Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-27 / 202. szám
TANÁCSI IPAR AZ ELSŐ FÉL Étben Üj kezdeményezések, növekvő termelés Eredményes időszakot zárt az év első felében megyénk tanácsi ipara. A VAGÉP, a KELETFA, a TISZAFA, a Nyírségi Nyomda, a DIRU- VÁLL és a Nyírségi Patyolat az első fél évben több mint 334 millió forintos termelési értéket állított elő, mely a múlt esztendő első feléhez képest 3,7 százalékos növekedést jelent. A nyíregyházi Mezőgép törzsgyárában NSZK exportra elkészült az a két görgős tartály- fenék-hengerítő gép, mellyel tizenkét milliméter vastagságú, és három méter átmérőjű lemezt lehet formálni. A berendezést próbaüzem után hamarosan szállítják a megrendelőnek. (Jávor László felvétele) A VASSZERKEZETI ÉS GÉPIPARI SZOLGÁLTATÓ VÄLLALAT idei tervében 159 millió forintos termelési érték előállítása szerepel. Az év első felében ez a szám nyolcvankétmillióra rúg, mely 7,7 százalékkal haladja meg a tavalyit. A VAGÉP kollektívája különösen az új teherautók nullszervizelése terén lépett nagyot előre, növelték ezen járművek felszereltségét, melyeket például légterelőkkel, ponyvatartókkal is elláttak. Az év elején bevezették a használt arany felvásárlását és értékesítését a megyeszékhelyen, s rövidítették az órajavítás és ékszerkészítés határidejét. Főleg e három újdonságnak köszönhető termelésük növekedése. A KELET-MAGYAROR- SZÄGI FAIPARI VÁLLALAT kollektívája állhatna a hat vállalat közül a képzeletbeli dobogó legfelső fokára, hiszen a nyíregyházi üzem csaknem tíz százalékkal termelt többet az év első hat hónapjában, mint tavaly, hasonló időszakban. Ötvennyolcmillió forintos termelésükben a hagyományos termékek mellett készítettek ládapántot és nyílászáró-tartozékot is, bár az elmúlt időszakban itt komoly anyaghiánnyal is meg kellett küzdeniük. A TISZALÜKI FAIPARI VÄLLALAT legnagyobb gondja az első fél évben az volt, hogy csökkent az exportra szánt termékeik iránt a kereslet. Termelésüket azonban egy százalékkal még így is sikerült növelniük, csaknem hatvanötmillió forint értékű terméket értéke- . sítettek a hazai és a külföldi I piacokon. A visszafogott ér- I deklődésnek tudható be, hogy I a tavalyi tizennégymillióval szemben most csak tízmillió forint értékű csomagolóládát, fűrészelőbakot, szerszámnyelet exportáltak, ám ezek mind hazai alapanyagból, bükkből, kőrisből, akácból készültek. A hazai piacra egyébként nagy tömegű ajtórácsot, ládát, rajztáblát, gya- lut és vonalzót készítettek. A NYÍRSÉGI NYOMDÁNAK alaposan megnövekedett ebben az esztendőben a feladata, de ennek dicséretesen eleget tettek. Féléves, nyolcvanhatmillió forintos termelésük 7,6 százalékkal ' ~ ~ Hegújulni J ó két évtizeddel ezelőtt az általános iskolai osztályfőnök órái kezdetekor József Attila verssorait mondatta kórusban a gyerekekkel: „Dolgozni csak pontosan szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”. A tanév végére aligha figyelt bármelyik gyerek is az idézet értelmére. Azóta is olvashatjuk, hallhatjuk, olykor torz változatban is e szavakat, közhelyfordulattá váltak. Nincs semmi csodálatos abban, hogy hol ez, hol az a kifejezés ismétlődik, legfeljebb megunjuk vagy rájövünk, hogy immár elvesztette tartalmát, jelentését. A baj akkor kezdődik, ha a panelszöveg eltakarja az összetettebb valóságot, ha elfeledtet léÍ nyegi összefüggéseket, ha kiszorít gondolkodásunkból fontos ismérveket. Nevezetesen : manapság a I munkaerkölcsre hivatkozni fölös prédikációnak tetszik. Mintha az anyagi érdekeltség — ami nem mellékesen korántsem valósult meg még tökéletesen —. mindenre megoldást kínálna. Ösztönző hatását dőreség volna tagadni, de valóban szükségtelenné teszi a munkával kapcsolatos erkölcsi normákat? Aligha. Mi kell a jó teljesítményhez? Megfelelő képzettség, az adott szakma kellő ismerete, szorgalom, a tehetség kibontakoztatásához szükséges feltételek, körülmények. Utóbbiak kevéssé függnek az egyén szándékától, bár többnyire alakíthat rajtuk. A tehetség, a szorgalom viszont személyekhez kötődik. Mondhatni, hogy van valakinek vagy I nincs. Ami persze — bármilyen jól hangzik is — I nem egészen igaz. Velünk született adottságaink nem nyújtanak garanciát arra, hogy erőfeszítések nélkül, pályánk végeztéig „megéljünk” belőlük. Részben azért, mert a világ fejlődik, az ismeretanyag folytonosan bővül. Azaz mai tudásunk a jövőben kevésnek bizonyul. Másrészt pedig mindenkor nagy a csábítás az elégedettségre. Arra a magatartásra, hogy ne adjunk ki többet magunkból, mint amennyit muszáj. A ki újat, többet akar, nyilván szembekerül azokkal, akik az átlagost éppen megfelelőnek, s nem megváltozásra érettnek tartják. Presz- tizsféltésből, kényelmességből — számos okát tudjuk. Ám az is igaz, hogy napjaink jellemző sajátossága a megújulás szükségszerűségének a felismerése. Lehet-e megújulni anélkül, hogy ne volnánk felkészülve az eddigiektől eltérő megoldásokra? A megújulás szándéka a hozzá szükséges szakmai ismeretek nélkül puszta óhaj marad. Hangzatos szólamokkal bárki előállhat, cselekedni csak az képes, aki az eszközöket birtokolja. M. D. V_______________________/ Az Elnöki Tanács ölese Az Elnöki Tanács pénteken ülést tartott. Megtárgyalta a Minisztertanács előterjesztését az Állami Balett Intézet átszervezéséről. A táncképzés követelményei, a magas művészi színvonalhoz szükséges elméleti szakismeretek oktatása indokolttá tették, hogy az intézet beépüljön a magyar felsőoktatási intézmények rendszerébe. Az Elnöki Tanács ezzel összefüggésben módosította az oktatási rendszerről szóló, 1961. évi III. törvény és az 1973. évi 24. számú törvény- erejű rendelet egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás 1983. szeptember 1-én lép hatályba. A továbbiakban az Elnöki Tanács kinevezésről döntött. bírákat mentett fel és választott. Hiánypótlás Erőfeszítés az A kánikulai napok ellenére a TÜZÉP Vállalatnál már a télre gondolnak. A múlt évi akadozó tüzelőellátással szemben az idén igény szerinti szén- és tüzifakínálatról gondoskodnak. Április elsejétől szeptember 30-ig váltják be a tüzelőutalványokat. Megyénkben eddig 47 ezret vásárolt a lakosság és 45 ezer utalványt váltottak be a különböző állami és szövetkezeti telepeken. A beváltás első napjától a TÜZÉP további kedvezményt adott: engedményes akcióban árusították a szenet. Típustól függően a szén mázsáját 13 és 17 forinttal, a brikett mázsáját 5 forinttal olcsóbban adták. 109 ezer tonna szén fogyott így a telepekről és a lakosság nem kevesebb, mint 12 millió forintos megtakarítást könyvelhet el. Jelenleg is ezerötszáz tonna brikett található a TÜ- ZÉP-telepeken, tüzelőből 18 ezer tonna, tűzifából 2400 tonna van raktáron. A szezon nagyobb rohamait igyekszik a vállalat úgy is kiegyenlíteni, hogy szeptember 30-ig a közületek is a szokásos módon vásárolhatnak tüzelőt, október 1-től viszont csak tízszázalékos jelárral juthatnak hozzá ugyanahhoz a termékhez. Az építési kedv fokozódásával nem mindig tud lépést tartani az építőanyagok kínálata. A hiányokat importból igyekszik pótolni a TÜZÉP, így alapvetően — ha nem is a kellő időben — vaimportból építkezőkért lamennyi házépítéshez tudnak építőanyagot adni. Különösen nagy gondot okoz a falazóanyagok, a tetőcserép, valamint a nyílászárók folyamatos beszerzése. Tetőfedő anyagok közül például a palából negyven százalékkal nagyobb mennyiséget tervezett forgalomba hozni a vállalat. Az Eternit Gyár azonban — amely ezt a terméket készíti — egyelőre nem tudta szállítani a kért mennyiséget. A napokban még a piros palát sem küldte vissza a TÜZÉP. Előzetes felmérést végeztek és eszerint a megyében az építkezők nyolcvan százaléka cseréppel kívánja lefedni a házát, nem pedig palával. Téglából 8 milLió darab kis méretű nem érkezett még be, az Észak-magyarországi Téglagyár ígéri: szeptemberig teljesítik kötelezettségüket. A hiányok pótlására és a zavartalan ellátás érdekében ajtókat, ablakokat hoznak be Jugoszláviából, mutatós nyílászárók jönnek Dániából, betoncserepet vásárol a TÜZÉP Ausztriából, tégla és tetőcserép érkezik még az NSZK-ból, Romániából, Csehszlovákiá b ól. Burkolóanyagok közül kedvére válogathat az építő a csempék, a parketták közt, úgy a hideg-, mint a meleg- burkolat megfelel az igényeknek. Nem úgy a fürdőszobai felszerelések, kevés a kád, a mosdó, a W. C-kagyló, bőven van viszont csempe és tapéta. T. K. Magyarország XL. évfolyam, 202. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1983. augusztus 27., szombat Nyírségi Nyomda: 3,6 millió darab könyv készült egy fél év alatt változott az exporttermekek összetétele. A nyíregyházi üzemben egyébként nemrég új szervezési eljárásokat vezettek be, ezek alkalmazása biztosítéka lehet az idei het- vennégymillió forintos termelési terv végrehajtásának. A NYÍRSÉGI PATYOLAT azt hozta az idén is, amit már korábban megszokhattunk tőlük: megbízhatóan látták el feladataikat, sikerrel teljesítették 11,5 millió forintos tervüket. Tevékenységükről szólva elmondhatjuk, hogy az év eddig eltelt időszakában különösen a közületi megrendelések teljesítésében léptek nagyot előre. b. G. haladja meg a tavalyit, ebben az időszakban például 3,6 millió darab könyvet nyomtak, mely majdnem nyolcszázezer példánnyal több, mint a múlt évi. Jelentősen sikerült növelniük a vegyes nyomtatványok mennyiségét is, s a megnövekedett feladatokat csökkenő létszámmal oldották meg. A DIVAT RUHÁZATI VÁLLALAT kollektívája zárt már az ideinél sokkal eredményesebb fél évet is, például tavaly, amikor tizennyolc százalékkal több ruhát sikerült készíteniük, mint 1983 első felében. A visszaesés oka: csökkent a termelő munkások létszáma, Szocialista brigádok a TITÁSZ-nál Takarékosság, társadalmi munka Nagy hagyománya van a TITÁSZ nyíregyházi üzem- igazgatóságán a szocialista brigádmozgalomnak. Az idei vállalásaikban a brigádok nagy hangsúlyt fektettek a munkavégzés minőségének javítására, a termelékenység és szervezettség növelésére, az ésszerű anyag- és energiatakarékosság fokozására. Az üzemigazgatóságon nemrég értékelték az első féléves teljesítéseket, s megállapították: a harminc brigád 375 tagja jól, pontosan végezte feladatát. A szerelési osztályhoz tartozó szocialista brigádok vállalták, hogy éves feladatukat 115 százalékra teljesítik és munkájukból műszaki átadás nem hiúsul meg. Az első féléves teljesítményük 126 százalék lett. A tervezett bontott anyagok újrafelhasználásánál is magasabb szintet értek el, hamarabb fejezték be a rekonstrukciós munkákat. Nem maradtak el vállalásaik mögött a gépjármű és szállítási üzemvezetőség brigádjai sem. A Bánki Donát szocialista brigád az első fél évben 21 különböző járművet készített fel műszaki vizsgára — sikerrel. Vállalásuk között szerepelt, hogy fokozatosan építenek be a gépjárművekbe saját maguk által felújított alkatrészeket. A szállítóknál a Törekvés brigád 120 százalék helyett 133 százalékra teljesítette tervét. A Haladás brigád törésmentesen emelte ki a bontott hálózatok oszlopait, s így azok alkalmasak további felhasználásra. Hasonlókat lehetne írni a szakszolgálati üzem, az erőmű, a kirendeltség, a főraktár, az anyaggazdálkodási és beszerzési csoport szocialista brigádjairól is. Minden brigádtag tartotta magát a vállalásokhoz, sőt azon voltak, hogy túlteljesítsék azokat. Persze a brigádélet nemcsak a szorosan vett üzemigazgatósági munkából áll. Többen csatlakoztak a „Korszerű világítás az iskolákban” mozgalomhoz, s az iskolákban, napközi otthonokban, óvodákban társadalmi munkában újították fel az elektromos berendezéseket, hálózatot. Természetesen nem hiányoztak a közös brigádmegmozdulások, a kirándulások, a közös sportversenyen való részvétel sem. Űj kezdeményezés a TITÁSZ nyíregyházi üzem- igazgatóságánál a szocialista brigádvezetők részére szervezett ötvenórás tanfolyam. Az előadásokon vezetési, szervezési ismereteket hallhatnak, szó lesz a munkásműveltségről és segítséget kapnak a brigádmozgalom fejlődéséhez. A brigádtagok közül majd kétszázan politikai oktatásban vesznek részt, s nem hiányoznak a szakmai tanfolyamokról sem. (sb>
