Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-13 / 191. szám
Kenyerünk M egszegtük, megízleltük az új kenyeret. Jó. Ezt esszük már napok óta és hovatovább elfelejtjük, hogy volt egy nyár, benne a legnagyobb munka, az aratás. De vajon nagy munka-e ma az aratás? Ha akarom igen, ha akarom nem. Hiszen a nagy munkát valamikor az jelentette, hogy a most kombájn olt 110 ezer hektárhoz, legalább ötvenezer aratópárra, 100 ezer emberre lett volna szükség, hogy három hét alatt asztagba kerüljön a termés. És akkor még hátra lett volna a cséplés, a hetekig tartó gyötrelmes munka; zsákolástól a pelyvahordáson át a kazlazásig. Ha így vesz- szük, könnyű az aratás. Most, mire megsárgult, beérett a kalász, már rajtra kész volt Szabolcs-Szat- márban 900 kombájn. És ha már a kombájnok elindultak, ment a több ezer tehergépkocsi, pótkocsis , vontató a szemet szállítani, aztán indultak a szárítók és július végén már megérkeztek az első szállítmányok a gabonafelvásárló telephelyeire. Jól szervezetten, olajozottan történt minden. így, ilyen gépi és emberi erővel, munkaszervezéssel .sehol sem tartott továhb az aratás 18 napnál. A szakemberek szerte a megyében a gabonaprog- ram sikeres helyi teljesítéséről beszélnek. Üzemenként ez így fest: Máriapó- cson 5 tonnán felüli, a Bal- kányi Állami Gazdaságban 4,6 tonna, Tarpán közel 3 tonna, Piricsén 4,5 tonna, Tiszalök térségében 5 tonna felett volt a hektáronkénti átlagtermés. Lehetne folytatni a sort minden nagyüzemmel, mert ha a tonnák számában van is eltérés (a termőhelyi adottságok miatt) egységes és általános a végeredmény; a kenyérgabona-termesztés jövedelmező volt, a befektetett érték és munka haszonnal megtérült. Ha így volt, akikor érdemes és szükséges vizsgálni a kenyérgabona-termesztés sikereinek titkát is, hogy okuljunk, hogy a tapasztalatokat hasznosíthassuk. Induljunk ki abból, hogy a termés lehetett volna rosszabb, hiszen csapadékszegény tél, tavaszi és nyári aszály után került sor a betakarításra. Kérdés, ha károsította is az állományt a tetemes vízhiány miért nem csökkent jobban a termésátlag, miért nem romlott jobban a minőség? A mezőgazdászok, szakirányítók több oldalról magyarázzák a dolgot. Alapvető, hogy megtanultunk és tudunk is búzát, rozsot, és árpát termelni. Ez technológiai réAZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XL. évfolyam, 191. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1983. augusztus 13., szombat Nagygyűlés, térzene, iskolaavatás Alkotmányunk ünnepére készül megyénk lakossága Alkotmányunk napját — a hagyományoknak megfelelően — az idén is nagygyűlésekkel, munkás-paraszt találkozókkal, kulturális és sportrendezvényekkel köszönti hazánk, megyénk lakossága. Augusztus 20-án kiemelt alkotmánynapi ünnepség színhelye lesz Nyírbátor. A program már délelőtt 9 órakor megkezdődik: a megyei Ifjú Gárda-zenekar ad térzenét a városban. A politikai nagygyűlést délelőtt 10-kor tartják a Szabadság téren (rossz idő esetén a filmszínházban). Ezt követően kulturális műsor szórakoztatja a résztvevőket. Ezen a szamosszegi ci- terazenekar, a nyírbélteki énekkar és citerazenekar, a Szabolcs-Volán táncegyüttes, a szovjet Junoszty táncegyüttes lép közönség elé. Délután 4 órakor a városi sportpályán sportmérkőzéseket tartanak. Számos más kulturális rendezvény várja még ezen a napon az érdeklődőket Nyírbátorban, ahol ezen a napon mintegy másfél ezer vendégre számítanak. Az új kenyér ünnepét köszöntő rendezvények már augusztus 17-én megkezdődnek megyénkben. Ezen a napon avatják a Váci-emlékházat Manda-bokorban. Augusztus 20 tiszteletére néhány új létesítmény átadására is sor kerül. Megnyílik Nyíregyházán az újjáalakított Korona-szálló, melyben étterem, ételbár, sörbár, cukrászsütemények boltja is helyet kapott. Kereken három évet vett igénybe a 120 millió forintos felújítás, melyet határidőre fejeztek be az építők. Magát az épületet az ÉPSZER dolgozói varázsolták újjá. A belsőépítészeti munkákat a Hajdúnánási Fa- és Fémipari Szövetkezet dolgozói végezték. Rajtuk kívül több más alvállalkozó is bekapcsolódott a korszerűsítésbe. Nyíregyházán égető a tanteremhiány. Ezen enyhít majd az új nyolc plusz egy tantermes Kórház utcai általános iskola, melynek tantermi szárnyát augusztus 20-a alkalmából adják át. Így szeptemberben megkezdődik az épületben az oktatás. Terv szerint decemberben a tornatermet is birtokba veszik majd a gyerekek. Az iskola 38 millióba kerül, s a SZÁÉV építette. Fehérgyarmaton két óvoda átadását tartják alkotmányunk ünnepén. A Tavasz utcában négymillió forintért építette az ötvenszemélyes óvodát a helyi költségvetési üzem. További ötven gyermeket helyezhetnek el a Május 14. téri óvoda új szárnyában, melyet a helyi építőipari szövetkezet épített 2 millió forintért. Megyénk valamennyi településén valamint az üzemekben és intézményekben ünnepségeken emlékeznek meg alkotmányunk ünnepéről. Számos helyen kitüntetésekkel jutalmazzák a társadalmi munkában élenjáró dolgozókat, kollektívákat. A megemlékezések mellett kulturális és sportrendezvények is várják az ünneplő lakosságot. Hagyomány szerint az idén is megrendezik Nyíregyházán a jósavárosi napokat augusztus 20—21-én. Ennek keretében sok érdekes programra várják majd úgy a felnőtteket, mint a gyerekeket. Kórházrekonstrukció Nyíregyházán Átadás előtt a sebészet A Gáz- és Olajszállító Vállalat fényeslitkei üzeme a Szovjetunióból érkező kőolajat veszi át és szállítja a hazánkban működő kőolajfinomítókba. Képeinken: Bodor Béla a szerelvényeket ellenőrzi, a kép jobb alsó sarkában: a műszerteremből Lippai József vezérli a szivattyúállomás berendezéseit. Befejezéshez közeledik Nyíregyházán a megyei kórház rekonstrukciójának második üteme, s ennek is a leglátványosabb része, a sebészeti tömb. A közelmúltban jelentős dátumhoz érkeztek az építők: június 21- én adták át műszakilag a diagnosztikai szárnyat. Ezekben a napokban az Orvosi Műszer Kereskedelmi Vállalat — a másik társvállalkozó — már szállítja az orvosi műszereket, berendezéseket, gépeket, s hamarosan hozzálátnak ezek beszereléséhez. Addig azonban a hiánypótlással végeznek a SZÁÉV szakemberei. Egyelőre a műtőket még nem adták át, mivel még kérdéses, hol vásárolják a műtőasztalokat, s nem tisztázódott, milyen berendezésekhez milyen csatlakozásokra van szükség. Nem ez az egyedüli probléma a beruházás befejezése előtt. A Fémmunkás Vállalat székesfehérvári gyára — amelyik a nyílászárókat szállítja — úgynevezett hő- hídimentes ablakokra tett ígéretet. Csakhogy az ablak tömítése — rugalmas gumisín — miatt csak két kézzel, komoly fizikai erőkifejtéssel lehetett volna nyitni a hotelszárny ablakait. Ez pedig sem a betegek, sem az egészségügyi személyzet szempontjából nem előnyös. A 445 ágyas hotelszárny KONCERTEK, KIÁLLÍTÁSOK Bátor várja vendégeit Több mint négyszáz éve, az 1500-as évek közepén járt az első magyar „hírmondó-újságíró”, Tinódi Lantos Sebestyén Nyírbátorban. Nem lehetett túlságosan megelégedve a helyiek vendégszeretetével — állítólag nem adtak neki elég bort —, így szerzetté a „sokféle részögösről” szóló dalát, melynek modern feldolgozása Farkas Ferenc zeneszerző nyomán idén három alkalommal csendül fel hazánk legnagyobb fa harangtornyának kerengőjéről, jelezve, hogy a nyírbátori zenei napok koncertje következik. Először augusztus 20-án szólalnak meg a Debreceni honvéd helyőrség fúvószenekarának fanfárjai, majd 27- én és 28-án. Három hangversenyt rendeznek idén a református műemlék templomban. Az elsőn, 20-án a Nyírbátorban nyaranta működő nemzetközi zenei tábor lakóiból alakuló alkalmi zenekar mutatkozik be Verdi: Szicíliai vecsernye című operájának nyitányával, Bruch: I. g-moll hegedűversenyével és Brahms: IV. szimfóniájával. A szólista Kovács Dénes hegedűművész, a karmester Medveczky Ádám, a tábor művészeti vezetője. Augusztus 27-én Bach: János passiója szerepel műsoron, a Debreceni MÁV filharmonikus zenekar és a DÉLÉP Szegedi Zenebarátok Kórusának közreműködésével. Karigazgatójuk az a Molnár László, aki korábban a Szabolcsi szimfonikus zenekar vezetője volt, pár éven át. A hangversenyt Pál Tamás vezényli. Ugyanezek az együttesek lépnek fel másnap Szabó László vezényletével az augusztus 28-i koncerten Haydn: Grosse orgel-solo (Folytatás a 4. oldalon) porta, oktató- és tornaterem is. A betegek sokkal kényelmesebben, jobb körülmények közt kereshetnek gyógyulást az új épületben. Tálalókonyhán porciózzák majd szét az ételt, termoszkocsi viszi fel a különböző szintekre és a nővérek tálcán nyújtják át minden betegnek a névre szóló regA nyíregyházi kórház új épülete, (jávor) átadására november 30-án sor kerül, év végéig végeznek a hiánypótlással és akkor az OMKER veszi birtokba a terepet, s valamennyi berendezés elfoglalja a helyét. Nagyobb átcsoportosítások következnek ezután a kórház meglévő épületeiben. Szeptember 15-én kezdik például a szemészeti és az intenzív osztályok felszerelését az új tömbben. Ugyanitt kap helyet a 60Q vonalas telefonközpont, amelyet már szerelnek a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár műszerészei. De itt lesz a titkárság, hírlapárus, gelit, ebédet, vacsora: tálalókonyha berendezési- nek egy részét a Szovjetunióból vásároltuk. Az 561 millió forintc; ci- ruházás nagy részét SZÁÉV munkája jelenti. építés költségei 259 miiiM: emésztenek fel. A gépi szellőztetés, a klímaberendezés felszerelése 34 millióba kerül. 17 milliós kiadás a hitekkel kapcsolatos, 190 millió forint értékben az OMKER szállít műszereket, gyógyítógépeket. A további kiadások a telefonközpontra és még néhány járulékos beruházásra szükségesek. (tk) M KeletámawBaül szében úgy magyarázható; hogy jól előkészített, tápanyagban gazdag talajba, mindenütt időiben vetették a legmegfelelőbb gabonafajtákat. így a tél érkezésekor már fagyállóan erős és bokros volt a vetésállomány és mert jó volt a növényvédelem, a lombtrágyázás, s a gabona, bár szomjazott, de nem éhezett, képes volt tömött kalászokat érlelni. Az aszály — ez is része az igazságnak — megtépázta jogos reményeinket. A kora tavaszi határszemlék kenyérgabonából rekordokat ígértek. Nem így lett. Az aszálykár, a rekordok elmaradása, az üzemi tervek nem teljesülését eredményezte, valamint azt, hogy akadtak területek, ahol megszorult a szem, nem volt mód exra minőség betakarítására. A csapadékhiány tehát csökkentette a nyereséget, ezzel szemben a napos idő, a gyakran már-már kibírhatatlan meleg pénzt is hozott az üzemek kasszájába. Azzal, hogy gyors és könnyű volt az aratók dolga. És most ne a fizikai terhelésre gondoljunk. Az aratók megszenvedtek, megkínlódtak az eredményért. A könnyebbséget, a gyorsaságot a munka folyamatossága, szervezettsége jelentette. Ebbe, azonban az időjárás is „bejátszott”. Eső csak egyszer esett — emiatt volt egynapos pihenő —, 18 napon át viszont megállás nélkül mehettek a gépek. Ide kívánkozik: mehettek, mert jó volt a felkészülés, a tavalyinál jobb volt az akat- részellátás és idén először a kívánt szinten valósult meg az üzemek közöti kooperáció, egymás segítése. A kooperáció az alkatrészcserében, a közel 200 kombájn kölcsönzésében, a szárítási és szállítási együttműködésben nyilvánult meg. Az aratás így csak egy területen, a tárolásban okozott némi gondot. (Soha se legyen más bajunk.) Egyszóval, mert kevesebb volt a géptörés, gépmeghibásodás, kisebb mértékű volt a szükség szerinti gabonaszárítás, milliós nagyságrendű a megtakarítás és ez a gabonatermelés költségeit csökkentette. M ár közeleg az ősz; a szokottnál gyorsabban érik az alma, a kukorica, van munka bőven! Az aratással ma az üzemekben csak a számviteli emberek foglalkoznak. Ök azok, akik végképpen elkönyvelik: jó volt a termés, lett és van kenyerünk, haszonnal gazdálkodtunk. Seres Ernő
