Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-20 / 222. szám

1983. szeptember 20. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY I TECHNIKA I KÖZGAZDASÁG Á földgáz karrierje A világ bizonyított földgáz­tartalékai 3 százalékkal (103 mil­liárd tonna kőszénegyenértékre) nőttek a múlt évben. A Szovjet­unió bizonyított tartalékai az év végén — a KGST-országokkal és Kínával együtt számítva — 43,6 milliárd tonnára, az USA-éi 7 milliárd tonnára rúgtak. A múlt évben a világ energiafogyasztá­sának kereken ötödrészét fedez­ték földgázból. A fogyasztás ösz- szesen 1,85 milliárd tonna kő­szénegyenértékre rúgott, valame­Adatok a megyéről A termelőszövetkezetek gazdálkodása számokban Műsort sugárzó tornyok Háromszoros dohánytermés Nyírségi szakemberek olasz tapasztalatai A Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Vállalat termelési kör­zetében átlagosan 10—12 mázsa szárazdohányhozamot szoktak elérni hektáronként a keresett Virginia fajtákból. Nyírségi szakemberek most olyan helyen jártak tanulmányúton, ahol en­nek háromszorosát érik el a meglátogatott olasz dohányter­mesztő farmerek. Jóna Pál igazgató, Gulyás Já­nos főagronómus és Vály And­rás fejlesztési osztályvezető volt a küldöttség tagja a Dohány­kutató Intézet, valamint a Dunántúli és Duna—Tisza-közi Fermentáló Vállalat szakembe­rei mellett. A magyar dohány- termesztőket Cseszlár András, a nyíregyházi Béke Tsz -elnö­ke és Oláh István, a kiskun­félegyházi Lenin Tsz főágazat- vezetője képviselte. A tanulmányutat két ameri­kai nagyvállalat, az Universal Leat Tobaco dohánykereskedő és a Philip Morris cigaretta- gyártó cég kezdeményezte. Cél­ja a Virginia dohány termeszté­sének és feldolgozásának ta­nulmányozása volt, mégpedig az olaszországi Verona körzeté­ben.! FARMEREK TÁRSULÁSA Az első említésre méltó kö­rülmény, hogy a meglátogatott körzetben 22 dohánytermelő farmer saját erejéből társulást hozott létre a megtermelt do­hány feldolgozására és értéke­sítésére. A társulásnak ehhez megfelelő apparátusa és saját fermentálója is van Salizzole városában. Valamennyien érde­keltek abban, hogy minél jobb legyen a hozam, kiváló legyen a minőség a szántóföldi ter­melésben és a feldolgozásban egyaránt, mert csak így hoz nagyobb hasznot számukra az értékesítés: belföldön és külföl­dön egyaránt. A társulás tagjai összesen 1500 hektáron 4500 tonna Virgi­nia dohányt termelnek, mégpe­dig 95 százalékban az MC NAIR 944-es és öt százalékban a COKER 347-es amerikai fajtá­kat. A küldöttség tagjainak al­kalmuk volt meglátogatni né­hány farmer dohányültetvé­nyét, amelyek egyénenként vál­tozóan 80—220 hektár terjedel­műek voltak. A vályogos ho­moktalajokon teljesen gyom­mentes, kacsmentes, tetejezett, egészséges, jó fejlettséget mu­tató ültetvényeket láttak. TERMESZTÉS­TECHNOLÓGIA Nem varázsige, hanem követ­kezetesen betartott a termesztés technológiája, amelynek egye­nes következményei a jól ter­mő ültetvények. Csak elvétve lehetett látni bennük fonálfé­reg-kártételt és mozaikvírust. De egyáltalán nem volt látha­tó a burgonya-y vírus, amely nagy kárt okoz a mi ültetvé­nyeinkben. Burgonyaföldektől távoli, korai ültetéssel, jó kon­dícióban tartással, levéltetű- mentességgel lehetne tenni el­lene, de ez nálunk mindeddig kevéssé sikerült. Az olasz f armer ek h árom- évenként cserélik palánta ágya­ik talaját és a melegágyakon kívül az ültetvényeken is vé­geznek talaj fertőtlenítést. A tápanyag-utánpótlást istálló- és műtrágyával szigorúan talaj- analízis alapján végzik, az utóbbival több menetben. — A tetejezést kézzel vagy géppel végzik el. A kacsmentesítéshez a nálunk is ismert kontakt és felszívódó kacs-gátló szereket használják. Figyelemre méltó, hogy a rendszeres öntözés is a szántó­földi termesztéstechnológiához tartozik. A palántázás szárazon történik,, de rögtön utána ön­töznek. És ezután szinte he­tente működésbe lépnek az ön­tözőberendezések, a csatorna- hálózat vízágyúi. 25—30 millimé­ter csapadékot kapnak heten­ként a dohányültetvények. És ami nem lényegtelen: az olasz farmereknek nem kell a vízért fizetniük! FIAT-TRAKTOROK Szembetűnő volt a dohány­termesztő farmok gépesítettsé­ge. A társulás ültetvényein 100—200 hektáronként 10—15 kü­lönböző teljesítményű Fiat- traktort és 2—3 automata öntö­zőberendezést használnak. Ter­melőberendezéseik létesítéséhez felvett kölcsöneik után csak 12 százalék kamatot fizetnek az óltalóhoöan 20—21 százalékos olasz bankkamat helyett. J*. ÉZ 0&hyös a farmokon lé\fif szárítóberendezések létrehozá­sánál és a speciális szállítóko­csik beszerzésénél is. Ugyanis a termés betakarításánál minél több .kézi munkát igyekeznek megtakarítani és arra töreksze­nek, hogy a legkisebbre szo­rítsák le a dohány sérülését, veszteségéit. A termés betakarítása kézzel történik, mégpedig csak az érett, vagy az érés jeleit jól mutató dohányban. Egységesen érett anyagot törnek le, ezért kevesebb idő alatt végeznek a szárítótelepen a termelői elő­válogatással. Csökkenti a vesz­teséget és javítja a minőséget az a körülmény, hogy a beta­karított dohány már a szántó- földön tűsork eretek re kerül, amik egy speciális szállítóko- csin érnek a szárítóhoz. Itt csak be kell tolni a görgőkön mozgó felfűzött dohányt. A társulás tagjainak farmja- in minden 80—100 hektár do­hány területhez 24—25, automa­ták ával ellátott tűsorkeretes szárítóberendezés tartozik, egyenként 60—70 mázsás kapa­citással. Szárítóikat vezetékes földgázzal működtetik. SZÁLLÍTÁS: KARTONOKBAN A társulás fermentálója csak októberben kezd, de a leszárí­tott dohányt az első szárítástól kezdve folyamatosan átveszik a termelőktől a salizzolei köz­pontban. Az átvétel 'törési öve­zetek szerint és övezetenként több osztályba soroltan törté­nik. A választék összesen ki- lene ven féle ! Az átvételi ned­vességtartalom 13 százalék. Efe­lett súlylevonást, alatta pedig térítést alkalmaznak. A szállítás érdekessége, hogy a feldolgozás kartondobozokban veszi át a dohányt a termelők­től. A kétrészes doboz úgyne­vezett termelői kartonjába egy mázsa dohány fér. Fermentálás után már két mázsa kerül ugyanebbe a dobozba, amit a dohány exportálására is hasz­nálnak. A kartonokból vett kétkilós minták alapján számol el a társulás a termelőkkel, akiktől a felmerült feldolgozási és ér­tékesítési költségeket a végel­számoláskor levonják. (A tár­sulás tagjai az alakuláskór hek­táronként fizették be azt az összeget, amiből a feldolgozó és értékesítő apparátust létre­hozták.) A közösségi fermentáló napi kapacitása egyébként napi 25 tonna. Kocsányozott és leveles fermentálást egyaránt végeznek a fermentálás előtti válogatás után. A beszállított termelői dohányt 15 darab Comas rend­szerű válogatószalagon szala­gonként 2—4 ember válogatja. A nem levelesen fermentálandó dohány kocsányozását három fokozatú angol Cardwell kocsá- nyozó gép végzi. A fermentá­lóban két műszakban 50—50 munkás dolgozik, a társulás központjában pedig 15—17 irá­nyító és adminisztratív alkal­mazott intézi a feldolgozás és értékesítés dolgait. Agronómu- suk segítséget ad a szántóföldi munkákhoz is. A társulás feldolgozott, jó minőségű dohányára belföldön és külföldön egyaránt van vevő és az olasz parasztok szerény átlagjövedelménél jóval maga­sabb bevételt hoz a társult far­mereknek. Az olasz út végső tanulsága, hogy a gépesítettség foka és módja mellett a jó termesztés- technológia következetes be­tartása az, amely a mi dohány ültetvényeinken is javíthat < hozamok mennyiségén és mi­nőségén. (p) Elbomló műanyag A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium évente össze­sítést ad ki a mezőgazdasági szö­vetkezetek előző évi gazdálkodá­sáról néhány főbb mutató alap­ján. A MÉM a statisztikájában felhasználja az aranykorona-érté­ket, az álló- és forgóeszközérté­ket, az üzemi termelési értéket, az egy főre jutó bruttó jövedel­met, az eredményt, a 100 forint eszközértékre jutó eredményt és más mutatókat, mint például az alaptevékenység értékének nö­vekedését az előző évihez viszo­nyítva, ugyanígy a kiegészítő te­vékenység alakulását, valamint a közösből szerzett éves jövedelem mértékét. E fontosabb mutatók alapján egységes pontrendszerrel sorolja a termelőszövetkezeteket megyénként és a megyéket. A megyék sorrendje (19 megye) 1—5-ig: Győr, Komárom, Tolna, Fejér és Baranya. 15—19-ig: So­mogy, Zala, Borsod, Nógrád és Szabolcs. Olyan erősen tartjuk a 19. helyünket, hogy egy kivéte­lével valamennyi mutatónkkal az utolsók vagyunk. Ez a kivétel a kiegészítő tevékenység fejlődése, amely 1981-hez viszonyítva 26 szá­zalékos növekedéssel a negyedik helyre juttatta megyénket. Az országos növekedés 19 százalék. Néhány fontosabbnak vélt mu­tatót önkényesen ragadtam ki a MÉM listájáról. Ilyen például az egy főre jutó bruttó jövedelem, ebből az országos átlag 81 500 fo­rint, az összesítésben első he­lyen szereplő Győr megyében 101 ezer forint, Szabolcsban 52 400 forint. Az egy főre jutó ered­A háromezer lakosú Romhány- ban 1972-ben kezdték meg olasz technológiával a vörösre égő csempék hazai gyártását. A nyersanyag kezdetben Kurd köz­ség határából származott, de az anyag kevésnek bizonyult. Még szerencse, hogy időközben a Romhány környéki kutató fúrá­sok olyan eredménnyel jártak, amely megfelelő anyagbázist ígér. A minimális energiafelhasz­nálást is sikerült megoldani az­zal, hogy kevés vizet használ­nak. A masszaiszapot porlasztó szá­rítóval víztelenítik: az iszapot nyomás alatt 300—500 C° hőmér­sékletű szárítótoronyba permete­zik. Néhány másodperc alatt 4— 7 százalék nedvességtartalmú por keletkezik, amelyből már jól le­het préselni a csempéket. E tar­tományban a nagyobb nedves­ményben az országos átlag 31 600 forint, a Győr megyei átlag 51 900 forint, a szabolcsi 9300 forint. A száz forint eszközértékre jutó eredmény országosan 11 forint, Győr megyében 15,9 forint, Sza­bolcs megyében 4,1 forint. Még két mutatót összehasonlítva az országos átlaggal: az alaptevé­kenység értéke az előző évihez viszonyítva országosan 6 száza­lékkal nőtt, megyénkben 2,5 szá­zalékkal. Az éves személyi jöve­delem a közösből országos át­lagban 53 800 forint, Szabolcsban 45 000 forint. A mezőgazdaságban (még az iparban is) objektív összehason­lítást, sorrendi értékelést végez­ni a gazdálkodó egységek között Szinte lehetetlen. A talaj, a köz- gazdasági viszonyok, az időjárás, a kialakult termesztési, tenyész­tési ágazatok, a lakosság sűrű­sége, termelési és általános kul­turáltsága mind-mind befolyá­solja a gazdálkodás eredményes­ségét. Ennek ellenére — ha Sza- bolcsot sújtotta is az alma- és burgonyadömping — a szilárd 19. hely elgondolkodtató és vizsgáló­dásra, újabb erőfeszítésekre kö­telez. A természeti adottságaink nem annyival rosszabbak, mint ahogy a statisztika sorolja me­gyénket. Ha már országos összehason­lítást adtam (a MÉM-értékelés- hez viszonyítva igen leszűkítet­tem) , nézzük meg a megyei sor­rendet is néhány példával. Az 1982-es esztendőről 125 szabolcs- szatmári mezőgazdasági termelő- szövetkezet adatait dolgozta fel séggel préselt lapok szilárdsága kedvezőbb, de az alagútszárító- ban hajlamosak zsugorodásra és emiatt törésre. A csempelap sík­tól való eltérése a szabvány sze­rint 0,7 milliméter lehet. Kimu­tatták, hogy ilyen deformáció a csempekészítés folyamán három műveletnél alakulhat ki. Egyrészt a préselésnél, más­részt az 1050 C° körüli hő­mérsékleten végzett első égetés­nél, amely leginkább befolyásol­ja a csempe műszaki és geomet­riai tulajdonságait. A síktól való eltérés a második égetési mű­veletkor a felvitt máz és a cse­rép közötti hőtágulási együttha­tók különbségétől függ. A magyar csempék minősége ma már megfelel a világpiaci követelményeknek. lyest kevesebbre, mint 1981-ben, Ezen belül az USA fogyasztása és termelése egyaránt 8 száza­lékkal esett vissza, az utóbbi 625 millió tonna kőszénegyenérték- nek felelt meg. Ezzel az USA 34 százalékos részaránnyal még a világ legnagyobb földgázkiter- melője maradt. A Szovjetunió aránya a világ termelésében 32 százalékos, a kitermelés a múlt évben mintegy 8 százalékkal nőtt, 600 millió tonna kőszén­egyenértékre emelkedett. A világ földgázkereskedelme 220 millió tonna kőszénegyenér- ték volt, 2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vi­lágkereskedelemben 13 termelő és 21 fogyasztó vett' részt. A Szov­jetunió az NSZK-ba 11,4, Olasz­országba 9,9, Franciaországba 0,9, a KGST-országokba pedig 37,8 millió tonna kőszénegyenérték- nek megfelelő mennyiségű föld­gázt szállított, Afganisztánba pe­dig 3 millió tonnának megfelelő mennyiséget exportált. Az NSZK 1982-ben 40 millió tonna kőszén­egyenértékű földgázt importált, s ezzel a világ legnagyobb im­portőre volt. De ez még csak a kezdet, hiszen a többszörösére fog felfutni a Szovjetunióból a nyugati országokba — többek között az NSZK-ba — szállított földgáz mennyisége. Már nagy­ban építik az ehhez szükséges csővezetékeket. Képünkön egy vízbe merülő csőszakasz fekteté­si munkáit láthatjuk. a MÉM. Az országos összehason­lításban már ismertetett muta­tók alapján az első öt termelő- szövetkezet: 1. a nyírcsaholyi Vörös Csillag, 2. a csegöldi ,,Baj- csy-Zsilinszky”, 3. a kemecsei „Egyesült Erő”, 4. a varsánygyü- rei „Tisza”, 5. a tiszavasváci „Zöld Mező”. Az egy főre jutó bruttó jövedelem, az eredmény és a száz forint eszközértékre jutó eredmény ezekben a szö­vetkezetekben a következőkép­pen alakult: Nyírcsaholy 99 500 forint, 55 600 forint, 26,9 forint. Csegöld 93 900 forint, 44 400 forint, 20,6 forint. Kemecse 91 300 forint, 48 200 forint, 15,3 forint. Varsány- gyüre 90 400 forint,- 46 300 forint, 17,3 forint. Tiszavasvári 89 300 fo­rint, 45 100 forint, 12,4 forint. Az öt utolsó termelőszövetke­zetben mind a három mutató negatív, tehát veszteségesek. Ezek: 121. Szamos menti „Egyet­értés”, ököritófülpös, 122. „Kos­suth”, Omboly, 123. ,,tJj Élet”, Nyírcsászári, 124. „Kossuth”, De- mecser és a 125. „Lenin”, Záhony. Ha az országos értékelésnél azt mondjuk, hogy a lehetőségek jobbak, mint az elért eredmé­nyek, ez a megyei sorrendre még inkább vonatkozik. Ha az első ötnél a talaj minőségét, termé­szeti adottságokat összehasonlít­juk az utolsó öt adottságaival, nem is tudom a mérleg serpe­nyőjében melyik maradna alul vagy felül, ököritófülpös és De- mec^er adottságai verik az első négyet. Az irányítási, a szakmai mun­ka, általában a szubjektív ténye­zők javításával a gazdálkodás eredményessége gyorsan növel­hető lenne. De ez nemcsak a MÉM ranglistájának utolsó öt terme­lőszövetkezetére vonatkozik. Saj­nos a sorrend második felében nagyon sok jó adottságú szövet­kezet tanyázik. Csikós Balázs Hazánkban 1925. december el­sején indult meg a rendszeres rádióműsor-szórás. Csaknem hat évtizedes története gazdag volt nevezetes eseményekben. A leg­utóbbi ilyen esemény a sztereo műsorszórás megindítása volt az urh Petőfi-műsorban. Ez idő sze­rint szerte az országban 31 urh- adó működik, s közülük 22 mel­lé tartalék adót is telepítettek. Persze komoly gondot fordíta­nak a rövid- és középhullámú adóhálózat fejlesztésére is. Már most működik fele teljesítmény­nyel — a Petőfi-műsort sugá­rozván — a Laki-hegyi volt Kossuth-adó. A rekonstrukció még az idén befejeződik, s ak­kor 300 kilowattos teljesítmény­nyel sugározza majd középhul­lámon a Petőfi-adó műsorát. Ugyanakkor Marcaliban egy 500 kilowattos adóállomást építenek, mely várhatóan 1986-ban kezd dolgozni. Több kisebb teljesítmé­nyű adóberendezés építésével akarják több helyen javítani a vételi lehetőségeket. 1984-től egész Európában egységes urh-rend- szert alakítanak ki. Nálunk vár­hatóan a század utolsó évtizedé­ben térnek át a CCIR-sávokra: a Kossuth-műsor sztereo sugár­zása is akkortól várható. A televízió-műsorszórás is so­kat fejlődött az utóbbi években, de még további bővítés szüksé­ges, különösen a 2. műsor to­vábbításában. Mint ismeretes, a mostani tervidőszakban lépett be a kékesi, valamint a csávolyi adóállomás. Szintén a 2. műsort sugározza majd a közeljövőben üzembe lépő győri adó is. Ko­Hírek VfZKÖOLDÁS Lipcsei kutatók új eljárást al­kalmaztak a gőzfejlesztő kazánok és a hozzájuk kapcsolódó csőve­zetékek tisztítására: a tápvíz­hez olyan szerves anyagokat adagolnak, amelyek a vízkövet — vagyis a lerakódott oxidokat, karbonátokat és egyéb szeny- nyeződéseket — feloldják vegyü- leteket alkotva velük. A jelenleg alkalmazott savas tisztításhoz a nagy erőművek gőzfejlesztő ka­zánjait egy-két hétre le kell ál­lítani, amellett a sav megtámad­ja a csövek falát, elősegíti a korróziót. Az új eljárásban a vízhez adott vegyi anyag fo­lyamatosan tisztán tartja a ka­zánok és a csövek falát, le sem engedi rakódni rájuk a szennye­ződést, ezáltal védi őket a korró­ziótól, növeli élettartamukat. Az eljárást bevezetik jÉf. NDK ösz- szes erőművében Ä^cereskedel- mi hajóján. ?§&• A FÜSTGÁZ KENTELEBÄESE A kéményekből távozó füst­gázok kéntelenítésére világszer­te keresik a megoldást, hiszen az erdőkre óriási veszélyt jelent az, esővízzel lemosódó kén. Ame­rikai kutatók legújabb felfede­zése, hogy a citromsav vizes ol­data elnyeli, közömbösíti a rajta átvezetett füstgáz kéndioxid- tartalmát. A kémiai reakció so­rán egy összetett vegyület, úgy­nevezett biszulfitcitrát képződik. Arra is rájöttek, hogy ez a ve­gyület hidrogén segítségével könnyen elbontható, a citrom- savoldat viszanyerhető, miköz­ben kén válik ki belőle. Az így kapott kén egy részét arra hasz­nálják fel, hogy földgázzal is­mét kénhidrogént állítsanak elő belőle. A megmaradó kén ipaji felhasználásra is kerülhet. Laboratóriumi keretek között a füstgáz kéntartalmát 99 szá­zalékban sikerült lekötni cit^ romsavval. Ipari méretű tisztító­műben csak valamivel kisebb, 90—95 százalékos hatásfokkal le­het számolni, ami azonban még mindig kitűnő eredmény. AUTOMATIKUS PARADICSOM­OSZTÁLYOZÓ Bulgáriában olyan automatát készítettek, amely a paradicso­mot a színe szerint három cso­portra szortírozza. E célból a pa­radicsomot egy mechanikus be­rendezés fotometrikus kamrá­ba szállítja, amelyben átvilágít­ják. A paradicsom belső szülé­nek, vagyis érettségi fokának a megállapítása anélkül, hogy szét­roncsolnák, a konzeripar számá­ra — például püré vagy lecsó készítésekor — nagyon fontos. A paradicsomon áthaladó fény egy elektronikus készülékbe ke­rül, amely a szín alapján meg­állapítja a paradicsom érettségi fokát, s a kapott értéknek meg­felelő tartályba irányítja. SIKOSlTÖ NYALKA A halbiológusok megállapítot­ták, hogy bizonyos halak szük­ség esetén — támadáskor vagy meneküléskor, amikor rövid ide­ig nagy sebeséggel kell mozog­niuk — nyálkaréteget termelnek a testük felületén. A nyálka igen nagy molekulákból áll, síkosabbá teszi az úszó hal testét, és a körülötte keletkező víziörvé­nyeket sima áramlássá változ­tatja. mádiban 1985-ig ugyancsak elké­szül az új adóállomás, viszont a Nagykanizsára tervezettet csak a következő tervidőszakban tudják megvalósítani. ' Képünkön a hazai gerincháló­zat egyik fontos tagját, a Kab- hegyi adótornyot, annak 235 mé­teres sugárzó antennáját láthat­juk. A kép jól érzékelteti, mi­lyen komoly és költséges fela­datnak számít egy-egy új adó­torony létesítése. A kutatók újabban olyan mű­anyaggal kísérleteznek, amely előre meghatározható idő — három vagy több hónap — alatt elbomlik a szabad levegőn. El­sősorban a mezőgazdaság számá­ra akarnak belőle palántanevelő takarót készíteni. A műanyag hártya ellenáll a nedvességnek és hőnek, és ha a palánták már elég nagyok, és további védelem­re nincs szükség, fokozatosan el­bomlik. A bomlási termékek be- leszántódnak a talajba, minden kóros hatás veszélye nélkül. Az újfajta műanyagot sikeresen al­kalmazzák banánültetvények té­li takarására. Egyetlen hátrá­nya, hogy egyelőre nagyon drá­ga. Miniatűr magnetofon Képünkön e^y szovjet gyártmá­nyú kis diktafont láthatunk, amely alig nagyobb egy emberi tenyér­nél, a kabátzseb­ben is elfér, min­dig kéznél lehet. Az „Elektron— 52”-vel a felvétel két sávban, 3, 4,7 és 9,5 em/mp se­bességgel mehet végbe. Csempék milliói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom