Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-24 / 226. szám

,Jj| HÉTVÉGI MELLÉKLET 1983.' szeytemSer 24. O Higiéné g betegágyban Egészen más, mint otthon A betegség sok kellemetlenség­gel jár, mégsem hanyagolhatjuk Vi a személyi higiéniát a beteg- ágyban sem. Az természetes, Hogy a betegség alatt is minden­nap tisztálkodunk, még akkor is, ha ez kissé nehezebben oldható meg. Inkább arról beszéljünk, hogyan védheti a beteg a saját és a körülötte lévők egészségét. Nátha vagy influenza esetén a szennyes zsebkendőket (akár pa­pír, akár textil) gyűjtsük mű­anyag zacskóba, ne dobáljuk szerteszéjjel. Este ürítsük ki. a textilzsebkendőket áztassuk be neomagnolos meleg vízbe, amely kitűnő fertőtlenítőszer. (A gyógy­szertárban recept nélkül kapha­tó.) A használt papírzsebkendő­ket a műanyagzacskóból ne ve- gyük ki, hanem azzal együtt dob­juk a szeméttárolóba. Napközben minden orrfúvás után ajánlatos kezet mosni. No, nem arra gondolunk, hogy a be­teg minden orrfúvás után sza­ladgáljon a fürdőszobába kezet mosni, amikor talán a láztól jár­dányi ereje sincs, hanem legyen az ágya mellett fertőtlenítős víz­zel telt mosdótál, amelybe leöb­lítheti a kezét. A fertőző beteg nemcsak kör­nyezetére veszélyes, hanem ön­magát is visszafertőzheti. Példá­ul. ha sokáig használ egy zseb­kendőt. A beteg a gyógyszerek hatására már ne- ■ fertőz, de a milliónyi bakié lummal teli zsebkendő ismételt használatával saját magát visszafertőzi. Ugyan­ez az eset* előfordulhat a fogke­fével is. Ezért, ha a beteg fogat mos, a fogkeféjét fertőtlenítős vízben mossa ki, így másnap ste­ril fogkefével moshat fogat. Ha nincs otthon fertőtlenítőszer, a szájvíz vagy a kamillatea is jó erre a célra. A beteg edényeit ajánlatos a többi edényektől el­különítve, fertőtlenítős mosogató­vízben elmosni. A fehérnemű, a felsőruha, az ágynemű rendszeres váltása alap­vető követelmény. A betegnek különösen szüksége van a tiszta ágyneműre, hálóruhára. A jól szellőztetett, tiszta szobában a betegség is könnyebben elvisel­hető. Még a pedagógusokat is meg­lepi sokszor, hogy az a gyerek, aki az osztályban rendetlen, nagyszájú, szinte fékezhetetlen, és semmi rokonszeqvet, jőindu- latot nem tanúsít a tanár iránt, az iskolán kívül, kisebb körben vagy kettesben kimondottan ked- vés, udvarias, szeretetreméltó. Mintha nem is ugyanaz a gyerek lenne. De mihamar bebizonyoso­dik, hogy másnap az órán ugyan­olyan elviselhetetlen, mint már megszokták tőle. A szülök is sokszor értetlenül fogadják a pedagógus panasza­it. Nem hisznek a fülüknek, hogy az ő csemetéjük tgy visel- kedik az iskolában, mikor otthon hétszámra rá se kell szóin5., sem­mi gond nincs vele. Legtöbbször az iskola rosszindulatára gya­nakszanak. Vajon mitől vadul meg a gye­rek az iskolában? Mert az eddi- giekböl kétségtelenül kiderül, hogy szülői körben, felnőtt tár­saságban nem úgy viselkedik, mint a hozzá hasonló korúak kö­zött. Megvadul a gyerek az iskolá­ban. ha otthon túl szigorúan fog­ják. Minden lépését figyelik, ál­landóan azt hallja, hogy ezt ne csináld, azt ne csináld. S mellé a fenyegetések vagy egy-egy nyakleves. Talán kedvére se mo­zoghat, ez főleg városban gya­kori. Ki nem engedik, a lakásban pedig nyugton kell ülnie. Nos, az ilyen gyerek, ahogy kiszaba­dul az erős szülői felügyelet alól, szinte mintha kicserélték volna. Hisz az iskolában nem egyedül őrá, de 30—40 gyerekre figyel a pedagógus. így a koráb­bi erős korlátozás megszűnik. Ez az egyjk típus. Rosszul viselkedik az iskolában jó néhány egyszerű gyerek. Fő­leg ha sokat van felnőttek társa­ságában. Nem keresheti fel dél­utánonként a barátait, nem hív­hatja fel őket a lakásba. Az is­kolán kívül nem is mozog gye­rektársaságban. Nos, az ilyen nebulót olyan féktelen öröm töl­ti el pajtásai megpillantásakor, hogy nemigen tud parancsolni magának. S erre az örömteli együttlétre természetesen nem elegendőek a szűkre szabott tíz- percek, az órán sem bírja meg­állni, hogy ne közölje mondani­valóját, vagy ne kezdjen játékba pajtásával. Megvadul a gyerek azért is, mert amit egyedül nem tenne meg, azt társai körében meri. Ismerjük azt a gyakori gyerekvédekezést, hogy ,,nem csak én voltam”. Ez abból fakad, hogy úgy érzi, megoszlik a fe­lelősiig, rá kevesebb jut, ha nem egyedül ő a vétkes. Megvadul azért is, mert utá­nozza a társát. Minden gyerek- közösségben vannak hangadók, s ezek nem a legjobb tanulók, s általában nem a példamutató magatartásúak közül kerülnek ki. Sajnálatos módon legtöbb­ször ezeket követi, nem azt az osztálytársát, akit szülei szeret- nének. Ebből adódóan egyszerű utánzásbóL szintén elkövet olyas­mit is, amiről nagyon jól tudja, hogy nem szabad. Sőt, ilyesmi­vel tekintélyt szerezhet a többiek előtt, nem a földrajz ötössel vagy a magatartási dicsérettel. S akkor is jelezhet magatartá­si rendellenességet az iskola, ha mi a világ legtermészetesebb dolgának tartjuk a gyerek visel­kedését. Ugyanis ami otthon el­viselhető egy gyerektől, az jiem biztos, hogy az Iskolában 40 ta­nuló esetében Is az. Mások a vi­selkedés. és az alkalmazkodás szabályai otthon és a közösség­ben. S ezt meg is kell értetnünk csemeténkkel, hisz igy ritkábban kerül majd konfiiktushelyzetbe. A. L. Egy kislány és egy kisfiú MELLÉNY 10 ÉVES KISLÁNY RÉSZÉRE Hozzávalók: 15 dkg középkék, 5—5 dkg világoskék, sárga, na­rancspiros kétszálas Róma fonal, 2.5-es, 3-as kötőtű, 5 db gomb. Kötésminták: Patentminta: 1 sima, 1 fordított váltakozásával Kötjük. Alapminta: a munka szí- nén sima, a bal oldalon fordított szemeket kötünk. A leszámolható ábra szerint kötött sorokban, a mintajelzés szerint fel nem hasz­nált színű szálat a munka bal ol­dalán vezetjük. Szempróba: 29 szemX38 sor - 10 cm. Eleje: 60 szemre kezdjük, kö­zépkék színű fonalból, patent- mintával, 2,5-es kötőtűvel, 6 cm magas kezdőrészt kötünk. A munkát 3-as kötőtűvel, alapmin­tával folytatjuk. A kezdéstől szá­mított 34 cm elérése után, a kai­hoz kerülő oldalszélen lefogyasz­tunk 5, majd minden 2. sorban 2X2, 7X1 szemet. Az eleje közép- szélhez kerülő oldalszélen válta­kozva egyszer a 2. sorban, egy­szer a 4. sorban lefogyasztunk ll-szer 1 szemet. A váll részére, 53 cm elérése után mindkét ol­dalszélen, minden 2. sorban 1X5, 3X6 szemet fogyasztunk. Háta: 120 szemre kezdjük, kö­zépkék színű fonalból. 2,5-es kö­tőtűvel 6 cm patentmintás kezdő- részt kötünk, majd a munkát 3- as kötőtűvel, alapmintával foly­tatjuk. 34 cm elérése után mind­két oldalon karfogyasztást készí­tünk. 6. 3. 2V2. 3v1 szemmel A vállfogyasztás azonos az eleje ré­szekkel. összeállítás: a vállrészeket ösz- szevarrjuk. Az eleje-háta karnyi- lás szélszemeir.e felszedünk kö­zépkék fonalból, 2,5-es kötőtűvel 140 szemet, patentmintával 2 cm magas szélrészt kötünk. Végül a szemeket az alapszemnek megfe­lelően lefogyasztjuk. A karpánt elkészülte után az oldalszéleket sortalálkozás szerint összevarr­juk. Az eleje, nyakszélhez közép- kék színű fonalból, 2,5-es kötő­tűvel, patentmintával szegőpántol készítünk, melyet utólag varrunk a szélszemekhez. A munkát 16 szemmel kezdjük. Az első gomb­lyuk részére. 1,5 cm elérése után, majd 8 cm-enként: 7 szemet le­kötünk, 2 szem simán összeköt­ve, 1 rá hajt ás, 7 szemet lekö­tünk. A következő sorban a rá- hajtást minta szerinti szemnek kötjük le. MELLÉNY 8 ÉVES KISFIÚ RÉSZÉBE Hozzávalók: 15 dkg középkék, 5—5 dkg sárga, világoskék, na­rancspiros. kétszálas Róma fonal, 2.5- es, 3-as kötőtű. Kötésminták, szemszám azonos az előző modell adataival. Eleje: középkék színű fonalból, 2.5- es kötőtűvel 114 szemre kezd­jük, patentmintával 6 cm magas kezdörészt kötünk. A munkát alapmintával. 3-as kötőtűvel folytatjuk. Kezdéstől számított 30 cm elérése után mindkéi iM i­Ion Lefogyasztunk 4, majd min­den 2. sorban 3, 2X2, 3X1 szemet, karfogyasztást készítünk. Ezzel azonos magasságban, a munka­darab középrészén lefogyasztunk 2 szemet, a munkadarabot ketté­választjuk, s a nyakvonal részé­re váltakozva egyszer minden 2., egyszer minden 4. sorban lefo- gyásztunk 11X1 szemet. A kezdéstől számított 52 om el­érése után mindkét oldalszélen, lefogyasztunk 5, majd minden 2. sorban 3X5 szemet. Háta: az elejerésszel azonos szemszámmail, mintával, kar- és vállfogyasztással kötjük. A nyak- részen megmaradó szemeket le- fogyasztás nélkül tartalék tűre vesszük. összeállítás: a vállrészeket ösz- szevarrjuk. A karnyílás szélsze- meire, középkék fonallal, 2,5-es kötőtűvel felszedünk 130 szemet, patentmintával 10 - sort kötünk. Végül a szemeket az alapszem­nek megfelelően lefogyasztjuk. A háta nyakvonal 46 szemet, az ele­je oldalnyakvonal szélszemeire felszedett szemekkel kiegészítve 188 szemmel, körbehaladó sorok­kal 'lytatjuk. 10 sort kötünk patentmintával, az elejeközép mélység szemére, a 4., 5,. 6., 7. sorban mindkét oldalról l — l sze­met. elfogyasztunk. Végül a sze­meket, az alapszemnek megfele­lően lefogyasztjuk. Az oldalrésze­ket, középkék fonallal sortalál­kozás szerint összevarrjuk, P V. B= sárga CUfcörtpUk 3-narancspiros E): világosuk Az érelme­szesedésről A civilizált államokban — így hazánkban is — az crelmeszese- dés (arterioszklerózis) következ­ményei szerepelnék a halalortc listáján az első helyen. Régebben az érelmeszesedést a korral eeyüttiáró természetes jelenség­nek, ma betegségnek tartják. Lé­nyegében különbözik tőle a való­ban életkorral párhuzamosan ha­ladó érkeményedés, a fiziak leró- zts. Az érelmeszesedés miatt be­szűkült vagy elzáródott érpalya ronthatja az agy, a szív, a vese* és má-s szervek, továbbá a végta­gok (elsősorban az also végta­gok) keringését. Attól függően, hogy a vénkeringés romlása lét­fontosságú vagy kevésbe fontos szervekben köveíkezik-e be, sú­lyosak vagy enyhébbek a követ­kezmények. Az érelmeszesedés pontos okát mindmáig nem tudjuk. Sokat tu- dunk azonban az érfalban vegbe- menő, az érelmeszesedést létre­hozó kémiai folyamatokról es azokról a tényezőkről is, amelyek ezekhez vezetnek. Bar szamom tényező segítbeti elő az érelme­szesedést, kettőnek: a táplálko­zásnak és az életmódnak feltét­lenül jelentős szerepe van. az érelmeszesedést laboratóriumi vizsgálatokkal egyelőre nem tud­juk megbízhatóan diagnosztizál­ni. Az orvos az agy, a szív, a ve­se vagy a végtagok károsodásá­ból (például agyvérzésből, agy- lágyulásból, szívizom-elfajuias- ból, angina pektoriszból. szív- trombozózisból, láberszukuletbo! stb.), tfchát az érelváltozas követ­kezményeiből következtet az et- elmeszesedésre. Magának az ér­elmeszesedésnek a gyógyítására vagy visszafejlesztésére nem ren­delkezünk alkalmas gyógyszerrel. A következményeket viszont gyógyszeresen vagy más beavat­kozással jól befolyásolhatjuk, A gyógyításnál is fontosabb talán a további romlás megelőzése, ille­tőleg az érelmeszesedés korai ki- védése, az imént felsorolt rizikó- faktorok ismeretében. Az érelmeszesedés megelőzése szempontjából a táplálkozásnak és az életmódnak vari perdöntő jelentősége. A megelőzésnek tu­lajdonképpen már a korai gyer­mekévekben kellene kezdődnie, le a „jobb későn, mint soha elv alapján 40 éves korban vagy az­után is hasznos lehet meg. An­nál is inkább, mert az esszeru táplálkozás és életmód nem je­lent különleges lemondást és nem kíván súlyos áldozatot. Táp­lálkozás szenvpontjából a mér­tékletesség a döntő. A ritka, de bőséges étkezések helyett az or­vosok gyakoribb, de kisr -b ét­kezéseket javasolnak. Különösen az esti lefekvés előtti bőséges la­komát tartják károsnak. Kívána­tos, hogy a 40 év feletti ember étrendjében a napi zsírmennyiség ne haladja meg az 50—70 gram- mot. A főzéshez használt zsira­déknak legalább a felét növény» olaj tegye ki. Annak ellenére, hogy idősebb korban, 40—50 eves kor felett, a kalóriaszükséglet csökken már, ez a csökkenés ne nyilvánuljon meg a napi étrend fehérjetartalmának csökkenésé­ben. Különösen ebben az életkor­ban fontos, hogy tej, tojás, nem zsíros hús, hal, túró formájában a napi 100—120 gramm feherjet elfogyasszuk. A napi összkalória- mennyiséghez szükséges szénhid­rátot a testsúlytól és a végzett fizikai munkától kell függővé tenni. Az is véd bizonyos fokig az érelmeszesedés ellen, ha_ napi vitaminellátásunk kielégítő: ezt tej, gyümölcs, főzelék, zöldség, esetleges gyümölcsnedv fogyasz­tásával érhetjük el. Üjabban bizonyítást nyert, hogy a mindennapos táplálék nö­vényi rosttartalma is befolyásol­ja az érelmeszesedést. Ahol az étrend bőségesen tartalmaz nőve- nyi rostot, főzeléket, gyümölcsöt, nyers salátákat, korpatartalmu tisztből készült kenyeret, ott _az érelmeszesedés ritka. Hazai ét­rendünkben, különösen az üzemi és a vendéglátóipari étkezdékben a konzerviparunk által bőségesen rendelkezésre álló főzelékfélék, saláták még egyáltalán nem vagy alig szerepelnek. Fogyasztásuk pedig egyéni és társadalmi ér­Még talán az étrendnél is fon­tosabb az érelmeszesedés mege­lőzése szempontjából a 40 éves kor feletti ember életmódja. Aki mindennap rendszeresen végez fizikai munkát (például kertész­kedik, fát vág, sportol, sétál stb.), a legtöbbet tette érrendsze­re egészségéért. Hasznos volna, ha — az iskoláskorú gyermekek­éhez hasonlóan — a felnőttek rendszeresen tornáznának. A fi­zikai munka vagy torna — ahogy ezt a tapasztalat igazolja — még bő zsírfogyasztás esetén is kivé­di az érelmeszesedést. Nem cél­szerű, ha az érelmeszesedésben szenvedő ember a következmé­nyektől való félelmében túl nagy lelki erőfeszítést igénylő étkezési vagy életmódbeli tilalmakat vál­lal. A dohányzást feltétlenül ér­demes elhagyni vagy legalább is számottevően mérsékelni, de 1—2 pohánka borról vagy sörről fe­lesleges lemondania. Vonatkozik ez lényegében a feketekávéra is. Kávét csak este, lefekvés elölt 4—5 órával nem célszerű inni. Élénkítőszerek szedése, túlzott szellemi vagy fizikai megterhelés árt az idős embernek. Színek és formák az őszi divatban Divatos ruha, érdekes, csípőt hangsúlyozó megoldással. Az ősz divatja megannyi új­donságot, meglepetést tartogat. Megújulnak a színek, a formák, trj vonalak jelennek meg a di- vatbemutatók dobogóin és a ki- , rakatokban. Az Ősz a határozott, színeket részesíti előnyben. A legdivato­sabb a szürke — annak minden árnyalata — a galambszürkétől az acélszürkén át a grafitszürké­ig, sőt feketéig. De a szürkét mindig kiegészíti valamilyen erős szín, például a paprikapiros, a napsárga, a búzakék, s még min­dig kedvelt, a fekete-fehér össze­állítás is. E fő színek mellett ter­mészetesen Jelen vannak az őszi kollekciókban a természet színei — a nádsárga, a Ievélzöld, az Őszi avar bágyadt, fanyar árnya­latai. Ami a formákat illeti, bőséges a választék és Változás a koráb­bi vonalakhoz képest. A ruhák, a kabátok a test vonalát követik, inkább szűkek mint bővek. -A szoknyák egyenesek vagy lefelé szűkülnek, a lépésbőséget mély slicc adja. A ruhák, kabátok szé­les vállúak. Válltömő, hajtás, hú­zás. berakás növeli ’a váll szé­lességét. A gallérod nagyok, hangsúlyozottak. A kosztümka­bátok gyakran derékban elvágot- tak. s deréktól lefelé hullámzóan bővülnek. (Csak magas, nádszál- -termetü hölgyeknek ajánlott!) A blúzok természetes anyagból ké­szülnek, lágyak, a szoknya vagy kosztüm színével azonosak, sem­mi csipke, semmi zsabó. Inkább az egyszerű, lekerekített nyakú ingblúz hódít. A nadrágok mint­ha kissé visszaszorulnának. A sporthoz ajánlott nadrágok egye­nesék, vagy szűkülő szárúa'Ka A legnagyobb változás az ujja szabásokban történt. Blúzok, pulóverek, ruhák, kabátok ké­szülnek igen bő, gyakran a de­réktól indított szabással. A ja­pan vagy denevér ujjak, olykor külön pánttal, szegővel hangsú­lyozottak. A szoknyák hossza igen válto­zatos. Fiatal lányok bátran ve­hetnek combközépig érő szók-: nyát, de a harmincon felüliek elégedjenek meg a térd kivillan- tásával. A kabátok hosszúak vagy rövi­dek, a szoknyából húsz centit mutatók. Sok a féloldalas gom­bolás és gallérmegoldás. A bő­séget öv fogja össze, a fejre ka­lap vagy fülre húzott svájci sap­ka kerül. A cipők sarka ismét növekszik. A 4—5 centiméteres vékony sa­rok a módi. A csizmák bokáig érnek, a kabát és a csizma kö­zött vastag kötött harisnya biz­tosítja a meleget. A kendőt, sálai az ^gyik vűlf« r.a vetve viselik a manökenek- Praktikusabb megoldás az egyik kar alatt átkötött kendő. s. e. Citromfák a melegházban A citromtermesztés új és jövedelmező ága a kirgíziai Jangi-Jul kolhoz gazdaságá­nak. Az iparszerű citromter­mesztési módszert a meredek hegyoldalakon ad kai mázzák. A teraszokat úgy képezték ki. hogy a napsugarak majdnem függőlegesen érik a fákat, tgy nappal a talaj nemcsak jól felmelegszik, de tárolja is a meleget. A. hidegebb idő beálltakor könnvű fémszer­kezetre átlátszó polietilén fó­liát feszítenek, ami védi a citromfákat. A fóliasátor alatt még fagypont alatti nappali hőmérséklet esetén is annyira fel lúd melegedni a talaj, hogy jut belőle a hűvö­sebb éjszakákra is, A Jangi- Jul kolhoz példájára a Ferga- nai medence más gazdaságai is létesítettek melegházakat a citrusfélék számára HHaagsaBunnatag- — -* Bővülő ujjú pulóver

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom