Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

A tudomány és gyakorlat kapcsolata v Napirenden: a biotechnológia, program a víz ésszerű felhasználására Ölési tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén az Országos Terv­hivatal elnökének jelentése alapján megvitatta az 1983. évi népgazdasági terv végre­hajtásának eddigi tapasztala­tait, és beszámolót hallgatott meg a pénzügyi helyzet ala­kulásáról. Elismerve a terv végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseket, megállapítot­ta, hogy az ipari termelés nö­velésében, a hatékonyság ja­vításában elmaradás mutat­kozik. Ezért és a mezőgazda­ságot sújtó aszály miatt az el­osztható források nem érik el, a belföldi felhasználás vi­szont némileg meghaladja a tevezett mértéket. Ez a helyzet és a továbbra is kedvezőtlen külpiaci viszo­nyok olyan intézkedéseket tesznek szükségessé, amelyek a gazdasági teljesítmények növelése útján és a felhasz­nálás tervezett keretek között tartásával biztosítják az egyensúlyi követelmények be­tartását. Kötelezte az irányí­tó szerveket, hogy tegyék meg az ehhez szükséges lépéseket A kormány áttekintette az 1984. évi népgazdasági terv és állami költségvetés előké­szítésének helyzetét és meg­határozta a további feladato­kat. A Minisztertanács megvi­tatta és jóváhagyta a takaré­kosabb vízgazdálkodást és a víz tisztaságának fokozottabb Védelmét szolgáló programot, amelynek célja a hazai víz­készleteknek az eddigieknél gazdaságosabb hasznosítása, az ésszerűbb vízfelhasználás elősegítése, a felszíni és fel­szín alatti vizek minőségének és tisztaságának hatékonyabb védelme. A kormány úgy határozott, hogy a „Biotechnológiai eljá­rások kutatása, fejlesztése és alkalmazása a mezőgazdaság­ban és az iparban” című programot felveszi az orszá­gos középtávú kutatási fej­lesztési tervbe. A Minisztertanács jelentést kapott a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szer­ződéses és bérleti üzemelte­téséről szóló rendelkezések végrehajtásáról. A tapaszta­latok alapján módosította a szerződések megkötésére és az üzemeltetés körülményeire vonatkozó rendelkezések egy részét. II kádermunka fejlesztése a SZOT elölt A szakszervezetek káder- munkájának időszerű kérdé­seivel és fejlesztésének fel­adataival foglalkozott csütör­töki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Jakab Sándor, a SZOT fő­titkár-helyettese, a napirend előadója rámutatott, hogy a szakszervezeti tisztségviselők döntő többsége felelősséggel s egyre felkészültebben szolgál­ja a mozgalmat, s alapvetően megfelel a növekvő követel­ményeknek. Azonban a ked­vező folyamatok ellenére is még sok a jovítanivaló, s időszerűvé vált, hogy a kö­vetelményrendszer egyes ele­meit a megváltozott viszo­nyokhoz igazítsák. A napi­rendhez előterjesztett állás­foglalás-tervezet még tartal­masabbá kívánja tenni a szak- szervezeti vezetők iránt tá­masztott hármas követel­ményt. A politikai alkalmas­ság megítélésénél például fon­tos követelmény, hogy az ak­tivisták és tisztségviselők min­denekelőtt legyenek elkötele­zettek a munkáshatalom, az ország sorsa, a szocializmus ügye, a szakszervezeti moz­galom iránt. Nem elég sza­vakban elkötelezettnek lenni, az fejeződjék ki tettekben, ailikotó munkában. A káderutánpótlás köre minden törekvés ellenére még ma is meglehetősen szűk, nem kielégítő a munkások vezető­vé válásának jelenlegi ará­nya. Helyes, hogy a vezetők­től megkövetelik a beosztá­sukhoz szükséges iskolai vég­zettséget, a jövőben ez még inkább így lesz. Ugyanakkor a szakszervezetek indokolt­nak tartják, hogy a vezetői utánpótlásnak ne csak az egyetemről, főiskoláról kike­rülők legyenek egyedüli, vagy majdnem egyedüli forrásai. A kedvezőtlen folyamat megállítására 1974-ben mun- káskáderképző tanfolyamot indítottak, amely azóta is te­(Folytatás a 4. oldalon) Hazánkba érkezett az indiai külügyminiszter Megnyílt a műszaki és közgazdasági hónap A megnyitó elnöksége, Tisza László előadását tartja. Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos láto­gatásra hazáinkba érkezett P. V. Naraszimha Rao, az Indiai Köztársaság külügy­minisztere. Az indiai diplo­mácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója dr. Várkonyi Péter fogadta. Je­len volt Túri Ferenc, hazánk delhi, illetve Aravinda Ra- machandra Deo, India buda­pesti nagykövete. A megérkezést követően a Külügyminisztériumban meg­kezdődtek a hivatalos ma­gyar—indiai külügyiminiszte­ri tárgyalások. Dr. Várkonyi Péter és P. V. Naraszimha Rao áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat, s véleményt cserélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke délután a Par­lamentben fogadta az indiai diplomácia vezetőijét. A szí­vélyes légkörű megbeszélé­sen jelen volt dr. Várkonyi Péter, valamint Túri Ferenc és Aravinda Ramachandra Deo. Este dr. Várkonyi Péter díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Külügyminisz­térium vendégházában. A tudományos egyesületek és a termelőüzemek kapcso­latát boncolgatja rendezvé­nyei során, a feladatokat szabja meg a 19. alkalommal megnyílt megyei műszaki és közgazdasági hónap. Az ün­nepélyes megnyitót csütörtö­kön délelőtt Nyíregyházán, a Tudomány és Technika Házá­ban tartották. A megjelenteket László András, a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szerveze­tének elnöke, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se köszöntötte. Vállalati ve­zetők, egyesületi aktívák mellett ott voltak a megye párt-, állami és tömegszer­vezeti vezetői is, valaimint a testvérszervezetek képvise­lői az NDK-beli Potsdaimból 'és Kelet-Szlovákiából. A megnyitó előadást Tisza László, a megyei tanács el­nöke tartotta. Bevezetőjében szóit azokról az eredmények­ről és gondokról, amelyek a megye gazdaságára jellem­zőek. Kedvező, hogy a gaz­dálkodásban az intenzív fej­lődés került előtérbe, az ipar a tervezettnél nagyobb mér­tékben növelte termelését, az exportot és a munka terme­lékenységét. Az építőipar csak részben teljesítette feladatát, ami a mérsékeltebb ütemű beruhá­zások miatt is van. A mező- gazdaságban ugyancsak a tervezettnél nagyobb mér­tékben növekedett a terme­lés. ugyanakkor alacsony a jövedelmezőség színvonala, nem kívánatos mértékben nőttek meg a termelés költ­ségei. A megye gazdaságában ki­emelt feladat a foglalkozta­tás színvonalának növelése, ami további erőfeszítéseket kíván. Ismertette a megyei tanácselnök a VI. ötéves terv fejlesztési feladatainak eddi­gi megvalósítását, a követ­kező évek gondoktól nem mentes tervezését. Az előadó külön szólt a mérnökök, agrár szakembe­rek, közgazdászok szerepéről a megye társadalmi heté­ben : — Önöknek is köszönhető, hogy az utóbbi években nö­vekedett az értelmiség rész­vétele a tudományos élet­ben, a különböző tudomá­nyos eredmények közreadá­sában, terjesztésében • — mondta. — Megyénk gazda­ságának hatalmas szellemi tőkéje — de mindjárt ön­kritikusan hozzáteszem — eddig kellően ki nem hasz­nált tartaléka műszaki, ag­rár és közgazdasági értelmi­ségünk. Elzárt a jövőben töb­bet kell tennünk azért, hogy ez a réteg fejlődésünk egyik meghatározó tényezője, szer­vezője, lendítője legyen. (Folytatás a 4. oldalon) Szüret hét végén is Gyorsítani a betakarítást Várja a piac a burgonyát Még mindig nem megfelelő az alma és a burgonya szedé­sének üteme megyénkben — hangzott el többek között a. megállapítás a megyei szer­vezési bizottság csütörtöki, nyíregyházi ülésén. Az igen kedvező betakarí­tási feltételek ellenére gazda­ságaink nem érik el még a tavalyi szintet sem, pedig — mint az ülésen is elhangzott — erre lehetőség volna. A Hungarofruct közreműködé­sével napjainkig mintegy 70 n Magyar Infektológiai Társaság vándorgyűlése Nyíregyházán, a Sóstón, a megyei tanács oktatási és továbbképzési intézetében nyűt meg tegnap a Magyar Infektológiai Társaság ván - dorgyűlése, melyet a megyei kórház-rendelőintézet fertő­zőosztályával közösen ren­deznek. A tudományos tanácskozá­son képviseltették magukat a párt- és tanácsi szervek, az egészségügy országos és me­gyei reprezentánsai, a kór­házak, egészségügyi intézmé­nyek orvosai. Professzor dr. Budai József, a társaság fő­titkára nyitotta meg a két­napos eseménysorozatot. Bevezetőjében hangsúlyoz­ta: a Magyar Infektológiai Társaság minden évben egy alkalommal vidéki városban rendezi vándorgyűlését, még­pedig abból a meggondolás­ból, hogy a fertőzőbeteg-ellá­tás területén dolgozók kicse­rélhessék tapasztalataikat és kialakítsák jó emberi kap­csolataikat. Az ilyen alkalmak kiváló fórumot teremtenek ahhoz, hogy a gyógyító és tudomá­nyos tevékenységet folytató orvosok az időszerű kérdé­seket megvitassák, előadá­saik segítségével is térj esz- szék ismereteiket, mód szere i­Tanácskozik a vándorgyűlés. két. Az itteni vándorgyűlés két témával foglalkozik: a sepsisszel és Gram-negatív fertőzésekkel. A szabolos-szatmári fertő­zőosztályokon dolgozó or­vosok eredményei, körülte­kintő szervező munkájuk ki­válóan alkalmassá teszi Nyíregyházát arra, hogy ezek a kérdések itt kerüljenek na­pirendre. Üdvözölte a vendégeket dr. Tisza László, a megyei tanács elnöke is. Áttekintést adott Szabolcs-Szatmár. álta­lános helyzetéről, a fejlődés­ről és a szorító gondokról. Külön kifért arra, hogy az egészségügy, mely jó ered- :menyekkel dicsekedhet, to­vábbi alapos fejlesztésre szo­rul, éppen annak érdekében, hogy az itt élőket még job­ban szolgálhassa. A köszöntés után kezdetét vette a munka. Csütörtökön plenáris ülésen számolt be Reményi Mihály, a megyei kórház fertőzőosz!tályá.nak főorvosa a megyei fertőzőbe- teg-ellátásról. Barna Kornél Pécsről a sepsisről, Hajdi György a budapesti László Kórházból az újszülött kori sepsisről, Münnich Dénes Debrecenből a sepsis kemote­rápiájáról és a budapesti László Kórház orvosa, Lo- sanczy György az iatrogén sepsisek járványtanáról. Az ülések ezt követően két szekcióban folytatódtak. Ti­zenkét városból érkezett gya­korlóorvosok és kutatók ad­tak számot tapasztalata ikrái. Ma, pénteken, a vándorgyű­lés eredményeit összegző ple­náris üléssel ér véget az or­szágos rendezvény. A szer­vezők gondoskodtak arról is, hogy a tudományos munka mellett alkalom adódjék ar­ra is, hogy vendégeink is­merkedjenek megyénk szép­ségeivel. ezer tonna alma ment el leg­fontosabb vásárlónkhoz, a Szovjetunióhoz, ám ez, több mint ötezer tonnával keve­sebb a tavalyinál. Az össz- mennyiségből egyébként 48 ezer tonnával részesednek a szabolcs-szatmári mezőgaz­dasági üzemek. A korábbi hetekben sok gondot okozott a nagymére­tű, 75 milliméter fölötti al­ma. Azóta enyhült a helyzet, a Hungarofruct eddig kétezer tonnát adott el belőle az NSZK-nak, de — akárcsak az étkezési alma esetében — to­vábbi tőkés exportra van le­hetőség. A nyugati megren­delések alapján folyik az ipari alma felvásárlása, szál­lítása is, mostanáig 2550 ton­na talált gazdára. Az alma szedésének gyor­sabb ütemét szorgalmazza a megye egyik legfontosabb fel­vásárló szerve, a ZÖLDÉRT is, ahol huszonöt százalékos a lemaradás a múlt esztendő­höz képest, hiszen tavaly ilyenkor már 46 ezer tonná­nál tartottak. Ugyanez a helyzet az ÁFÉSZ-eknél is, ahol eddig 12 ezer tonnát vettek át, ami hetvenkét szá­zaléka a múlt évinek. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy az elmúlt héten felgyor­sult mind a szedés, mind a felvásárlás, az ÁFÉSZ-ek pél­dául a múlt héten csaknem annyi almát vásároltak fel, mint korábbi hetekben össze­sen. Ezt mutatja az is, hogy szerda óta bevezették a vago­nok ütemezését, ezek szerint naponta kétszáz kocsi áll majd rendelkezésre. Szintén az almához kapcso­lódik: a korábbinál sokkal jobban ki kell használni a hűtőházi és az ideiglenes tá­rolási lehetőségeket, és a biz­tonság érdekében hétvégeken is szedni kell az almát. Saj­nos, a burgonyánál sem ked­vezőbb a helyzet, késik a be­takarítás, így a felvásárlás is, pedig a piac igénye szinte korlátlan, (bg) II Kelet­Magyarország XL. évfolyam, 219. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. szeptember 16., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom