Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-24 / 226. szám

) fylggggEi IWaoyarorszäa I XL. évfolyam, 226. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1983. szeptember 24., szombat Az MTI jelenti Öaszahfvták az orazággyttléat Tanítóképző tőlako/a léteaítéaa Ülést tartott az Elnöki Tanács Az Elnöki Tanács pénte­ken ülést tartott. Az Alkotmány 22. paragra­fusának (2) bekezdése alap­ján az országyűlést október 20-án, csütörtök délelőtt 10 órára összehívta. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Tanácsot, a Finn Köztársaságban, Mauno Koi- visto elnök meghívására tett hivatalos látogatásáról, a finn politikai és társadalmi élet vezető személyiségeivel folytatott tárgyalásairól. A ta­lálkozók nyílt baráti légkö­re tükrözte a két rokon nép hagyományosan jó kapcsola­tát. A megértéshez hozzájá­rult, hogy a magyar és a finn érdekek a legfontosabb nemzetközi kérdésekben egybeesnek, mivel mindkét nép a békéért küzd és eny­hülést kíván; Az Elnöki Ta­nács a tájékoztatót egyetér­téssel tudomásul vette. Meg­állapította, hogy a hivatalos látogatás jól szolgálta a ma­gyar—finn kapcsolatok sok­irányú fejlődését, a béke és az európai együttműködés ügyét. Losonczi Pál tájékoztatta a testületet, U San Yu-nak, a Burmái Unió Szocialista Köz­társaság elnökének szeptem­ber 5. és 9. között Magyaror­szágon tett hivatalos látoga­tásáról. A testület a beszá­molót elfogadta, megállapí­totta, hogy a találkozó hozzá­járult a két ország életének kölcsönös megismeréséhez és jelentősen elősegítheti a két­oldalú kapcsolatok további fejlődését. A Minisztertanács előter­jesztése alapján az Elnöki Tanács törvényerejű rende­letet hozott tanítóképző fő­iskola létesítéséről Zsámbé- kon. Az esztergomi tanító­képző főiskola Zsámbékon működő kihelyezett tagoza­ta a jelen tanévtől önálló ta­nítóképző főiskolaként foly­tatja oktatói munkáját. Képviselői helyek megüre- sedése miatt a Bács-Kiskun megye 6., a Békés megye 10., a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 3. és a budapesti 28. számú országgyűlési képvi­selői választókerületekben 1983. november 26. napjára időközi képviselői válasz­tást tűzött ki az Elnöki Ta­nács. A testület a továbbiakban kinevezésekről döntött, bí­rákat mentet fel és válasz­tott meg. Aratják a rizst GYENES ANDRÁS FOGADTA BUGIN DEZSIDET Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­ságának elnöke pénteken fo­gadta az üdülésen hazánk­ban tartózkodó Bugin Dezsi- det, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Politikai Bizott­ságának póttagját, az MNFP Központi Bizottság pártellen­őrzési bizottságának elnökét. MAGYAR—ROMÁN BELKERESKEDELMI TÁRGYALÁSOK Eredményesen fejlődnek a magyar—román belkereske­delmi kapcsolatok, állapítot­ták meg a partnerminisztéri-. umok állandó munkacso­portjának Bukarestben zá­rult 16. ülésén. Seime ci Lajosné minisz­terhelyettes és Dumitru Pet- rescu, a román belkereske­delmi miniszter első helyet­tese aláírta az 1984. évi bel­kereskedelmi választékcsere és határ menti csere jegyző­könyvét. A PRON KÜLDÖTTSÉGE BUDAPESTEN A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa meghívására Budapestre érkezett a Len­gyel Hazafias Nemzeti Újjá­születés Mozgalom (PRON) küldöttsége. A delegációt Jan Dobra- czynski író, a PRON elnöke és Marian Orzechowski, a PRON főtitkára, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára vezeti. ELUTASÍTOTTÁK AZ Ü. DÓZSA ÓVÁSÁT A Magyar Úszó Szövetség versenybizottsága rendkívüli ülésén tárgyalta az Ű. Dózsa beadványát, melyben meg­óvták a Vasas győzelemmel véget ért Vasas—Ú. Dózsa OB I-es vízilabda-(mérkőzést. A testület első fokon eluta­sította a lila-fehérek óvását. Megkezdte a rizs aratását a milotai Üj Élet Termelő- szövetkezet. Szabolcs-Szat- már megye egyetlen rizster­melő gazdasága 140 hektáron termel rizst. A betakarítást nehezíti, hogy aratás előtt a vihar ledöntötte a növényál­lományt és a tábla még nem száradt ki. A termés betaka­rításán három lánctalpas kombájn dolgozik. Bár az idő kedvező, a ter­melőszövetkezetben immár hagyományos, de még mindig látványos betakarítási mun­ka több mint egy hetet vesz igénybe. A megyében egye­dül itt „honos” rizs ezúttal is meghálálta a gondos ápo­lást: a felmérés szerint jó, közepes termést takaríthat­nak be. Készül az almahámozó gép. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetnél 25 darab al- mahamozó gépet készítenek. Hegedűs László a meghajtó részt állítja össze. (Elek Emil felvétele) Vetik az őszi búzát A hét elején a talajmun kákát, csütörtöktől a vetést is megkezdték Fehérgyarmaton, a Győzhetetlen Brigád Tsz földjein. A tervek szerint 3 hét alatt földbe kerül a 600 hek­tárnyi őszibúzavetés. TIT-KÍHÁLAT ŐSZTŐL NYÁRIG Kezdődnek a szabadegyetemek A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Szabolcs- Szatmár megyei Szervezete Bessenyei György Szabad- egyetemének neve hat éve jól cseng mindazok előtt, akik szívesen vesznek részt az önművelésnek e szervezett formájában. Az elmúlt év­ben is több ezren látogatták előadásait, amelyeket a leg­különbözőbb témákban tar­tottak. Idén újra indulnak a sorozatok. A Bessenyei György Sza­badegyetem tizenegy sorozat­ban nyolcvannyolc témát kí­nál az érdeklődőknek. Első­sorban pedagógusoknak szól a Matematikatanítás és a Pe­dagógus tevékenysége az is­kolai munka fázisaiban című sorozat. Politikai, társadal­mi vezetők, propagandisták érdeklődésére tarthát számot a Nemzetközi élet jelenségei és a Világgazdaság, valamint az Ideológiai élet aktuális kérdéseit elemző előadásso­rozatok. Három földrész is­mert és kevésbé ismert or­szágainak természetrajzával, történetével és kultúrájával ismerkedhet meg a hallgató­ság a földrajzi előadássoro­zaton. A kémia és az orvos- tudomány egymással szoros kapcsolatban álló fontosabb határterületeit tekinti át a Kémia és egészség című so­rozat. Megyénk múltjának politi­kai, társadalmi és művelő­déstörténeti szempontból leg­fontosabb mozzanatait ismer­teti az a sorozat, amelyben egyebek mellett a munkás- mozgalmi emlékhelyekről, a népi lakberendezésekről, a Krucsay-oltárról hallhatnak előadást az érdeklődők. Színház- és színjátszás­történeti ismereteket kínai az irodalmi előadássorozat. Né­hány előadáscím a tematiká­ból : Színház a reneszánsz ko­rában; A romantikus szín­ház; Szimbolizmus, natura­lizmus, realizmus; Az abszurd színházak. Csillagászati, matematikai, fizikai, filozófiai kérdésekről az idén is indítanak soroza­tot. Néhány címszó ezekből: Legendáktól a korszerű el­méletekig; Az élet lehetősé­gei az univerzumban; Árul­kodó molekulák; Az atom­mag regénye; Az anyag, mint filozófiai kategória. A szabadegyetemekre egyéb­ként bárki jelentkezhet isko­lai végzettségtől függetlenül. Beiratkozni október 1-ig le­het szombat és vasárnap ki­vételével reggel 8 órától dél­után 5 óráig Nyíregyházán, a TIT megyei szervezeténél (Nyíregyháza, Lenin tér 10/a) A szabadegyetem program­jából kiválasztott bármely té­mából vállalatoknál, műve­lődési házakban, klubokban kihelyezett szabadegyetemi sorozat szervezhető. A szabadegyetem mellett szerveznek nyelvtanfolyamo­kat, titkárnőképző tanfolya- mot kezdő és haladó fokon, valamint „Autós, csináld ma­gad!” tanfolyamot, (o.) Közművesítési program Kisvárdán A legjobban három évvel ezelőtt látszott Kisvárdán: mit jelent a csapadékvíz-el­vezető csatornák hiánya, ami­kor intézmények és lakóhá­zak estek áldozatul a hirte­len lezúduló csapadéknak. A század elején Kisvárda ren­delkezett a település igényei­nek megfelelő árokrendszer­rel, de az elmúlt évtizedek­ben a nagy építkezések miatt sok helyen eltűntek az árkok, beépítették a természetes víz­gyűjtő területeket, a szilárd burkolatú utak felületének növekedése miatt pedig egy­re csökkent az a terület, ahol a felszíni víz elszikkadhat, de nem követte megfelelő mér­tékben a közművesítés sem a lakosság számának növeke­dését, így tulajdonképpen természetes következmény lett a talajvíz szintjének emelkedése. Hogy az 1980- hoz hasonló károk ne ismét­lődhessenek, ezért dolgozták ki a város csapadékvíz-elve­zetésének távlati fejlesztési koncepcióját, melyet a leg­utóbbi ülésén fogadott el a városi tanács. A legsürgősebb feladatnak egy átemelő megépítését ítélték a Kőszegi-csatorná­nál, mert csak ez oldhatja meg a város csapadékvizének átemelését a Belfő-csatorná- ba, Várhatóan segít a gondok megoldásában a szabolcsve- resmarti víztározó megépíté­se, amelynek üzembe helye­zésével a Belfő-csatorna be­fogadóképessége növekszik. Egy 1980-ban készült tanul­mányterv szerint a város fel­színi vizének biztonságos el­vezetését mintegy 70 kiiomé- tér hosszú csatorna oldaná meg, ennek azonban ma még több mint fele hiányzik. Pe­dig azóta megépült a vasúton túli területen egy gerinccsa­torna és több vízelvezető árok, de nem sikerült még megoldani a Marx Károly és a Gagarin utcák közötti terü­let csapadékvizének elvezeté­sét. Sok gondot okoz a Már­tírok útjának egy részén meglévő elavult csatornasza­kasz, a Fáy András utcai csatornaszakasz szűk kereszt­metszete, de elavult a Sza­muely, Bocskai, Dózsa György úti csatornahálózat is. Ezért határoztak úgy, hogy még ebben az ötéves tervben csatornát építenek a Tompos úti lakótelepen, a Dimitrov úton, a Mártírok útján és el­készítik a Kőszegi-csatorna átemelőjét is. A VII. ötéves terv során a Szamuely, a Bocskai, a Dózsa György, a József Attila, a Jósa András, a Víz, a Labanc és a Kákástó utca vízelvezetését kívánják megoldani, 1995-ig a Széche­nyi úton és a Mátyás király úton csatornáznak majd és a meglévő gerinccsatornákra rákötik a város egész beépí­tett területét. Az ezredforduló tájára szeretnék elérni, hogy az új lakóterületek felépíté­sével egy időben mindenütt elkészülhessenek a csapadék­vizet elvezető gerincvezeté­kek. EDSZ-U/és Mátészalkán n szociális otthonok mnnkafeltételei Az Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének megyei bizottsága szep­tember 23-án kihelyezett ülést tartott a mátészalkai kórházban, ahol a szociá­lis területen tevékenykedő szakdolgozók élet- és munkakörülményeiről szerzett tapasztalatokat értékelték. A megyei bizottság a közelmúltban felmérést végzett a szociális ottho­nokban dolgozók körében. Száztizenöt dolgozó állí­totta ki a 85 kérdést tar­talmazó kérdőívet, ame­lyekből kiderült, hogy 18- an nem rendelkeznek la­kással. Lakásépítési támo­gatást negyvenketten kap­tak. Közülük tizenkilen­cen havonta mindössze 2000—2500 forintot keres­nek. A kérdőívet kitöltők többsége elégedett a mun­kájával, a legtöbben azon­ban panaszolták, hogy kedvezőtlen munkafeltéte­lek között dolgoznak. Töb­ben felvetették, hogy nem kapnak veszélyességi pót­lékot. Általános tapaszta­lat, hogy az intézmények­ben az alacsony bérezés és a kedvezőtlen munkakö­rülmények miatt nagy a munkaerő-vándorlás. A megyei bizottság -ülésén javaslatok is elhangzottak a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítá­sára,

Next

/
Oldalképek
Tartalom