Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-27 / 228. szám
1983. szeptember 27. Kelet-Magyarország 7 KISTERMELŐK- KISKERTEK CUKROZNI TILOS! HORGÁSZOKNAK A szomszéd visszavágott Hajdú-siker a Szabolcs Kupán Csak szőlőből készül a jó bor Időszerű tudnivalók szüret idején Rövidesen az egész országban csúcsához érkezik a mezőgazdasági üzemek, az egyéni gazdálkodók és a háztáji gazdaságok egyik .legnagyobb, de legszebb őszi munkája, a szüret. Mielőtt valaki bort készít, szükséges, hogy a vele kapcsolatos jogszabályok fontosabb előírásait megismerje. Jó pedig tudni, hogy MÉM- rendelet előírja a szükséges tudnivalókat, a szőlő- és gyümölcstelepítésre, kivágásra, a must, a bor, valamint a borpárlat előállítására, tárolására és forgalomba- hozatalára. E rendelet kimondja azt a tulajdonképpen természetes dolgot, hogy mustot, illetve bort csak szőlőből szabad előállítani. A mustba és a borba az engedélyezett anyagokon kívül más nem kerülhet. Tilos .például házasítani mustot vagy bort törkölyiborral, más gyümölcs levével (például almával), romlott musttal és borral, hamisított musttal és borral. Külön hangsúlyozandó, hogy a tavalyi termésből az értékesítési nehézségek miatt, valamint a helytelen tárolásból és kezelésből visszamaradt beteg és romlott (főleg ecetes) bort az új terméssel senki ne házasítsa. Éz a művelet ugyanis az új bort is. tönkre teszi. Az elmúlt évben néhány esetben találtunk termelőnél olyan bort is, amelyet az alma levével hamisítottak. Ez könnyen kimutatható érzékszervileg, ugyanis egyszerű ízleléssel, de méginkább kémiai és fi- ziokémiai módszerekkel. A minőség javítása érdekében borkészítésre legalább 14 százaléknyi cukrot tartalmazó szőlőt lehet csak felhasználni, míg korábban erre 13 százaléknyi cukrot tartalmazó szőlő is felhasználható volt. A 14 százaléknál kevesebb cukrot tartalmazó szőlőből készült bor ipari bornak minősül. Törkölybort magánszemély kizárólag saját fogyasztásra készíthet. A törkölyibor mennyisége nem haladhatja meg a házikerti szőlő terméséből nyert must 25 százalékát, de legfeljebb 250 litert. Nem készíthet törkölybort az a termelő, akinek italmérési engedélye, vagy termelői borkimérése van. Az úgynevezett seprőbor (borseprő,, cukor, víz) nem készíthető még párlási célra sem. A termelők egy része ugyancsak nincs tisztában azzal, hogy a vörösboroknál — a színjavítás céljából — az otelló (direfcttermő) szőlő bora sem használható fel. Új gombailt szer Az almástermésűeknél az al- mafa-varasodás és az almafa- lisztharmat, a csonthéjasoknál a moníliás megbetegedés, a szőlőben a szőlőlisztharmat, a ribiszkében és a köszmétében az amerikai lisztharmat okoz évről évre súlyos veszteségeket. A károk megelőzésére ajánlja a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja a magyar—amerikai együttműködésben itthon is gyártott új gombaölő szert, a Rubigan 12 EC-t. A készítmény a felsorolt valamennyi betegség ellen kiváló ölő hatást nyújt. Alkalmazása különösen az almások védelmében jelentős, mivel mindkét igen veszélyes almabetegség ellen védelmet ad. így nem kell kétféle gombaölő szert használni és csökkenthetők a környezeti ártalmak, valamint a költségek. Az otelló szőlő borával festett italt nem engedjük forgalomba hozni. (Ez is egyébként vizsgálattal kimutatható.) Az utóbbi időben a kuruc- vér szőlőből származó borral fertőzött vörösborok is megjelentek a borpiacon. A ku- rucvér (direkttermő) diglü- kozidot tartalmaz, ezért közfogyasztásira alkalmatlan, forgalomba nem hozható. Az a helyes, hogy akinek kuruc- vér, vagy más direkttermőt tartalmazó szőlője van, az a termést külön dolgozza fel, ne házasítsa más szőlő borával. Néhány tőke kurucvér, otelló, vagy más direkttermő tartalmú vörösbor az egész vörösbortermést forgalom- bahozatalra alkalmatlanná teszi. Különben is. minden körülmények között tilos forgalomba hozni direkttermő (akár fehér, akár vörös) szőlőkből származó bort. Minősítéseink során találkoztunk olyan termelői bortétellel, amelynél a bor illa- tosítására különböző anyagokat használtak fel (muskotály-zsálya, koriánder, bodzavlrág stb.). Ezeknek az anyagoknak a borhoz való adása tilos, hamisításnak minősül. Vörösborok színintenzitásának növelésére semmilyen mesterséges színezék (festék) nem használható fel. összegezésképpen megállapíthatjuk. hogy közfogyasztásra tilos forgalomba hozni olyan bort, amely a szabvány, vagy a rendelet előírásainak nem felel meg, mert hibás, romlott, beteg, hamisított, vagy a megengedett anyagoknak meg nem engedett mértékű felhasználásával állítottak elő, illetőleg kezeltek. A bor forgalmazásával kapcsolatban tudni keLl még azt, hogy a rendelet előírásai szerint „.közfogyasztásra italt engedélyhez (működési, termelői borkimérési, valamint alkalmi italmérési stb. engedélyhez) kötött forgalomban csak akkor szabad értékesíteni, ha azt az Országos Borminősítő Intézet (OBI) előzetesen megvizsgálta, minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette”. Idetartozik, és fontos tudni, hogy a felvásárló szervek az eladásra kínált must vagy bor béltartalmát kötelesek fokozottan ellenőrizni, mert hamisított terméket tilos átvenniük. Az OBI a minősítésről határozatban dönt. Címünk: Budapest 1027 II. kerület, Bem tér 2. A minősítés iránti kérelmet az Országos Borminősítő Intézethez írásban kell benyújtani. A vizsgálat elvégzéséhez fajtánként egy liter minta szükséges, amely akár személyesen bevihető, akár postán, gondos csomagolással beküldhető. A minősítési kérelemben fel kell tüntetni a termelő nevét, pontos címét; a bor fajtáját; a mintavételi alap mennyiségét (az eladni kívánt mennyiséget); az évjáratot; a termőhelyet; a bor tárolásának helyét, a helység megjelölését. A minősítő vizsgálatért díjat kell fizetni, mégpedig literenként fehér bornál 295, vörösbornál 315 forintot. A beküldött bornak tisztának kell lenni (fátyolos, opálos, zavaros, üledékes nem lehet). Izhiibától mentes legyen, feleljen meg a szabvány előírásainak. Barthos Barnabás. az Országos Borminősítő Intézet belföldi laboratóriumának vezetője Korfóazkedj, müvolötíj, barátkozz! Kertbarátklubok bemutatója Nyíregyházán Mwmm wiímímmi Vásárosnaményban tíz esztendővel ezelőtt alakult a kertbarátklub. Képünkön a kiállított termékeik egy része látható. Szeptember közepén rendezték meg a kertészeti termékek és eszközök bemutatóját wyiregyb?"'- amelyen négy kertbarátklub' „ • ' ki a zöldség- és gyümölcsfélék legszélesebb skáláját. A nyíregyháziak, a nagyecse- diek, a vásárosnaményiak és a nagydobosiak elhozták a legkülönfélébb paradicsomokat, paprikákat, hagymákat, az alma, a szőlő, a körte, a szilva és még számtalan gyümölcs több fajtáját. Látható volt a kiállításon tízkilós fejes káposzta, óriás sütőtök, padlizsán, földimogyoró, füge és sok más, a mi éghajlatunkon egzotikusnak tűnő növény termése. Jelentős a kistermelés Sza- bolcs-Szatmár megyében, de az egész országban. Egyértelműen számolni kell a hobbikertekben termelt produktummal. Olykor mezőgazdasági nagyüzemekben nem termelt növények kerülnek ki a házikertekből. A megyében másfél évtizedes múltra tekinthet vissza a kertbarátmozgalom. Azóta negyvenkét klub alakult, 2500-an hódolnak szervezett keretek között hasznos hobbijuknak. Gyakran rendeznek a klubok a Hazafias Népfront égisze alatt megyei kiállításokat, de részt vesznek a tájjellegű és országos rendezvényeken is. Nem egy elismerés, oklevél fémjelzi már a klubok munkáját. Hogy hobbi, szórakozás, a szabad idő hasznos eltöltése, azt legjobban Ozsváth Sándornak, a nagyecse- di kertbarátklub elnökének szavai jelzik: — A kertbarátklubok hármas jelszót tűztek képzeletbeli zászlajukra: kertészkedj, művelődj, barátkozz! Mi betartjuk mindhármat. A tavasztól őszig tartó munka után télen továbbképzéseket szervezünk tagjainknak, emellett gyakran utazunk megyei és megyén kívüli klubokhoz tapasztalatcserére, vagy csak egy kis beszélgetésre, barátkozásra. Ez így van rendjén. Mert tanulni sohasem késő, aztán mindig lehet valami újat hozni is másoktól. így jutottak hozzá néhány szem földimogyoróhoz tavaly, s azóta már a klubtagok többsége termeszti. A mostani kiállítás is jó alkalmat biztosított a tanulásra, a beszélgetésre, az űj;X£ f~Sfák megismerésére. Itt voltak'példa*** - I*^’iabb almák, amelyeket Üjfehértóról, a Gyümölcs- és Disznövéhytermesztési Fejlesztő Vállalat állomásáról hoztak. Az állomás igazgatója, dr. Harmatit László elmondta, a télial- ma-bemutatón mindenki ízlésének megfelelően választhat a jonatán változataiból, a mutsu, a gloster, a jonagold, a golden spur, a golden delicsesz, az ida- red, a starkrimson fajták közül. Látható volt a nyári és téli almák közötti átmenetet képviselő súmmerred is. Ezeket az almákat ajánlják házikertekbe, kiválóan alkalmasak termesztésre, ugyanakkor a szegényes almapiac választékát bővítik. Valóban, szépek, mutatósak, kívánatosak voltak a kiállított almák, szinte csak azt várták, hogy beléjük harapjon valamelyik látogató. A kertészeti eszközök bemutatóján a kora tavaszi kezdéstől a késő őszi befejezésig végigkövethették az érdeklődők a termesztéshez szükséges kézi- és gépi szerszámokat, valamint a különböző vegyszereket. Láthatók voltak az Agroker kiállításában a legújabb motoros kisgépek, nem hiányoztak ,a., talajművelő eszközök sem, a gomba- és rovarölő szerek. Nem véletlenül jegyezte meg ezek láttán az egyik látogató, Nagy Miklós, akinek kétszázötven öles 'telke, amolyan „birtoka” van a Sóstón: — Nagyon szép* ez a kiállítás, s így, ezen keresztül lehet megszerettetni az emberekkel a kertészkedést. Amikor már látja az ember munkája gyümölcsét, beleharaphat a saját termésű almába vagy körtébe, akkor érzi igazán az ízét. Azt hiszem, a bemutató három nap alatt sok új hívet szerzett a kertbarátmozgalomnak. S. B. Sokan érdeklődtek a legújabb almafajták iránt. (J. L. felv.) A viharos szelekkel érkező ősz már szeptember 18-án is nemszeretem idővel bizonygatta, hogy kérlelhetetlenül változik az idő. Az előző napi szemerkéld esők „megvastagodtak” erre a vasárnapra. Ahol nem volt gátja, néha száz kilométeres sebességgel rohant a szél. Nagyokat suhintott az erőmű alatti Tisza-sza- kasz víztükrére is és úgy zúgatta a parti erdőket, mintha ezernyi dob peregne valahol. Az eső csak késő délelőtt állt el, de a lila hasú felhők vastag hurkái továbbra is fenyegető képpel jöttek a zempléni hegyek felől. A tiszalöki parton versenyre sorakozott horgászok azonban dacoltak az idővel. Pedig nagyon kellett ügyeskedni, hogy a hosz- szú versenybotok tízes zsinórjain a megfelelő helyre röppenjen a csali az erőműtől kétszáz méterre lévő folyószakasz vízébe. Ügyesség és nagy tapasztalat kellett hozzá, hogy a horgászok megbirkózzanak a széllel — és még halat is fogjanak. De a megyék válogatott versenyzőinek mégis sikerült. A fogási grammsúlyt tekintve a legjobbak messze túlszárnyalták a korábbi megyei verseny tivadari fogásait. Pedig akkor a tivadari Holt- Tiszán ideálisabbnak tűnt az idő ... Sorrendben a negyedik volt az a Szabolcs Kupa horgászverseny, amelyet szeptember 18-án rendezett meg a MOHOSZ Szabolcs- Szatmár megyei Intéző Bizottsága a tiszalöki erőműnél. Ez a verseny immár hagyományos a Nyírségi Ősz rendezvényei sorában és az északkeleti országrész megyéinek horgászválogatottjait hívják meg halfogó vetélkedőre. Borsod és Heves megyék csapatai távol maradtak az idén (vajon az idő miatt?), de a szomszéd „örök vetélytárs” hajdú-bihari versenycsapat kiállt a szabolcsiak ellen, hogy visszaszerezze a tavalyi verseny után Nyíregyházán maradt Szabolcs Kupát. A tiszalöki kenyérgyári holt ágon sorra került tavalyi verseny fiaskója után visszavágott a szomszéd. A csapatverseny eredményeinek összesítésekor kiderült, hogy a hajdú-bihari horgászok pontosan rádupláztak: még egyszer annyit értek szerzett pontjaik, mint a szabolcsiaké. De menjünk sorjában. A versenycsapatok az előírások szerint négy felnőtt, egy női és egy ifihorgásszal álltak vízhez a megfelelő szektorokban. Az esős, szeles idő miatt megegyeztek abban, hogy a szokásos három óra helyett reggel nyolctól csak fél tizenegyig tartson a halfogó vetélkedő. De ebben a rövidített időben is sikerült ügyesen megvallatni a haragvó Tiszát — főként a vendégcsapatnak. Meg kell mondani, hogy a hajdú-bihari horgászok számára nem idegen ez a Tisza-szakasz. Hiszen nágyszerű horgásztanyájuk van a tiszalöki erőmű fölötti nyaralótelepen (ahol több szomszéd megyei horgásznak van vikendháza is, mint szabolcsinak) és minden évben sűrűn megfordulnak ezen a kiváló horgászhelyen. És úgy látszik, a „csalibányáik” is jobbak, mint a mieink. Mert a csalizáshoz használt árvaszúnyoglárvákból sokszorosan többet tudtak beszerezni, mint a szabolcsiak. A verseny során állandó etetésre volt szükség, hogy a szél- és esőverte vizen horgaik közelében tartsák a versenyzők a kishaicsapatokat. Ha szünetelt az etetés, rögtön megszűntek a kapások. Ezért nagy szerepe volt az etetőanyag előkészített meny- nyiségének is, hogy végig kitartson. A hajtú-bihari csapat, amelynek válogatott horgászai már régen együtt versenyeznek és maguk között tudhatják Szepesi Jánosnét, aki eddig sok országos sikert is elért már, elnyerte a Szabolcs Kupát! Nemcsak a csapatversenyben voltak jobbak a vendéglátó szabolcsiaknál, hanem a kategóriaversenyek első helyeit is ők szerezték meg. A felnőtt versenyzők legjobbja Bagdi Csaba lett, 4900 ponttal. A nők versenyét természetesen Szepesi Jánosné nyerte 5650 (!) ponttal. Az ifik közül Szalai Attila lett az első, 4650 ponttal. Szepesi Jánosné egyben a verseny abszolút győztese lett, hiszen pontszáma — amely öt kiló 65 deka kishalfogást jelentett két és fél óra alatt, a nem éppen ideális horgászidőben, — a legmagasabb volt valamennyi eredmény közül. A szabolcsi csapat legjobbjának. Tündér Lászlónak csak 1800 pontot sikerült szereznie. Bagdi Csaba és Szálúi Attila egy-egy horgászbotot nyert, Szepesi Attiláné pedig egy beregi Rá- kóczi-mintás kézimunkát »kapott. A hajdú-bihari csapatvezetőt kerámia dísztárggyal, a nyertes csapat tagjait pedig nyíregyházi emléktárgyakkal lepték meg a vendéglátó szabolcsiak^ És természetesen Debrecenbe került a trófea Szabolcs Kupa, aniélyet a Hajdú-Bihar megyei intéző bizottság őriz a jövő évi*, verseng- .V, örülünk a hajdú-bihari csapat sikerének és okulunk a fröagunk kudarcából. Mindenképpen több figyelmet érdemel nálunk a versenyhorgászat, amelyben nem dicsekedhetünk említésre méltó 'eredményekkel az utóbbi években. Az ország első osztályú versenycsapatai között nincs helyünk. A másodosztályú /^csapatok sorában is elég hátúi vagyunk. Az intéző bizottság versenyfelelőse, aki a "-'«vei versenyek mellett az országos versenyekre való felkészítéssel' ifr foglalkozik, elismerésre méltó erőfeszítéseket tesz. De jó lenne, ha egy létrehozott versenyszakbizottság is segítené munkáját egy jól válogatott, állandó versenycsapatnál. Mi több: ' „felderítők” segítenének abban, hogy újabb, gazdagabb árvaszúnyog- lárva-lelőhelyeket találjunk és kellő mennyiségű csalival álljunk ki a meghirdetett versenyeken. Hiszen a legutóbbi országos halfogó bajnokságon is az volt a baj, hogy kevés volt ebből a „fogós” csaliból! Pedig a ? szabolcsiaknak a versenyhorgászatban is eredményeket kellene elérniük, hogy dicsőséget szerezzenek nyolcezres horgásztá borunknak a megye színeiben. Telepítés Császáron Egyhetes tilalom a kis tavon Rovatunkban foglalkoztunk már azzal, hogy a császárszállási kis tavon, amely a MOHOSZ megyei intéző bizottságának az oláhréti tározó mellett elhelyezkedő, intenzív telepítésű horgászvize, április óta eredményesen horgásztak azok, akik érdemesnek tartották, hogy száz forintot fizessenek a napijegyért. Ez az eredményes horgászat megcsappantotta a pontyok számát a kis tóban. Ezért a megyei intéző bizottság most gondoskodik arról, hogy utántelepítéssel újból kellő mennyiségű ponty várja a felcsalizott horgokat. Ezen a héten szerdán délután, vagy csütörtökön a reggeli órákban ötszáz kilós pontyszállítmány érkezik Császárszállásra. A horogra érett, tehát méreten felüli pontyokat a Halértékesítö Vállalat megyei kirendeltsége szállítja. n A telepítés miatt a halkihelyezéstől számított egy hétig, tehát a jövő hét csütörtökjéig fogási tilalom van a császárszállási kis tóban. A tilalom betartását halőrök ellenőrzik. Egyébként — mint a kilátogató horgászok is tapasztalták —, a vízparton az utóbbi időktől napijegy nem kapható (állandó jegyárus hiányában). Akik a szezonban még pontyozni kívánnak az újból jó hallétszámú kis tavon, napijegyet a MOHOSZ megyei intéző bizottságának Vöröshadsereg utca 46 a. szám alatti irodájában vásárolhatnak. Az intéző bizottság további gondja a telepítés után. hogy a tél beállta előtt megfelelő legyen a vízszint az intenzív vizen és a kis tó halállománya károsodás nélkül megérje a tavaszt. A MOHOSZ IB a korábbiakhoz hasonlóan segíti a vízterülettel rendelkező megyebeli horgászegyesületek haltelepítési tevékenységét. Levélben keresték meg ezeket az egyesületeket, kérve, hogy jelentsék be igényeiket, amiket a Halértékesítő Vállalat szállításaival még az idei őszön ki tudnak elégíteni. Jó néTtány saját vízzel rendelkezi egyesület maga intézi a halbeszerzést a nyíregyházi Alkotmány és a fehérgyarmati-Tlákó- czi Htsz-ek állományából. A többi egyesület igényeit a HALÉRT még az idén kielégíti, hogy az új telepítésű halak még a tél beállta előtt „otthonosak” legyenek a vizekben és tavasszal se kelljen a fajlagos tilalom előtt külön telepítés utáni tilalmat is elrendelni. Tehát kezdődnek az őszi hala- sítások és az ezekkel kapcsolatos rövid tilalmi idők. Jól * teszik hát a horgászok, ha kirándulásaik előtt érdeklődnek a meglátogatandó vízterületek gazdáinál: nincs-e éppen aMfcor telepítési tilalom? *it ;. »42® 'A telepítések kapcsán " említjük meg, hogy a közelmúlt eseménye volt az a tárgyalás, amelyen a MOHOSZ országos jés megyei illetékesei, valamint- a vízügyi szervek képviselői‘Vettek részt Nyíregyházán, a Felső-Ti- sza vidéki Vízügyi Igazgatóságon. Megvitatták többek Között a császárszállási (oláhréti) tározó vízminőségének gondjait és az ebből folyó teendőket. Szak- vizsgálatra kérték fel a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetet, hogy a tározó halállományának összetétele és egyáltalán, a telepítés megtervezését a tudósok véleménye alapján végezhessék el. Mert az idei tavaszi halpusztulás, amely nem sokkal a telepítés után több, mint 15 mázsa pontyot és amúrt „vett ki” a tározóból, még egyszer nem következhet be. A tárgyaláson a fehérgyarmati horgászok számára is kedvezően döntöttek arról, hogy olyan műtárgy megépítésével segítik elő a vizszint tartását a szamossályi tározón, amely előnyösen befolyásolja. majd a gyarmati egyesület gazdálkodását. Összeállította: Pristyák József
