Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-12 / 163. szám
1983. július 12. Kelet-Magyaronzág 3 Miért pereg a szem S emmit sem számít a külsőség, a csomagolás, ha jó a hír. Mondom ezt azért, mert kezembe került a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége által útjára bocsátott újítási híradó. Első szám és talán túlzottan is szerény köntös, hogy a borítólap is rotációs papír és a cím amolyan ákom- bákom. Mit számít ez — mondom még egyszer, mert valóban a tartalom a Ifont os. Négy újítás ismertetője szerepel a híradó első számában. Az emberi elme milliókat érő ötletei ezek. Itt van mindjárt a „hulladéktüzelésű, meleglevegős kazán” nagy légterű helyiségek fűtésére. A mária- pócsi Rákóczi Termelőszövetkezetben találta ki három ember, Paszternák László, Orosz Mihály és Molnár Péter. A kazánnal olaj és más drága energia válható ki úgy, hogy feltüzelik a fűrészüzemi fahulladékokat, a fatuskókat, gyümölcs- nyesedéket, selejt gumikat, szalmát, egyszóval mindent, ami eddig haszontalanul pusztult ed. esetleg a környezetet szennyezte. Ez minid nagyon fontos, de mégin- kább az, hogy egy-egy kazánnal a fűtési szezonban 40 ezer forint a megtakarítás. A szabolcsibdkai Búzakalász Tsz két újítója Katóm János és Tóthfalusi János ezekben a hetekben roppantul aktuális témában hoztak újat a műszaki életbe. Azt vizsgálták és kutatták, miért túlzottan nagy az E típusú kombájnoknál a szempergés. Rájöttek, a dob és a szalmarázó ládák terhelése nincs arányban a rosták tisztítóképességével, ez okozza a nagymértékű szemveszteséget. Az újítással átalakított gépeknél a szemveszteség 2—3 százalékkal csökkent, és ez kombájnonként egyetlen aratási idényben 500—1000 mázsa gabona megmentését jelenti. Értékben ez 200—400 ezer forint lehet. Az újítás minimális költséggel mindenütt alkalmazható. Szó van még a közreadott újítási híradóban programvezérlésű dohányszárításról és a Hidrobár elnevezésű hidraulikavizsgáló készülékről. Ezek is nélkülözhetetlen, gyorsan megtérülő eszközei a korszerűbb és olcsóbb mező- gazdasági termelésnek... Ezek után még néhány szót az újításokról és a mozgalomról. Nincs pontos statisztika arról, hogy a mezőgazdasági üzemekben évente hány újítás, ésszerűsítés születik. Egy biztos csak, hogy az újítá- . soknak, találmányoknak nem volt és ma sincs megfelelő propagandája. A most megjelent újítási híradó jó ügyet szolgál, de nem több hézagpótlónál. A tsz-ekiben a kombájnok jó egy harmada E—512-es és E—516-os. Ha a szabolcs- bákai módszerekkel mindet átalakítanák, úgy 13 ezer tonna gabonával lennénk gazdagabbak. Ennyi búza a megyei átlagot tekintve 3700 hektáron terem, eny- nyi búzának az értéke 41 millió forint. Jó lenne, ha akiket illet, sürgősen felkeresnék a szabolcsbákai újítókat S. E. JÓ FÜTERMÉS. A szatmári térségben jó fűtermést adott a rét. Fülesd határában gépekkel hordják a tsz majorjába a szénát. (E. E. felv.) Üxevni kommunisták tanácskozásai Állni a versenyt PÁRTFÓRUMOKON VITATJÁK EZEKBEN A NAPOKBAN A MUNKAHELYI KOLLEKTÍVÁK TEENDŐIT AZ MSZMP KB 1983. ÁPRILIS* 12— 13-1 HATÁROZATA ALAPJÄN. EZEKBŐL GYŰJTÖTTÜNK ÖSSZE EGY CSOKORRA VALÓT. Versenyképes konxenrek A Nyíregyházi Konzervgyárban összevont taggyűlésen beszélték meg a Központi Bizottság határozatából adódó feladatokat. A legfontosabb teendőkről állásfoglalást dolgozott ki a pártvezetőség. — Ezek adták a vitaalapot a taggyűléseknek hat alapszervezetünkben — tájékoztatott Varga József, a pártvezetőség titkára. Az összevont taggyűlés felszólalói hangsúlyozták: legfontosabb az eredményes gazdálkodás. A jövőben olyan konzerveket gyártanak, amelyek versenyképesek, amelyeket idehaza is keresnek a vásárlók. Ez a munka csak látszatra a vezetők dolga. Kiemelte a taggyűlés: nemcsak a vezetőn múlik a siker. Ebben partnerek kívánnak lenni a pártszervezetek, a szocialista brigádok. Csak így válhat a jövőben is képessé a gyárvezetés arra, hogy a dolgozók kezdeményezéseit hasznosítva gyorsan, rugalmasan alkalmazkodjék a változó piaci igényekhez. Ezen a pártfórumon minden üzemre meghatározták a minőségi követelményeket. Szóba került: vannak tartalékok az anyag és energia hasznosításában. Szigorítani kell a gyártásközi ellenőrzést és csökkenteni az itt keletkező veszteségeket. Ez részben függ a dolgozóktól, részben a technológiától. Ezért úgy határoztak: a műszaki színvonalat kell emelni a gyárban. — A Nyíregyházi Konzervgyár már az idén több fontos beruházást készít elő, illetve megkezdi azok megvalósítását — mondta Varga József. — A termékek minőségét javítja majd a tartósítószerek nélküli tárolás bevezetése. Ennek az alkalmazására a jövő évben kerül sor. Továbbá a tőkés exporton belül növeljük a nagydobozos konzervek arányát. Megoldásához megvalósítunk egy beruházást, egy újabbal pedig elérjük, hogy az al- matörkölyfoől lét nyerjünk ki. Az alapszervezetek taggyűlésein az összevont pártfórumon megfogalmazott feladatokra kapnak személyenként pártmegbízatásokat az emberek. Népművészet Japánba A Nyíregyházi Háziipari és Népiiparművészeti Szövetkezetben 43 párttag vitatta meg a teendőket. Többen így fogalmaztak: „A párt áprilisi határozata azért tanulságos, mert őszinte, nyílt, nem kerüli meg a gondokat és az .emberekhez szól.” — Hatan mondtak véleményt taggyűlésünkön, szövetkezetünk számára a jövőben is kiemelt feladat a itőkés exportterv teljesítése, a határidőre történő pontos szállítás és a jó minőségi, gazdaságos termékek gyártása. Állandó jellegű feladatunk a jövőben is a tőkés piac kutatása — fogalmazott Jarkovszkiné Resán Mária, a pártszervezet titkára. Az idén új piacot találtak az NSZK-ban. Egyik cégnek Végeznek tőkés bérmunkát. Japánba népművészeti kollekciókat küldenek. Hangsúlyozták: állandóan kísérletezni kell, mert népművészeti termékeik iránt az utóbbi időben csökkent a kereslet. Partnerek a világpiacon A Nyírség Ruházati Szövetkezet fiatal párttitkára Ha- vadtői Ferenc így összegezte a taggyűlésen megfogalmazottak lényegét: — Az országnak valutára van szüksége. A mi szövetkezetünk kizárólag tőkés bérmunkából él. Kedvező, hogy most egy újabb, francia partner is jelentkezett, s igyekszünk ezt is megtartani. Érthető, hogy a pártfórum gaz- daságcentrikus volt. Az idén 38 millió, de jövőre már 43 millió lesz a tőkés exportunk. Ebből 40 millió a bérmunika. Amire figyelmeztettük egymást: szövetkezetünk megvásárolt anyagból állítja elő a tőkés exportot. Ez takarékosságra és a jobb minőségre kell, hogy ösztönözzön valamennyiünket. Mindent gazdaságosabban kell a jövőben felhasználni. Sok szó esett a taggyűlésen a jövő ruhaanyagáról, a poliészterről. — Ezzel most próbálkozunk. Több figyelmet igényel dolgozóinktól. Mi dolgozzuk fel Japánból vásárolt anyaga bői egy NSZK cég megrendelésére és igényei alapján. Ez új piac, s meg kell tartanunk a jövőben is, mert jól fizető és jó rendelő partner. Nos ezekre a munkákra kell hangolni az embereket, igényelni mindenkitől a maximális támogatást, a példa- mutatást. S ezt nyugodtan mondhattuk a taggyűlésen is, hiszen a legtöbb párttagunk a gyártás-előkész ít is ben dolgozik. Farkas Kálmán Napanta megméretik NEMRÉG VÉLETLENÜL tanúja voltam, amikor két vezető arról vitatkozott, vagy inkább panaszkodott egymásnak, hogy ki a műveletlenebb kettőjük közül. Sorolták szellemi adósságaikat, az elolva- satlan, vagy félig olvasott könyveket, a megnézetlen kiállításokat, színházi előadásokat. Már-már baráti jobbot nyújtottak egymásnak, mondván, ezen nem lehet változtatni. Bele kell törődni; az igazában lelkiismeretes, a vezetői felelősséget komolyan vevő ember, ha belegebed, sem tud lépést tartani műveltségének gyarapításában, kulturális informáltságban azokkal, akiknek a vállán nincsenek ilyen terhek. A búcsúzásnál azonban a másikban mégis megszólalt valami, ami nyugtalanságot, elégedetlenséget árult el. Azt mondta: azért mégse mentsük fel magunkat, meglehet rosszul gazdálkodunk az időnkkel.. . Ismerőseim között jócskán akadnak vezetők, akik közvetlen munkahelyi környezetükre, beosztottaikra műveltségükkel is hatni tudnak. S ez nem csupán a tevéből szerzett úgymond „távműveltség” — ami persze egyáltalán nem lebecsülendő —, hanem ennél mélyebb. Meglehet, ez olykor alkati, vagy munkaköri talajból sarjad, s nincs kiírva jelmondatként a következő: a vezetés kulturáltsága napjainkban politikai kérdés, olyan követelmény, amin a legkülönbözőbb posztokon dolgozó vezető naponta megméretik. S ahol nem is az a legfontosabb, hány könyvet olvasott, hányszor járt művelődési hájban és hasonló helyeken. A kulturáltságot a vezetőnél is az emberi stílus, a személyiség értékeinek gazdagodásával méri le környezete. S mivel kivétel nélkül, minden vezetői munkakör — legyen az szakmai, gazdasági, bármilyen — politikai szerepkör, mert közérzetet, hangulatot befolyásol, a közös célokhoz való kötődést, vagy távolodást motiválja. Érthető, hogy a vezetői rátermettség, politikai érettség és tisztánlátás, elkötelezettség követelményei mellett az elsők között kerül a mérlegre: vajon megfelelő kulturáltsággal tudja-e feladatát ellátni, megvannak-e azok a szellemi, egyben vezetéslélektani adottságai, ismeretei, amelyek ma már az emberekkel való- foglalkozáshoz nélkülözhetetlenek . HÁNYSZOR HALLUNK munkahelyi konfliktusokról, amikor a valós feszültségek egy kulturáltabb megközelítéssel, a másik ember személyiségének jobb ismeretével nemcsak önmagunkra, hanem a másikra való figyeléssel nem okoztak volna bajokat. Nem vált volna tűrhetetlenné az együttmunkálkodás. Nem csodaszerről van szó, természetesen nem is arról, hogy a kulturált vezetés ködösítse el a tisztázásra váró helyzeteket, kendőzze el a bajokat, „kulturáltan” simogassa meg a fegyelmezetleneket, a sorból kilógókat. A határozott, egyértelmű vezetői vélemény, ha kell döntés és a kulturált vezetői stílus nem ellenfelei, hanem kiegészítői egymásnak. SOKSZOR ELHANGZIK a megállapítás, a vezetők naponta vizsgáznak, naponta meg kell újítani „jogosítványukat”. Tegyük hozzá, nem csak az őket kinevező, megbízó irányító szervek, testületek előtt, hanem az általuk vezetett közösségek előtt is. S egyik sem hanyagolható el a másik kedvéért. Ez így valójában mesterséges szétválasztás, hiszen nincs kétféle mérce, az ismert hármas követelmény a vezetői munkával szemben azonos, vagy igen hasonló bizonyítványt állít ki „lent” és „fent”. Ma már éppen a demokratizmus igényéből eredően, mind nagyobb beleszólásuk van, vagy inkább lesz a dolgozó kollektívának is abba, ki lesz a vezetőiük. S ez így van jól, így felel meg a közösség és az egyén érdekeinek. Páll Géza Szabolcsi „kaliforniai11 az NSZK-ba Bérmunkában harmincezer pár „kaliforniai” cipőt készít a Német Szövetségi Köztársaság részére a Szabolcs Cipőgyár. A műtalpú, sötétkék, szürke, drapp színű cipők érdekessége, hogy a hagyományostól eltérően a varrott és a ragasztott technológia újszerű kombinációjával gyártják. Ennek köszönhetően a cipők súlya körülbelül harmada a szokványosénak. Az effajta cipők rendkívül szépek, divatosak, s NyugatEurópában igencsak népszerűek is. A „kaliforniai” c:pő gyártási technológiájának Szabolcs cipőgyárbeli meghonosításában egy osztrák szervező is részt vett, sőt közben járt a Szabolcs Cipőgyár és a Tann- inpex külkereskedelmi vállalat kaliforniai cipő gyártására irányuló együttműködésének kialakulásában is. A Szabolcs Cipőgyár júliusban, agusztusban és szeptemberben tíz—tíz ezer pár cipőt gyárt. S ha az NSZK-beli . ----- *■;--! A harmadik osztályos Petya Vtulkin égő türelmetlenséggel várta az anyanyelvi óra kez- l§ detét. Mára házi fogalma- r zást kellett írniuk a követ- ifi kező címmel: „Hogyan töl- :? főttem a nyarat?” A leg- I jobb munkákat a tanítónő, H Olga Ivanova rendszerint I felolvasta, és Petya nem f minden alap nélkül feltétéig lezte. hogy ezúttal az ő fogalmazását is ilyen meg- tiszteltetés éri. Ügy Is lett. j; A füzetrakásról Olga Ivanovna leemelte a felsőt I és ünnepélyesen olvasni | kezdte: — Vtulkin. „Hogyan töltöttem a nyarat”. A közok- 1 tatási törvény idevágó rendelkezéseinek megfelelően az V. 20-tól VIII. 31-ig terjedő időszakban kizárólag nyári szüneten voltam. A fenti időszakban meg- jj határozott tevékenységet I végeztem úgy egészségügyi, mint közművelődési vonatkozásban. Ami az elsőt illeti, itt em- 1 Ütést kell tennem az egyik szülő, nevezetesen az anya — Z. A. VituTkina — jelensmm letárol es hatékony közreműködéséről abban a faluban, ahol apai nagyanyám, Ogurcova, szül. N. A. Per- cevaja él. A nevezett helységben való tartózkodás, a friss leszakában olvasottak számá- náL Különösein N. V. Gogol „Revizor” c. műve gyakorolt rám nagy hatást Ebben a komédiában ragyogóan pellengére van állftVikfer téVíri: Fogalmazás vegő, a friss tej,termékeik, a friss gyümölcs- és zöldségfélék, a természetes víztárolókban történt fürdés, az erdőségekben tett kiadós séták jelentős mértékben megszilárdították úgy fizikai erőnlétemet, mint erkölcsi-akarati állapotomat, amelyekre oly nagy szükség lesz az elkövetkező tanévben. Ami az ismeretszerzési tervet illeti, elolvastam 8,5 db szépirodalmi alkotást (egy könyvet még nem olvastam végig) a hazai, ill. külföldi szerzők műveiből, ami 27,3 százalékkal több, az elmúlt év hasonló időva a XIX. század első felének hi vatainok-Or os zor- szágá. a népelnyomásra, rang kórságra, korrupcióra és egyéb visszásságokra alapozott rendőri-hűbéri rendszer. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a szünidő alatt elért többi mutatóimat sem. így például minőikét nembeli szülő részéről jelentősen csökkent a személyemre irányuló szemrehányások száma, csakúgy, mint a civódásoké öcsémmel, Sz. M. Vtulkinnal. Figyelembe véve a fentebb felsorolt tényeket levizsgájuk jól sikerül, akkor a jövőben további megrendeléseket kapnak. Boldizsárné Török Mária főmérnökhelyettes elmondta, hogy az NSZK-nak végzett bérmunkán tanultakat, a modern technológiát fokozatosan „átmentik” a belföldön értékesítendő cipőkre is. Olyannyira, hogy a kaliforniai cipők mintájára hazai anyagból máris készítenek sötétkék, szürke, fekete, drapp és barna színű lábbeliket. (cs. gy.) * vonhatjuk a következtetést, miszerint a folyó évi nyári | vakációt hasznosan, magas f fizikai és eszmei-politikai I színvonalon töltöttem el. | Ugyanakkor egyes hibák makacsul tartják magukat | bennem. Számot vetve lehetőségeimmel és feltárva rejtett tartalékaimat kötelezem magam, hogy latba vetem minden erőmet, és a legrövidebb időn belül kiküszöbölöm ezeket a hibákat. Biztosítom erről I. I. Iva- i nov iskolaigazgatót, P. P. | Petrov tanulmányi vezetőt, valamint Sz. Sz. Szidorova osztályfőnököt. Olga Ivanova befejezte i az osztály élénk kuncogd- sától kísért felolvasást. — Petya, — fordult a ff mogorván maga elé mere- v dő és a zavartól lángvörös §' Vtulkinihoz, — mondd meg őszintén, te írtad ezt? — Én. — morogta Petya, ;i — De apám ... M. I. Vtul- t kin diktálta. Ford: Antal Miklós