Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-29 / 178. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. július 29. MEDDIG? E zen a héten voltakép­pen meglepő híreket kaptunk Irak és Irán határáról. Hogy errefelé ádáz harcok folynak, az már sem­miképpen sem meglepő, hi­szen szeptemberben három éve lesz, hogy háborúzik a két szomszédos állam. A helyszíni beszámolók szerint a háború kitörése óta most vívják a legnagyobb csatá­kat a szembenállók. A dolog azért tűnik szinte hihetetlen­nek, mert a két ország gazda­sági-anyagi tartalékait már egy-két évvel ezelőtt is ki- merülőnak minősítették a semleges szakértők. Mégis tény, hogy Irak és Irán tartósan rendkívüli anyagi erőfeszítésekre képes a végeláthatatlan hadakozás finanszírozására. A nagy kérdés változatlan az, hogy meddig? Most például az a kérdés, miként terelődött a hadako­zás fő frontja a két ország határának északi részére. Te­heránban a minap elégedet­ten jelentették be, az új of- fenzíva elérte célját, hiszen sikerült — iraki területen — elfoglalni a Khomeini-rend- szer ellen évek óta keményen lázadó kurdok fő bázisát. Ma­napság Irak oldalán állnak a kurdok, hiszen az iráni isz­lám forradalom teremtette új rend ellen harcolnak, s így a politika, a bagdadi kormány­zat szövetségesévé tette őket. A politikai-katonai helyze­tet tovább bonyolítja, hogy az Irakot és az Iránt támo­gató külső erőnek mind na­gyobb szerep jut ebben a há­borúzásban. Teherán már sokszor szólította fel az Ira­kot támogató arab államokat, hogy ne segítsék a bagdadi rendszert — Teherán szerint — „igazságtalan” harcában, az azonban most fordult elő először, hogy Irán fejlett tő­kés országokat is megfenye­getett. A háború és a nemzetközi politika mind szövevénye­sebb viszonyokat teremt a Közép-Keleten. Hogy med­dig, azt még a hivatásos jósok sem merik megjövendölni. A. K. LATIN-AMERIKAI—USA TÁRGYALÁSOK Richard Stone, az amerikai elnök közép-amerikai külön- megbízottja szerdán Salvador elnökével, Alvaro Maganával és külügyminiszterével, Fider Chavez Menával tárgyalt. Ugyanaznap a salvadori fővá­rosba érkezett Belisario Be- tancur kolumbiai és Ricardo de La Espriella panamai el­nök, hogy személyesen tájé­koztassák a salvadori kor­mányt a Contadora-csoport békekezdeményezéseiről, és előkészítsék a közép-amerikai külügyminiszterek csütörtö­kön kezdődő kétnapos pana­mavárosi értekezletét. A GÖRÖG KORMÁNY ÉS A NUDIZMUS A görög kormány törvény- javaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében engedé­lyezné, hogy az idegenforga­lom fellendítése végett Gö­rögországban hozzanak létre nudistatelepeket. A törvényja­vaslat szerint megengednék az állami idegenforgalmi szervezeteknek, hogy a termé­szetimádók részére szállodá­kat és campingeket létesítse­nek az ország elhagyatott ré­szein. SZOLOMENCEV FIDEL CASTRÖNÁL Fidel Castro a Kubai Kom­munista Párt KB első titká­ra, a Kubai Köztársaság ál­lam- és kormányfője szerdán fogadta Mihail Szolomence- vet, az SZKP KB PB póttag­ját, az SZKP KB melletti pártellenőrzési bizottság elnö­két, aki a kubai forradalom kitörésének 30. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­gekre érkezett szovjet kül­döttséget vezeti. Ünnepélyes külsőségek között adták át a diplomákat a Vö­rös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Zrínyi Miklós Katonai Akadémián idén végzett hallgatóinak. Az NSZK-ban, Alsó-Szászországban, Knesebek község ha­tárában, ahol a Volkswagen Művek tesztpályája van — szerda óta súlyos erdőtűz pusztít, amelyet a tűzoltók és a Bundeswehr együttes erővel sem tud elfojtani. lövedelmezö nellékízemágak (Folytatás az 1. oldalról) Épületasztalos és más fa­termékek gyártásához, ex­portálásához csaknem vala­mennyi termelőszövetkezet­ben adottak a feltételek. A háztartási célokat szolgáló műanyag cikkek készítésé­ben a kállósemjéni, a nyír- pazonyi és a sényői tsz-nek előnyösek a pozíciói. Varro­dával többek között a mária- pócsi, a nagydobosi, a buji, a szamosszegi, a nábrádi és a csahold tsz rendelkezik. A gyümölcs- és zöldség­konzervek előállításában, ex­portálásában különösen a nyírtassi, illetve a csegöldi termelőszövetkezet jelesked­het, ásványvíz, üdítő ital te­rén pedig a nyíregyházi Ság- vári Tsz. Az élelmezési cél­ra szolgáló mákexporttal pe­dig főként a tiszalöki, a tisza- vasvári és a tiszadadai szö­vetkezetek rukkolhatnak ki. de szinte mindegyik gazda­ságnak van lehetősége ex­portra termelni. A TESZÖV a munkák ko­ordinálásában segít és a köl­csönös támogatási alapból történő pénzügyi támogatás­sal. (cselényi) Kommentár „Unokáik is látni fogják" Rusze, Bulgária megújuló városa Rusze sajátos varázsa egye­dülálló építészeti örökségé­ben rejlik. A város pompás épületeit Bulgáriának az osz­mán rabság alól való felsza­badulása után (1878) a híres európai építészek építették. A jelentős történelmi eseménye­ket átélt házak és paloták megőrizték e Duna-parti vá­ros atmoszféráját. A bolgár restaurátorok már több mint egy évtizede fáradoznak azon, hogy visz- szaadják a házák eredeti szépségét. Több mint 300 mű­emlékké nyilvánított épület szerepel a tervükben: közülük Megőrizte a Duna-parti vá­ros atmoszféráját 140 már eredeti formájában tündököl. — A munka két irányú — mondja Georgi Radulov, a városi tanács kulturális- emlékvédelmi osztályának vezetője —, egyrészt helyre­állítjuk és korszerűsítjük a legreprezentatívabb épülete­ket, másrészt — például a Fő utcán — rendbehozzuk a sor­házak homlokzatát. A ruszeiek a műemlék há­zakat nem tekintik csupán múzeumi látványosságnak, hanem igyekeznek azokat megfelelően kihasználni. — Végül is az a célunk — folytatja Georgi Radulov —, hogy a szép régi házakat új életre keltsük. Ennek meg­erősítésére valóban sok pél­dát lehet hozni. Az egyik helyreállított házban beren­dezték az „Újszülöttek há­zát”: itt tartják a város leg­fiatalabb polgárainak ünne­pélyes névadóját. Több mint tíz éve nyitotta meg kapuit a felszabadulás utáni egyik el­ső ruszei polgármester, Geor­gi Martinov házában a kultu­rális dolgozók klubja. Az Építők Alkotóházában a haj­dani építészek fantáziáját és kifinomult ízlését csodálhat­juk. Épségben maradtak a kereskedő utca házai is — ezek üzleteit a korszerű kö­vetelményeknek megfelelően felújítják. A restaurációs munka nap­jainkban is tart. Több léte­sítményen folyik a munka: egyik az a posztókészítő mű­hely, amelyben valamikor Zahari Sztojanov, az ismert író is dolgozott; a másik egy reneszánsz kori ház, amit a Ruszei Népművészeti Mester­közösség kap majd meg; a harmadik a XVII. században épült Szentháromság-temp­lom. A legnagyobb figyelem az egykori adóhivatal épüle­tére irányul, amely a Szava Ognjanov Drámai Színház­nak ad otthont. A múlt évben kezdődött felújítása után Ru­sze kulturális életének köz­pontja lesz. A Szava Ognjanov Drámai Színház, a város kulturális éle­tének központja----------------------------------------------------------------------------\ MOSZKVAI LEVELŰNK Tretyakov képei E gy ízben III. Sándor, múlt század végi orosz cár ellátogatott az akkori „új hullám” festőinek szent­pétervári kiállítására. Az egyik kép igen megtet­szett neki: „Ez a képet küldjék a palotába, megveszem”. A kísérő sajnálkozva felel: „Felség, ezt a képet már meg­vásárolta Pavel Mihajlovics Tretyakov”. A cár összerán­colta a homlokát és továbbment. Hamarosan ismét rá­mutat egy képre: „Nos, akkor ezt csomagolják be!” „Fel­ség, ezt a képet is megvette Tretyakov.” III. Sándor bosszúsan érdeklődött: „Ki ez a Tretya- 'kov?” Pavel Mihajlovics Tretyakov moszkvai kereskedő em­ber volt, tehetős családból. Rendkívüli módon csodálta a művészetet, s szenvedélyesen gyűjtögette a festményeket, kisplasztikákat, szobrokat. Régi, dédelgetett álma az volt, hogy az orosz képzőművészet remekeit megismertesse az egyszerű néppel, amelynek sem pénze, sem rangja nem volt ahhoz, hogy bejusson a paloták termeibe, ahol ezek a műkincsek porosodtak néhány ember kiváltságaként. Tretyakov kifejezetten oroszországi művészek alkotásait gyűjtötte, mivel biztos volt benne (s ezt az utókor iga­zolta), hogy a hazaiak semmiben sem maradnak el az ak­kori európai képzőművészettől. Hogy álma valóra váljon, nagy és költséges munkába fogott: járta a kiállításokat, ahol vásárolta a fiatal, tehetséges festők, szobrászok mű­veit. Megtörtént, hogy a művészek teljesen ismeretlenek voltak a nagyközönség előtt, s Tretyakov segítségével — aki időközben moszkvai mecénássá vált — szereztek hír­nevet nemcsak Oroszországban, hanem szerte a világon is. A hatalmas kollekció hamarosan elfoglalta helyét abban az üvegtetős épületben, amely olyan jól ismert képesla­pokról, útikönyvekből. III. Sándor azután az emlékezetes incidens után igen csak megdühödött. Rendeletet adott ki, mely szerint attól kezdve képieket a kiállításokról csak abban az esetben sza­bad eladni, ha maga a cár azt már előzőleg megtekintette. Tretyakov, aki veszélyeztetve látta gyűjtőmunkáját, ügye­sen megkerülte a rendeletet: ezután már jóval a kiállítá­sok előtt, a műhelyben vásárolta meg a festményeket, így aztán a kiállításokon a legjobb művek alatt ott lógott egy kis tábla: „P. M. Tretyakov tulajdona.” 1872-ben Tretyakov felajánlotta Moszkva városának gazdag gyűjteményét, s ettől kezdve bárki, bármilyen szár­mazású, rendű és rangú lévén, ingyen megtekinthette a hazai képzőművészet világszínvonalú darabjait. Andrej Rubljov ikonjai mellett ott sorakoztak Repin, Siskin, Ve- rescsagin és a többiek leghíresebb vásznai. Tretyakov nem sajnálta a pénzt és a fáradságot: kezdetben maga fogadta a látogatókat, sőt a messziről érkezetteknek éjszakára szo­bát is biztosított. S mivel a belépés ingyenes volt, Tre­tyakov minden költséget fizetett. Ö maga egyébként igen szerény ember hírében állt. Amikor a cár munkájáért elismerésül nemesi címmel akar­ta megajándékozni, tiszteletteljesen visszautasította: „Én felség, kereskedőnek születtem, kereskedőként is akarok meghalni.” Tretyakov idejében vagy kétezer darabból állt a kollekció, ma már közel hatvanezer. Megsokszorozódott a látogatók száma is. Annak idején évente mintegy ötven­ezren jöttek el, ma másfél millióan. Mindez felvetette egy új épület építésének problémáját, amely megszüntetné a régi képtár zsúfoltságát. A tervek szerint a régi galéria külsejéhez igazodó épület kivitelezője egy, a Szovjetunió­val hagyományos kapcsolatot ápoló finn vállalat lesz. A z alapkő lerakásánál részt vettek mind a szovjet, mind a finn oldal képviselői. A régi szokásoknak megfelelően a két ország pénzdarabjait dobták az alapba, mert ez gazdagságot jelent az új építmény számá­ra. Az alapba került az aznap megjelenő moszkvai és hel­sinki napilapok egy-egy példánya, valamint egy üzenet az utókornak: „Ha meglátjátok ezeket a képeket, megtudjá­tok, mennyire szerettük mi az életet, a munkát, a békét.” Moszkva, 1983. július. Szaniszló Ferenc V _____________________________/ Új szolgáltatás az Országos Takarékpénztárnál. A személyi tulajdonú lakóingatlanok forgalmát 1983. au­gusztus 1-től új szolgáltatással, ingatlanközvetítéssel kí­vánja segíteni az Országos Takarékpénztár. Az ingatlanközvetítői feladatokat vidéken a megyei igaz­gatóságok, a fővárosban a Budapiesti Ingatlanközvetítő Iro­da (Budapest V., Október 6. u. 20.) fogja ellátni. Az ingatlantulajdonosok megbízhatják a takarékpénztári egységeket beköltözhető ingatlanuk vevőjének hirdetés út­ján való megkeresésével. Az OTP-fiókok megfelelő vevő jelentkezése, megtalálása esetén, az adásvételi szerződés megkötéséhez szervezett se­gítséget nyújtanak. Részletes felvilágosítást ugyanezek a takarékpénztári egy­ségek adnak az érdeklődő ügyfeleknek. (1142)

Next

/
Oldalképek
Tartalom