Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-06 / 210. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. szeptember 6. Jogtanácsosok Tizenkét éve egy kor­mányrendelet rögzítette a jogtanácsosok feladatait és szabályozta tevékeny­ségüket. Azóta a gazdál­kodásban, a gazdaságirá­nyításban, a gazdaság szervezetében jelentős változások történtek, így szükségessé vált a jogta­nácsosi munka színvona­lának emelése, a jogtaná­csosok szerepének nö­velése. A jogtaná­csosok tevékenységének átfogó rendezésére a Nép- köztársaság Elnöki Taná­csa törvényerejű rende­letet alkotott, amely szep­tember elsején lépett ha­tályba, de 1985. január el­sejéig az eddig hatályos rendelkezések alapján is eljárhatnak a jogtanácso­sok. Az új törvényerejű ren­delet lehetővé teszi, hogy jogtanácsosi irodák, mun­kaközösségek alakulja­nak, s ahogy az ügyvédi munkaközösségek a ma­gánszemélyek ügyeit in­tézik, képviselik, addig a jogtanácsosi munkakö­zösségek a vállalatok, in­tézmények, szövetkezetek gazdasági munkaközössé­gek jogi ügyeinek intézői lesznek. A Magyar Jogászszövet­ség megyei szervezete a törvényerejű rendelet ha- tályosulását egy tájékoz­tató előadással kívánja elősegíteni, ezért szep­tember 8-án, csütörtökön délután 2 órától Nyíregy­házán. a törvényház dísz­termében ismertetést tart a jogszabályról és an­nak végerehajtási utasí­tásáról. A megyei bírósá­gon ezen kívül szerdai na­pokon reggel 8 órától 12 óráig félfogadásokat is tar­tanak. Nyíregyházi képeslap. (JL) A „Lányok, Asszonyok" szeptemberi számából A Lányok, Asszonyok folyó­irat szeptemberi száma a tanév­kezdés alkalmából bemutatja a lap a moszkvai 849. számú isko­la múzeumát. Az iskola tagjai a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ságnak: a gyerekek a Magyar- ország felszabadításával kapcso­latos emlékeket gyűjtötték ösz- sze és állították ki múzeumuk­ban. A Te meg én című rovatban a válások növekvő számáról, a jelenség okairól beszélget a lap munkatársa Szvetlána Marko- viccsal, a moszkvai házassági és családi tanácsadó szolgálat ve­zetőjével. A cikk címe: Hová tűnik a szerelem. A Szovjetunióban is egyre na­gyobb figyelmet szentelnek a természetvédelemnek. Színes, kétoldalas térkép ismerteti, mi­lyen intézkedések történtek ed­dig e téren, és milyeneket ter­veznek a jövőben. A gyerekek szórakoztatását szolgálja az Ügyeskedj, okos­kodj! című rovat, amely sok ér­dekes játékot, feladatot kínál a kicsiknek. Az édesanyák gond­jain könnyíthet a Gyermekkony­ha című cikk. amely az i—5 éve­sek étrendjéhez kínál új ötlete­ket. Új fodrászszalon Nyíregyházán Figaró itt, Figaró ott... Nyíregyházán a szépítkezés keresett helye lesz a Szarvas utcán szeptember végén meg­nyíló új fordászszalon. A női, férfi fadrászokat, kozmetiku­sokat foglalkoztató szalon a Nyíregyházi Fodrász Szövet­kezet inspekciós üzlete lesz, majdan szombaton is nyitva tart. Itt egy komplex kozme­tikai kezelőgépet is üzembe helyeznek, mellyel jó néhány, a szépítkezést, de egyben az egészséget is szolgáló műve­let elvégezhető. Az iontoforézissel a kissé fáradt, enyhén ráncos, száraz bőrű' vendégeket kezelik, melynek során a gép előse­gíti, hogy a nagy hatású arc­pakolás anyagai gyorsan és a bőr mélyebb rétegeibe is eljussanak. Az epilálóval vég­leges szőrtelenítést végeznek; egy elektromos tűvel a nem kívánt szőr- és hajszálakat örökre eltávolíthatják ... Naménybcm a vándordíj Látogatóban Schmidt Sándor fafaragónál Boldogság és derű árad Schmidt Sándor fafaragó né­pi iparművész minden egyes szavából. A jól végzett, az értelmes, a szép, a nemes munka öröme. Meg az ered­mények, az új sikerek fölötti természetes büszkeség, mely megsokszorozza az erőt, s arra is képes, hogy mások­ban is boldogságot ébresszen. Nagv kincs ez manapság, amikor annyit rohanunk, s érzelmeink a hiánycikkek listájára kerülnek ... Az új házból — melyet most épített családjának — elsőként a nagyméretű mű­hely készült el. Rajzasztal az ablak alatt, különféle gépek és felszerelések, fűrész és megannyi farakás, tervrajzok, vázlatfüzetek. Millió kis ro- zetta, kész, félkész állapotban megrajzolva, leendő táblaké­pek hatalmas, faragatlan tömbjei. S a tágabb környe­zetben. a lakásban mindenfé­le lexikon, néprajzi szak­könyv. Meg az első faragott használati tárgyak: hagyo­mány és funkció találkozá­sa ... A legújabb siker: Namény- ba került az országos Kapoli Antal-fafaragópályázat ván­dordíja. Karcolt §zaru dísz­kürt a díj, két évig lehet a művész birtokában, utána a következő, arra érdemeshez kerül. Előzőleg Varga László a népművészet mestere, ka­posvári faragó őrizte. Most a vándordíját a Felszállott a páva című nagyméretű kom­pozíció nyerte — ezzel tisz­telgett az alkotó Kodály em­lékének ... Üjabb szép eredmények: megbízatások, kiállítások és rengeteg munka. Nem pa­naszkodhat. Kap elég meg­rendelést. s ezeken felül még ennyi az egyéni terve, hogy kitölti minden idejét. Pár hónapja kezdte meg „új éle­Egy rozetta, egy levél részlet egy táblaképről. Meleg szelek A meleg, száraz bukószelek — ilyen például Olaszország­ban a sirokkó, az Alpok vi­dékén a fon, az Egyesült Ál­lamok Sziklás-hegységében a Chinook, Egyiptomban és Iz­raelben a khamszin — sok kellemetlenséget okoznak. Megfigyelték, hogy hatásuk­ra az emberek egy részének a lába fájdalmasan megda­gad, orruk és szemük visz­ket, az asztmások zihálva lé­legeznek, mások fájóssá, ide­gessé válnak és van, akit hányinger gyötör. Ha a kham­szin fúj, Izraelben sokkal gyakoribbak a közlekedési balesetek. De az is gyakori — különösen az idősebbek közt —, hogy csökken a szer­vezetben az adrenalin terme­lése, s emiatt lemegy a vér­nyomás és romlik a szívmű­ködés. Jeruzsálemi kutatók szerint ezeket a reakciókat a forró és száraz levegő meg­növekedett pozitív iontartal­ma váltja ki. A tárgyalóteremből Bíróság előtt — országúti Nyíregyháza és Nagycserkesz között szállította a 17 éves B. Jó­zsef cimboráját K. Tibort egy januári estén. János-bokor kö­zelében jártak, amikor észrevet­ték egy arrafelé kerékpározó, láthatóan részeg férfit. B. József arra bíztatta társát, hogy állít­sák meg a sértettet. K. megpró­bált felugrani a jármű csomag­tartójára. majd a barátja vette át a kezdeményezést. Cigarettát és pénzt követelt — hiába. a megtámadott férfinél nem volt egyik sem, bevásárlásból tartott hazafelé. Ezután az árokba bo­rították a sértettet, biciklijével együtt, és újbó: megpróbáltak pénzt szerezni tőle. Amikor to­vábbra sem kaptak. B. József ütni kezdte az árokban fekvő embert, s átkutatta a zsebeit. Pénzre így sem sikerült szert tenniük, csak egy elemlámpát találtak, amit el is raktak. K. Tibor megragadta a kerékpárt, és a rajta lévő táskával együtt (amiben a vásárolt rizs, ecet. paprika, bor volt) elvitték. A sértett megpróbálta ugyan visz- szakémi a jármüvet, de ez a kérése süket fülekre talált. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Margiticsné dr. Katona Piroska tanácsa tárgyalta a két <iagy- cserkeszi fiatalember ügyét. * s őket rablásért vonta felelősségre. B. Józsefet egy év és tíz hónap fogházra ítélte a bíróság, s eltil­totta két évre a közügyektöl A vele szemben kiszabott ítélet jogerős. A másodrendű vádlott. K. Tibor ügyében a másodfokú bíróság hoz majd jogerős dön­tést. mert az ítélet rá vonatkozó részét — másfél év fogház es egy év kózüeyektői eltiltás — a vádlott és védője megfellebbez­te. Nem először készített mű­sort a televízió a fiatal há­zaspárok lakásgondjainak megoldási lehetőségeiről. Emlékezetem szerint arról is volt már szó, amiről a Szegedi példázat című adás beszélt. Azonban ebben a — szegedi körzeti stúdió mun­katársai által készített — műsorban már nem csupán mint lehetőségről. hanem több éve megvalósult és si­keres kísérletről beszéltek. Tehát valójában már nem is kísérlet, hanem minden­napos gyakorlat, amely má­soknak, városoknak, na­gyobb településeknek ajánl­ható. Azt gondolom, csak el kell kezdeni, s az élet be fogja bizonyítani másutt is, nem­csak Szegeden, hogy érde­mes a tanácsoknak nagyobb összegű pénzt befektetni a fiatal házaspárok részére építendő garzonházakba, melyekben kisméretű, olcsó, de kényelmes lakásokhoz jutnak a kezdő házasok. Olyan lakáshoz, amely már valóban otthonná alakítha­tó, de amelyet idővel, a család gyarapodtával. az igények növekedésével, el­hagynak. átadnak újabb kezdő családoknak. A műsorban részletesen beszéltek arról, hogy mi­lyen feltételeket dolgoztak ki a szegediek a garzonla­kások igénybe vételére (elő- takarékosság stb.), ezért ezt nem érdemes részleteznem, az érintettek biztosan jól megfigyelték. Nem lehet azonban ezeket mechaniku­san lemásolni, de ötletet a helyi sajátosságok szerint való cselekvésre biztosan lehet belőlük meríteni. Ezért tett nagy szolgálatot a televízió, hogy elkészítette és sugározta ezt a műsort. Ma már — azt hiszem — felesleges azon meditálni, hogy miért és miként követ­hették el az illetékes gazda­ságirányítók másfél évti­zeddel ezelőtt azt a nagy melléfogást, mellyel a bá­nyaművelést lefékezték. Az élet bebizonyította azóta, hogy a szén olyan ősi ener­giaforrás, melyet ma sem lehet nélkülözni. A Nekem a szén volt az életem című, a pécsi körzeti stúdió mun­katársai készítette műsor­ból pedig az derült ki, hogy a szakma, a hivatás szerete- te, a közösség megtartó ere­je ha nem is csodákra, de hatalmas tettekre képes. A Mecsek hegység egyik völgyében fekszik Szász­vár bányaközség, mely ma a Mázaszászvár nevet vi­seli. Az itteniek hűségesek maradtak a bányához, az összekovácsolódott közös­ség megtartó ereje arra is képessé tette őket, hogy a mesterséges elsorvasztás után, amikor ismét nagy szükség lett a szénre, újra­kezdjék. nagyobb lendület­tel folytassák a munkát. Ez a riportfilm a régmúltat is felelevenítve mutatta be. hogy a szászvári bányász­dinasztiákra ma is lehet építeni, számítani. Erinek a veszélyes foglalkozásnak a művelőire mindig tisztelet­tel gondoltak az emberek, mai is megbecsülés Övezi őket. Igen nagy kár, hogy ez nem mutatkozik meg azoknak a bányászoknak a javadalmazásában, akik régebben mentek nyugdíj­ba. s akik fele annyi nyug­díjat kapnak mint azok. akiket ők tanítottak meg a munkára, a szakma szerete- tére. Erről is szólt a riport­film, s ettől csak még hite­lesebb lett. Seregi István [Jrápió MELLETT Szeptember 1-én volt 44 éve, hogy a fasiszta Német­ország — aljas provokáció után — megtámadta és mintegy három hét alatt le­rohanta Lengyelországot. Ezután megindult a lengyel menekülők áradata a len­gyel—magyar akkori közös határon át Magyaországra. Ennek a történelmi és tár­sadalmi körülményeit dol­gozta fel' Engelmayer Ákos és Jerzy Tuszewski doku­mentum-összeállítása, a Menekülés Magyaországon át, a Rádiószínház pénteki bemutatásában. A műsor dokumentumértékéből mit sem von le, hogy a címe nem egészen pontos, ugyan­is az egyes források szerint ötven-, mások szerint száz­ezer főre becsült lengyel menekült közül sokan ma­radtak a háború végéig ha­zánkban, sőt, jelenleg is él­nek itt jónéhányan. Sokkal lényegesebb a mű­sorból sokoldalúan kiderülő hazai fogadtatásuk volt. Ahogyan őket lakosságunk fogadta és ellátta a legszük­ségesebbekkel. az a szeretet mélyen a történelmi múlt­ban gyökeredzik. Ennek a tömegnyomásnak nem tu­dott ellenszegülni a fasizá- lódó kormányzati politika sem, ami pedig — a területi revízió ábrándja és csalé- tekjei jegyében — már a hitleri Németország jársza- Iagjára volt fűzve. (Elég ta­lán az ismeretes bécsi dön­tésekre utalnom.) Ezért a magyar kormány. Teleki Pállal az e!en. olyan meg­oldást választott, hogy a - lengyel menekülteket for­málisan internálta, valójá­ban azonban a lehető legna­gyobb egyéni szabadságot és anyagi ' imogatást nyúj­tott számukra, s lehetővé tette a Franciaországban új­ból harcoló csapattestekbe szerveződő lengyel katonák Jugoszlávián át történt me­nekülését. Szerintem két­ségtelen, hogy volt ebben egy háború utánra való ki- kacsintgatás, érdemszerzés is az uralkodó körök ré­széről (mint a kitűnő pub­licista. E. Fehér Pál már 1979-ben megírta az Élet és Irodalomban), de a döntő mozzanat mégiscsak az em­lített, a nép tudatából kitö­rölhetetlen lengyelek iránti történelmi eredetű szimpá­tia volt Persze, hogy ez nem .tetszett a németeknek és magyarországi elvbaráta­iknak. A dokumentumműsor — túl azon, hogy készítői fel­kutatták és szóra bírták az események jelenleg még élő magyar és lengyel részeseit, szinte az utolsó pillanatban —, minden tekintetben tár­gyilagosságra törekedett. A rendkívül gazdag, nem egy­szer érzelmileg is felforró­sodott visszaemlékezések mondhatni rímeltek egy­másra. Ez a rendező Jerzy Tuszewski mellett nyilván a magyar dramaturg, a doku­mentumműsorokból jól is­mert Borenich Péter érde­mének tudható be. Hadd ne soroljam fel itt név szerint a számos visszaemlékezőt. Valamennyien nem kis ér­tékű adalékkal szolgáltak a két nép, a magyar és a len­gyel fegyverbarátságának és testvériségének történeté­hez. elmélyítve s továbbfej­lesztve azt. Noha a lengyel menekültek magyarországi fogadtatása 1939 őszén a második világháború vi­szonylag csekély jelentősé­gű epizódja volt. jólesett visszaemlékezni rá, már csak nemzeti önbecsülésünk okán is ... Merkovszky Pál tét", azaz: főfoglalkozású művészként dolgozik. Termé­szetesen korábbi feladatairól sem mondott le, a művelődési ház fafaragó szakköreinek tagjai közül most is sokan járnak hozzá ... Jelenleg két fontosabb megbízatást teljesít. Az egyik: étkezőgarnitúrák szekrényei­nek ajtajára, szék- és sarok- pad támlájára farag ékrová- sos mintát. A konyhabútort a Szatmár Bútorgyár készíti, a nagyközönség először az őszi BNV-n láthatja, utána való­színűleg exportra kerül. És a másik szép feladat: három méter magas, egy méter szé­les életfa a naményi kórház előcsarnokába. Ennek tervét a napokban hagyta jóvá az iparművészeti tanács ... Közben két kiállításra ké­szül. A Néprajzi Múzeumban a Népi Iparművészeti Tanács működésének 30. évfordulója alkalmából rendezendő tárlat­ra öt nagyméretű táblaképet kértek tőle. Szeptembertől három napon át láthatók majd a fővárosban. Utána ön­álló bemutatóra hívták meg egy nagyszabású kiállításra, a szentendrei művelődési ház­ba. Most ezek is foglalkoztat­ják ... Sokan kérdezik: mi lehet a titka a Vásárosnaményban élő művész alkotásainak, mi az, amivel megfog? Talán a tisztasága — indokoltam ed­dig, ám munkásságának mos­tani szakaszában, amikorra a korábbi tervek beértek, újabb fölfedezést tettem: a harmó­nia. Vagyis a művész nyu­galma és derűje, mely a tár­gyakban ölt testet. És eköz­ben máris keresek tovább, mi lehet még? Mert bizto­san tudom, hogy ez a pálya egyre gazdagabb . . . ★ Schmidt Sándor népi ipar­művész augusztus 20 alkal­mából A szocialista kultúrá­ért kitüntetésben részesült. Baraksó Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom