Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-18 / 195. szám

4 Kelet-Magyarornág 1983. augusztus 18. M ind fontosabbnak tűn­nek azok az esemé­nyek, amelyek immár negyedik napja követik egy­mást Pakisztánban. Augusz­tus 14-e, az ország nemzeti ünnepe; harminchat eszten­dővel ezelőtt kiáltotta ki az államalapító Ali Dzsinna az indiai gyarmatbirodalom mu­zulmán részeinek független­ségét. Nos, a nemzeti ünne­pen Mohammed Ziaul Hak tábornok, államfő szenzációs­nak szánt bejelentést tett. Eszerint 1985 márciusában megszüntetik az országban 1977 óta uralkodó rendkívüli állapotot és megtartják az ál­talános választást. Azt hihetnők, hogy ilyen bejelentést örömmel fogad egy olyan ország népe, amely több mint hat esztendeje a katonai diktatúra ökle alatt él. Nem így történt. Az ellenzéki pártok, tőlük szokatlan egyöntetűséggel „a rendkívüli állapot leplezett folytatására irányuló törek­vésnek” minősítették a Hak- tervet, és köszönet helyett országos engedetlenségi moz­galmat indítottak „a demok­rácia kivívásáért”. Fellépésük valóban megle­pő. Megértéséhez legalább valamennyire ismernünk kell az előzményeket. A pakisztáni hadsereg 1977. július 5-én — Hak tábornok, akkori vezérkari főnök irá­nyításával — megfosztotta hatalmától a rendkívül nép­szerű Zulfikar Ali Bhuttót, az ország miniszterelnökét. A forgatókönyv a szokásos volt: Hak tábornok azt ígérte, hogy „csupán rövid ideig, az új választás kiírásáig” gya­korolja a hatalmat. Azóta — e legutóbbival együtt — a ge­nerális-elnök pontosan tizen­nyolcszor (!) ígért új válasz­tást, de valami mindig „köz­bejött”. 1979-ben például az, hogy Bhutto pakisztáni nép­pártja — a felmérés szerint — elsöprő győzelmet aratott volna. így a tervezett szava­zás helyett Hak tábornok fel­akasztatta az exkormányfőt. B hutto népszerűsége az­óta is meglepően időt­álló. Szétvert és felosz­latott pártja a megfigyelők szerint szinte egyedül nyerne meg minden szavazást. Az ellenállók a kivégzett kor­mányfő felesége, lánya és fia köré tömörülnek. Ziaul Hak módszerei a Carter-kabinet idején — „emberi jogok” jel­igére — még kiváltottak né­mi taktikai rosszallást Wa­shingtonban, de Reagan ka­tonapolitikai „kulcsország”- koncepciója nyomán Hak óriási politikai és katonai tá­mogatást élvez az USA-ból. Megeshet, hogy ez a külpo­litikai háttér lehetővé teszi a tábornok-elnök számára az újabb időnyerést — de már csak a legkeményebb eszkö­zökkel, Pakisztánból világgá repítették az első letartózta­tások hírét. Harmat Endre A chilei rendszer megtorló intézkedése A chilei rendszer a legutóbbi „tiltakozási nap” 528 rész­vevője ellen indít bírósági eljárást. Közülük többet katonai törvényszék elé állítanak a rendszer megdöntésére tett kí­sérlet és felforgatás vádjávaL Rodolfo Segnel, a Chilei Dolgozók Országos Parancsnok­ságának elnöke a tömörülést alkotó szakszervezetek nevé­ben ismét Pinochet lemondását követelte. A chilei főváros­ban terjesztett keddi nyilatkozatában a diktatúrát tette fe­lelőssé a tüntetések idején kirobbant erőszakos cselekedete­kért és követelte a demokrácia visszaállítását. Jól élnek de... (Folytatás az 1. oldalról) brigádtagok valamint az ara­tásban élenjárók találkoznak. Itt adják át a kitüntetéseket a kiemelkedő társadalmi munkáért. Augusztus 20-án délelőtt 10-kor a gergelyiugornyai Ti­sza-parton ifjúsági találkozó lesz. A város és járás terüle­téről meghívott fiatalokat sport- és kulturális rendez­vények, például divatbemuta­tó, diszkó várja. A játékos vetélkedők közt Csináljuk együtt címmel családok mé­rik össze ügyességüket. A ta­lálkozó érdekessége: a határ­őrség kutyab>_mu tató ja. Az ÁFÉSZ ruházati és kemping­cikkvásárra hívja az érdek­lődőket. Az üveggyár ter­mékbemutatóval egybekötött vásárt tart, s termékbemuta­tóval ünnepli fennállását a Vörös Október Férfiruhagyár vásárosnaményi gyára is. Fehérgyarmaton augusztus 19-én délután 3-kor a HÖDI- KÖT-ben rendezik meg az al­kotmányunk ünnepét köszön­tő nagygyűlést, ahol sor ke­rül a kiváló társadalmi mun­kások elismerésére. Ezután amatőr népzenei együttesek mutatkoznak be. Délután 2- kor „Ússzon az egészségéért” címmel úszóversenyt indíta­nak a városi strandon. Ne­vezni a helyszínen lehet dél­után 1-től. Az új kenyér ünnepén a já­rás településein nagygyűlése­ket, megemlékezéseket, társ­községi találkozókat szervez­nek. Munkás-paraszt-katona ta­lálkozó kezdődik augusztus 19- én délután fél 3-kor Nyír­teleken, a szabadtéri színpa­don. Az új kenyér átadása után műsor szórakoztatja a meghívottakat. Este 9-től a községi nagyterem ad otthont a nyírteleki kereskedelmi na­pok záró rendezvényének, a zenés műsornak. Augusztus 20- án délelőtt 9-től tömeg­sportnap lesz az ASE-sportte- lepen, ahol női-férfi labdarú­gó-mérkőzésre, lábtenisz- il­letve 11-es rúgó és védő ver­senyre, KRESZ-vetélkedőre kerül sor. Délután 3-tól szur­kolhatnak a focirajongók az Asztalos-lakótelep és a köz­ség öregfiúk csapatának rang­adóján. Este 8-tól a szabadté­ri színpadon bál várja a fia­talokat. Beregsurányban nagygyű- k • lesz augsuztus 20-án. Tíz év határőrközség Beregsu- rány és Beregdaróc. Ebből az alkalomból Kiváló Határőr- községgé nyilvánítják e te­lepüléseket. A nagygyűlés után sport- és kulturális ren­dezvényekre — ezen belül ha­tárőrkutyák bemutatójára — hívják a résztvevőket. Mátészalkán augusztus 20- án zenés ébresztőt ad a vá­rosi íttörő fúvószenekar. Dél­előtt 9-kor lovasfelvonulás halad végig a város főbb út­jain. A nagygyűlés 10-kor kezdődik a strandfürdő terü­letén. Utána kulturális össze­állítás szórakoztatja a vendé­geket. Délelőtt 11 őreikor ku­tyabemutató lesz a Keleti la­kótelepen. Délután 1-től a Ságvári úti sporttelepen kö­zépiskolások küzdenek az Al­kotmány Kupáért. Az MNK Kupa labdarúgó- mérkőzésen kívül kispuska- lövészversenyt is szerveznek az Alkotmány Kupáért a Ságvári úti lőtéren. Kettőkor kezdődik a lakótelepen a kis­pályás üzemi focibajnokság, délután 4-től pedig lovasbe- m itatóra várják az érdeklő- dóKet a Budai Nagy Antal úti lovaspályán. A nap záró­eseménye, az utcabál este 7- kor kezdődik a Keleti lakóte­lepen. Ezen a napon délelőtt 9- kor aszfaltrajzversenyre hív­ják a gyerekeket a Kraszna Áruház mögötti parkolóban. A strand területén pedig reg­geltől estig népművészeti és kirakodóvásárt tartanak. Pereg a film. Koktélpar­tin vagyunk, ahol talpigru- hás hölgyek, szmockiingos urak kortyolják a vhiskyt. Luxusautó száguld végig az utcán, majd lövésre emelke­dik egy pisztoly. A híradó munkanélküliek tüntetéséről tudósít, ahol sűrűn lesújta­nak a guimibotok... Meseország és valóság — Igen, valahogy ilyennek képzeltem Amerikát, ahogy a filmekben látni. Bűnözés, lu­xus, felhőkarcolók. A való­ság persze nem egészen ilyen. Katz György kereskedő vi­láglátott ember. Rokonsága az USA-tban éJ, s 1972-től napjainkig négy alkalommal járt e távoli országban. — A legtöbb időt New Yorkhan töltöttem, de jártam Floridában, Miami Beach ban is, ahol nagyon jól éreztem magam. New York egyszerre vonzó és riasztó város. Ha­talmasak a felhőkarcolók. Miami sokkal emberibb lép­tékű. A félelemnek is van alapja. Én azért mentem, hogy amennyire lehet, meg­ismerjem ezt az országot. Esténként nyakamba vettem a várost, s gyalog indultam felderíteni. Haragudott is a bátyám, mert amíg haza nem értem, nem kapcsolhatta be azt az elektromos zárrend­szert, amely a betörések el­len védte a házát... Amerika a szélsőségek or­szága. A szupermodem ke­rületek mellett vannak na­gyon elmaradott vidékei. — Ottani rokonaim, isme­rőseim a középosztályba tar­toznak. Olyan körülmények közt élnek, ami nálunk el­képzelhetetlen. Nekik valóság a házi komputer, a vezeték nélküli telefon. Ez külsőség. Viszont csak az engedheti meg magának, akinek biz­tos állása van. Ám az állás közel sem biztos. Akár má­ról holnapra is az utcára kerülhet az ember. Amerikának ezzel együtt varázsa van. Visszavágyik az utazó. — Fel sem merült ben­nem, hogy esetleg Ameriká­ban telepedjek le. Itt nőt­tem fel, itt dolgozom, nem tudnék Magyarországtól tá­vol élni. Egy hét az NSZK-ban Oláh Jánosné, a Nagykál- lói ÁFÉSZ paplanüzemének szabásza talán sosem jut el az NSZK-ba, ha nem kap megrendelésit a szövetkezet egy nyugatnémet cégtől. — Négyen utaztunk a Düs­seldorf közelében épült kis­városba: Haanba elsajátíta­ni a szakmai fogásokat. A három nagykállói dol­gozó egy csöndes, városszéli szállodában lakott. Reggel autóval vitték őket a mun­kahelyre, ahol délután 4-kor végeztek. Ekkor útnak indul­tak a városban, s busszal tértek vissza, a szállásra. — Haan gyönyörű szép, tiszta város. Csupa virág, s utcáin meg a kertekben a legkülönfélébb fenyők pom­páznak. Cserépfalu házai szí­nesek, az emberek kedvesek és segítőkészek. Jól élnek a kisváros lakói — de nem pazarlónk. — A mi pénztárcánkhoz mérve minden nagyon drága volt. Egy buszjegy két már­ka, ami több, mint harminc forint (!). Hatalmas az árp- vála&zjték, de nincs tömeg az üzletekben. Az ottaniak le­értékeléskor vásárolnak. Okosan spórolnak az élelmi­szerekkel is. Nem kétkilón- ként veszik a kenyeret mint nálunk szokás, hanem annyi szeletet kémek, amennyire szükség van. —■ Tanulságos volt köztük dolgozni. Gyorsan és ponto­san végzik munkájukat, nem ismerik a lógást Fegyelme­zettebbek, mint általában a magyarok. Ezt mi is átvehet­nénk tőlük... Csak egyszer kínálnak Nemrég tért haza család­jával együtt egy hosszú nyu­gat-európai kőrútról Molnár Péter, a NYIRTERV épület­gépész szakosztályának ve­zetője. Ausztria, NSZK, Hol­landia, Belgium, Luxemburg, majd újra az NSZK, Svájc, Ausztria volt az útvonal. Legtöbb időt Hollandiában töltöttek, közel a nyugatné­met határhoz Gandriigenben egy család vendégeként. — Két hétig voltunk eb­ben a négyezer lelkes falu­ban. Ha ez a település Ma­gyarországon van, alighanem város lenne. Mi előre ké­szültünk erre az utazásra. Útikönyveket, újságcikkeket olvastunk. Külön szeren­csénk, hogy Hollandiában a barátainknál lakhattunk, így módunk volt megismerni hétköznapjaikat is. Jól élnek, de állandó lét­bizonytalanságban — hallot­tuk a mérnöktől, aki a vé­letlen folytán szakmai tudá­sát is gyarapíthatta a kör­utazáson. — Mikor elmondtam, hogy nálunk nincs munkanélküli­ség, percekre a meglepetés csöndje uralta a társaságot. Ami tetszett: nincs drótkerí­tés a házak között. A portá­kat egyszerűen sövény vá­lasztja el... Részit vettünk egy baráti összejövetelen, ahol nem erőszakolták evés­re, ivásra a vendéget, ök asak egyszer kínálnak, utá­na a vendégre bízzák, hogy mit kér ... Házi Zsuzsa MOSZKVAI FOGADÁS. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, államfő, fogadta Wil­liam Winpisingert, a Gépészek és Repülőgépgyárak Dolgozói Szakszervezetének elnökét, az amerikai AFL-CIO szakszervezet alelnökét. (Kelet-Magyarország telefoto) A felszabadulás után hosz- szú esztendők teltek el anél­kül, hogy megismerhettük volna a magyar kommunista mozgalom és a hazánk fel­szabadításáért vívott küzde­lem egyik legjelentősebb harcosának, Pataki Ferenc­nek a tevékenységét. Még ma is keveset tudunk róla, aki pedig — többek között — a Szovjetunió Legfelsőbb Népgazdasági Tanácsa El­lenőrző Bizottságának elnöke, a Kommunista Intemacioná- lé Végrehajtó Bizottságának magas beosztású munkatársa volt, s aki a Magyarország felszabadításában részt vett partizán alakulatok egyik legkiválóbb szervezőjeként tevékenykedett. Alig volt hároméves, ami­kor elvesztette szüleit, s ár­vaházba került. így végezte el a polgári iskolát, a tanító­képzőt, hogy évekig fővárosi cégeknél tisztviselősködjék, majd házitanító, tanító le­gyen, az első világháború ki­törésekor pedig zászlósként a frontra küldjék. Már 1915 márciusában orosz hadifog­ságba esett: Szimbirszk és Krasznojarszk volt fogolyéle­tének két jelentős állomása. A táborban megtanult oro­Akik életüket adták hazájukért Emlékezés Pataki Ferencre szovjet hatalom megerősíté­sében, a hadifoglyok forra­dalmi szervezeteinek, vörös­gárdista egységeinek létreho­zásában, ez év áprilisától már mint a bolsevik párt tagja. Szerkesztette az Előre, majd pedig a Fáklya című hetila­pot, amely csakhamar nép­szerű olvasmánnyá vált a magyar hadifoglyok körében. Amikor kitört az antant- hatalmak által támogatott csehszlovák légió lázadása, a Pataki és mások által szerve­zett katonai alakulatok sike­resen szálltak szembe az el- lenforradalomárokkal. A túl­erőben levő ellenség végül ben, amikor az előretörő Vö­rös Hadsereg egységei Krasz­nojarszk felé közeledtek, a foglyoka lezárt vagonokban — túszként — a Távol-Kelet­re irányították. Nekik azon­ban — környékbeli partizá­nok segítségével — sikerült kiszabadulniuk, s a „halálvo­nat” foglyai közül Patakit hamarosan az egyesített munkás-paraszt osztagok pa­rancsnokságának élén láthat­juk viszon^. Kemény fegyelmű, jól fel­fegyverzett partizánosztago­kat szervezett, amelyekkel a polgárháború egyik nagysze­rű fegyvertényét hajtották végre: elfogták Szibéria fő­Moszkvában találjuk: az összoroszországi Rendkívüli Bizottság — a VCSK, a ké­sőbbi GPU — banditizmus elleni küzdelmének az irá­nyítója, majd a belső karha­talom parancsnoka. Jelentős érdemeket szerzett a polgár- háború utáni évek forradal­mi rendjének megteremtésé­ben, s a szovjet határőrség megszervezésében. Mintegy két évig a bolsevik párt köz­ponti bizottsága apparátusá­nak vezető munkatársaként is tevékenykedett. A Nagy Honvédő Háború kezdetén önként ment a frontra, s 1943. augusztus 18­án vezetésével néhány tagú partizáncsoport ereszkedett le ejtőernyővel Kárpátalján, Huszt közelében. Hónapokon át eredményesen dolgoztak, s szervező munkájuk révén 1944 elejéig már csaknem kétszázra emelkedett a kör­nyékbeli lakosságból verbu­vált partizánok száma. Az alakulat fegyveres raj­taütései, a szovjet parancs­noksághoz eljuttatott felderí­tő jelentéseik súlyos károkat okoztak az ellenségnek. 1943 októberében Pataki Ferenc Budapestre utazott, ahol diá­kokból álló illegális ellenálló csoportot szervezett. Irányí­tásával Kispesten a felszaba­dítókat segítő rádióadó mű­ködött; ez 1944 márciusában az ellenség kezére került. Pataki Ferencet elfogták, majd halálra ítélték és 1944. november 4-én Sopronban kivégezték. Haláluk 75. évfordulóján, 1969-ben a város emlékmű­vet állított a mártíroknak, akik hazánk felszabadításá­nak meggyorsításáért életü­ket áldozták. U. L. •• Ünnep, vihar­felhőkkel Szabolcsi szemmel - nyugatén szül, s társadalmi kérdése­ket, marxista műveket kez­dett tanulmányozni. 1917-ben már a haladó szellemű fiatal magyar tisztek egyik hang­adójaként ismert a neve. 1918 elejétől részt vett a helyi elfoglalta Krasznojarszkot; több száz internacionalistát kivégeztek, Patakit pedig né­hány társával együtt a váro­si börtönbe zárták. Csaknem másfél évi rabos- kodás után, 1919 novemberé­kormányzóját, Kolcsak admi­rálist, valamint a szovjet köztársaság 13 vagonnyi elra­bolt aranykészletét, s átadták a szovjet hatalom irkutszki képviselőinek. 1920 második felében már

Next

/
Oldalképek
Tartalom