Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-27 / 228. szám

1983. szeptember 27. Kelet-Magyarország 7 KISTERMELŐK- KISKERTEK CUKROZNI TILOS! HORGÁSZOKNAK A szomszéd visszavágott Hajdú-siker a Szabolcs Kupán Csak szőlőből készül a jó bor Időszerű tudnivalók szüret idején Rövidesen az egész ország­ban csúcsához érkezik a me­zőgazdasági üzemek, az egyé­ni gazdálkodók és a háztáji gazdaságok egyik .legna­gyobb, de legszebb őszi mun­kája, a szüret. Mielőtt valaki bort készít, szükséges, hogy a vele kap­csolatos jogszabályok fonto­sabb előírásait megismerje. Jó pedig tudni, hogy MÉM- rendelet előírja a szükséges tudnivalókat, a szőlő- és gyümölcstelepítésre, kivá­gásra, a must, a bor, vala­mint a borpárlat előállításá­ra, tárolására és forgalomba- hozatalára. E rendelet ki­mondja azt a tulajdonkép­pen természetes dolgot, hogy mustot, illetve bort csak sző­lőből szabad előállítani. A mustba és a borba az enge­délyezett anyagokon kívül más nem kerülhet. Tilos .például házasítani mustot vagy bort törkölyiborral, más gyümölcs levével (például al­mával), romlott musttal és borral, hamisított musttal és borral. Külön hangsúlyozandó, hogy a tavalyi termésből az értékesítési nehézségek miatt, valamint a helytelen tárolás­ból és kezelésből visszama­radt beteg és romlott (főleg ecetes) bort az új terméssel senki ne házasítsa. Éz a művelet ugyanis az új bort is. tönkre teszi. Az elmúlt évben néhány esetben talál­tunk termelőnél olyan bort is, amelyet az alma levével hamisítottak. Ez könnyen ki­mutatható érzékszervileg, ugyanis egyszerű ízleléssel, de méginkább kémiai és fi- ziokémiai módszerekkel. A minőség javítása érde­kében borkészítésre legalább 14 százaléknyi cukrot tartal­mazó szőlőt lehet csak fel­használni, míg korábban er­re 13 százaléknyi cukrot tar­talmazó szőlő is felhasznál­ható volt. A 14 százaléknál kevesebb cukrot tartalmazó szőlőből készült bor ipari bornak minősül. Törkölybort magánsze­mély kizárólag saját fogyasz­tásra készíthet. A törkölyibor mennyisége nem haladhatja meg a házikerti szőlő ter­méséből nyert must 25 szá­zalékát, de legfeljebb 250 li­tert. Nem készíthet törköly­bort az a termelő, akinek italmérési engedélye, vagy termelői borkimérése van. Az úgynevezett seprőbor (borseprő,, cukor, víz) nem készíthető még párlási célra sem. A termelők egy része ugyancsak nincs tisztában azzal, hogy a vörösboroknál — a színjavítás céljából — az otelló (direfcttermő) szőlő bora sem használható fel. Új gombailt szer Az almástermésűeknél az al- mafa-varasodás és az almafa- lisztharmat, a csonthéjasoknál a moníliás megbetegedés, a szőlőben a szőlőlisztharmat, a ribiszkében és a köszmétében az amerikai lisztharmat okoz évről évre súlyos vesztesége­ket. A károk megelőzésére ajánlja a MÉM Növényvédel­mi és Agrokémiai Központja a magyar—amerikai együttmű­ködésben itthon is gyártott új gombaölő szert, a Rubigan 12 EC-t. A készítmény a felsorolt va­lamennyi betegség ellen kiváló ölő hatást nyújt. Alkalmazása különösen az almások védel­mében jelentős, mivel mindkét igen veszélyes almabetegség el­len védelmet ad. így nem kell kétféle gombaölő szert hasz­nálni és csökkenthetők a kör­nyezeti ártalmak, valamint a költségek. Az otelló szőlő borával fes­tett italt nem engedjük for­galomba hozni. (Ez is egyéb­ként vizsgálattal kimutatha­tó.) Az utóbbi időben a kuruc- vér szőlőből származó borral fertőzött vörösborok is meg­jelentek a borpiacon. A ku- rucvér (direkttermő) diglü- kozidot tartalmaz, ezért köz­fogyasztásira alkalmatlan, forgalomba nem hozható. Az a helyes, hogy akinek kuruc- vér, vagy más direkttermőt tartalmazó szőlője van, az a termést külön dolgozza fel, ne házasítsa más szőlő borá­val. Néhány tőke kurucvér, otelló, vagy más direkttermő tartalmú vörösbor az egész vörösbortermést forgalom- bahozatalra alkalmatlanná teszi. Különben is. minden körülmények között tilos for­galomba hozni direkttermő (akár fehér, akár vörös) sző­lőkből származó bort. Minősítéseink során talál­koztunk olyan termelői bor­tétellel, amelynél a bor illa- tosítására különböző anya­gokat használtak fel (mus­kotály-zsálya, koriánder, bodzavlrág stb.). Ezeknek az anyagoknak a borhoz való adása tilos, hamisításnak mi­nősül. Vörösborok színinten­zitásának növelésére semmi­lyen mesterséges színezék (festék) nem használható fel. összegezésképpen megálla­píthatjuk. hogy közfogyasz­tásra tilos forgalomba hozni olyan bort, amely a szab­vány, vagy a rendelet előírá­sainak nem felel meg, mert hibás, romlott, beteg, hami­sított, vagy a megengedett anyagoknak meg nem enge­dett mértékű felhasználásá­val állítottak elő, illetőleg kezeltek. A bor forgalmazásával kapcsolatban tudni keLl még azt, hogy a rendelet előírásai szerint „.közfogyasztásra italt engedélyhez (működési, ter­melői borkimérési, valamint alkalmi italmérési stb. enge­délyhez) kötött forgalomban csak akkor szabad értékesí­teni, ha azt az Országos Bor­minősítő Intézet (OBI) elő­zetesen megvizsgálta, minő­ségét megállapította és meg­felelőnek minősítette”. Idetartozik, és fontos tud­ni, hogy a felvásárló szer­vek az eladásra kínált must vagy bor béltartalmát köte­lesek fokozottan ellenőrizni, mert hamisított terméket ti­los átvenniük. Az OBI a minősítésről ha­tározatban dönt. Címünk: Budapest 1027 II. kerület, Bem tér 2. A minősítés iránti kérelmet az Országos Bor­minősítő Intézethez írásban kell benyújtani. A vizsgálat elvégzéséhez fajtánként egy liter minta szükséges, amely akár személyesen bevihető, akár postán, gondos csoma­golással beküldhető. A minősítési kérelemben fel kell tüntetni a termelő nevét, pontos címét; a bor fajtáját; a mintavételi alap mennyiségét (az eladni kí­vánt mennyiséget); az évjá­ratot; a termőhelyet; a bor tárolásának helyét, a hely­ség megjelölését. A minősítő vizsgálatért dí­jat kell fizetni, mégpedig li­terenként fehér bornál 295, vörösbornál 315 forintot. A beküldött bornak tisztának kell lenni (fátyolos, opálos, zavaros, üledékes nem le­het). Izhiibától mentes le­gyen, feleljen meg a szab­vány előírásainak. Barthos Barnabás. az Országos Borminősítő Intézet belföldi laboratóriumának vezetője Korfóazkedj, müvolötíj, barátkozz! Kertbarátklubok bemutatója Nyíregyházán Mwmm wiímímmi Vásárosnaményban tíz esztendővel ezelőtt alakult a kertbarátklub. Képünkön a kiállított termékeik egy része látható. Szeptember közepén ren­dezték meg a kertészeti ter­mékek és eszközök bemuta­tóját wyiregyb?"'- amelyen négy kertbarátklub' „ • ' ki a zöldség- és gyümölcsfé­lék legszélesebb skáláját. A nyíregyháziak, a nagyecse- diek, a vásárosnaményiak és a nagydobosiak elhozták a leg­különfélébb paradicsomokat, paprikákat, hagymákat, az alma, a szőlő, a körte, a szil­va és még számtalan gyü­mölcs több fajtáját. Látható volt a kiállításon tízkilós fe­jes káposzta, óriás sütőtök, padlizsán, földimogyoró, füge és sok más, a mi éghajla­tunkon egzotikusnak tűnő növény termése. Jelentős a kistermelés Sza- bolcs-Szatmár megyében, de az egész országban. Egyértelműen számolni kell a hobbikertekben termelt produktummal. Olykor mezőgazdasági nagyüzemekben nem termelt növények kerülnek ki a házikertekből. A megyében másfél évtizedes múltra tekint­het vissza a kertbarátmozgalom. Azóta negyvenkét klub alakult, 2500-an hódolnak szervezett ke­retek között hasznos hobbijuk­nak. Gyakran rendeznek a klu­bok a Hazafias Népfront égisze alatt megyei kiállításokat, de részt vesznek a tájjellegű és or­szágos rendezvényeken is. Nem egy elismerés, oklevél fémjelzi már a klubok munkáját. Hogy hobbi, szórakozás, a szabad idő hasznos eltöltése, azt legjobban Ozsváth Sándornak, a nagyecse- di kertbarátklub elnökének sza­vai jelzik: — A kertbarátklubok hármas jelszót tűztek képzeletbeli zász­lajukra: kertészkedj, művelődj, barátkozz! Mi betartjuk mind­hármat. A tavasztól őszig tartó munka után télen továbbképzé­seket szervezünk tagjainknak, emellett gyakran utazunk megyei és megyén kívüli klubokhoz ta­pasztalatcserére, vagy csak egy kis beszélgetésre, barátkozásra. Ez így van rendjén. Mert ta­nulni sohasem késő, aztán min­dig lehet valami újat hozni is másoktól. így jutottak hozzá né­hány szem földimogyoróhoz ta­valy, s azóta már a klubtagok többsége termeszti. A mostani ki­állítás is jó alkalmat biztosított a tanulásra, a beszélgetésre, az űj;X£ f~Sfák megismerésére. Itt voltak'példa*** - I*^’iabb almák, amelyeket Üjfehértóról, a Gyü­mölcs- és Disznövéhytermesztési Fejlesztő Vállalat állomásáról hoztak. Az állomás igazgatója, dr. Har­matit László elmondta, a télial- ma-bemutatón mindenki ízlésé­nek megfelelően választhat a jo­natán változataiból, a mutsu, a gloster, a jonagold, a golden spur, a golden delicsesz, az ida- red, a starkrimson fajták közül. Látható volt a nyári és téli al­mák közötti átmenetet képviselő súmmerred is. Ezeket az almákat ajánlják házikertekbe, kiválóan alkalmasak termesztésre, ugyan­akkor a szegényes almapiac vá­lasztékát bővítik. Valóban, szé­pek, mutatósak, kívánatosak vol­tak a kiállított almák, szinte csak azt várták, hogy beléjük harap­jon valamelyik látogató. A kertészeti eszközök bemuta­tóján a kora tavaszi kezdéstől a késő őszi befejezésig végigkö­vethették az érdeklődők a ter­mesztéshez szükséges kézi- és gépi szerszámokat, valamint a különböző vegyszereket. Láthatók voltak az Agroker kiállításában a legújabb motoros kisgépek, nem hiányoztak ,a., talajművelő eszközök sem, a gomba- és ro­varölő szerek. Nem véletlenül je­gyezte meg ezek láttán az egyik látogató, Nagy Miklós, akinek kétszázötven öles 'telke, amolyan „birtoka” van a Sóstón: — Nagyon szép* ez a kiállítás, s így, ezen keresztül lehet meg­szerettetni az emberekkel a ker­tészkedést. Amikor már látja az ember munkája gyümölcsét, be­leharaphat a saját termésű almá­ba vagy körtébe, akkor érzi iga­zán az ízét. Azt hiszem, a bemu­tató három nap alatt sok új hí­vet szerzett a kertbarátmozga­lomnak. S. B. Sokan érdeklődtek a legújabb almafajták iránt. (J. L. felv.) A viharos szelekkel érkező ősz már szeptember 18-án is nem­szeretem idővel bizonygatta, hogy kérlelhetetlenül változik az idő. Az előző napi szemerkéld esők „megvastagodtak” erre a vasár­napra. Ahol nem volt gátja, néha száz kilométeres sebességgel rohant a szél. Nagyokat suhintott az erőmű alatti Tisza-sza- kasz víztükrére is és úgy zúgatta a parti erdőket, mintha ezernyi dob peregne valahol. Az eső csak késő délelőtt állt el, de a lila hasú felhők vastag hurkái továbbra is fenyegető képpel jöttek a zempléni hegyek felől. A tiszalöki parton versenyre sorakozott horgászok azonban da­coltak az idővel. Pedig nagyon kellett ügyeskedni, hogy a hosz- szú versenybotok tízes zsinórjain a megfelelő helyre röppen­jen a csali az erőműtől kétszáz méterre lévő folyószakasz ví­zébe. Ügyesség és nagy tapasztalat kellett hozzá, hogy a hor­gászok megbirkózzanak a széllel — és még halat is fogjanak. De a megyék válogatott versenyzőinek mégis sikerült. A fogási grammsúlyt tekintve a legjobbak messze túlszárnyalták a koráb­bi megyei verseny tivadari fogásait. Pedig akkor a tivadari Holt- Tiszán ideálisabbnak tűnt az idő ... Sorrendben a negyedik volt az a Szabolcs Kupa horgászverseny, amelyet szeptember 18-án ren­dezett meg a MOHOSZ Szabolcs- Szatmár megyei Intéző Bizott­sága a tiszalöki erőműnél. Ez a verseny immár hagyományos a Nyírségi Ősz rendezvényei so­rában és az északkeleti ország­rész megyéinek horgászváloga­tottjait hívják meg halfogó ve­télkedőre. Borsod és Heves me­gyék csapatai távol maradtak az idén (vajon az idő miatt?), de a szomszéd „örök vetélytárs” hajdú-bihari versenycsapat ki­állt a szabolcsiak ellen, hogy visszaszerezze a tavalyi ver­seny után Nyíregyházán maradt Szabolcs Kupát. A tiszalöki kenyérgyári holt ágon sorra került tavalyi ver­seny fiaskója után visszavágott a szomszéd. A csapatverseny eredményeinek összesítésekor kiderült, hogy a hajdú-bihari horgászok pontosan rádupláz­tak: még egyszer annyit értek szerzett pontjaik, mint a sza­bolcsiaké. De menjünk sorjában. A ver­senycsapatok az előírások sze­rint négy felnőtt, egy női és egy ifihorgásszal álltak vízhez a megfelelő szektorokban. Az esős, szeles idő miatt megegyeztek ab­ban, hogy a szokásos három óra helyett reggel nyolctól csak fél tizenegyig tartson a halfogó ve­télkedő. De ebben a rövidített időben is sikerült ügyesen meg­vallatni a haragvó Tiszát — fő­ként a vendégcsapatnak. Meg kell mondani, hogy a hajdú-bihari horgászok számára nem idegen ez a Tisza-szakasz. Hiszen nágyszerű horgásztanyá­juk van a tiszalöki erőmű fö­lötti nyaralótelepen (ahol több szomszéd megyei horgásznak van vikendháza is, mint szabolcsi­nak) és minden évben sűrűn megfordulnak ezen a kiváló hor­gászhelyen. És úgy látszik, a „csalibányáik” is jobbak, mint a mieink. Mert a csalizáshoz hasz­nált árvaszúnyoglárvákból sok­szorosan többet tudtak beszerez­ni, mint a szabolcsiak. A verseny során állandó ete­tésre volt szükség, hogy a szél- és esőverte vizen horgaik köze­lében tartsák a versenyzők a kishaicsapatokat. Ha szünetelt az etetés, rögtön megszűntek a ka­pások. Ezért nagy szerepe volt az etetőanyag előkészített meny- nyiségének is, hogy végig ki­tartson. A hajtú-bihari csapat, amely­nek válogatott horgászai már régen együtt versenyeznek és maguk között tudhatják Szepesi Jánosnét, aki eddig sok országos sikert is elért már, elnyerte a Szabolcs Kupát! Nemcsak a csa­patversenyben voltak jobbak a vendéglátó szabolcsiaknál, ha­nem a kategóriaversenyek első helyeit is ők szerezték meg. A felnőtt versenyzők legjobbja Bagdi Csaba lett, 4900 ponttal. A nők versenyét természetesen Szepesi Jánosné nyerte 5650 (!) ponttal. Az ifik közül Szalai At­tila lett az első, 4650 ponttal. Szepesi Jánosné egyben a ver­seny abszolút győztese lett, hi­szen pontszáma — amely öt kiló 65 deka kishalfogást jelentett két és fél óra alatt, a nem éppen ideális horgászidőben, — a leg­magasabb volt valamennyi ered­mény közül. A szabolcsi csapat legjobbjának. Tündér Lászlónak csak 1800 pontot sikerült szerez­nie. Bagdi Csaba és Szálúi Attila egy-egy horgászbotot nyert, Sze­pesi Attiláné pedig egy beregi Rá- kóczi-mintás kézimunkát »kapott. A hajdú-bihari csapatvezetőt kerámia dísztárggyal, a nyertes csapat tagjait pedig nyíregyházi emléktárgyakkal lepték meg a vendéglátó szabolcsiak^ És ter­mészetesen Debrecenbe került a trófea Szabolcs Kupa, aniélyet a Hajdú-Bihar megyei intéző bi­zottság őriz a jövő évi*, verse­ng- .V, örülünk a hajdú-bihari csapat sikerének és okulunk a fröagunk kudarcából. Mindenképpen több figyelmet érdemel nálunk a ver­senyhorgászat, amelyben nem dicsekedhetünk említésre méltó 'eredményekkel az utóbbi évek­ben. Az ország első osztályú versenycsapatai között nincs he­lyünk. A másodosztályú /^csapa­tok sorában is elég hátúi va­gyunk. Az intéző bizottság ver­senyfelelőse, aki a "-'«vei ver­senyek mellett az országos ver­senyekre való felkészítéssel' ifr foglalkozik, elismerésre méltó erőfeszítéseket tesz. De jó lenne, ha egy létrehozott versenyszak­bizottság is segítené munkáját egy jól válogatott, állandó ver­senycsapatnál. Mi több: ' „felde­rítők” segítenének abban, hogy újabb, gazdagabb árvaszúnyog- lárva-lelőhelyeket találjunk és kellő mennyiségű csalival álljunk ki a meghirdetett versenyeken. Hiszen a legutóbbi országos hal­fogó bajnokságon is az volt a baj, hogy kevés volt ebből a „fogós” csaliból! Pedig a ? sza­bolcsiaknak a versenyhorgászat­ban is eredményeket kellene el­érniük, hogy dicsőséget szerez­zenek nyolcezres horgásztá bo­runknak a megye színeiben. Telepítés Császáron Egyhetes tilalom a kis tavon Rovatunkban foglalkoztunk már azzal, hogy a császárszál­lási kis tavon, amely a MOHOSZ megyei intéző bizottságának az oláhréti tározó mellett elhelyez­kedő, intenzív telepítésű hor­gászvize, április óta eredménye­sen horgásztak azok, akik ér­demesnek tartották, hogy száz forintot fizessenek a napijegyért. Ez az eredményes horgászat megcsappantotta a pontyok szá­mát a kis tóban. Ezért a megyei intéző bizottság most gondosko­dik arról, hogy utántelepítéssel újból kellő mennyiségű ponty várja a felcsalizott horgokat. Ezen a héten szerdán délután, vagy csütörtökön a reggeli órák­ban ötszáz kilós pontyszállít­mány érkezik Császárszállásra. A horogra érett, tehát méreten fe­lüli pontyokat a Halértékesítö Vállalat megyei kirendeltsége szállítja. n A telepítés miatt a halkihelye­zéstől számított egy hétig, tehát a jövő hét csütörtökjéig fogási tilalom van a császárszállási kis tóban. A tilalom betartását hal­őrök ellenőrzik. Egyébként — mint a kilátogató horgászok is tapasztalták —, a vízparton az utóbbi időktől napijegy nem kapható (állandó jegyárus hiá­nyában). Akik a szezonban még pontyozni kívánnak az újból jó hallétszámú kis tavon, napije­gyet a MOHOSZ megyei intéző bizottságának Vöröshadsereg ut­ca 46 a. szám alatti irodájában vásárolhatnak. Az intéző bizottság további gondja a telepítés után. hogy a tél beállta előtt megfelelő le­gyen a vízszint az intenzív vizen és a kis tó halállománya káro­sodás nélkül megérje a tavaszt. A MOHOSZ IB a korábbiakhoz hasonlóan segíti a vízterülettel rendelkező megyebeli horgász­egyesületek haltelepítési tevé­kenységét. Levélben keresték meg ezeket az egyesületeket, kérve, hogy jelentsék be igé­nyeiket, amiket a Halértékesítő Vállalat szállításaival még az idei őszön ki tudnak elégíteni. Jó néTtány saját vízzel rendelke­zi egyesület maga intézi a hal­beszerzést a nyíregyházi Alkot­mány és a fehérgyarmati-Tlákó- czi Htsz-ek állományából. A többi egyesület igényeit a HAL­ÉRT még az idén kielégíti, hogy az új telepítésű halak még a tél beállta előtt „otthonosak” le­gyenek a vizekben és tavasszal se kelljen a fajlagos tilalom előtt külön telepítés utáni tilal­mat is elrendelni. Tehát kezdődnek az őszi hala- sítások és az ezekkel kapcsola­tos rövid tilalmi idők. Jól * te­szik hát a horgászok, ha kirán­dulásaik előtt érdeklődnek a meglátogatandó vízterületek gaz­dáinál: nincs-e éppen aMfcor te­lepítési tilalom? *it ;. »42® 'A telepítések kapcsán " említ­jük meg, hogy a közelmúlt ese­ménye volt az a tárgyalás, ame­lyen a MOHOSZ országos jés me­gyei illetékesei, valamint- a víz­ügyi szervek képviselői‘Vettek részt Nyíregyházán, a Felső-Ti- sza vidéki Vízügyi Igazgatósá­gon. Megvitatták többek Között a császárszállási (oláhréti) táro­zó vízminőségének gondjait és az ebből folyó teendőket. Szak- vizsgálatra kérték fel a Szarva­si Haltenyésztési Kutató Intéze­tet, hogy a tározó halállományá­nak összetétele és egyáltalán, a telepítés megtervezését a tudó­sok véleménye alapján végez­hessék el. Mert az idei tavaszi halpusztulás, amely nem sokkal a telepítés után több, mint 15 mázsa pontyot és amúrt „vett ki” a tározóból, még egyszer nem következhet be. A tárgyaláson a fehérgyarmati horgászok számára is kedvezően döntöttek arról, hogy olyan mű­tárgy megépítésével segítik elő a vizszint tartását a szamossályi tározón, amely előnyösen befo­lyásolja. majd a gyarmati egye­sület gazdálkodását. Összeállította: Pristyák József

Next

/
Oldalképek
Tartalom