Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

1983. augusztus 30. Kelet-Magyarország 7 Saját malacot hizlalni kifizetődőbb Kiskert, nagy Kezdődik a szőlöszüret paradicsom A szőlő szedése és feldolgozása (I. rész) Nem kell szakembernek, avagy hivatásos földművelő­nek lenni ahhoz, hogy a konyhakertészkedés, a gyü­mölcstermesztés életre szóló örömöt, élményt adjon. La­punkban megjelent az utób­bi időben néhány érdekes felvétel és adat arról, ki mi- ilven csodára lelt hétvégi tel­kén, háztáji gazdaságában. Voltak figurális burgonyák, babát formáló uborkák és legutóbb a leveleki Papp Já- nosné óriás paradicsomait is közzé tettük. A híreket, fényképeket nem azért kö­zöltük, hogy vetélkedőre ösz­tönözzük a kistermelőket, mi­szerint kinek terem a na- gyobbnál is nagyobb paradi­csoma, óriás babja, avagy mé­teresnél is hosszabb kígyó­uborkája. Annál is inkább nem kívánunk ilyen vetélke­dőt, mert se szeri se száma, mi minden csodát produkál a bennünket éltető növényzet, az úgynevezett NAGY TER­MÉSZET. Azért most teszünk még egy kivételt. Fenyvesvölgyi József nyíregyházi lakos az­zal a megjegyzéssel mutatott be két paradicsomot, hogy ,,Ha már csoda, legyen iga­zán az. Az én paradicsomfái­mon 1 kilogrammnál is na­gyobb gyümölcsök teremnek.” Ami tény, az tény, az egyik paradicsom a kettő közül valóban 1 kilogramm és 10 dekagramm. Nem mondjuk azt, hogy ez rekord, hiszen ettől többet ér a további in­formáció. A Fenyvesvölgyi család 200 négyszögöles hét­végi telket gondoz Császár- szálláson. Van abban min­denféle zöldség, új szerze­mény a kínai bab, amely 30— 40 centiméteres hüvelyeket érlel. A paradicsomfákról — 10 van — a minap 50 kg ter­mést szedtek. De nem ezek a legcsodálatosabb dolgok. A kerttulajdonos szerint a kertben végzett munka az igazi gyönyörűség. Hetente találkozni a fákkal, a virá­gokkal, jó levegőn lenni, ez kell a városlakóknak. Más kérdés az, hogy a kert, a sza­badban végzett munka gaz­dasági haszna is felbecsül­hetetlen érték. Már több fó­rumon elhangzott. hogy aszályos nyarunk volt és van, de ez a zöldség-gyümölcs el­látásban nem igen éreztette káros hatását. Magyarázat a tömeges kertészkedés, a ház­táji termelés töretlen virág­zása. Ennek részese Levele­ken Papp néni, Nyíregyházán Fenyvesvölgyi József és mindazok, akik a kertbarát­körökben, szakcsoportokban vagy ezenkívül szorgoskod­nak. Képünkön: két paradi­csom 2 kilogramm, Fenyves­völgyi József kertjében ter­mett. A szőlő különböző érési sza­kaszai: a zsendülés, a teljes érés és a túlérés. Zsendüléskor a bo­gyók áttetszőek és a fajtára jel­lemző színük kezd kialakulni. Teljes éréskor a bogyók meg­puhulnak, és a cukor összes mennyisége eléri bennük a maximumot. Ez a fiziológiai érettség állapota. A túlérett bo­gyók cukortartalma már csak „viszonylagosan nagyobb” az­által, hogy a bogyók víztartal­ma fokozatosan csökken. így alakulnak ki a töppedt szemek, az úgynevezett asszúszemek. Az étkezési csemegeszőlőt közvetlenül teljes érés előtt, a közepes minőségű borszőlőfajtá­kat teljes éréskor és a minőségi bort adó fajtákat a túlérés sza­kaszában szüreteljük. A cseme­geszőlőt általában színelve szedjük: de a leszüretelt szőlő legalább 15 cukorfokos legyen! Ha jelentősebb mennyiségű borszőlő szüreteléséről van szó, úgy a szüretelést „szüretelési előkészület” előzi meg. A szüreti előkészülethez tar­tozik a feldolgozó és erjesztő­helyiségek (pincék) fertőtlení­tése, továbbá a gépek és eszkö­zök rendbehozatala. Meg kell fogadnunk tapasztalt öreg ker­tészek jó tanácsát: jó bor csak jó hordóban érlelődik! Ezért az üres hordókat gondos előkészü­let — tisztítás — után vegyük használatba. Az üres hordót elő­ször hideg vízzel szakszerűen mossuk ki. Az akonanyílásán keresztül hektoliterenként (100 literenként) tíz liter vizet önt­sünk a hordóba, majd henger- gessük és a két vége felé fel­váltva összerázzuk. Ezt követő­Múlóban a nyár, de Szatmár- ban nemrég kezdődött az ubor­kaszezon. ami átnyúlik az ősz elejére is. Országosan elismert az itt termelt savanyúságnak- való, sok kistermelő foglalkozik az uborkával. Nem véletlen ez, hiszen jó piaca van a termék­nek. közelben, a Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi gyáregy­ségében dolgozzák fel. — A mátészalkai és a fehér- gyarmati járásban termelik a legtöbben az uborkát — mondja Barcsai István, a tyukodi üzem termeltetési felügyelője. — A felvásárlási tervünk majdnem 3500 tonna, s ezt teljes egészé­ben kistermelők, háztájiban gaz­dálkodók adják. Mi közvetlenül a kereskedelmi szervekkel, ter­melőszövetkezetekkel vagyunk kapcsolatban. így az AFÉSZ-ek- től. a tsz-ektöl kapjuk az ubor­kát. A legtöbbet a csengeri, fe­hérgyarmati, győrteleki, máté­szalkai fogyasztási, valamint a porcsalmai, tyukodi termelőszö­vetkezetek. Szatmárban több évre, évti­zedre vezethető vissza a kister­melői uborkatermesztés. S hogy mi a magyarázata? Elsősorban a hagyományban kell keresni, amellett az uborka termesztési technológiájában. Viszonylag egyszerű, mert a palántázást követően Szatmárban amúgy is csapadékosabb az időjárás a me­A televízióból, különböző la­pokból sokan ismerhették meg a hajdúhadházi Bocskai Tsz felta­lálóinak müvét, az oszlopos nö­vénytermesztést. A három sze­mélyt, akik megalkották a zöld­ség- és virágtermő oszlopot, bátran nevezhetjük feltalálók­nak, hiszen a minap Kukk Mi­hály, a tsz elnöke (az egyik fel­találó) örömmel újságolta: be­adványukat a Találmányi Hiva­tal elfogadta. megkapták a nemzetközi védettséget is. Mi az oszlopos termesztés lé­nyege és előnye? A termesztés független az altalajtól, tehát ter­meszthető szántóföldön, gyepen, kősziklán, aszfalton, lapostetőn, erkélyen, világos helyiségben, lakásban, mindenütt, ahol fény, hő és öntözővíz áll rendelkezés­re. Az oszlopon ősszel, télen és kora tavasszal is termeszthetünk. A nap sugarait jobban haszno­sítja, mint a sík talaj, ezért 3— 4-szer jobban felmelegszik an­nál. Ez a növény fény- és hő­ellátása szempontjából rendkí­vül előnyös. Az oszlop felső ki­sugárzó felülete minimális, ezért lehűlése lassú, oldalirányban a fólia mintegy hőtárolós kályha, hosszú ideig tartja a hőt. A gyö­kérzet éjjel is több hőhöz jut. en. két szál deszkára helyezzük, hogy az akonanyílás ne piszko­lódhasson be, és szájával lefe­lé kicsurgatjuk, hogy minden víz kifolyjon belőle. Ezt a mű­veletet annyiszor kell megismé­telni, amíg a hordóból már csak tiszta víz folyik ki! A gondosan kimosott hordót ajánlatos két napig szájnyílá­sával lefelé fordítva ..ászokra” (hordótartó gerendákra) tenni, hogy a víz mind kicsöpöghessen belőle. Nagyon fontos, hogy a fenti műveleteket követően a hordókat kifertőtlenítsük, azaz kénezzük. Ha száz—háromszáz literes hordóink vannak, úgy hektoliterenként két gramm ként. ha nagyobb háromszáz li­teren felüli űrméretű hordóink vannak, úgy hektoliterenként másfél gramm ként kell eléget­nünk. Ha új hordót vettünk, akkor az áztatást előbb egy 10 perces forrázás, tehát forróvizes tisztí­tás követi. Ez forró szódás ke­zeléssel folytatódik, amikor 3 százalékos trisós oldattal mos­suk át a hordót. Üjraforrázás- sal, azaz forróvizes mosással el­távolítjuk a már szükségtelen trisós oldatot. Az újraáztatás során két-három naponként cse­rélt hideg vízzel jól kiáztatjuk a hordót. Végül megfelelő kicsor- gatás és fertőtlenítés után hasz­nálatba vehetjük az új hordót. Ha gondos volt a munkánk, musttal telhet az új hordó, s bízvást remélhetjük: jó bor ér­lelődhet benne! Szüretelés előtt a szőlő érési folyamatát próba­szürettel ellenőrizhetjük. Dr. Széles Csaba gye más részeinél. így megfele­lő mennyiségű vizet kap. Aztán jön a kapálás. Veszélyes kárte­vője. kórokozója nincsen, legin­kább a lisztharmattól kell meg­óvni. Persze a szedése nem könnyű, de valamit valamiért. — A tervezett mennyiségnek a kétharmadát vettük át — szól Szénás Ignác, a tyukodi gyár­egység helyettes vezetője. — Természetesen az uborkán kívül nagyon sok más zöldség- és gyümölcsfélét termeltetünk a kistermelőkkel. így paradicso­mot, hagymát, aztán egrest, sza­mócát. meggyet. Nagy mennyi­ségű almaszeletet is vásárolunk a háztájiból. Segítjük is a kis­termelést a nagyüzemekben használt vetőmagokkal, szakta­nácsadással, telepítési hozzájá­rulással. — Persze mi szerződésekkel biztosítjuk, lekötjük a szüksé­ges nyersanyagokat — mondja ismét Barcsai István. — Ez jó nekünk is. a kistermelőknek is, hiszen így tudják, biztos piacot találnak a megtermelt termé­nyeiknek. Mi közvetlenül az AFÉSZ-ekkel és a termelőszö­vetkezetekkel szerződünk, ők pe­dig tovább, ennek alapján szer­ződnek a kistermelőkkel. Már előkészületben vannak az őszi szerződéskötéseink. Valóban biztos piacot jelent minden termelőnek a konzerv­gyár tyukodi, gyáregysége. mint a sík területre ültetett nö­vények. A kedvező hő- és fényhatás következtében a termés 2—4 hét­tel előbb jelenik meg. mint a hagyományos termesztésben. A korábbi primőrök jóval drá­gábbak. értékesítésük könnyebb, ezért jövedelmezőbb. Üvegház­ban, fólia alatt, zárt verandán, erkélyen egész évben vitamin­dús zöldséghez jutnak a termesz­tők. A sík területtől eltérően az oszlopos termesztés a légteret használja ki. ezért azonos terü­letén a termés legalább négy- ötszörösét hozza. Zárt, fűtött he­lyen tízszeres termés is elérhe­tő. így tíz fóliasátor helyett egyet kell építeni, fűtőenergiá­ból is csak egytizedet kell a ter­mésre fordítani. A palánta ülte­tése után nem kíván semmiféle növényápolási munkát. A ter­mést a csapadékos időjárás, vagy a szárazság nem befolyásolja. A növény mindig a levegőben lóg, a termés a talajtól nem szeny- nyeződik, talajfertőzés, rothadás, gombásodás teljesen kizárt, te­hát a kórokozók ellen alig kell védekeznünk. A termesztés rend­kívül víztakarékos. Olyan összetételű talajt állít­hatunk elő, amely a termelendő Az összes vágósertés több mint felét hizlaló kistenyésztők egy része vásárokon szerzi a hízóalapanyagot. a választott malacot. Hogy nem saját kocá­jának malacai kerültek a hizlaló ólba, az szempillantásnyi idő alatt feltűnik, mert bizony eltérő nagyságúak és színűek, formá­juk is elárulja, hogy nem azo­nos fajtájúak. Ez több ok miatt is baj. Nagy csoportban csak egyforma nagy­ságú és korú sertéseket célsze­rű hizlalni. Ha életkori és fej­lettségi különbség van köztük, akkor a vályútól váló elmarás. a visszamaradás elkerülhetetlen. Nagy csapatban nem lehet arra számítani, hogy a gyengébbek majd utolérik az erősebbeket, inkább nő köztük a különbség. További hátrány a gazdára nézve, ha sertései élve mehet­tek volna exportra, de nem me­hetnek, mert a tarka-barka jó­szágok erre nem alkalmasak. Pedig az exportra élve kerülő sertésekért több pénz jár. elő­írás viszont, hogy csak a pig­menttől — bőrfestéktöl — telje­sen mentesek kerülhetnek vago­nokba. Nem azért, mintha a tar­ka. a foltos, az öves sertés rossz lenne — nem rossz az. nagyon is jó — hanem, mert ilyen fel­tételű az exportszerződés. Talán soha annyi fajta ser­tést nem tartottak hazánkban, mint mostanában, ami önmagá­ban nem volna baj: a malacot vásárló számára azonban mégis­csak az. mert ahogy nyurgulni kezdenek a piacon még göm­bölyű kismalacok, úgy derül ki. hogy ki tudja, milyen fajták. Nem is nagyon tudható. A nagyüzemek sertéstelepein álta­lában keresztezettek a hízók, s nem ritkán közülük válogatják azokat a kocasüldöket. amelye­ket a húsipar kérésére vemhe- sitetten kihelyeznek a kocát tar­tani akarókhoz. A következ­mény: akad turcsi és hosszú or­rú. zsírra hízó és csak húst gyarapító, vékony és óriás son­kát növesztő egyaránt. Az egyik szemlátomást gyarapszik, a má­sik csak lássam Ha a hizlalással foglalkozó akár családtagjai, akár rokonai segítségével meg tudja oldani az állatok folyamatos gondozását, akkor legcélszerűbb, ha kocát is tart, saját portáján neveli fel a hízóba fogandó malacokat. A kocatartás számtalan előnnyel jár: kiszámítható időben várha­tó a malac, ismerjük az anya- és apaállat fajtáját, az utódok korát, „előéletét” — voltak-e betegek. kaptak-e gyógyszert vagy sem —, az egy alomból származók könnyebben nevelhe­tők, hizlalhatok együtt: nem marakszanak, nem okoz szá­mukra törést a hely- és takar­mányváltozás. A kocatartásban gyakorlatla­nok leginkább attól tartanak, nem tudják majd termékenyít- tetni anyaállataikat, hiszen túl sok településen nincsenek kihe­lyezett apaállatok, a mesterséges termékenyítést végzők pedig hétvégeken nem dolgoznak, márpedig ilyenkor is szükség lehetne rájuk. Akadnak sertés­tartók, akik még nem tudják: ha a kismalacokat hét végén — pénteken, szombaton — választ­ják el. akkor kocájuk 3—7 nap múlva ivarzik, hétközben tehát, amikor dolgozik a termékenyí­tést végző körjárat. Dr. G. I. növénynek szinte a laboratóriu­mi követelményeit is kielégíti. A talajkártevőket előzetesen telje­sen el lehet pusztítani. Gyakor­latilag ilyen kártétel elő sem fordulhat. A hagyományos ter­mesztésben a tápanyag jelentős százaléka a talaj alsóbb rétegei­be mosódik ki, az oszlopokban a tápanyag teljes egészében hasz­nosítható a növény számára. Az oszlop egyszerűen elkészíthető, minden szakértelem nélkül. Pa­lástjához az elhasznált fóliák, műtrágyás- és egyéb zsákok is felhasználhatók. Most, hogy a szabadalmat megkapta a Bocskai Tsz, hozzá­látott az exporton túl a hazai ellátás megszervezéséhez is. Ko­rábban csak Hajdúhadházon le­hetett beszerezni a szükséges oszloppalástot, a földkeveréket és a biztonságos öntözést szol­gáló perforált műanyag csövet, újabban az ország több pont­ján megkezdték az értékesítést. Az oszlopos termesztés kellé­keihez az érdeklődők hozzájut­hatnak a Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Főiskolai Tangazdaság kertészeti árudájában (Nyíregy­háza. Korányi F. u. 3 a). A termelőszövetkezet névpá­lyázatot hirdetett meg, amelyre több mint kétezer javaslat ér­kezett be. A termöoszlop nem­zetközi védjegynek is alkalmas GEO—BIO VERTICAL nevet kapta. A hajdúhadházi zöldség- és virágtermő oszlop sokat ígé­rő mezőgazdasági találmánynak látszik, különösen előnyös ud­varokon, háztáji fóliákban, vá­rosi kertekben és balkonokon való termesztésre. Reméljük, a szabolcsi zöldség- és virágter­mesztők is megismerkednek en­nek a termesztési módszernek az előnyeivel. Csikós Balázs Uborkából 3500 tonna NEVE: GEO—BIO VERTICAL Szabadalmat kapott az oszlopos termesztés HORGÁSZOKNAK * ©©ooooo A TIVADARI HOLMISZÁN A beregi Tiszahát területére esik az a holtág, amelyen Gulács és Tivadar között augusztus 2I-én megrendezték a megye hor­gászegyesületeinek hagyományos évi versenyét. Több mint száz horgász, egyesületi vezető és kiránduló családtag népesítette be a Holt-Tisza partját. Címképünkön: Balkányi Csilla, a Nyíregyházi Vasutas és Nádasi Jánosné, a Mátészalkai Szatmárvidéki HE versenyzői az „A” szektorban. A megye harminc horgász­egyesülete közül tizennégy egye­sület csapatai vettek részt a versenyen. És bár a távolság most ..megfordult"' — tavaly Ti- szavasvárinál a Keleti-főcsator­na volt a színhely —. a mesz- szebb lévő egyesületek csapatai többen jöttek el (10). mint a kö­zeliek (4). A Nyíregyházi Vas­utas. az ÉPSZER. a KEMÉV egyesületi csapatai, a mátészal­kai, érpataki. kisvárdai, vásá- rosnaményi. fehérgyarmati, ti- szadadai. tiszaszalkai. tiszavasvá- ri. nagyhalászi, gávavencsellői és mándoki versenyzők három órán át próbálkoztak a halfogással — kevés sikerrel. Bár a tivadari holtág a Fe­hérgyarmati Rákóczi Htsz inten­zív telepítésű halastava, egy-két növendék busán kívül csak né­hány dekás dévérek. törpehar­csák és arasznyi angolnák vették fel a szúnyoglárvát és a csont­kukacot. Háromórás időtartam, sűrű és zajos etetés, emberekkel megrakott sima. lapos part és sekély víz — mindez nem is kecsegtetett nagy zsákmánnyal. A legtöbben nem is fogtak sem­mit. A víz busái csak a ver­seny után rendeztek nagy pa­rádét. sűrű ugrásaikkal, amikor egy haladó csónak megzavarta őket. A busafogást .pedig — még ilyen busákkal teli vízen is — meg kell majd tanulni . . . A versenyzők ellátása viszont igen jó volt. A halászlé és a rántott hal meleg, az itatok jég­be hütöttek voltak az alkalmi parti ..vendéglőben”, ami a gyarmati halászati szövetkezetét dicséri. Jelenlévő elnöke sze­mélyesen is örülhetett annak, hogy a horgászok alig egy-két kilóval csappantották meg bel­terjes vízének állományát. . . A versenyt egyébként a Tisza- vasvári Alkaloida Lombik Hor­gászegyesület csapata nyerte. Második lett a Tiszadadai Szőke Tisza HE, harmadik pedig a Má­tészalkai Szatmárvidéki HE csapata. A felnőttek egyéni ver­senyében első lett ifj. Pesti La­jos (Tiszavasvári), második és harmadik Tündér László és Er­délyi Zsolt (Nyíregyházi Vas­utas). Az ifik versenyét Szukács Sándor (Mátészalka) nyerte. a második ifj. Gyöngyösi Mihály (Gávavencsellő), harmadik Kan­tár Mihály (ÉPSZER) lett. A nőhorgászok elsője Nádasi Já­nosné (Mátészalka) volt. 2. Nagy Mária (Tiszadada), 3. Koncz Lász- lóné (Vásárosnamény). A helyezésekből ítélve a sza­bolcsiak voltak sikeresebbek a szatmári vizen. A versenyt meg­rendező MOHOSZ IB tízezer fo­rint értékű horgászfelszerelést osztott ki a verseny legsikere­sebb rési^tvevpi között.’ Abban :a reményben. hogy legközelebb olyan vízen sikerül versenyezni, ahol halat is lehet fogni. Képünk előterében: Erdélyi Zsolt, a Nyíregyházi Vasutas HE versenyzője. Néhány nappal korábban 24 kiló körüli harcsát akasz­tott a tiszalöki erőmű alatt. Most sem volt távol tőle a sze­rencse, mert harmadik lett az egyéni versenyben. Virág Imre, a tiszavasvári versenyzők csapatvezc’öje átve­szi az oklevelet és az első csapatnak járó értékes díjak1* Balká­nyi Sándortól, az intéző bizottság versenyfelelősétől. Tői. :, jobb­ra: Szűcs Sándor IB-tag, a horgászverseny szatmári „házi. zdája”. Kép é; szöveg: Pristyák József KISTERMELDK-KISKERTEK !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom