Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-04 / 183. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. augusztus 4. „Soha többé Hirosimát“ | irosima nem felejt. És LjtJ Nagaszaki sem. Soha ' nem felejti a történelem első atomtámadásának áldozatait. Az amerikai atombombák szörnyűséges pusztításait. Több, mint kétszázezer mártírt. A statisztikák nem pontosak, és soha nem lesznek azok. Tízezrek ma is, életük végéig gyógyíthatatla- nul viselik magukon a rombolás nyomait. Japán nem felejt. Minden év augusztusának első napjaiban emlékezik az atompusztítás keserű évfordulójára. Minden esztendő augusztusának hatodik napján megszólal a hirosimai békeharang, és az egész világot figyelmezteti: soha töboé nem ismétlődhet meg az, ami történt. Hirosimában, Nagasza- kiban, Tokióban, s szerte az országos békenagygyűléseket rendeznek, és immár hosszú évek óta megtartják az atom- és hidrogémbomtoa-el- lenes világkonferenciát — a világ minden tájáról összegyűlt békeharcosok, neves politikusok, közéleti személyiségek részvételével. Hirosima nem felejt. És Nagaszaki sem. Épp ezért újabb és újabb kezdeményezéseket tesz a nukleáris leszerelés megvalósítása, a béke előmozdítása érdekében. Síkraszáll a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáért, nukleáris fegyverektől mentes övezetek létrehozásáért, a nukleáris fegyverektől örökre szabadulni kívánó városok és országok láncolatának megteremtéséért. A népekhez, a kormányokhoz fordul az ENSZ-ben és az ENSZ- en kívül. Japán nem felejt. Az ország lakossága íratlan törvény rangjára emeltette az antinukleáris alapelveket, azt, hogy Japán soha nem gyárt, nem tárol, s területére nem hoz be nukleáris fegyvert. És rendkívül érzékenyen reagál minden olyan törekvésre, amely a szóban forgó elvek betartását megkérdőjelezi. Idén márciusban magasra csaptak a tiltakozás hullámai, amikor a fedélzetén nukleáris fegyvert szállító Enterprise amerikai repü- .lőgép-anyahaijó horgonyt vetett a szigetországi Szaszebo kikötőjében. Tizenöt év óta először. S a hasonló látogatások a jelek szerint a jövőben rendszeresek lesznek. A japán kormány pedig — ugyancsak washingtoni követelésre — beleegyezett abba, hogy az ország területén 1985-től nukleáris csapásmérésre alkalmas amerikai vadászgépeket állomásoztassanak. Figyelmen kívül hagyva a nép atomfegyver-ellenes érzelmeit. irosima örökké emlékezik, de a világ egy része mindinkább felejt. Mindenekelőtt az az ország, amely örök felelősséggel tartozik a 38 évvel ezelőtti pusztításért. S nyíltan hangoztatja a korlátozott atomháború megvívhatóságát, az űrhabo- rú lehetőségét, az erő és az elrettentés mindenhatóságát, következésképp a fegyverkezés, s ezen belül a nukleáris fegyverkezés szükségességét. A nukleáris pusztítás veszélye ma ismét fenyegeti az emberiséget. Ha e fenyegetés valóra válik, nemcsak Hirosima és Nagaszaki, nemcsak Japán pusatulna el. Épp ezért a hirosimai békeharang ebben az évben még hangosaboan szól. Pietsch Lajos Tanácskozik a tokiói világkonferencia Szerdán a japán fővárosban befejeződött a nukleáris fegyverek elleni világkonferencia tokiói ülése, amely augusztus 1-én kezdődött. A fórum résztvevői határozottan elítélték a fegyverkezési hajsza terjedését és a militarista politikát. Hevesen bírálták a Reagan-kormányt, amely továbbra is új, még nagyobb erejű nukleáris fegyverrendszereket kíván kidolgoztatni és gyártani, agresszív külpolitikát folytat. A fórum résztvevői azért is élesen bírálták az Egyesült Államokat és a NATO-t, amiért új amerikai rakétákat akar telepíteni Nyugat-Európába. Az antinukleáris világkonferencia ülése Hirosimában és Nagaszakiban folytatódik. C&fLuka zzalm dsáq&n o Ezzel kezdődhetett: „Itt van öt ember, öten az építők közül, öt látnivalóan eltorzult, elfajzott honfitársam. öten a mérleg serpenyőjében. Siralmas mérlegállásban. Talán még nem reménytelenül. Talán még ... Van erőm megpróbálni? Van értelme, már csak próbaképpen is .. Vagy ezzel: „Nézem őket: akár katonák is lehetnének. Megpróbálom rájuk képzelni az egyenrunat. Nem fogadják idegenül, nyilván volt már szerencséjük hozzá. Csak éppen ... sapka a tarkón, ing, zubbony derékig kigombolva ... Mi ez itt, elvtársak?! Mit képzelnek, hol vannak?! Föl, vigyázz! Hova tartozik? Ki a parancsnoka? Ne pislogjon itt nekem! Jelentést kérek! Mi maradt önben a két év ... a két év? Csak az a két év?” (Telefon június 18-án.) — Na végre! Szervusz, Kálmikám! Már azt hittem, sose veszed fel. Mondd gyorsan, hogy vagy? Pihensz? Pi- hengetsz? — Mi ez a • napi telefonálgatás? Tegnap a Jani, máma te. Ügyeletben ellenőriztek? Ennyi pénzetek van? — Ne aggódj, Kálmikám, bentről beszélek. — És az állam pénze nem pénz? Azt csak úgy herdálhatjátok? — A Tekulics kartárs megengedte, hogy a közvetlen városijáról ... — A Tekulics kartársnak nincs joga ilyen engedélyeket kiadni. Legfeljebb életbe vágó esetekben engedélyezheti a magánbeszélgetést. — Jól van, Kálmikám, ne pattogj, legközelebb majd ... — Nincs legközelebb. Nem kell. Csecsemő vagyok én, hogy naponta érdeklődjetek a hogylétem felől? Tébolyult, aki bármely pillanatban kárt tehet magában? — Rendben van, ha ingerel, nem fogunk naponta ... — Nem ingerel, csak fölösleges. A Jani mondta a mocsok kőmíveseket? — Miféle kőmíveseket? — Ezeket itt szemközt. Az IBUSZ-házon. — Édes istenem! Kálmán! — Nemrég jött meg a főnökük. A hatodik díszpinty. TELEX NATO A NATO jövő hónapban kezdődő, Autumn Forge ’83 fedőnevű hadgyakorlatán nem kevesebb, mint negyed- millió katona vesz részt — közölte Bemard Rogers tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka. A szeptember másodikától december közepéig tartó gyakorlatok az európai NATO- országok egész területére kiterjednek, Norvégia északi partjaitól Törökországig. A manőverek célja — Rogers szavai szerint — a NATO- haderők „rugalmasságának, gyors hadrendbe állításának gyakorlása európai válság- helyzet esetére”. BUSH — MOCK George Bush amerikai al- elnök kedden Washingtonban fogadta Alois Mockot, az ellenzékben lévő Osztrák Néppárt elnökét. Rövid megbeszélésükön a kelet—nyugati kapcsolatokról és a középamerikai helyzet alakulásáról volt szó. ANTARKTISZ A jövő év tavaszán Brazília is kutatóállomást nyit az Antarktiszon — jelentette be a hajózásügyi minisztérium. Az ország 1965-ben csatlakozott az Antarktisz-szerződés- hez, amely kizár a kontinensre vonatkozó bármiféle területi igényt. SZOBROK A világ egyik legrégibb szobor-„kollekciójára” bukkantak, Jordánia régészei Amman délkeleti elővárosában. A tíz, emberi figurákat ábrázoló, 30—40 centiméteres szobrocskákat legkevesebb nyolcezer évesnek tartják. FRANCIAORSZÁG — ERDŐTŰZ Tízezer kempingezőt kellett kedden éjjel elköltöztetni Franciaország déli partvidékéről a heves szélviharok miatt egyre terjedő erdőtüzek elől. A fenyőerdőkben pusztító tűzvész megfékezésére kivezényelt tűzoltók közül nyolcán megsérültek. Az időnként 80 kilométeres sebességgel vágtató szélvihar a Saint Tropez-i öböl irányába kergette a tűzvészt, ezért kellett a lehető legrövidebb időn belül eltávolítani a körzetből a nyaralókat. Az erdőtüzek mintegy 10 ezer hektár területen pusztítottak. Tegnap is ilyentájt volt jelenése. — Kálmikám, engem nem érdekelnek azok a kőművesek. Engem. .. — Olyan huszonöt körülinek saccolom. Meglepően kulturált küllemű. Épeszűén nyírt haj, helyke bajusz, kordnadrág, dzseki, fehér ing nyakkendővel. Az a döbbenetes benne... — Kálmán! — __ hogy nem beszél. Fütyül meg mutogat. Valami egyezményes jelbeszéddel szól a bandájához, mintha siketnémák volnának. És közben füttyöget. Nem ismerős dallamot, hanem afféle ahogy kijön, úgy szól kíséretet a mozdulataihoz. Fitty, fitty, fifitty, fitty. A mocskok meg bólogatnak. Okéfőnököznek, mintha értenék. A munkát, persze, esze ágában sincs ellenőrizni. A házra oda se bagózik. Most is ... most se... Nocsak! — Kálmán, kérlek, figyelnél rám is egy percre? — Rólam beszélnek. A mocskok nyilván bemutatnak neki. Ahogy látom, nem túl ■jókedvvel. — Mi az, hogy bemutatnak, Kálmán ? — Hát megmutatnak. Felhívják nagybecsű figyelmét a létezésemre. Nem mindegy? — Honnan tudják, Kálmán ... Kálmán! Te odamentéi hozzájuk! Beléjük kötöttél ! (Folytatjuk) A NYOLCVANADIK ÉVFORDULÓ Áz SZKP forrásainál 3. Bolsevikok és mensevilcek A program elfogadásával a II. kongresszus lerakta az OSZDMP eszmei egységének alapjait. Ezt az egységet azonban meg kellett erősíteni szervezetileg, mert enélkül összeforrott párt létezése elképzelhetetlen. Lenin azt tanította, hogy a munkásosztály pártjának a centralizmus és a fegyelem szilárd alapjaira kell támaszkodnia, amelyek a belső pártélet demokratikus normáival párosulnak. A kongresszus elé terjesztették a Lenin által kidolgozott szervezetiszabályzat-ter- vezetet, amely megszabja a pártba való felvétel rendjét, a kongresszusok összehívását, a pártszervezetek teljes képviseletének elveit, a vezetés testületi voltát, a határozatok megvitatását és egyszerű többség elfogadását, a helyi szervezetek autonómiáját a helyi ügyekben. A terv a centralizmus eszméjén alapult, amely meghatározta valamennyi szervezeti kérdés megoldásának módját. Milyen legyen a párt? Különösen heves viták lángoltak fel a szervezeti szabályzat első paragrafusának megvitatásakor, amely a párttagság feltételeit határozta meg. Lényegében arról volt szó, hogy milyen legyen a párt:' eszmeileg és szervezetileg összeforrott proletárpárt vagy eszmeileg ingatag és szervezetileg laza kispolgári, opportunista. Az első paragrafus Lenin által indítványozott megfogalmazása a párttagtól megkövetelte a pártszervezetek egyikében való személyes részvételt. Ezt megindokolva Lenin rámutatott, hogy csakis ez a követelmény biztosíthatja a párt sorainak tisztaságát és szilárdságát, a párt összeforrottságát, a párttag rangjának és jelentőségének növelését. Az a megfogalmazás, amelyet L. Martov javasolt, nem tette kötelezővé a párttag részvételét a párt- szervezet munkájában, hanem csupán a személyes közreműködést követelte meg. Ennek a megfogalmazásnak az volt az alapvető hibája, hogy lehetővé tette mindazok bekapcsolódását a pártba, akik ezt óhajtják, megköny- nyítette a bejutást a pártba, az ingatag, nem szilárd, a pártfegyelem kötöttségét nem óhajtó személyek számára, elmosta a párt szabatos szervezeti elveit. Ez különösen bonyolulttá tette az OSZDMP helyzetét, amelynek illegalitásban, a teljes konspiráció feltételei között kellett működnie. Martov álláspontját bírálva Lenin a következőket mondta: „Ez a fogalmazás feltétlenül arra törekszik, hogy akárkiből és mindenkiből párttagot csináljon, magának Martov elvtársnak is el kell ismernie, ezt, ezzel a megjegyzéssel — ,ha úgy akarják, igen’ — mondotta. Mi éppen ezt nem akarjuk! Éppen ezért harcolunk ilyen határozottan Martov fogalmazása ellen. Jobb, ha 10 olyan ember, aki ténylegesen dolgozik, nem nevezheti magát párttagnak (akik valóban dolgoznak, nem haj- hásznak címeket!), mintha egyetlen fecsegőnek joga és lehetősége van arra, hogy párttag legyen”. PocciMCKan Cou.-ßeM. PaéoMan Uaffify flPOJlETAPIH nem. CTI’AHT, COE/lHilKfiTECV. \ \ T«norpa<$HH Flapfi«. Cen^ve, Coulouvreniére, 27 Az OSZDMP második kongresszusán vek első kiadásának címlapja. készült jegyzökönyA lenini fogalmazást támogatta Plehanov is. „Nem volt elfogult nézetem a szervezeti szabályzat megvitatás alatt álló pontját illetően — mondotta — ... minél többet beszéltek azonban erről és minél figyelmesebben rfiélyed- tem bele a szónokok beszédeibe, annál szilárdabbá vált bennem az a meggyőződés, hogy Lenin oldalán van az igazság... A pártba belépni szándékozó munkások nem félnek attól, hogy egy szervezetbe kerülnek. Nem riasztja őket el a fegyelem. A pártba az a sok értelmiségi fél belépni, akiket teljesen áthatott a burzsoá individualizmus. De éppen ez a jó. Ezek a burzsoá individualisták rendszerint a mindenféle-fajta oportunizmus képviselői is. Távol kell tartanunk őket magunktól. Lenin tervezete bástyául szolgálhat a pártba való behatolásuk ellen, s már egyedül ezért is az opportunizmus minden ellenzőjének reá kell szavaznia”. A lenini tételek győzelme Az opportunistáknak mégis sikerült koalíciót létrehozniuk és a szervezeti szabályzat első paragrafusát Martov szerkesztésében 28 szavazattal 22 ellenében, egy tartózkodással elfogadtatni. Ez a fogalmazás azonban annyira ellentmondott a Lenin által javasolt egész szervezeti szabályzatnak, hogy a pártszervezetek többsége fellépett ellene, s már az OSZDMP III. kongresszusa (1905-ben) a lenini fogalmazással cserélte fel. A szilárd Iszkrásoknak azonban .sikerült megvédeniük a szervezeti szabályzat összes többi elvi jelentőségű lenini tételét. „Jóllehet ez rontott .a szervezeti szabályzaton, a szervezeti szabályzat egészét elfogadták az összes Iszkrások, és az egész kongresszus” — írta Lenin az el- sp- paragrafussal kapcsolatban megejtett szavazásról. Lenin győzelmét Martov is elismerte, aki később azt írta, hogy az első paragrafus megszavazása során elszenvedett vereség jelentőségét „a szervezeti szabályzat többi pontjának elfogadása Lenin szempontjából nullára redukálta”. Á szakadás: politikai eredmény V. I. Lenin az Iszkra híveinek soraiban végbement szakadást „a kongresszus egyik fő politikai eredményének” tekintette. A többségre és kisebbségre való végleges elkülönülés az OSZDMP központi szerveinek megválasztása során ment végbe. Miután a kongresszus megfelelőképpen értékelte az Iszkra érdemeit, elismervén azt a párt központi lapjának, felvetődött a központi lap szerkesztősége megválasztásának kérdése. A szilárd Iszkrások azt javasolták, hogy válasszanak Lenin, Plehanov, Martov ösz- szetételű munkaképes „hármas fogatot”. Ez a javaslat megkapta a szavazatok többségét. Martov azonban nyílt szakadásra törekedett és nem volt hajlandó részt venni a szerkesztőség összetételében. Lenin hívei a párt központi bizottságának megválasztása során is győzelmet arattak. Martov és hívei kisebbségben maradtak. így történt a kettészakadás bolsevikokra és mensevikek- re, amely ténylegesen két párt — valóban proletár, forradalmi bolsevik párt és a kispolgári, reformista, megalkuvó mensevik párt — megalakulásához vezetett. Következik: IV. LENIN ÉS A PÁRT.
