Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-18 / 221. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. szeptember 18. Hivatalos látogatást tett Ausztriában II. János Fái. Képünkön: a pápa Rudolf Kirchschläger osztrák államfő társaságában. (Kelet- Magyarország telefotó) ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Budapestre érkezett a brit külügyminiszter — Ellentétek a Közös Piac országainak athéni külügyminiszteri értekezletén — Tovább tartanak Chilében a fasiszta puccs tizedik évfordulóján kirobbant tüntetések Pinochet rendszere ellen KEDD: A Biztonsági Tanács Nicaragua kérésére hozzákezdett az ellenforradalmi légitámadások ügyének vizsgálatához — A Biztonsági Tanácsnak a dél-koreai repülőgép ügyében tartott ülésén a Szovjetunió vétójogával élt —■ II. János Pál pápa befejezte ausztriai látogatását SZERDA: George Bush amerikai alelnök Marokkó után Algériában tárgyal — Sajtóértekezlet Moszkvában a genfi tárgyalások állásáról — Reagan amerikai elnök üzenetet intézett az eurora- kéták ügyében a nyugat-európai vezetőkhöz CSÜTÖRTÖK: Budapestre érkezett az indiai külügyminiszter — Az Arab Liga felhívást bocsátott ki a libanoni tűzszünet érdekében — Pekingben Vu Hszüen-csien külügyminiszter fogadta Kapica szovjet külügyminiszter-helyettest PÉNTEK: Párizsi villámlátogatása után Londonba utazott Craxi olasz miniszterelnök — Eanes portugál köztársasági elnök Washingtonban tárgyalt — Papandreu görög miniszterelnök lemondta amerikai hivatalos útját SZOMBAT: Bush amerikai alelnök Jugoszláviában tárgyalt és továbbutazott Romániába — Újabb harcok Libanonban, új értesülések amerikai beavatkozási szándékról — Takarékossági és adóemelési program Ausztriában és Franciaországban A hét három kérdése O Tisztázódnak-e a szándékok a genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon? A genii tárgyalóteremben szigorú titoktartás jegyében folynak az alkudozások, de a világ egyet-mást mégis megtudhat az ott történtekről a különböző nyilatkozatokból, tájékoztatókból, sajtóértekezletek nyomán. Különösen jelentős volt ebből a szempontból az a moszkvai sajtókonferencia, amelyen Kornyijen- ko, a külügyminiszter első helyettese és Ahromejev marsall, a vezérkari főnök első helyettese szólt a tárgyalásokról, illetve a szovjet— amerikai erőegyensúlyról. Szó sem lehet arról, hogy akár a- „nullamegoldást”, akár az úgynevezett közbülső megoldást elfogadja a Szovjetunió, hiszen mindkettő azt hogy az év végén mindenképp hozzákezdenek a telepítéshez. De hozzátette, hogy a NATO-országok még az első rakéták megjelenése után is hajlandók tárgyalni ... ban? Lehet-e békés megoldás a libanoni válságrákényszerítsék Európa nukleáris fegyverzetének csökkentését — jelentették ki. Érdekes számokat közólt Ahromejev marsall: a NATO-nak Európában 857 közép-hatótávolságú nukleáris töltetet hordozó eszköze van, 162 tengeri és földi telepítésű rakétája, továbbá 700 közép-hatósugarú harci repülőgépe. A NATO-erőkkel a Szovjetunió 938 hordozóeszközt állít szembe, SS—20 és SS—4 rakétáikat, valamint közép-hatótávolságú bombázókat. A vezérkari főnök első helyettese megismételte a szovjet javaslatot: Moszkva kész SS—20-as rakéták megsemmisítésére is, ha az USA nem telepít Pershing—2 rakétákat oda, ahonnan. elérhető a Szovjetunió területe. Továbbra is vitakérdés a brit és a francia atomfegyverzet beszámítása. Paul Ndtze, a genfi tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség vezetője a hét közepén Brüsszelbe utazott és ott tájékoztatta a NATO-államok képviselőit. Utána úgy hírlett, csak megerősítették az atlanti politikusok azt a véleményüket, hogy Genfben csak az amerikai és a szovjet fegyverekről kell tárgyalni. A hét végén a bonni parlamentben vita volt a rakéta- kérdésről, egy része arra, hogy mit vár a nyugatnémet kormány Génitől: Genscher külügyminiszter szerint egyre valószínűbb, Sajnos a jelek arra mutatnak, hogy a közel-keleti országban egyelőre inkább a harcok kiterjedésére lehet számítani. A libanoni hadsereg megpróbálja felszámolni a dirúzok ellenállását az izraeliek által félig-meddig kiürített Suf-hegység körzetében. A drúz tüzérség hegyi állásaiból azonban még Bejrútot is lőni tudja, s ez az egyik ütőkártyája Dzsum- blattnak: ha Dzsemajel nem tesz engedményeket, akkor akár a bejrúti repülőtérre is hullhatnak ismét lövedékek. Nem beszélve a környéken állomásozó amerikai csapatokról, amelyeknek soraiban szinte minden nap szed sebe<- sült vagy halálos áldozatokat a tüzérségi párbaj. Ezzel persze egyre inkább nemzetközivé válik a libanoni válság. Az amerikai törvényhozásban már vita folyt a Reagan elnöknek adható felhatalmazásiról : a washingtoni álláspont szerint engedélyezheti — ha ezt a libanoni kormány kéri — a parti vizek előtt felsorakozott hadihajókról és repülőgép-anyaha- jóról a tüzérségi és légi támogatást Dzsemajel katonáinak. Az ellenőrző erők amerikai és francia egységei a héten már be is avatkoztak a harcokba — a drúzok állásai ellen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a'libanoni kérdésről kezdett konzultációk zsákutcába jutottak. A Szovjetunió ellenzi, hogy az ENSZ valamilyen közvetlen szerepet játsszék a válságban, azt ugyanis Moszkvában teljességgel libanoni belügynek tekintik. A tűzszüneti felhívással, amelyet Dzsumblat Szíriával és Szaúd-Arábiával egyetértésben bocsátott ki, természetesen egyetért a s a felszólalások" Szovjetunió. Fegyvernyug- j el zéssel szolgált vasra szólította fel a szembenálló feleket az Arab Liga, Ríjad pedig egyfajta rendezési tervet is kidolgozott. Egyelőre azonban a józanságra intő szavaknak nincs foganatjuk. A harc folytatódik, növelve annak a veszélyét, hogy Libanon végleg több részre szakad, vagy, hogy a válság további országokra gyűrűzik át. © Miért alakul ki amerikai—japán katonai együttműködés ? Hét hete sincs, hogy Japánban a hirosimai és naga- szaiki atomtámadás száz- és százezer áldozatára emlékeztek, de azóta úgyszólván egy ihét sem telik el anélkül, hogy ne érkeznék hír Tokióból vagy Washingtonból a két egykori ellenséges hatalom katonai együttműködéséről, fegyverkezési programjairól és közös hadgyakorlatairól. Az Égj esült Államok lázas igyekez ittél pró-' bálja bevonni Japái t a fegyverkezési versenybe ugyanakkor pedig felsorakoztatni a szigetországot NATO-szövet- ségesei mellé, Washingtonban nem felejtik, hogy a japán'—amerikai gazdasági versenyben a távol-keleti szigetország azért is tudott számos területen (robotok, gépkocsigyártás stb.) élre törni, mert jó néhány iparág állami támogatást kaphatott abból a költségvetésből, amelyet nem terheltek magas fegyverkezési kiadások. Japánnak ugyanis a békeszerződés értelmében tilos lenne hadsereget fenntartania ! Szó szerint ezt persze nem tartják be, ám tény: nemzetközi összehasonlításban, hosszú ideig minimális maradt a katonai kiadások részaránya az állami költség- vetésben, s ma sem éri el az egy százalékot! Az amerikai hadiipar számára így új, hatalmas és fizetőképes piacot jelent, ha sikerül Japánt fokozottabb fegyverkezésre ösztönözni. Ehhez persze mindig kell valamilyen érv és igazolás, amit az imperialista propagandagépezet a szovjetellenes hisztériában talál meg. Most például a dél-koreai repülőgép ügye a jó alkalom, hiszen ott 28 japán állampolgár is halálát lelte. Mintha az inci- desnek lenne valami köze a múlt heti, vagy jövő vasárnap kezdődő japán—amerikai tengerészeti hadgyakorlatokhoz ... Pálfy József Hetven óra Helsinkiben (2.) Erőműtől a Vükig Helsinkiben egyetlen beszélgető partnerem sem mulasztotta el az alkalmat, hogy szóljon a finn és a magyar külpolitika közös vonásairól. Északi rokonaink rendkívül aktív, békeszerető, semleges irányvonalat követnek. Meggyőződéssel vallják, hogy kapcsolataink példaképül szolgálhatnak a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködéséhez. És mindjárt sorolják a magas szintű találkozókat. Hogy Kádár János 1973-ban járt Finnországban, 1975-ben pedig szintén ott volt, hogy aláírja a helsinki záróokmányt. Hogy Urho Kaleva Kekkonen volt elnök háromszor járt Magyarországon, s hogy az új államfő, Mauno Koivisto is a Szovjetunió után először hazánkba látogatott el. Sok szó esett az európai együttműködés és biztonság ügyéről, amelynek előmozdításáért a finnek és a magyarok egyaránt sokat tettek. A Finlandia-palotánál, ahol az európai biztonsági értekezletet tartották, s ahol földrészünk 33 államának, valamint az Egyesült Államoknak és Kanadának a vezetői 1975 nyarán aláírták a helsinki záróokmányt, nem én voltam az egyedüli, aki a szemerkélő esőben szívesen sétált. A finnek már az októberi Európa-tanácskozást emlegetik, amelyen a stockholmi bizalomerősítő és leszerelési konferenciát készítik elő. 1985 nyarán méltóképpen .kívánnak megemlékezni a helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulójáról. Mauno Koivisto elnök 1982 szeptemberében ellátogatott Debrecenbe, a tudományegyetem finnugor tanszékére. A képen Koivisto (bal szélen) emlékplakettet kap vendéglátóitól. a nyugat-európai átlagnál nem rosszabb, reméljük, az idén kilenc százaléknál nem lesz nagyobb a drágulás. A másik nagy gondunk a munkanélküliség. Noha a nyugat-európai tízszázalékos átlagnál jóval alacsonyabb, mégis a munkaképes lakosság hat százalékát érinti, ezért jelentős probléma. A jövő év talán már kedvezőbb lesz. Az idén 2—2,5, 1984-ben pedig már 3—4 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk. — Ilyen körülmények között hogyan látja a finn—magyar gazdasági kapcsolatok jelenét és perspektíváit? — Jó alapot teremtett a gazdasági együttműködéshez az országaink között 1976-ban A helsinki Finlandia-palota. Szóltak gondjaikról is. Arról, hogy a nemzetközi politikában ma nehezebb idők járnak, a tőkés világgazdasági válság őket is sújtja. Pauli Opas nagykövettel, a finn külügyminisztérium külkereskedelmi főosztályának vezetőjével először országa gazdasági helyzetéről beszélgettem. — A világgazdaság állapotától mi is nagyon függünk — mondotta. — Nemzetközi termékünk 34 százalékát a külkereskedelem útján realizáljuk. Az elmúlt két esztendőben nehéz helyzetbe hozott bennünket is a válság, s még az idei év sem könnyű. Legfőbb gondunk az infláció. Bár Az indiai külügyminiszter látogatása Balatonfüreden Az indiai külügyminiszter P. V. Naraszimha, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, szombaton Bala- tonfüredre látogatott. Útjára elkísérte Túri Ferenc, hazánk delhi nagykövete, és Aravinda Ramachandra Deo. India budapesti nagykövete. Az indiai diplomácia irányítója felkereste Rabindranat Tagore Nobel-díjas költő szobrát a füredi parkban, és az indiai szokásoknak megfelelően virág-, fűzért helyezett el azon. Ezt követően a Tagora sétányon fát ültetett a korábban hazánkban járt neves indiai személyiségek már lombosodé fáinak szomszédságában, majd bejegyezte nevét Balatonfüred város emlékkönyvébe. P. V. Naraszimha Rao tiszteletére Balatonfüred Városi Tanácsa ebédet adott. kötött megállapodás a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről. Bár most a világgazdasági válság miatt némi megtorpanás mutatkozik a kapcsolatok fejlődésében, mégis meggyőződésem, hogy a gyors növekedés folytatódni fog. Csupán egy adat arra, hogy milyen imponálóan fejlődtek gazdasági kapcsolataink: a világgazdasági mélypont idején, 1978—80 között megdupláztuk kereskedelmi forgalmunkat. A finnek elsősorban az erdőgazdasági ipar termékeit, s fogyasztási cikkeket szállítanak hozzánk, mi főleg kohászati, vegyipari és energetikai berendezéseket adunk el náluk. Alkalmam volt ellátogatni Helsinki épülő 150 megawattos erőművébe, ahol 29 magyar dolgozik. Ez a közepes nagyságú távfűtő erőmű finn —magyar—svájci kooperációban készül. A magyarok a turbinát szállítják hozzá. Ezt és megbízás alapján a svájci generátort szerelik. A munkálatok vezetőjétől, Radi- meczky Lajostól tudom, hogy az építkezésben magyar részről a Láng Gépgyár, a Ganz Villamossági Művek és a Transelektro külkereskedelmi vállalat vesz részt. — A finn piacon a határidő pontos betartása csupán belépőjegy, nem érdem — jelentette ki a magyar építésvezető. — Nagyon szigorú feltételek között dolgozunk. Ha nem tartanánk magunkat a megállapodáshoz, a következő versenytárgyalásnál már szóba sem jöhetnénk. Egy év múlva, december közepére, ha törik, ha szakad, üzemelnie kell az erőműnek. — Nem ez az első üzletünk Finnországban — tette hozzá Kottái József, a Transelektro képviselője. — Már tíz gépegységet adtunk el itt. Ebből négy komplett turbogépcso- port volt. Szó van harmadik piaci együttműködésről is, ebben hagy lehetőségeket látunk magyar és finn részről egyaránt. Nehezen búcsúztam el Helsinkitől, a finnektől, hiszen még annyi mondanivalónk lett volna egymásnak. Ugye, tudják Magyarországon, hogy azok közül, akik magyarul tanulnak, évente húsz-harmin- can részt vesznek a debreceni nyári egyetem munkájában? Hogy az espoói erőmű milyen jól bevált? Hogy a finnek rajonganak a magyar kosztért? Számtalan megbízás, üzenet, apró ajándék. Hogy a madridi Európa-kon- ferencián finn kezdeményezésre, magyar támogatással javaslatot fogadtak el a kis nyelveken született értékek népszerűsítésére? Hogy a finn rádióban magyar nyelvtanfolyam volt Jó napot! címmel, s a televízió jóvoltából a finnek is ismerik Vukot, a kedves kis rókát? Már indul a repülőgép? Viszontlátásra! Viszontlátásra Magyarországon és Suomi- ban! Kocsi Margit VÉGE Kádár János aláírja a helsinki záróokmányt.