi, aki a legnemesebb, a leg- magasabbrendűen szervezett, a legértékesebb anyaggal, az emberrel foglalkozik. S mivel gyermekekkel, serdülőkkel, if jakkal, ezért: a jövőnkkel is. Nagyon káros tehát, ha a pedagógus (de bármely más értelmiségi) a szakmájától távol eső vagy attól teljesen idegen területen kénytelen mellék- foglalkozást folytatni ahhoz, hogy a hivatásához méltó módon lakhasson, ahhoz méltó vagy azt legalább megközelítő életszínvonalon éljen. Mást is észrevételez azon ban Bertha Bulcsu. Azt, hogy az értékrendet, amit mi, felnőttek torzítunk el, akarva, akaratlanul átörö kitj ük, modellként adjuk gyermekeinknek. A film egyébként sokkal színesebb, árnyaltabb, a diákokat és a tanárokat sokkal több oldalról mutatja be, mint az eredeti írás. Seregi István A MELLETT A Budapesti Művészeti Hetek rangos produkcióit megszokhattuk az elmúlt évek során. Az egyes adásokat — mondhatni — fémjelezte az ünnepélyes keret is, gyönge alkotások aligha kerülhették el a — feltehetően — szigorú előzsüri- zést. Ezzel a felfokozott érdeklődéssel — amibe Bárdos Pál dramaturg műsor - lapi előzetese is jól besegített — várhattuk a Rádió- színház mostam bemutatóját a sokoldalú Vészi Endre legújabb, A lepecsételt lakás című hangjátékát. A méltán népszerű írót, költőt, drámaírót (és nem utolsósorban az egyik legtermékenyebb, kitűnő hangjátékszerzőt), úgy vélem, nemigen kell bemutatnom lapunk olvasóinak és a rádióhallgatóknak. Mégis csupán annyit, hogy Vészi Endre a mai társadalmi problémák, élethelyezetek iránt különösen fogékony alkotó. Ez a darabja, mely a lakásfront — sajnos — eléggé gyakori visszásságait hozta mikrofonközeibe, ugyancsak ezt bizonyította, mégpedig költői erővel, s a tőle megszokott fordulatos cselekményességgel. Igaza van minden bizonynyal a dramaturg műsorújságben „kedvcsinálójának”, mikor úgy vélekedik, hogy „Nála a racionális szerkezet (és én hadd tegyem hozzá: a mondanivaló!) tágul látomássá, a valóság, a teljes és széles élet jelenik meg metaforáiban. Miről is volt szó a hang- játékban? Summázásként írhatom ide mindjárt a darabbeli fiatalasszony ama felismerését, hogy „ .., a jóság önmagában kevés és nem old meg semmit. Emberi feltételeket kell terem- +teni...” — már ami ebben az esetben a lakásproblémát illeti. Ugyanis a fiatalokat átmenetileg (valójában teljesen meghatározatlan időre befogadó idős házaspár abszolút jó szándékú gesztusát (hogy ti, megnyitották számukra —a megmaradt tapétaajtón keresztül — a valamikor leválasztott, disszidált gardája által elhagyott nagypolgári lakást) nem tűrhették el három hétnél tovább. Az illegalitást, a huj kálást, a négy fal közötti bezártságot. „S hány ilyen lepecsételt lakás van még "febben a városban?” — teszi fel a kérdést a történet egyik főszereplője. Az már csak kuriózum volt — egyébként íróilag elvarratlan szál maradt — hogy a két egymás mellett fekvő, valamikor egy luxuslakást (ki tudja mi okból?) újból egyesíteni kívánta volna a tanács, ezért kellett lepecsételni a megürült felét. Az üresen álló lakások ténye — a bár milyen jogos indokoktól függetlenül — azonban sérti az emberek igazságérze tét. Ezt két „betét” is illusztrálta a hangjátékban Meg kell emlékezni még röviden az íróilag-színészi leg rendkívül karakteriszti kusan megformált jelle' mekről is. A parádés szereposztásban Páger Antal (Sípos), Sulyok Mária (a felesége, Aranka), a fiatal házaspárt játszó Csonka Ibolya (Szilvia), Gáspár Sándor (Elemér) és mások így Tomanek Nándor, Rak sányi Gellért, Törőcsik Ma ri járultak hozzá — töb bek között — a produkció sikeréhez. És ne hallgas sam el Varga Géza „beleér ző” rendezését sem. Merkovszky Pál
