Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-16 / 245. szám

1983. október 16. Kelet-Magyarország 7 mesemeK a kövek Örményország fővárosában, Je­revánban rendezték be azt a több mint ezer kiállítási tárgy­ból álló különleges múzeumot, amelynek minden darabja égi­testünk múltjáról és jelenéről mesél. A jereváni kőmúzeum leggazdagabb gyűjteménye ter­mészetesen Örményországból származik. A monolit és a ho­mokos rétegek több mint ötszáz fajtája árulkodik a köztársaság földrétegeinek titkairól. A körzet gazdagságának egyik alapjául szolgáló követ széles körben hasznosítja a népgazdaság. A múzeum látogatói megismerked­hetnek a többi között az üveg­szállal, az üvegvattával és más, perlitből készült hőszigetelő anyagokkal, kristályvázákkal, továbbá kazanitból készült koc­kákkal, üveglávából készített fo­lyékony üveggel, tufából gyár­tott burkolólapokkal, amelyek nélkül szinte elképzelhetetlen akár egyetlen örmény város is. Különösen szépek az ónixból ké­szült világítólámpák. Szőlőoltás géppel Teljesen kiküszöböli a szőlő bonyolult oltási feladatainál a kézi munkát az ukrajnai tudósok által szerkesztett gépkomplexum. Még a legtapasztaltabb szakem­bereknek sem sikerül minden esetben pontosan „illeszteni” az oltóvesszőt. A legkisebb eltérés is az oltóág kivetéséhez vezethet. Ennek következtében tömeges oltásnál nagy mennyiségű tele­pítési anyag ment veszendőbe. Most az egy technológiai sort alkotó három agregát végzi ezt a feladatot, igen nagy pontos­sággal. A mindössze két kezelőt igénylő komplexum egy műszak alatt 18 ezer oltást végez el és maximális hatásfokot biztosít az oltóanyag befogadásában. Kézi erővel egy fő ugyanannyi idő alatt mindössze ezer oltással végez. Az új berendezéskomplexum már sikerrel mutatkozott be Ukrajnában és Moldáviában. Az intézetben most olyan elektroni­kus eszköz fejlesztése folyik, amelynek segítségével még to­vább fokozható az oltóágak ösz- szeillesztésének pontossága. Á nyolcvanéves Erzsébet Nyolcvan éve köti össze Pestet és Budát a Duna felett az Erzsébet-híd. Hazai mérnökök és munkások műszaki újítások egész sorával hozták létre a művet, amely 1926-ig 290 méteres nyílásával a világ legnagyobb lánchídja volt. 1945 januárjában a hitleristák levegőbe röpítették a Duna ékességét. 1960-ban megkezdődött az újjáépítése. Sávoly Pál és munkatársi gárdája hatpályásra tervezte a 378 mé­ter hosszú, új Erzsébetet, amelyet 1964-ben adtak át a forgalomnak. Felvételeinken a régi és az új Erzsébet-híd. Öntözik a sivatagot Türkméniában csaknem 800 kilométer hosszú vízvezeték jut­tatja el a vizet a rideg állattar- tásos legelőkre. Még 8 millió 400 ezer hektár legelő öntözését ter­vezik. Ez lehetővé teszi, hogy több mint duplájára növeljék a sivatagi állatállományt. A Türk- ménia területének négyötöd ré­szét elfoglaló Karakum-sivatag- ban, ahol sok millió juhot és te­vét tartanak, egyre kevesebb víztelen hely marad. A 47 kilo­méter hosszúságú Akszu vízve­zeték több mint 50 ezer hektár legelő öntözését tette lehetővé. Most az ország legdélibb terüle­tének, a kuskai körzetnek a legelőin épül 200 kilométer hosz- szú vízvezeték, az Amu-Darja folyó jobb partján. Az Akszu vízvezeték második szakasza Közép-Karakum távoli legelőire juttatja el a vizet, s mintegy 40 ezer hektárnyi újabb mezőgazda- sági termőterületet lát el vízzel. Á tiszafa Őshonos fenyőfélénk Európa- szerte visszaszorulóban van, így méltán lehetünk rá büszkék, hogy a legszebb és legtöbb egye- det számláló állománya (mintegy 110 000 db) hazánkban, a bakonyi Miklóspál-hegyen található. A bakonybél—szentgál—herendi ál­lományain kívül még a Bükkben, Lillafüred és ömassa környékén is fellelhető. Tűi laposak, két sorban állók, hegyesek, fénylőn sötétzöldek. Kétlaki növény, azaz külön egye- den fejlődnek a levelek hónaljá­ban már ősszel megjelenő, ta­vasszal sárga gomolyban nyíló porzós virágai, és külön egye- den a magánosán fejlődő termős virágai. Toboza nincs, magját pi­ros, nyálkás-kocsonyás, hordó­szerű, felül nyitott magköpeny védi. Barna, tojásdad, kihegye­zett csúcsú magjai akár tíz évig is megőrzik csíraképességüket. Az egész növény, a magköpenyen kívül, mérgező alkaloidát, taxint tartalmaz, mely különösen a pá­ratlan ujjú patásokra veszélyes. Mérgét az ókorban is ismerték, azt tartották, hogy füstje ki­pusztítja az egereket, a belőle készített nyilak a velük sebesí- tetteket biztosan megölik. Már Plinius elnevezi halálfának. Ovi­dius szerint az alvilág útja ti­szafáktól mérgezett ködön át ve­zet. Aki fájából készült kulacsot használ, menthetetlenül veszve van. Egyetlen nem mérgező ré­széből, a magköpenyből az Al­pok egyes tájain lekvárt készí­tenek. Igen magas életkort ér el, rendkívül lassú növekedésű, évente 0,6—1,2 mm-t „hízik”. Fá­ja finom szövetű, nagyon ke­mény, tartós, vörösbarna színű, a faszobrászok igen kedvelik. Sok kertészeti változata is­mert, parkjainkban oszlopos, gömb alakú, arany színű válto­zatai igen kedveltek. Nyíregyhá­za két rendkívüli méretű, egy nő- és egy hímivarú példánnyal büszkélkedhet, melyek a Kolum­bia kávébár udvarán díszlenek. Megyénkben szép egyede találha­tó még a cégénydányádi kas­télyparkban és Tiszadobon. Erről az érdekes fajról és hazai állo­mányairól szép kivitelű könyv jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában A Bakony tiszafá- sa címmel, melynek szerzője Majer Antal professzor, e fafaj legjobb ismerője és a Bakony erdeinek lelkes kutatója. Bartha Dénes Á léghajó Az első emberszállító léghajó. Az örömteli tényről, hogy me­gyénkben élnek az ország leg­jobb hőlégballonosai, a közel­múltban számoltunk be lapunk­ban. A héten Nyíregyházán meg­rendezett Nyírség Kupa műrepü­lőverseny ismét az ég felé irá­nyította figyelmünket. Felütöttük hát a repülés történelemkönyvét, s mit ad a véletlen, egy már- már elfeledett csendes jubileum­ra bukkantunk. Az emberiség ősi vágya, hogy a levegőbe emelkedjék. A mon­dák, legendák számos sikertelen vállalkozást örökítettek meg. A madárszárnyak mintájára szer­kesztett alkalmatosságokról vég­legesen bebizonyosodott, hogy ál­taluk nem repülhetünk a felszín fölé, nem szemlélhetjük madár­távlatból a tájat, településeinket. A próbálkozások új sorát indí­totta el Arkhimédész törvényé­nek alkalmazása a gázokra, a le­vegőre. Az első komoly lépés a Montgolfier fivérek kísérlete volt. 1783 nyarán Amonay-ban meleg levegővel töltött, vászonnal bo­rított papírzsákot bocsátottak fel. A siker után Charles fizikus abban az évben, augusztus vé­gén a levegőnél tizenkétszerte könnyebb hidrogénnel töltötte meg selyemtafotából készült, gu­mival bevont, negyven köbméte­res léggömbjét, amely gyorsan emelkedve a felhők között tűnt el. Az eredményeken felbuzdulva, a Francia Akadémia utasok szál­lítására alkalmas léggömböt ren­delt. A Montgolfier testvérek az utazók számára karzattal ellá­tott, 26 méter magas és 15 méter átmérőjű léghajót készítettek. Kétszáz évvel ezelőtt, 1783. ok­tóber 19-én két bátor emberrel a kosarában először emelkedett fel a levegőbe az új repülő szerke­zet. Az első légiutak tapasztala­tait a léghajók szerkezetének, felépítésének korszerűsítésére, azonnal felhasználják. A felhajtó erő szabályozására homokzsáko­kat használnak, a gömbön belül elhelyezett légzsákok pedig gáz­szivárgás esetén is feszesen tar­tották a léghajó vásznát. A szelek kényének, kedvének kitett szerkezetek kormányzását sokáig nem sikerült megoldani. Csak a múlt század közepén született meg az újabb ered­mény: egy orsó alakú léghajó kosárjában elhelyezett, légcsava­rokat forgató gőzgépével szél­csendes időben másodpercenként háromméteres sebességgel ha­ladt. További finomításokkal, újítá­sokkal érték el az aerosztatikai repülés úttörői, hogy 1884-ben egy kétezer kilogramm súlyú lé­gi jármű húsz perccel elindulá­sa után eredeti helyére vissza­tért. Erre természetesen már a hadvezetőségek is felfigyeltek. Tucatjával rendeltek katonai lég­hajókat, melyeknek az első vi­lágháborúban főleg a felderítés­ben nagy szerep jutott. Századunkban azután lassan a léghajók alulmaradtak a repülő­gépekkel vívott versenyben, hogy napjainkban a bátrak sportjának egyik ágaként ismét gyakorta felemelkedjenek a lég­ballonok korszerű utódai, (r) Az űrutazások és az időjárás Az amerikai űrrepülőgépek nagyobb méretű repülési program­ja befolyást gyakorol a földi időjárásra — írja a Frankfurter Rundschau. Ennek oka amerikai meteorológusok Richard P. Turco vezette csoportja szerint az a por, amelyet az űrrepülőgép szi­lárd üzemanyaggal meghajtott két rakétája kibocsát. Ez a por, mint arról a Nature című folyóirat beszámol, elsősorban alumíni- um-oxidból (timföldből) áll, talkumhoz hasonló, igen finom por formájában. Az űrrepülőgép minden egyes startja alkalmával kö­rülbelül 150 tonna finom por került a felső légkörbe. Lassú le­ereszkedéskor kondenzációs magokat alkot, amelyekre jégkristá­lyok csapódnak le. A meteorológusok megállapítása szerint a tim­föld-kondenzációs magok igen nagy hatást gyakorolnak. Magas cirruszfelhők keletkeznek, amelyek a beeső napsugarakat visszave­rik az űrbe. Ennek megfelelően a napfénynek a Föld felszínét el­érő hányada csökken. A repülési program, amely évente 52 startot irányoz elő, a légkörnek mintegy 1000 tonna .finom porral való állandó meg­terhelését jelenti. Ezt a mennyiséget minden egyes start újból fel­tölti. Turco és csoportja úgy véli, hogy ez kétszeresére növeli a magas cirruszfelhők mennyiségét. KOSSUTH RADIO 7,23: Kopogtató. — 8,05: öt kontinens hét napja. — 8,21: Énekszóval, muzsikával. — 9,00: Zenés irodalmi magazin- műsor. — 10,03: Százszorszép Színház: Julcsi. Rádiójátéik. — 10,43: Bemutatjuk új kórusfel­vételeinket. — 11,02: Vasárnapi koktél. — 12,05: Harminc perc alatt a Föld körül. — 12,35: Édes anyanyelvűnk. — 12,40: Rázós úton. Bajor Nagy Ernő írása. — 12,50: Edwin Fischer két zongoraversenyt játszik és vezényel. — 13,35: Gounod: Faust — Mephisto szerenádja. Párbajjelenet és Valentin ha­lála. — 13,50: Nagy László versei. — 14,05: Népdalkö­rök pódiuma. — 14,30: Szon­da. Tudományos magazin. — 15,05: Művészlemezek. — 16,10: Levelek Judithoz. Epizódok Goda Gábor regényéből. I. rész. — 17.05: Kaptam 29 per­cet. Töredékek Boncz Géza fe­jéből. — 17,35: Népszerű szim­fonikus zene. — 18,40: Diák­könyvtár hangszalagon. — 19,26: A zenéről. — 20,48: Nép­táncmuzsika. — 21,07: 20 éve halt meg Edith Piaf. — 22,20: Stuller Gyula hegedül, Németh Éva zongorázik. — Kb. 23,20: Magyar művészek operafelvé­teleiből. — 0,10: Marenzio-mad- rigálok. PETŐFI RADIO 6,00: Népszerű muzsika ko­ránkelőknek. — 7,00: Az unitá­rius egyház félórája. — 7,30: Vasárnapi orgonamuzsika. — 8,05: A legjobb szívű boszor­kány. II. rész. Zenés játék. — 9,05: Mit hallunk? — 9,30: A hanglemezbolt könnyűzenei új­donságai. — 10,00: Az imeret- terjesztő szerkesztőség órája. — 11,00: Em, mint magazin. — 12,10: Jó ebédhez szól a nóta. — 12,59: A Gyermekrádió mű­sora. — 14,00: A Magyar Rádió körzeti stúdióinak műsoraiból. — 14,35: Táskarádió. — 15,35: Sanzonok. — 16,00: Közlekedés, zene, sport. — 17,30: Húszas stúdió. — 18,30: Poptarisznya. — Közben 19,30: Sportkrónika. — 20,00: A Poptarisznya folyta­tása. — 20,30: Társalgó. — 21,58: Nóták. — 22,30: Szórakoztató zene éjfélig. 3. MŰSOR 7,30: A pécsi körzeti stúdió műsora. — 8,08: A kiállítóter­mek programjából. — 8,11: Nagy mesterek kamarazenéjé­ből. — 10,00: Oj Zenei Újság. — 10,45: öt kontinens hét napja. — 11,03: Zenekari muzsika. — 12,20: Elisabeth Schwarzkopf operaáriákat énekel. — 13,05: A P. Mobil együttes felvételei­ből. — 13,35: Híres előadómű­vészek Schumann-felvételeiből. — 14,32: A Weather Report együttes lemezei. — 15,25: A Nemzetközi Rádióegyetem mű­sorából. V. rész. — 15,55: Kis magyar néprajz. — 16,00: Zene­kari muzsika. — 17,26: Hi-fi varieté. — 18,30: Operaest. Gia­como Puccini 1919—1926 között bemutatott műveiből. — 19,35: A Kolozsvári kamarazenekar hangversenye. — Közben kb. 20,30: Beszélgetés dr. Villányi Miklós mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkárral. — Kb. 20,50: A hangverseny-köz­vetítés folytatása. — Kb. 21,40: Brahms: Német népdalok. — 22,00: Az özvegyember történe­te. Rádiódráma. — 22,49: Be­mutatjuk Didier Lockwood: A kölyök című új dzsesszleme- zét. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 8.00: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. Évfordulónaptár. ' — 8,30: A Rubettes és a Nazareth együttes felvételeiből. — 8,45: Tájközeiben Kölese. Riporter: Gönczi Mária. — 9,10: Az én slágereim. — 9,57—10,00: Műsor­előzetes. (A nap szerkesztője: Tarnavölgyi György) MAGYAR TV 8,15: Tévétorna. — 8,20: Óvo­dások filmműsora. Kisfílm- összeállitás. — 8,45: Kinevezlek unokámnak. Szovjet film. I. rész. — 9,50: Kicsi a bors. IV. rész: Vendégség. — 10,15: Egy­szer volt, hol nem volt, volt egyszer az . . . ember. XV. rész. — 10,45: Bűvészettörténet. Ro­dolfó műsora. I. rész. — 11,00: Hírek. — 11,05: Susannák. Egy szerep Mozart: Figaró házassá­ga c. operájából. — 14,35: Kép­újság. — 14,40: Reklám. — 14,45: Műsorainkat ajánljuk. — 15,10: Reklám. — 15,15: Vasárnap dél­után. Magazinműsor. — 17,00: Születésnapi beszélgetés a 70 éves Csenki Imrével. — 17,50: Reklám. — 18,00: Delta. — 18,25: Reklám. — 18,35: A Kö­zönségszolgálat tájékoztatója. — 18,40: Tévétorna. — 18,45: Esti mese. — 19.00: A Hét. — 20,00: Hírek. — 20,05: Derrick. NSZK bűnügyi tv-filmsorozat. Érettségi. — 21,10: Kapcsoltam. — 21,50: Budapesti művészeti hetek. Egy óra Weöres Sán­dorral. — 22,50: Hírek. 2. MŰSOR 20,00: Hírek. — 20,05: A mo­dern művészet kalandja. Fran­cia filmsorozat. VI. rész: A tár­sadalmi kifejezőerő. — 21,05: Telesport. Sporthírek, csel­gáncs VB. Döntők. — 22,05: Willie Bobo műsora. NSZK ze­nés film. — 22,55: Képújság. SZOVJET TV 17,10: Zenés műsor. — 19,00: Hírek. — 19,35: Labdarúgó­szemle. — 22,05: Esztrádhang- verseny. — 20.35: Cselgáncs VB. — 21,15: Hírek. — 21,25: örök kiáltás. Tv-film III. ROMAN TV 8,30: Családi kör. — 9,30: Ze­neszó. — 10,00: A falu élet£r bői. — 11,45: Gyermekvilág. — 13,00: Vasárnapi album. — 17,35: A képernyő a kicsinye­ké. — 18,00: Fram. Képsorozat (befejező rész). — 17,50: a Leg­kisebbeknek. — 19,00: Tv-hir- adó. — 19,20: Dalok. — 20,00: Együtt. Archív film. — 21,45: Zenés összeállítás. — 22,20: Tv- híradó. 17., hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Mit üzen a rádió? — 9,30: Címerem. Versek. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék — kisiskolások műsora. — 10,35: Béres Ferenc népdalokat énekel, Bige József furulyázik. — 11,04: Munkásdal-feldolgozá­sok. — 11,19: Bioritmus. — 11,39: Irodalmunk a felszabadu­lás után. — 12,45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13,00: Zenei érdekességek az elmúlt hét mű­sorából. — 14,38: Irodalmunk a felszabadulás után. — 15,05: Dóry József nótákat énekel. — 15,27: Zenélő dominó. — 15,59: Kóruspódium. — 16,30: Világ­ablak. — 17,05: Tenorkulcs. — 17,36: Irodalmunk a felszabadu­lás után. — 17,58: Bruno Nico­lai zenekara Morricone filmze­néiből játszik. — 19.15: A Rá­diószínház bemutatója. Vándor­mozi. Jerzy Janicky hangjáté­ka. — 19.57: Lemezmúzeum. — 20,54: Nótamuzsika. — 21,20: Tud-e ön vezetni? — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Kat­togó kabaré. I. rész. — 23,30: Operarészletek. — 0,10: Nemé- nyi Tamás táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Verbunkosok, katonada­lok. — 8,35: Figyelmébe aján­lom! — 8,50: Indulók, táncok. — 9,10: Slágermúzeum. — 10,00: Zenedélelőtt. — 12,00: Népzene sztereóban. — 12,40: Tánczenei koktél. — 13,25: Világújság. — 14,00: Kettőtől ötig... — 17,00: Az emlékezés korlátái. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,35: örök­zöld dallamok. — 19,30: Tipp­topp parádé. — 20.00: Sportvi­lág. — 20,35: Társalgó. — 22,00: Operettparádé. — 23,20: A mai dzsessz. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. Időjárás. — 17,05: Hétnyitó. Hétfői infor­mációs magazin. (Közben: Fé­szekrakás ’83. Riporter: Tarna­völgyi György — Hallgatóink leveleire válaszol dr. Kövér Antal jogász.) — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lap­szemle. Hírösszefoglaló. Műsor­előzetes. (A nap szerkesztője: Antal István.) SZLOVÁK TV 15,50: Hírek. — 15,55: Iskola­tévé. — 16,15: A Pionírmagazin dalversenye. 9. forduló. — 16,40: A pionírok sportmagazin­ja. — 17,10: Iránytű. Katonák politikai műsora. — 18,00: A cukorbajról. — 18,10: A szocia­lizmus világa. — 18,35: A rend­őrség nyomoz. — 18,40: A fej­lett szocialista társadalom épí­tése Csehszlovákiában. 2. rész. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Mihail Jur- jevics Lermontov: Álarcosbál. Tv-játék. — 22,00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Egészségügyi nevelés. 5. rész. — 22,35: Kül­földi melódiák. — 22,55: Hírek. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy mozi: 16-17-én: SIVATAGI SHOW (amerikai) Előadás kezdete: 16 óra! FITZCARRALDO I—II. (14 év, NSZK) Előadás kezdete: 18 óra! Nyíregyháza Béke mozi: 16— 17-én: ZUGÜGYVÉD ZAVAR­BAN (14 év, olasz) Előadás kezdete: 16, 18 és 20 óra! Nyíregyháza Móricz mozi: 16 —17-éan: MAJMOK BOLYGOJA (14 év, amerikai) Kisvárda mozi: 16-án: GEOR­GIA B ARAT AI (14 év, ameri­kai) 17-én: HATTYÚDAL (ma­gyar) 16-án MATINÉ: A kis hableány. Mátészalka mozi: 16-án: ÖLD MEG A SOGUNT (16 év, ja­pán) 17-én: ÖLD MEG A SO­GUNT (16 év, japán) Előadás kezdete: 17,30 óra! zártkörű archív filmklubi előadás: 15,30 és 19,30 óra! Fehérgyarmat mozi: 16—17-én: HÉT MERÉSZ KASZKADŐR (amerikai) 16-án MATINÉ: Az acélváros titka. Nyírbátor mozi: 16-án: AZ UTOLSÓ METRO (14 év, fran­cia) 16-án MATINÉ: Alim és szamara c. mesesorozat. 17-én: BRITANNIA GYÓGYINTÉZET (16 év, angol) Vásárosnamény: 16-án: AZ EL­SŐ NAGY VONATRABLÁS (an­gol) 17-én: VIDÉKI SZÍNÉ­SZEK (14 év, lengyel).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom