Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-13 / 191. szám

Kenyerünk M egszegtük, megízleltük az új kenyeret. Jó. Ezt esszük már na­pok óta és hovatovább el­felejtjük, hogy volt egy nyár, benne a legnagyobb munka, az aratás. De va­jon nagy munka-e ma az aratás? Ha akarom igen, ha akarom nem. Hiszen a nagy munkát valamikor az jelentette, hogy a most kombájn olt 110 ezer hek­tárhoz, legalább ötvenezer aratópárra, 100 ezer ember­re lett volna szükség, hogy három hét alatt asztagba kerüljön a termés. És ak­kor még hátra lett volna a cséplés, a hetekig tartó gyötrelmes munka; zsáko­lástól a pelyvahordáson át a kazlazásig. Ha így vesz- szük, könnyű az aratás. Most, mire megsárgult, beérett a kalász, már rajt­ra kész volt Szabolcs-Szat- márban 900 kombájn. És ha már a kombájnok elindul­tak, ment a több ezer teher­gépkocsi, pótkocsis , vonta­tó a szemet szállítani, aztán indultak a szárítók és jú­lius végén már megérkez­tek az első szállítmányok a gabonafelvásárló telephe­lyeire. Jól szervezetten, ola­jozottan történt minden. így, ilyen gépi és emberi erővel, munkaszervezéssel .sehol sem tartott továhb az aratás 18 napnál. A szakemberek szerte a megyében a gabonaprog- ram sikeres helyi teljesíté­séről beszélnek. Üzemen­ként ez így fest: Máriapó- cson 5 tonnán felüli, a Bal- kányi Állami Gazdaságban 4,6 tonna, Tarpán közel 3 tonna, Piricsén 4,5 tonna, Tiszalök térségében 5 ton­na felett volt a hektáron­kénti átlagtermés. Lehetne folytatni a sort minden nagyüzemmel, mert ha a tonnák számában van is eltérés (a termőhelyi adott­ságok miatt) egységes és ál­talános a végeredmény; a kenyérgabona-termesztés jö­vedelmező volt, a befekte­tett érték és munka ha­szonnal megtérült. Ha így volt, akikor érdemes és szükséges vizsgálni a ke­nyérgabona-termesztés si­kereinek titkát is, hogy okuljunk, hogy a tapaszta­latokat hasznosíthassuk. Induljunk ki abból, hogy a termés lehetett volna rosszabb, hiszen csapadék­szegény tél, tavaszi és nyári aszály után került sor a be­takarításra. Kérdés, ha ká­rosította is az állományt a tetemes vízhiány miért nem csökkent jobban a termés­átlag, miért nem romlott jobban a minőség? A me­zőgazdászok, szakirányítók több oldalról magyarázzák a dolgot. Alapvető, hogy megtanultunk és tudunk is búzát, rozsot, és árpát ter­melni. Ez technológiai ré­AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XL. évfolyam, 191. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1983. augusztus 13., szombat Nagygyűlés, térzene, iskolaavatás Alkotmányunk ünnepére készül megyénk lakossága Alkotmányunk napját — a hagyományok­nak megfelelően — az idén is nagygyűlésekkel, munkás-paraszt találkozókkal, kulturális és sportrendezvényekkel köszönti hazánk, megyénk lakossága. Augusztus 20-án kiemelt alkotmánynapi ünnepség színhelye lesz Nyírbátor. A program már délelőtt 9 órakor megkezdődik: a megyei Ifjú Gárda-zenekar ad térzenét a városban. A politikai nagy­gyűlést délelőtt 10-kor tart­ják a Szabadság téren (rossz idő esetén a filmszínházban). Ezt követően kulturális mű­sor szórakoztatja a résztve­vőket. Ezen a szamosszegi ci- terazenekar, a nyírbélteki énekkar és citerazenekar, a Szabolcs-Volán táncegyüttes, a szovjet Junoszty táncegyüt­tes lép közönség elé. Délután 4 órakor a városi sportpályán sportmérkőzéseket tartanak. Számos más kulturális ren­dezvény várja még ezen a napon az érdeklődőket Nyír­bátorban, ahol ezen a napon mintegy másfél ezer vendég­re számítanak. Az új kenyér ünnepét kö­szöntő rendezvények már augusztus 17-én megkezdőd­nek megyénkben. Ezen a na­pon avatják a Váci-emlékhá­zat Manda-bokorban. Augusz­tus 20 tiszteletére néhány új létesítmény átadására is sor kerül. Megnyílik Nyíregyházán az újjáalakított Korona-szálló, melyben étterem, ételbár, sörbár, cukrászsütemények boltja is helyet kapott. Ke­reken három évet vett igény­be a 120 millió forintos fel­újítás, melyet határidőre fe­jeztek be az építők. Magát az épületet az ÉPSZER dolgozói varázsolták újjá. A belsőépí­tészeti munkákat a Hajdúná­nási Fa- és Fémipari Szövet­kezet dolgozói végezték. Raj­tuk kívül több más alvállal­kozó is bekapcsolódott a kor­szerűsítésbe. Nyíregyházán égető a tan­teremhiány. Ezen enyhít majd az új nyolc plusz egy tantermes Kórház utcai álta­lános iskola, melynek tanter­mi szárnyát augusztus 20-a alkalmából adják át. Így szeptemberben megkezdődik az épületben az oktatás. Terv szerint decemberben a torna­termet is birtokba veszik majd a gyerekek. Az iskola 38 millióba kerül, s a SZÁÉV építette. Fehérgyarmaton két óvoda átadását tartják alkotmá­nyunk ünnepén. A Tavasz ut­cában négymillió forintért építette az ötvenszemélyes óvodát a helyi költségvetési üzem. További ötven gyerme­ket helyezhetnek el a Május 14. téri óvoda új szárnyában, melyet a helyi építőipari szö­vetkezet épített 2 millió fo­rintért. Megyénk valamennyi telepü­lésén valamint az üzemekben és intézményekben ünnepsé­geken emlékeznek meg alkot­mányunk ünnepéről. Számos helyen kitüntetésekkel jutal­mazzák a társadalmi mun­kában élenjáró dolgozókat, kollektívákat. A megemléke­zések mellett kulturális és sportrendezvények is várják az ünneplő lakosságot. Hagyo­mány szerint az idén is meg­rendezik Nyíregyházán a jósavárosi napokat augusztus 20—21-én. Ennek keretében sok érdekes programra vár­ják majd úgy a felnőtteket, mint a gyerekeket. Kórházrekonstrukció Nyíregyházán Átadás előtt a sebészet A Gáz- és Olajszállító Vállalat fényeslitkei üzeme a Szovjetunióból érkező kőolajat veszi át és szállítja a hazánkban működő kőolajfinomítókba. Képeinken: Bodor Béla a szerelvényeket ellenőrzi, a kép jobb alsó sarkában: a műszerteremből Lippai Jó­zsef vezérli a szivattyúállomás berendezéseit. Befejezéshez közeledik Nyíregyházán a megyei kór­ház rekonstrukciójának má­sodik üteme, s ennek is a leglátványosabb része, a se­bészeti tömb. A közelmúlt­ban jelentős dátumhoz ér­keztek az építők: június 21- én adták át műszakilag a diagnosztikai szárnyat. Ezek­ben a napokban az Orvosi Műszer Kereskedelmi Vál­lalat — a másik társvállal­kozó — már szállítja az or­vosi műszereket, berende­zéseket, gépeket, s hamaro­san hozzálátnak ezek besze­reléséhez. Addig azonban a hiánypótlással végeznek a SZÁÉV szakemberei. Egye­lőre a műtőket még nem ad­ták át, mivel még kérdéses, hol vásárolják a műtőaszta­lokat, s nem tisztázódott, milyen berendezésekhez mi­lyen csatlakozásokra van szükség. Nem ez az egyedüli prob­léma a beruházás befejezé­se előtt. A Fémmunkás Vál­lalat székesfehérvári gyára — amelyik a nyílászárókat szállítja — úgynevezett hő- hídimentes ablakokra tett ígéretet. Csakhogy az ablak tömítése — rugalmas gumi­sín — miatt csak két kézzel, komoly fizikai erőkifejtés­sel lehetett volna nyitni a hotelszárny ablakait. Ez pe­dig sem a betegek, sem az egészségügyi személyzet szempontjából nem elő­nyös. A 445 ágyas hotelszárny KONCERTEK, KIÁLLÍTÁSOK Bátor várja vendégeit Több mint négyszáz éve, az 1500-as évek közepén járt az első magyar „hírmondó-új­ságíró”, Tinódi Lantos Sebes­tyén Nyírbátorban. Nem le­hetett túlságosan megeléged­ve a helyiek vendégszereteté­vel — állítólag nem adtak ne­ki elég bort —, így szerzetté a „sokféle részögösről” szóló dalát, melynek modern fel­dolgozása Farkas Ferenc ze­neszerző nyomán idén há­rom alkalommal csendül fel hazánk legnagyobb fa ha­rangtornyának kerengőjéről, jelezve, hogy a nyírbátori ze­nei napok koncertje követ­kezik. Először augusztus 20-án szólalnak meg a Debreceni honvéd helyőrség fúvószene­karának fanfárjai, majd 27- én és 28-án. Három hang­versenyt rendeznek idén a református műemlék temp­lomban. Az elsőn, 20-án a Nyírbátorban nyaranta mű­ködő nemzetközi zenei tábor lakóiból alakuló alkalmi ze­nekar mutatkozik be Verdi: Szicíliai vecsernye című ope­rájának nyitányával, Bruch: I. g-moll hegedűversenyével és Brahms: IV. szimfóniájá­val. A szólista Kovács Dénes hegedűművész, a karmester Medveczky Ádám, a tábor művészeti vezetője. Augusztus 27-én Bach: Já­nos passiója szerepel műso­ron, a Debreceni MÁV fil­harmonikus zenekar és a DÉLÉP Szegedi Zenebarátok Kórusának közreműködésé­vel. Karigazgatójuk az a Mol­nár László, aki korábban a Szabolcsi szimfonikus zene­kar vezetője volt, pár éven át. A hangversenyt Pál Ta­más vezényli. Ugyanezek az együttesek lépnek fel másnap Szabó László vezényletével az au­gusztus 28-i koncerten Haydn: Grosse orgel-solo (Folytatás a 4. oldalon) porta, oktató- és tornate­rem is. A betegek sokkal kényel­mesebben, jobb körülmé­nyek közt kereshetnek gyó­gyulást az új épületben. Tálalókonyhán porciózzák majd szét az ételt, termosz­kocsi viszi fel a különböző szintekre és a nővérek tál­cán nyújtják át minden be­tegnek a névre szóló reg­A nyíregyházi kórház új épülete, (jávor) átadására november 30-án sor kerül, év végéig végez­nek a hiánypótlással és ak­kor az OMKER veszi bir­tokba a terepet, s vala­mennyi berendezés elfog­lalja a helyét. Nagyobb átcsoportosítá­sok következnek ezután a kórház meglévő épületei­ben. Szeptember 15-én kez­dik például a szemészeti és az intenzív osztályok fel­szerelését az új tömbben. Ugyanitt kap helyet a 60Q vonalas telefonközpont, ame­lyet már szerelnek a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár műszerészei. De itt lesz a titkárság, hírlapárus, gelit, ebédet, vacsora: tálalókonyha berendezési- nek egy részét a Szovjet­unióból vásároltuk. Az 561 millió forintc; ci- ruházás nagy részét SZÁÉV munkája jelenti. építés költségei 259 miiiM: emésztenek fel. A gépi szel­lőztetés, a klímaberendezés felszerelése 34 millióba ke­rül. 17 milliós kiadás a hi­tekkel kapcsolatos, 190 mil­lió forint értékben az OM­KER szállít műszereket, gyógyítógépeket. A továb­bi kiadások a telefonköz­pontra és még néhány já­rulékos beruházásra szük­ségesek. (tk) M Kelet­ámawBaül szében úgy magyarázható; hogy jól előkészített, táp­anyagban gazdag talajba, mindenütt időiben vetették a legmegfelelőbb gabona­fajtákat. így a tél érkezé­sekor már fagyállóan erős és bokros volt a vetésállo­mány és mert jó volt a növényvédelem, a lombtrá­gyázás, s a gabona, bár szomjazott, de nem éhezett, képes volt tömött kalászo­kat érlelni. Az aszály — ez is része az igazságnak — megté­pázta jogos reményeinket. A kora tavaszi határszem­lék kenyérgabonából re­kordokat ígértek. Nem így lett. Az aszálykár, a re­kordok elmaradása, az üzemi tervek nem teljesü­lését eredményezte, vala­mint azt, hogy akadtak te­rületek, ahol megszorult a szem, nem volt mód exra minőség betakarítására. A csapadékhiány tehát csök­kentette a nyereséget, ez­zel szemben a napos idő, a gyakran már-már ki­bírhatatlan meleg pénzt is hozott az üzemek kasszá­jába. Azzal, hogy gyors és könnyű volt az aratók dol­ga. És most ne a fizikai ter­helésre gondoljunk. Az aratók megszenved­tek, megkínlódtak az ered­ményért. A könnyebbséget, a gyorsaságot a munka fo­lyamatossága, szervezettsé­ge jelentette. Ebbe, azon­ban az időjárás is „beját­szott”. Eső csak egyszer esett — emiatt volt egyna­pos pihenő —, 18 napon át viszont megállás nélkül mehettek a gépek. Ide kí­vánkozik: mehettek, mert jó volt a felkészülés, a ta­valyinál jobb volt az akat- részellátás és idén először a kívánt szinten valósult meg az üzemek közöti koope­ráció, egymás segítése. A kooperáció az alkat­részcserében, a közel 200 kombájn kölcsönzésében, a szárítási és szállítási együtt­működésben nyilvánult meg. Az aratás így csak egy területen, a tárolásban oko­zott némi gondot. (Soha se legyen más bajunk.) Egy­szóval, mert kevesebb volt a géptörés, gépmeghibáso­dás, kisebb mértékű volt a szükség szerinti gabona­szárítás, milliós nagyság­rendű a megtakarítás és ez a gabonatermelés költsé­geit csökkentette. M ár közeleg az ősz; a szokottnál gyorsab­ban érik az alma, a kukorica, van munka bő­ven! Az aratással ma az üzemekben csak a számvi­teli emberek foglalkoznak. Ök azok, akik végképpen elkönyvelik: jó volt a ter­més, lett és van kenye­rünk, haszonnal gazdálkod­tunk. Seres Ernő

Next

/
Oldalképek
Tartalom