Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-12 / 163. szám

1983. július 12. Kelet-Magyaronzág 3 Miért pereg a szem S emmit sem számít a külsőség, a csoma­golás, ha jó a hír. Mondom ezt azért, mert kezembe került a Terme­lőszövetkezetek Területi Szövetsége által útjára bo­csátott újítási híradó. El­ső szám és talán túlzottan is szerény köntös, hogy a borítólap is rotációs papír és a cím amolyan ákom- bákom. Mit számít ez — mondom még egyszer, mert valóban a tartalom a Ifont os. Négy újítás ismertetője szerepel a híradó első szá­mában. Az emberi elme milliókat érő ötletei ezek. Itt van mindjárt a „hulla­déktüzelésű, meleglevegős kazán” nagy légterű helyi­ségek fűtésére. A mária- pócsi Rákóczi Termelőszö­vetkezetben találta ki há­rom ember, Paszternák László, Orosz Mihály és Molnár Péter. A kazánnal olaj és más drága energia válható ki úgy, hogy feltüzelik a fű­részüzemi fahulladékokat, a fatuskókat, gyümölcs- nyesedéket, selejt gumi­kat, szalmát, egyszóval mindent, ami eddig ha­szontalanul pusztult ed. esetleg a környezetet szennyezte. Ez minid na­gyon fontos, de mégin- kább az, hogy egy-egy ka­zánnal a fűtési szezonban 40 ezer forint a megtaka­rítás. A szabolcsibdkai Búza­kalász Tsz két újítója Ka­tóm János és Tóthfalusi János ezekben a hetekben roppantul aktuális témá­ban hoztak újat a műsza­ki életbe. Azt vizsgálták és kutatták, miért túlzot­tan nagy az E típusú kom­bájnoknál a szempergés. Rájöttek, a dob és a szal­marázó ládák terhelése nincs arányban a rosták tisztítóképességével, ez okozza a nagymértékű szemveszteséget. Az újí­tással átalakított gépeknél a szemveszteség 2—3 szá­zalékkal csökkent, és ez kombájnonként egyetlen aratási idényben 500—1000 mázsa gabona megmenté­sét jelenti. Értékben ez 200—400 ezer forint lehet. Az újítás minimális költ­séggel mindenütt alkal­mazható. Szó van még a közre­adott újítási híradóban programvezérlésű dohány­szárításról és a Hidrobár elnevezésű hidraulikavizs­gáló készülékről. Ezek is nélkülözhetetlen, gyorsan megtérülő eszközei a kor­szerűbb és olcsóbb mező- gazdasági termelésnek... Ezek után még néhány szót az újításokról és a mozgalomról. Nincs pon­tos statisztika arról, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben évente hány újítás, ésszerűsítés születik. Egy biztos csak, hogy az újítá- . soknak, találmányoknak nem volt és ma sincs megfelelő propagandája. A most megjelent újítási híradó jó ügyet szolgál, de nem több hézagpótló­nál. A tsz-ekiben a kom­bájnok jó egy har­mada E—512-es és E—516-os. Ha a szabolcs- bákai módszerekkel mindet átalakítanák, úgy 13 ezer tonna gabonával lennénk gazdagabbak. Ennyi búza a megyei átlagot tekintve 3700 hektáron terem, eny- nyi búzának az értéke 41 millió forint. Jó lenne, ha akiket illet, sürgősen fel­keresnék a szabolcsbákai újítókat S. E. JÓ FÜTERMÉS. A szatmári térségben jó fűtermést adott a rét. Fülesd határában gépek­kel hordják a tsz majorjába a szénát. (E. E. felv.) Üxevni kommunisták tanácskozásai Állni a versenyt PÁRTFÓRUMOKON VITATJÁK EZEKBEN A NAPOKBAN A MUNKAHELYI KOLLEKTÍVÁK TEENDŐIT AZ MSZMP KB 1983. ÁPRILIS* 12— 13-1 HATÁROZATA ALAPJÄN. EZEKBŐL GYŰJ­TÖTTÜNK ÖSSZE EGY CSOKORRA VALÓT. Versenyképes konxenrek A Nyíregyházi Konzerv­gyárban összevont taggyűlé­sen beszélték meg a Közpon­ti Bizottság határozatából adódó feladatokat. A legfon­tosabb teendőkről állásfog­lalást dolgozott ki a pártve­zetőség. — Ezek adták a vitaalapot a taggyűléseknek hat alap­szervezetünkben — tájékoz­tatott Varga József, a párt­vezetőség titkára. Az összevont taggyűlés felszólalói hangsúlyozták: legfontosabb az eredményes gazdálkodás. A jövőben olyan konzerveket gyártanak, ame­lyek versenyképesek, ame­lyeket idehaza is keresnek a vásárlók. Ez a munka csak látszatra a vezetők dolga. Kiemelte a taggyűlés: nem­csak a vezetőn múlik a si­ker. Ebben partnerek kíván­nak lenni a pártszervezetek, a szocialista brigádok. Csak így válhat a jövőben is ké­pessé a gyárvezetés arra, hogy a dolgozók kezdemé­nyezéseit hasznosítva gyor­san, rugalmasan alkalmaz­kodjék a változó piaci igé­nyekhez. Ezen a pártfóru­mon minden üzemre megha­tározták a minőségi követel­ményeket. Szóba került: vannak tar­talékok az anyag és energia hasznosításában. Szigorítani kell a gyártásközi ellenőrzést és csökkenteni az itt keletke­ző veszteségeket. Ez rész­ben függ a dolgozóktól, rész­ben a technológiától. Ezért úgy határoztak: a műszaki színvonalat kell emelni a gyárban. — A Nyíregyházi Konzerv­gyár már az idén több fon­tos beruházást készít elő, il­letve megkezdi azok megva­lósítását — mondta Varga József. — A termékek mi­nőségét javítja majd a tar­tósítószerek nélküli tárolás bevezetése. Ennek az alkal­mazására a jövő évben kerül sor. Továbbá a tőkés expor­ton belül növeljük a nagydo­bozos konzervek arányát. Megoldásához megvalósítunk egy beruházást, egy újabbal pedig elérjük, hogy az al- matörkölyfoől lét nyerjünk ki. Az alapszervezetek taggyűlé­sein az összevont pártfóru­mon megfogalmazott felada­tokra kapnak személyenként pártmegbízatásokat az em­berek. Népművészet Japánba A Nyíregyházi Háziipari és Népiiparművészeti Szövetke­zetben 43 párttag vitatta meg a teendőket. Többen így fo­galmaztak: „A párt áprilisi határozata azért tanulságos, mert őszinte, nyílt, nem ke­rüli meg a gondokat és az .emberekhez szól.” — Hatan mondtak véle­ményt taggyűlésünkön, szö­vetkezetünk számára a jö­vőben is kiemelt feladat a itőkés exportterv teljesítése, a határidőre történő pontos szállítás és a jó minőségi, gazdaságos termékek gyár­tása. Állandó jellegű felada­tunk a jövőben is a tőkés pi­ac kutatása — fogalmazott Jarkovszkiné Resán Mária, a pártszervezet titkára. Az idén új piacot találtak az NSZK-ban. Egyik cégnek Végeznek tőkés bérmunkát. Japánba népművészeti kol­lekciókat küldenek. Hang­súlyozták: állandóan kísérle­tezni kell, mert népművésze­ti termékeik iránt az utóbbi időben csökkent a kereslet. Partnerek a világpiacon A Nyírség Ruházati Szövet­kezet fiatal párttitkára Ha- vadtői Ferenc így összegezte a taggyűlésen megfogalma­zottak lényegét: — Az országnak valutára van szüksége. A mi szövetke­zetünk kizárólag tőkés bér­munkából él. Kedvező, hogy most egy újabb, francia part­ner is jelentkezett, s igyek­szünk ezt is megtartani. Ért­hető, hogy a pártfórum gaz- daságcentrikus volt. Az idén 38 millió, de jövőre már 43 millió lesz a tőkés exportunk. Ebből 40 millió a bérmunika. Amire figyelmeztettük egy­mást: szövetkezetünk megvá­sárolt anyagból állítja elő a tőkés exportot. Ez takaré­kosságra és a jobb minőség­re kell, hogy ösztönözzön va­lamennyiünket. Mindent gaz­daságosabban kell a jövőben felhasználni. Sok szó esett a taggyűlé­sen a jövő ruhaanyagáról, a poliészterről. — Ezzel most próbálko­zunk. Több figyelmet igényel dolgozóinktól. Mi dolgozzuk fel Japánból vásárolt anyaga bői egy NSZK cég megrende­lésére és igényei alapján. Ez új piac, s meg kell tarta­nunk a jövőben is, mert jól fizető és jó rendelő partner. Nos ezekre a munkákra kell hangolni az embereket, igé­nyelni mindenkitől a maxi­mális támogatást, a példa- mutatást. S ezt nyugodtan mondhattuk a taggyűlésen is, hiszen a legtöbb párttagunk a gyártás-előkész ít is ben dol­gozik. Farkas Kálmán Napanta megméretik NEMRÉG VÉLETLENÜL tanúja voltam, amikor két vezető arról vitatkozott, vagy inkább panaszkodott egymás­nak, hogy ki a műveletlenebb kettőjük közül. Sorolták szel­lemi adósságaikat, az elolva- satlan, vagy félig olvasott könyveket, a megnézetlen ki­állításokat, színházi előadáso­kat. Már-már baráti jobbot nyújtottak egymásnak, mond­ván, ezen nem lehet változ­tatni. Bele kell törődni; az igazában lelkiismeretes, a ve­zetői felelősséget komolyan vevő ember, ha belegebed, sem tud lépést tartani mű­veltségének gyarapításában, kulturális informáltságban azokkal, akiknek a vállán nincsenek ilyen terhek. A bú­csúzásnál azonban a másik­ban mégis megszólalt valami, ami nyugtalanságot, elégedet­lenséget árult el. Azt mond­ta: azért mégse mentsük fel magunkat, meglehet rosszul gazdálkodunk az időnkkel.. . Ismerőseim között jócskán akadnak vezetők, akik köz­vetlen munkahelyi környeze­tükre, beosztottaikra művelt­ségükkel is hatni tudnak. S ez nem csupán a tevéből szer­zett úgymond „távművelt­ség” — ami persze egyáltalán nem lebecsülendő —, hanem ennél mélyebb. Meglehet, ez olykor alkati, vagy munkaköri talajból sar­jad, s nincs kiírva jelmondat­ként a következő: a vezetés kulturáltsága napjainkban po­litikai kérdés, olyan követel­mény, amin a legkülönbö­zőbb posztokon dolgozó veze­tő naponta megméretik. S ahol nem is az a legfonto­sabb, hány könyvet olvasott, hányszor járt művelődési háj­ban és hasonló helyeken. A kulturáltságot a vezető­nél is az emberi stílus, a sze­mélyiség értékeinek gazdago­dásával méri le környezete. S mivel kivétel nélkül, minden vezetői munkakör — legyen az szakmai, gazdasági, bár­milyen — politikai szerepkör, mert közérzetet, hangulatot befolyásol, a közös célokhoz való kötődést, vagy távolodást motiválja. Érthető, hogy a vezetői rá­termettség, politikai érettség és tisztánlátás, elkötelezett­ség követelményei mellett az elsők között kerül a mérleg­re: vajon megfelelő kultu­ráltsággal tudja-e feladatát ellátni, megvannak-e azok a szellemi, egyben vezetéslé­lektani adottságai, ismeretei, amelyek ma már az emberek­kel való- foglalkozáshoz nél­külözhetetlenek . HÁNYSZOR HALLUNK munkahelyi konfliktusokról, amikor a valós feszültségek egy kulturáltabb megközelí­téssel, a másik ember szemé­lyiségének jobb ismeretével nemcsak önmagunkra, hanem a másikra való figyeléssel nem okoztak volna bajokat. Nem vált volna tűrhetetlenné az együttmunkálkodás. Nem csodaszerről van szó, termé­szetesen nem is arról, hogy a kulturált vezetés ködösítse el a tisztázásra váró helyze­teket, kendőzze el a bajokat, „kulturáltan” simogassa meg a fegyelmezetleneket, a sor­ból kilógókat. A határozott, egyértelmű vezetői vélemény, ha kell döntés és a kulturált vezetői stílus nem ellenfelei, hanem kiegészítői egymásnak. SOKSZOR ELHANGZIK a megállapítás, a vezetők na­ponta vizsgáznak, naponta meg kell újítani „jogosítvá­nyukat”. Tegyük hozzá, nem csak az őket kinevező, meg­bízó irányító szervek, testüle­tek előtt, hanem az általuk vezetett közösségek előtt is. S egyik sem hanyagolható el a másik kedvéért. Ez így valójában mestersé­ges szétválasztás, hiszen nincs kétféle mérce, az ismert hár­mas követelmény a vezetői munkával szemben azonos, vagy igen hasonló bizonyít­ványt állít ki „lent” és „fent”. Ma már éppen a demokratiz­mus igényéből eredően, mind nagyobb beleszólásuk van, vagy inkább lesz a dolgozó kollektívának is abba, ki lesz a vezetőiük. S ez így van jól, így felel meg a közösség és az egyén érdekeinek. Páll Géza Szabolcsi „kaliforniai11 az NSZK-ba Bérmunkában harmincezer pár „kaliforniai” cipőt készít a Német Szövetségi Köztár­saság részére a Szabolcs Ci­pőgyár. A műtalpú, sötétkék, szürke, drapp színű cipők érdekessége, hogy a hagyo­mányostól eltérően a varrott és a ragasztott technológia újszerű kombinációjával gyártják. Ennek köszönhető­en a cipők súlya körülbelül harmada a szokványosénak. Az effajta cipők rendkívül szépek, divatosak, s Nyugat­Európában igencsak népsze­rűek is. A „kaliforniai” c:pő gyártá­si technológiájának Szabolcs cipőgyárbeli meghonosítá­sában egy osztrák szervező is részt vett, sőt közben járt a Szabolcs Cipőgyár és a Tann- inpex külkereskedelmi vál­lalat kaliforniai cipő gyártá­sára irányuló együttműkö­désének kialakulásában is. A Szabolcs Cipőgyár július­ban, agusztusban és szeptem­berben tíz—tíz ezer pár cipőt gyárt. S ha az NSZK-beli . ----- *■;--! A harmadik osztályos Petya Vtulkin égő türelmetlenséggel vár­ta az anyanyelvi óra kez- l§ detét. Mára házi fogalma- r zást kellett írniuk a követ- ifi kező címmel: „Hogyan töl- :? főttem a nyarat?” A leg- I jobb munkákat a tanítónő, H Olga Ivanova rendszerint I felolvasta, és Petya nem f minden alap nélkül feltété­ig lezte. hogy ezúttal az ő fo­galmazását is ilyen meg- tiszteltetés éri. Ügy Is lett. j; A füzetrakásról Olga Ivanovna leemelte a felsőt I és ünnepélyesen olvasni | kezdte: — Vtulkin. „Hogyan töl­töttem a nyarat”. A közok- 1 tatási törvény idevágó ren­delkezéseinek megfelelően az V. 20-tól VIII. 31-ig ter­jedő időszakban kizáró­lag nyári szüneten voltam. A fenti időszakban meg- jj határozott tevékenységet I végeztem úgy egészségügyi, mint közművelődési vonat­kozásban. Ami az elsőt illeti, itt em- 1 Ütést kell tennem az egyik szülő, nevezetesen az anya — Z. A. VituTkina — jelen­smm letárol es hatékony közre­működéséről abban a falu­ban, ahol apai nagyanyám, Ogurcova, szül. N. A. Per- cevaja él. A nevezett helységben való tartózkodás, a friss le­szakában olvasottak számá- náL Különösein N. V. Gogol „Revizor” c. műve gyako­rolt rám nagy hatást Eb­ben a komédiában ragyo­góan pellengére van állft­Vikfer téVíri: Fogalmazás vegő, a friss tej,termékeik, a friss gyümölcs- és zöldség­félék, a természetes víztá­rolókban történt fürdés, az erdőségekben tett kia­dós séták jelentős mérték­ben megszilárdították úgy fizikai erőnlétemet, mint erkölcsi-akarati állapotomat, amelyekre oly nagy szük­ség lesz az elkövetkező tan­évben. Ami az ismeretszer­zési tervet illeti, elolvastam 8,5 db szépirodalmi alkotást (egy könyvet még nem ol­vastam végig) a hazai, ill. külföldi szerzők műveiből, ami 27,3 százalékkal több, az elmúlt év hasonló idő­va a XIX. század első fe­lének hi vatainok-Or os zor- szágá. a népelnyomásra, rang kórságra, korrupcióra és egyéb visszásságokra ala­pozott rendőri-hűbéri rend­szer. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni a szünidő alatt elért többi mutatóimat sem. így például minőikét nem­beli szülő részéről jelen­tősen csökkent a szemé­lyemre irányuló szemrehá­nyások száma, csakúgy, mint a civódásoké öcsém­mel, Sz. M. Vtulkinnal. Figyelembe véve a fen­tebb felsorolt tényeket le­vizsgájuk jól sikerül, akkor a jövőben további megren­deléseket kapnak. Boldizsárné Török Mária főmérnökhelyettes elmondta, hogy az NSZK-nak végzett bérmunkán tanultakat, a modern technológiát fokoza­tosan „átmentik” a belföldön értékesítendő cipőkre is. Olyannyira, hogy a kalifor­niai cipők mintájára hazai anyagból máris készítenek sötétkék, szürke, fekete, drapp és barna színű lábbeliket. (cs. gy.) * vonhatjuk a következtetést, miszerint a folyó évi nyári | vakációt hasznosan, magas f fizikai és eszmei-politikai I színvonalon töltöttem el. | Ugyanakkor egyes hibák makacsul tartják magukat | bennem. Számot vetve lehetősé­geimmel és feltárva rejtett tartalékaimat kötelezem magam, hogy latba vetem minden erőmet, és a legrö­videbb időn belül kiküszö­bölöm ezeket a hibákat. Biztosítom erről I. I. Iva- i nov iskolaigazgatót, P. P. | Petrov tanulmányi vezetőt, valamint Sz. Sz. Szidorova osztályfőnököt. Olga Ivanova befejezte i az osztály élénk kuncogd- sától kísért felolvasást. — Petya, — fordult a ff mogorván maga elé mere- v dő és a zavartól lángvörös §' Vtulkinihoz, — mondd meg őszintén, te írtad ezt? — Én. — morogta Petya, ;i — De apám ... M. I. Vtul- t kin diktálta. Ford: Antal Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom