Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-24 / 199. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. augusztus 24. Napi külpolitikai kommentár Azonos É szak- és Dél-Európa két kiemelkedő politikusegyénisége: Olof Palme svéd és Andreasz Papandreu görög kormányfő athéni tárgyalásait méltán övezi világszerte érdeklődés. A két államférfi nevéhez nagyszabású kezdeményezések fűződnek. Olyanok, amelyek nemcsak regionális értelemben — vagyis a földrész északi és déli pólusán —, hanem világ- viszonylatban befolyásolhatják a nemzetközi politika alakulását. Palme az észak-európai atomfegyvermentes övezet létesítésének gondolatával irányította magára a figyelmet. Amikor napjainkban Európában is megatonnákban mérik a tömegpusztító fegyverek hatásfokát, egy atomfegyvermentes övezet kialakítása mindenképpen az enyhülés, a leszerelés irányában ható tényező. így fogadták a javaslatot Helsinkiben, Koppenhágában, s egyes norvég politikai körök is örömmel üdvözölték. Athén egy friss ötlettel lepte meg közös piaci partnereit, úgy is, mint az EGK soros elnöki tisztségét betöltő állam. A görög kormány az elmúlt napokban javasolta: a NATO hat hónappal halassza el az eurorakéták telepítését. Az athéni elképzelés szerint ily módon több idő állna a Szovjetunió és az Egyesült Államok rendelkezésére, hogy a genfi tárgyalásokon valamilyen kompro^ misszumot találjanak a közép-hatótávolságú nukleáris hordozóeszközök tekintetében. Aligha keltett meglepetést, hogy a semleges Svédország Athénban tárgyaló kormányfője a maga részéről támogatásáról biztosította a görög indítványt. Hasonló értelemben nyilatkozott erről Willy Brandt, a nyugatnémet szociáldemokraták elnöke. Ezzel szemben az NSZK kornyelven mánya nevében Genscher külügyminiszter azon nyomban visszautasította Athén javaslatát, mintahogy elutasította azt a brit, a holland és az olasz kormány is, valamint a NATO szervezete. Az utóbbin aligha lehet csodálkozni. Az atlanti paktum végtére is körömszakadtáig ragaszkodik 1979. decemberi döntéséhez, az 572 rakéta Nyugat-Európáha telepítéséhez. Sőt, amint az egyre inkább kiderül, a NATO úgynevezett kettős határozatából tulajdonképpen csak az első elemet — vagyis a telepítést — kíséri a szervezet részéről kettőzött figyelem. A másik elem: a nukleáris leszerelés ügyében folytatandó tárgyalás mintha egyre kisebb érdeklődést váltana ki. m indez aggodaiiunra ad okot. Az év vége, a telepítések kezdete rohamosan közeledik. S amint fogynak a lapok az 1983-as naptárból, úgy nő a tiltakozás ereje a robotrepülőgépek és Pershing—2 rakéták befogadására kijelölt NATO-tag- áiLliamokban. Érthető okokból: a szovjet állásfoglalásokból, moszkvai megnyilatkozásokból világosan kiolvasható, hogy a Szovjetuniót és a szocialista országokat fenyegető nukleáris csapásmérő eszközök elhelyezését vállaló országok fenyegetettsége óhatatlanul megnő. Nem is szólva arról, hogy az újabb tömegpusztító fegyverek megjelenése Európában egyszersmind a nukleáris konfliktus lehetőségét is növelik. Ilyen körülmények között a kontinens északi és déli országának közös törekvése mindenképpen roppant tiszteletre méltó. Stockholm és Athén azonos nyelvet használ korunk kihívásával szemben, s ez reménnyel tölti el kontinensünk valamennyi békeszerető lakóját. Gyapay Dénes Á MESÉK MÉRNÖKE Hófehérke valóban söpörget... Ugyan, mi ébreszti fel úgy a gyermek fantáziáját, mint a mese? A meséskönyvhöz képek is tartoznak. Sőt, vannak olyan meséskönyvek is, amelyekben a főszerep éppen a képeké. Ilyenek a plasztikus képeskönyvek. Azok, amelyeket kinyitunk, s — lám! — egész kis színpad tárul elénk: a könyv lapjáról egész őserdő állatsereglete lép elő, vagy hajó a háborgó tengeren, esetleg bál egy kastélyban. Tovább lapozunk, s mindez engedelmesen visszatér a könyvbe, belesimul lapjába, hogy helyét újabb háromdimenziós képnek adja át. S még nagyobb az öröm, — nemcsak a gyerekeké, valljuk be, a miénk is —, amikor rájövünk, hogy a képek mozgathatók. Jónás eltűnhet a cethal gyomrában, Robin Hood nyila éppen célba talál ... E képek magukban is mesélnek! Ha van ilyen könyvük otthon, nézzék meg, lehet, hogy megtalálják benne a feliratot: Made in Czeschoslovakia. Északi szomszédaink ugyanis nagy hagyománnyal rendelkeznek a gyermekirodalom és a meséskönyvek terén. Sok ilyen plasztikus képeskönyvet gyártanak. Pedig a plasztikus képeskönyv készítése nem gyerekjáték. A háromdimenziós könyvek készítésének egyik mestere a most 65 éves Vojtech Kubasta. Prágában él, eredeti foglalkozására nézve építészmérnök. Harminc éve szentelte életét a mesekönyveknek. Amikor megtervezi őket, a technikus logikájáA francia gyerekek az idén ezeket a könyveket kapták a kezükbe. (Fotó: ORBIS—KS) Képtávíróit érkezett FILOZÓFIAI VILÁGKONGRESSZUS MONTREALBAN A világkultúra áramában A Boszporusz ázsiai partján egy százéves faépfiletbe ütközött egy turistákat szállító hajó. A különös összeütközésnek szerencsére nincsen sérültje, de az öreg faház alaposan megrongálódott Pakisztán fővárosában, Karachiban a rendőrök botokkal és könnygázfegyverekkel igyekeznek szétoszlatni a demokráciáért tüntető tömeget DIVATBA JÖTTEK A NEMZETKÖZI KONGRESSZUSOK. Ezek rendszerint tavasztól őszig zajlanak és résztvevőikben összekapcsolódik a tudomány és más országok megismerésének szenvedélye. Kicsi lett a világ és naggyá nőtt a tudomány, s így a tudományos turizmus korunk egyik közismert jelenségévé vált. így van ez napjainkban a filozófiai világkongresszussal is, amelyet idén augusztus 21—27. között tartanak Montrealban. Ennek a világkongresszusnak várhatóan ezernél is több résztvevője lesz, akik közül sok százan bejárják Kanada keleti partvidékét, meglátogatják legszebb tájait és hírneves egyetemeit. A FILOZÓFIAI VILÁGKONGRESSZUS nem mai divat. Az egész történet 1900-ban, Párizsban kezdődött, ott tartották a filozófusok első világkongresszusát. Az idei a I sorban már a 17., vagyis a világkongresszusok már túlél- I tek két világháborút. A formák persze látványosan változ- | tak. Párizsban 1900-ban nem is volt igazán világkongresz- I szus, hiszen jobbára Európát képviselték a résztvevők, ma f pedig igazán a világ minden sarkából érkeznek majd | Montreálba. A világkongresszusok egy-egy tudomány vagy tudó- g mányág világméretű, nemzetközi seregszemléjét jelentik. I De a tudományok manapság már olyan terebélyesre nőt- j tek, hogy még egy világkongresszus sem képes áttekinteni | őket. Ezért általában egy meghatározott témára koncent- | rálnak és az összes résztvevők az adott, témaként kitű- | zött probléma oldaláról közelítik meg a szakma aktuális | kérdéseit. A 17. filozófiai világkongresszus témája a kultúra, helyesebben szólva a kultúra és a filozófia viszonya. . S ez nem véletlen. Az előző, a 16. filozófiai világkongresszus 1978-ban, Düsseldorfban még a filozófia és a tudomány vizsgálatát | állította középpontba. Mivel a témát már öt évvel korábban, az azt megelőző várnai kongresszuson tűzték ki, vilá- í gos, hogy a témaválaszték még a hetvenes évek elejének op- i timizmusát, robusztus növekedését tükrözte. A hetvenes i évek elején még úgy vélte a világ, hogy a gyors gazdasági | fejlődés töretlenül folytatódni fog, s ebben nagy szerepe | lesz a tudománynak. Ezért válhatott központi témává az a j kérdés, hogy mi a filozófia és a tudomány viszonya, ho- j gyan kapcsolódik össze a világnézet és a szaktudomány. | Hogyan gazdagíthatják a tudományos fejlődés eredményei a legősibb tudományt, a filozófiát, illetve annak szintetikus, átfogó és összegező látásmódja hogyan orientálhatja a szaktudományokat. A HETVENES ÉVEK VÉGÉRE viszont már nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági fejlődés tempója lelassult, akárcsak az, hogy a tudományok önmagukban nem oldhatnak meg mindent. Az emberi élet teljességére irányult a figyelem az újabb témaválasztásban: a kultúrára. A „fejlődési eufória” korában sokan úgy vélték nyugaton, hogy a gyors fejlődés, a modernizálódás egyneműsiti majd A Hófehérke járói és a gonosz boszorkány kilép a könyv lapval, a festőművész fantáziájával és az építész pontosságával alkot, de hasznosítja egykori bábjátékos tapasztalatait is. — Az embernek tudnia kell több dimenzióban gondolkoznia. Ennyi az egész — mondja, de Kubasta mérnök túl szerény. Arról nem beszél, hogy eddig száz ilyen képeskönyvet alkotott, azaz talán minden Európában ismert, klasszikus mesét elkészített háromdimenziós kivitelben. Neki köszönhető, hogy Hófehérke valóban söprögeti a padlót, Hamupipőke elveszti cipellőjét, s Csipkerózsika felébred százéves álmából. A mozgás és a kézzelfogható, térhatású kép életet lehel a mesék hőseibe. — Arra törekszem —, mondja a mesék mérnöke —, hogy minden új könyvemben legyen legalább egy új mozgási trükk. Előfordul, hogy az új megoldást azt nem tudom felhasználni valamelyik ismert mesében, ekkor magam gondolok ki történetet hozzá. Például egész sorozatot készítettem állattörténetekből — egy-egy állat jellegzetes mozgását mutatom be bennük, például a macska ugrását Nagyon örültem, amikor hallottam, hogy könyveimet Kubában a gyerekek tankönyvként használják. — Hol készülnek a mozgós mesekönyvek? Az északcsehországi Vélky Senovban a nyomda a megtervezett rajzokat ívekre nyomtatja, azok- f ból a nyugat-csehországi I Nepomuk városka kisipari | szövetkezeti műhelyében ősz- f szeállítják a könyveket. Itt nem lehet automatikus gépsorral dolgozni! Itt a gépeket ügyes női kezek pótolják. Szinte hihetetlen, de így igaz: a nepomuki műhelyben mégis naponta 2,5 ezer új könyvet kötnek be, 22 nyelvi változatban. Huszonkét nyelv? Hová mennek ezek a könyvek? Angliába, az NSZK-ba, Jugoszláviába, Hollandiába, Belgiumba, Skandináviába, Dél-Amerika országaiba, s persze Francia- országba. Az ő kezükbe évente mintegy ötvenezer kerül belőlük. az egész világot, s ennek modelljeként természetesen a sa- ] ját kultúrájukat ajánlották. A világ különböző nemzetei az utóbbi évtizedekben I nemcsak megőrizték kulturális identitásukat, hanem nagymértékben fokozták is, s ez különösen az újonnan felsza- ; badult országokra érvényes, amelyek nagyon erőteljesen ' törekednek arra, hogy fejlesszék sajátos nemzeti kultúrá- _• jukat, s megszerezzék kulturális függetlenségüket is a volt * gyarmatosítótól. És ezért fontos, hogy Montreálban valóban világkongresszus legyen! Óhatatlanul az egységes világkultúra és a f nemzeti kultúrák viszonya fog előtérbe kerülni, mégpedig j úgy, hogy éles harc kezdődik majd a fejlődő országok kép- í viselői részéről a világkultúra demokratizmusáért és min- I den ország nemzeti kultúrája egyenlőségének, és szuvere- j nitásának elismeréséért. Kis nemzet lévén, nekünk magyaroknak is rendkívül 5 fontos kérdés ez, hiszen bele akarunk kapcsolódni mi is a | világkultúra áramába, de nem akarunk feloldódni benne, *; hanem meg akarjuk őrizni kultúránk sajátos arculatát, t. Márpedig ehhez saját filozófiai és tudományos tradíciók is ; tartoznak, amelyet ismer és elismer a világ. Az utolsó évszázadban Magyarország számos kiemel- I kedő társadalomtudóst és filozófust adott a világnak, akik- j nek sorában Lukács György volt az utolsó, a világkongresszuson róluk is megemlékeznek. Felvetődik persze, van-e az ilyen mammut világkong- \ resszusoknak egyáltalán értelme? A sok ezer, de legalább- • is sok száz ember programjának megszervezése óriási fel- * adat, szinte nagyüzemi méreteket ölt. Aki ott van, nem igen tud egy ilyen világkongresszust teljességgel áttekinteni, s a résztvevőknek legfeljebb csekély töredékével képes megismerkedni, az előadások nagy részéről jó, ha a kinyomtatott összefoglalásokból értesül. És mégis, a világkongresszusok nagyon hasznosak. Az első, zűrzavaros benyomás gyorsan eloszlik és aztán valami csoda történik, mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő szekciókat és előadásokat, s megismerkedik a rokon témák kutatóival. Ez a „folyosókongresszus”, az is- \ meretségek születése az előadások szüneteiben az egyik leghasznosabb jelenség. De talán még ennél is fontosabb, hogy a világkongresszusok rövidre zárják az információs láncot, a legfrissebb eredményekkel ismertetik meg a résztvevőket, amelyek egyébként könyveken és más publikációkon keresztül csak évek múltán juthatnának el hozzájuk. HAZÁNKBAN NAGYON FONTOSNAK TARTJUK a részvételt valamennyi tudomány világkongresszusain, hiszen különben lemaradnánk és nem értesülnénk az új eredményekről, s arról, hogy milyen problémákon dolgoznak a kollégák. Ez a lemaradás a tudományok többségében súlyos anyagi veszteséget is jelentene. A valutáris nehézségek miatt manapság a világkongresszusokra nem utaznak nagy létszámú delegációk, különösen a tengerentúli kongresszusokra nem. Annál nagyobb feladat hárul a magyar tudomány képviseletében a kiutazó kis csapatokra. Számunkra a 17. filozófiai világkongresszus Montreálban a magyar filozófiai gondolkodás folytonosságát és tradícióit is megtestesíti, amelyet a magyar küldöttségnek ott a kultúrák történetéről és jelenéről szóló világméretű vitában méltóan kell képviselnie. Ágh Attila, a Magyar Filozófusok Nemzeti Bizottságának titkára A Fülöp-szigetek fővárosa, Manila repülőterén ismeretlen tettes agyonlőtte Benigno Aquino ellenzéki politikust. Az ezt követő tűzharcban lelőtték az állítólagos merénylőt
