Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám

Kulturális körkép (2. oldal) Á falu mindenesei (3. oldal) a Magyar Szocialista Bizottságának 1983. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1983. október 12-én Kádár János elvtárs el­nökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizott­ság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titká­rai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa elnökségének tagjai, a Mi­nisztertanács tagjai, az országos főhatóságok és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesztésében az időszerű nem­zetközi kérdésekről adott tájékoztatót; Munkáspárt Központi október 12-i üléséről * — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizott­ság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előter­jesztésében a szakszervezeti munka fejlesztésével, a párt feladataival foglalkozó állásfoglalás-tervezetet; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizott­ság tagjának, a Központi Bizottság titkárának elő­terjesztésében a járások megszüntetésére, a helyi párt-, állami és társadalmi irányítás fejlesztésére vo­natkozó javaslatot; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizott­ság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előter­jesztésében az időszerű gazdasági kérdésekről szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a párt- és az állami szerveknek a leg­utóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzet­közi légkör tovább romlott. Az imperializmus szélső­séges köreinek törekvései, a katonai erőfölény megteremté­sére irányuló lépései, a különböző helyi konfliktusokba tör­ténő beavatkozási kísérletei súlyos veszélyeket jelentenek a világ békéjére. Fokozódott a Szovjetunió, a szocialista or­szágok, a haladó erők elleni propagandakampány. Az im­perialista körök minden lehetséges eszközzel el akarják fo­gadtatni fegyverkezési terveiket. Az egyes államok, állam­csoportok együttműködését a világgazdaság tartós problémái is nehezítik. Ebben a helyzetben elengedhetetlen a világ sorsáért fe­lelősséget érző kormányok és politikai tényezők megfontolt magatartása a nemzetközi kérdésekben. Az európai országok népei, az egész emberiség abban érdekelt, hogy ne telepít­senek nukleáris fegyvereket azokba az országokba, ahol je­lenleg nincsenek, és csökkentsék a számukat ott, ahol vannak. , Országunk, népünk is érdekelt abban, hogy a történel­mileg kialakult katonai erőegyensúly fennmaradjon, kölcsö­nösen elfogadható megállapodás szülessék a szovjet—ame­rikai fegyverkorlátozási tárgyalásokon, különösen a közepes hatótávolságú nukleáris eszközökről Genfben folytatott megbeszéléseken. A Központi Bizottság úgy véli, hogy még mindig van lehetőség a megállapodásra, az új amerikai rakéták európai telepítésének elkerülésére. Ehhez megfelelő alapot adnak a Szovjetunió ismert jelentős kezdeményezései, a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületének januári prágai ülé­sén, valamint a hét szocialista ország párt- és állami veze­tőinek júniusi moszkvai találkozóján elfogadott javaslatok. Mindezek az ésszerű kompromisszum érdekében messzeme­nően figyelembe veszik minden érintett fél jogos biztonsági érdekeit. A szocialista országok a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben is folytatják konstruktív békepolitikájukat. Ez nyilvánult meg a szocialista országok kommunista és mun­káspártjai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak szeptemberi moszkvai talál­kozóján is. E tanácskozás is szorgalmazta a különböző po­litikai és társadalmi erők együttes fellépését a népek béké­jének és biztonságának megszilárdításáért. O Pártunk, kormányunk nemzetközi tevékenységével állhatatosan azon munkálkodik, hogy tovább erősöd­jék a szocialista országok egysége és együttműködése, ami­nek a jelenlegi világpolitikai helyzetben növekvő jelentő­sége van. A magyar—szovjet kapcsolatok kiemelkedően fontos eseménye volt párt- és kormányküldöttségünk júliusi láto­gatása a Szovjetunióban. A Központi Bizottság nagyra érté­kelte a szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytatott legfelsőbb szintű tárgyalásoknak, Kádár János és Jurij Andropov elvtárs megbeszéléseinek eredményét. A tárgyalásokon a szocialista építőmunka alap­kérdéseiben, kétoldalú kapcsolataink erősítésében, a nem­zetközi helyzet megitélésében teljes volt a nézetazonosság. A látogatás újabb lendületet adott testvéri barátságunk el­mélyítésének, internacionalista együttműködésünk fejlesz­tésének. A magyar—csehszlovák barátság erősítését jól szolgálta Lázár György elvtársnak, a Minisztertanács elnökének prá­gai látogatása. Megbeszélései Gustáv Husák és Lubomir Strougal elvtárssal, valamint más csehszlovák vezetőkkel hozzájárultak a két ország közötti gazdasági, kulturális és idegenforgalmi együttműködés fejlesztéséhez. A szocialista Kuba iránti szolidaritásunkat fejezte ki a magyar párt- és kormányküldöttség részvétele a kubai for­radalom kezdete 30. évfordulójának ünnepségein. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának 35. évfor­dulóján küldöttségünk kinyilvánította, hogy támogatjuk a koreai nép harcát hazája békés újraegyesítéséért. Internacionalista kapcsolataink, elvtársi együttműködé­sünk további elmélyítéséhez hasznosan járultak hozzá a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a Lengyel Egyesült Munkáspártnak és a Jugoszláv kommunisták Szövetségének vezető képviselőivel létrejött találkozók. O A Központi Bizottság megelégedéssel fogadta a mad­ridi találkozó eredményes befejezését. Az 1975. évi helsinki záróokmányban foglalt elvek és ajánlások megerő­sítése arról tanúskodik, hogy a nemzetközi tárgyalásokon az egyenlőség alapján és az érdekek kölcsönös figyelembevéte­lével lehetséges minden résztvevő számára elfogadható meg­állapodást elérni. A Magyar Népköztársaság a madridi záró­okmányban foglalt valamennyi ajánlás megvalósítására tö­rekszik. Kiemelkedően fontos az a megállapodás, hogy 1984 januárjában Stocholmha összehívják az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, a leszereléssel foglal­kozó konferenciát. Hazánk számára megtisztelő, hogy 1985 októberében Budapest ad otthont a kulturális fórumnak. O A Magyar Népköztársaság továbbra is a békés egy­más mellett élés elvei alapján fejleszti kapcsolatait a más társadalmi rendszerű országokkal. Kádár János elvtárs finnországi látogatása, Mauno Koi- visto köztársasági elnökkel, Kalevi Sorsa miniszterelnökkel és más finn államférfiakkal folytatott tárgyalásai tovább mélyítették népeink hagyományosan jó viszonyát, elősegí­tették országaink egyre sokrétűbb kapcsolatainak fejleszté­sét, hozzájárultak a béke és az európai együttműködés ügyé­hez. A béke, a nemzetközi együttműködés szolgálatában vett részt Losonczi Pál elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke az el nem kötelezett országok mozgalma soros elnökének, Indira Gandhi asszonynak a kezdeményezésére New Yorkba ösz- szehívott állam- és kormányfői találkozón, és kapcsolódott be az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának munkájába. Államközi kapcsolataink fontos eseménye volt George Busának, az Amerikai Egyesült Államok alelnökének ma­gyarországi és hazánk külügyminiszterének egyesült álla­mokbeli hivatalos látogatása. E találkozókon a felek értékel­ték országaink rendezett viszonyát, és támogatták a kölcsö­nösen előnyös kétoldalú kapcsolatok fenntartását és fej­lesztését. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elvei alapján kész együttműködni minden országgal, amely tiszteletben tartja mai valóságát, társadalmi berendezkedé­sét, szuverenitását, tudomásul veszi szövetségesi elkötelezett­ségét. Ugyanakkor visszautasít minden olyan próbálkozást, amely éket akar verni hazánk és szövetségesei közé. Pierre Mauroy francia miniszterelnök hivatalos ma­gyarországi látogatása, a vele folytatott megbeszélések hasz­nosan járultak hozzá államközi kapcsolataink áttekintésé­hez, gazdasági, kereskedelmi és kulturális együttműködé­sünk további lehetőségeinek feltárásához, valamint a nem­zetközi élet fő kérdéseit érintő konstruktív véleménycse­réhez. A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta a tárgyalások sorozatát bonyolítottuk le számos más ország képviselőivel. Külön figyelmet fordítottunk a fejlődő országokkal fennálló kapcsolatainkra. Fontos és hasznos megbeszélést folytattunk a hazánkba látogató V San Yu burmai államfővel és Mau­rice Bishoppal, Grenada miniszterelnökével. O Az internacionalista szolidaritást és együttműködést, egymás helyzetének, tevékenységének kölcsönös jobb megismerését, a közös küzdelemben való összefogásunk to­vábbi erősítését mozdították elő a bolíviai, a ciprusi, a görög, az iraeli, az olasz, az osztrák, a portugál, a San Marinó-i és a Spanyol Kommunista Párt vezetőivel folytatott megbeszé­lések. (Folytatás a 4. oldalon) Beake Valéria megyénkben Képünkön: Varga Gyula tájékoztatja Benke Valériát. Bevke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszer­kesztője csütörtökön Sza- bolcs-Szatmár megyébe érke­zett. A délutáni órákban a pártszékházban találkozott a párt-végrehajtóbizottság tag­jaival, a megye társadalmi szerveinek vezető munkatár­saival. A jelenlévők nevében Var­ga Gyula, a megyei pártbi­zottság első titkára köszön­tötte Benke Valériát, aki öt éve járt megyénkben, s tá­jékozódott személyesen hely­zetünkről. Elmondta: Sza- bolcs-Szatmár változatlanul a növekvő megyék közé tarto­zik, néhány korábbi gonddal ma is küzd, amelyek egyrészt indokoltak, másrészt a mi munkánk színvonalával füg­genek össze. Ma is nagy lét­számú az innen távolra ingá­zó, foglalkoztatási problémá­ink növekszenek, hiszen a ha­todik ötéves tervben me­gyénkben létesülő munkahe­lyek az újonnan munkába lé­pőknek csak a felét képesek fogadni. A tájékoztatóban a többi között elhangzott: ipari üze­meink 1983 első kilenc hó­napjában 2,9 százalékkal nö­velték a termelésüket — ez a korábbi évhez képest csök­kenő ütem —, jó viszont, hogy ez a termelékenység ja­vulásából származik. Ügy vél­jük, hogy a továbblépéshez néhány területen korszerűsí­teni szükséges a termékszer­kezetet. A politikai munka feladata is elérni: vállalata­ink mindegyikénél értsék, hogy a szűkös fejlesztési esz­közök mellett is több. de fő­ként jobb minőségű terméket kell produkálni. Ehhez gya­rapítani szükséges a tehetsé­ges műszakiak, a közgazdá­szok számát. A csökkent megyei beru­házások ellenére a hatodik ötéves tervben előirányzott lakásszámot eddig sikerült teljesíteni, bár az állami és a magánerőből épített lakások aránya jelentősen eltolódott az utóbbi javára. Nagy vív­mánya megyénknek, hogy már 101 településünkön ihat a lakosság egészséges vezeté­kes vizet, s az elkövetkező években is szeretnénk tarta­ni a jó ütemet. A megyének az országos átlagnál magasabb népesség- szaporulata miatt is fontos 400 új iskolai tanteremből előreláthatóan mintegy hat- vanat nem tudunk megépíte­ni, pedig sok a szükségtante­rem és az iskolák többségé­ben váltott a tanítás. Jobb a helyzet az egészségügyi beru­házásoknál, hiszen a megyei kórház rekonstrukciója ked­vező változást teremt, de még így is számos vonatkozásban megmarad az egészségügy területén is hátrányos hely­zetünk. Mezőgazdasági üzemeink idén nagyon nehéz évet zár­nak. Részben az aszály miatt, másrészt, mert növekszenek a ráfordítások. Szövetkezeteink — különösen az almánál — nehezen képesek megbirkóz­ni az új minőségi követel­ményekkel. Ezek kihatnak pénzügyi helyzetükre, meg­kérdőjelezik az alma rekonst­rukciós-tervek megvalósítá­sát. Jó piaca van viszont a sűrítménynek, amelyből több mint 150 ezer tonnát dolgoz­nak itt fel. örvendetesen ala­kul az állattenyésztés, de több területen minőségi gondjaink vannak. Az állatállománytéli takarmányát megtermeltük, s egy keveset más megyéknek is fel tudtunk ajánlani. A megyei vezetés úgy véli, hogy a mezőgazdaságban bekövet­kezett fiatalodás, a növekvő számú foglalkoztatott —köz­tük sok képzett szákember — és az elhatározás, hogy a kö­zeljövőben át kell tekinteni a teljes termelési szerkezetet, megfelelő garanciákat nyúj­tanak a helyzet javulásához. Sajátosságaink egyikeként említette: a társadalom szer­kezeti változásai jóval később és gyorsabban mentek végbe, mint az ország korábban fej­lett vidékein. Ezért egyszer­re szükséges nagy figyelmet fordítani a városokra és a ki­sebb települések lakosság- megtartó képességére. Az át­lagosnál népesebb fiatal kor­osztály munkássá válása sok öröm és gond egyúttal, értük a felelősségünk is növekvő. Fiatal értelmiségünk (köztük sok agrár- és műszaki) közel él a munkához, a munkások­hoz és a parasztsághoz, ez szemléletüket kedvezően ala­kítja. Elhangzott: a propagandá­ban egyfajta pezsgésnek va­gyunk tanúi. Joggal váltanak ki nagy érdeklődést a Köz­ponti Bizottság határozatai. Az új oktatási évben nagy energiát fordítottunk a pro­pagandisták felkészítésére, az oktatás tartalmi megújításá­ra. Az elkövetkező idő legfon­tosabb terepének a pártalap- szervezeteket tartjuk, ame­lyeknek nehezebb, bonyolul­tabb helyzetben kell megújí­tani munkájukat, s a koráb­ban megszokott helyett ön­állóan szükséges gondolkod­niuk, kezdeményezniük. A megyei pártbizottság a párt- szervek közötti munkameg­osztás javításával, minde­nekelőtt helyben és szemé­lyesen kívánja ehhez segíte­ni őket. A járások megszűnése szá­munkra azzal a kötelezettség­gel is jár, hogy erőteljesen támogassuk a községi taná­csok személyi, tárgyi feltéte­leinek javítását, hogy a le­adandó jog- és hatáskörrel, a módosított választási rend­szer lehetőségeivel élve ta­nácstagjaink aktívabban ve­gyenek részt településük éle­tében. A Politikai Bizottság tagja megköszönte a tájékoztatót, amely markánsan jelezte a megyei gondokat és tenniva­lókat, majd elmondta: itteni látogatása módot ad arra, hogy értelmes eszmecserétm folytasson néhány fontos kérdésben. Ezt követően rész­letesen szólt az ország gaz­daságának helyzetéről, a vár­ható szabályzókról, az ideoló­giai munka néhány időszerű kérdéséről, a pártszervezetek irányítási és döntési felelős­ségéről, a kádermunka foko­zott követelményeiről. A mun­kamegbeszélés a késő esti órákban fejeződött be. Benke Valéria ma folytatja megyei látogatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom