Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-07 / 159. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. július 7. A madridi európai biztonsági konferencia szünetében Kond- rasev (balról) és Andropov (középen) szovjet delegátusok Ceska (jobbról) osztrák delegátussal beszélgetnek. Kommentár A z év egyik legfontosabb nemzetközi eseménye fejeződött be ma Kohl nyugatnémet kormányfő moszkvai tárgyalásaival. Cso­dák nincsenek a világpoliti­kában, s így aligha számítha­tott bárki is arra, hogy a leg­érzékenyebb nézeteltérések egy csapásra eltűnnek avagy az álláspontok radikálisan közelednek majd egymáshoz. önmagában az is ered­mény, hogy a Szovjetunió és az európai politikában nagy szerepet játszó NSZK vezetői nyílt, őszinte eszmecserét folytattak a világpolitika szemszögéből is jelentős két­oldalú kapcsolatokról. And­ropov ezúttal is elmondta: a szovjet vezetés annak a híve, hogy a viszony kedvező irányiban fejlődjék tovább. Mindemellett nyomatékosan leszögezte: a tervezett rakéta­telepítés megváltoztatná az európai stratégiai helyzetet a Szovjetunió érdekeinek kárá­ra, újraéledne a veszély, hogy ismét német földről indítsa­nak háborút a Szovjetunió el­len. Andropov egyébként utalt annak a nyugati nézetnek a tarthatatlanságára, amely a rakétaitelepítést a Szovjet­unióval szembeni zsarolás eszközének tekinti, s amely szerint a Szovjetunió akkor lesz hajlandó valamifajta en­gedményre, amikor már a Pershingek helyükre kerül­nek az NSZK földjén. A szov­jet vezető ezt mélységes téve­désnek nevezte, hozzáfűzve: csak addig lehetséges megál­lapodás, amíg nincs telepítés! Hogy nőttek-e az esélyek a tetszhalottnak tűnő genfi tár­gyalások felélesztésében, ezt a szovjet—nyugatnémet tár­gyalások utáni első órákiban még nem lehet biztosan meg­mondani. Kohl hú maradt előzetes nyilatkozataihoz, s Moszkvában sem. vállalt vala­miféle közvetítést. Sílkraszállt viszont egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó mellett. Ta­gadhatatlan, hogy az utóbbi éldönthetné a genfi tárgyalá­sok sorsát. Ám a tények ta­núsága szerint a Fehér Ház semmi hajlandóságot nem mutat az érdemi párbeszédre. Gy. S. (Folytatás az 1. oldalról) nak, a közepes hatótávolságú európai nukleáris fegyverek kérdésének. A kancellár megismételte, hogy ha Genfben ez év végé­ig nem születik megállapodás e téren, akkor Nyugat-Euró- pában, így az NSZK területén megkezdődik az új amerikai rakéták telepítése. Kijelentet­te azonban: lehetőséget lát arra, hogy a határidő lejártá­ig hátralevő időben — köl­csönös jóakarat esetén — lét­rejöjjön a rakétatelepítést megakadályozó „közbülső megoldás”. Ennek kapcsán a Szovjetuniót szólította fel arra, hogy a francia és brit nukleáris erők kérdésének na­pirenden tartásával — úgy­mond — „ne fékezze tovább az előrehaladást”. Kohl azt hangoztatta, hogy a NATO két tagállamának nukleáris eszközei csak vé­delmi célokat szolgálnak, s nem jelentenek veszélyt a Szovjetunióra nézve. Bár hangsúlyozta, hogy az NSZK megértéssel viseltet a Szov­jetunió történelmileg megala­pozott biztonsági igényei iránt, megkerülte az előretolt állomásoztatású s a Szovjet­unió és szövetségesei ellen irányuló amerikai/ nukleáris erők kérdését. Kohl a szovjet—nyugatné­met kapcsolatokról szólva ki­jelentette, hogy azok tovább­fejlesztésére a meglevő szer­ződések alapján mindkét fél részéről megvan a szándék. Elmondotta, hogy hivatalos látogatásra hívta meg az NSZK-ba Jurij Andropovot, aki a meghívást el is fogadta, s a látogatás időpontját ké­sőbb egyeztetik. Újságírók kérdéseire vála­szolva Helmut Kohl tagadta, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban újjáéledőben lenne, vagy egyáltalán létez­ne a revansizmus, de kijelen­tette, hogy az NSZK részéről nem kívánnak lemondani a két Németország egyesítésé­nek gondolatáról. Azt mon­dotta azonban, hogy ezt törté­nelmi távon, csak a béke kö­rülményei között és békés eszközökkel tartják megvaló­síthatónak. Az NSZK kancellárja végül minden szempontból hasznos­nak nevezte moszkvai útját és külön köszönetét mondott a szovjet vezetőknek a szívé­lyes fogadtatásért. Szerdán Moszkvából Kijev- be utazott a Német Szövetsé­gi Köztársaság kancellárja, Helmut Kohl, aki hétfő óta a szovjet vezetők meghívására tartózkodik a Szovjetunióban. A repülőtéren Nyikolaj Tyi- honov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, Andrej Gromiko, a minisztertanács elnökének első helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere és más hivatalos személyisé­gek búcsúztatták. Ugyancsak szerdán Moszk­vából hazautazott Bonnba Hans-Dietrich Genscher al- kancellár, az NSZK külügy­minisztere, aki Helmut Kohl­lal együtt érkezett a Szovjet­unióba. Helmut Kohlt, az NSZK szövetségi kancellárját Ki- jevben Alekszandr Ljasko, az Ukrán Minisztertanács elnö­ke fogadta. Á „csúcs" költségei Drága (!) elnök úr... I Az Egyesült Államok — I pontosabban adófizetői — ki- | rályi, sőt: császári módon i gondoskodik a Fehér Ház v volt lakóinak kényelmes éle- ! téről. Richard Nixon, Gerald Ford és Jimmy Carter — há­rom, még életben levő volt , amerikai elnök évente tisz- ? tes összeget, 80 ezer dollárt i kap múltbéli érdemei elisme­1 * réseként. Ez csak valamivel kevesebb mint a fele annak, amit a hivatalban levő elnök, Ronald Reagan csekkszámlá­jára utalnak. Ez az összeg — mondhatná bárki — meg sem kottyan egy olyan ország kasszájának, amely évente 200 milliárd fe­lett költ például katonai cé­lokra. Lawton Chiles floridai szenátor, aki történetesen a demokrata párthoz tartozik és mandátuma az idén lejár, nem is a volt elnökök tisztes nyugdíja, hanem az úgyneve­zett csatolt költségek ellen háborog és egy olyan tartal­mú törvénytervezetet készül előterjeszteni a törvényho­zásban, amely alaposan meg­nyirbálná az egykori elnökök előjogait. Miről van szó? Az amerikai törvények szerint gondoskod­ni kell a volt elnökök, fele­ségeik — sőt özvegyeik — biztonságáról: ez a tétel csak az idén 12 millió dollárt emésztett fel. Lady Bird Johnson — Johnson néhai el­nök özvegye — hajókázni in­dult a görög szigetvilágban — 12 testőr kísérte. A számla; egymillió dollár. Jimmy Car­ter márciusban feleségével 19 napos körutazást tett a Kö­zel-Keleten. Megkérdezték tő­le, miből fizeti a költségeket. A zsebemből — volt a válasz, de azt Carter nem tette hoz­zá, hogy csak a saját költsé­geiket fizette ... Az őket kí­sérő 36 titkosügynök számlái az államkasszát terhelték. Chiles szenátort más is bosszantja: igaz, az állam állja a volt elnökök irodáinak fenntartási költségeit, s gon­doskodik az irodák „megfele­lő bebútorozásáról”. De ugyan mi késztette arra Cartert, hogy hivatali helyiségeibe ál­lampénzen 66 széket — né­melyik bőrrel bevonva —, 44 asztalt és tálalót, 11 íróasz­talt, kilenc heverőt s több ka­ros gyertyatartót vásároltas­son és a falakat tiszta gyap­júból készült, keleti stílusú tapétával vonassa be? Vagy Nixon miért fizetett nagyvonalúan 500 dollárt egy lakatosnak, aki kinyitott egy közönséges iratszekrényt, mert a volt elnök elveszítette a kulcsát? Pontosabban: Nixon miért csapta ezt az összeget az elszámolásához? Van még egy — Chiles sze­nátor szerint bosszantóan költséges — „szokása” a volt elnököknek: könyvtárakat építenek államköltségen, hogy „művük” fennmaradjon. Nemcsak arról van szó, hogy : az efféle „szentélyek” létesí­tése eleve azt igyekszik su- f gallni, hogy a volt elnök tény­leg „művet” hozott létre a Fe- I hér Házban eltöltött évek alatt — és ezzel szinte a tör- i ténelem ítéletét akarja előre I meghatározni. Hanem arról is, hogy noha különböző alapít- < ványok, intézmények, a bará­tok hozzájárulnak az elnöki könyvtárak létesítéséhez, ez \ csak egyszeri költség. A ! könyvtárak fenntartása a to- I vábbiakban az államkasszát terheli, milliókkal. Az alapel­gondolás az volt, hogy ameri- i kaiak és külföldiek tömegei I zarándokolnak majd el az el- j nöki mű e templomaiba és a belépti díjak fedezik a költ­ségeket. Nos, nem zarándo­kolnak ... A floridai szenátor azt is felhozza, hogy a volt elnökök — televíziós szerepléseik, em­lékiratok publikálása s egyéb nyilvános szereplések révén mind milliomosok lettek. Ta­valy Jimmy Carter mégis 292 ezer dolláros költségszámlát nyújtott be — a nyugdíjon felül természetesen. Richard Nixonnál ez az összeg 236 ezer dollár volt, Gerald Ford pe­dig 249 ezer dolláros számlát produkált. Drága, elnök úr! — mondja Chiles szenátor. MUNKATÁRSAINK TESTVÉRORSZÁGOKBAN (2.) Alkossanak többen! A Bolgár Tudományos és Műszaki Egyesületek Tanácsa (NTS) hazánk hasonló szer­vezetével, az MTESZ-szel jó kapcsolatokat tart. Az NTS jelentős szerepet játszik a bolgár tudományos életben, ugyanakkor munkájának nagy része a gyakorlat színterén, az üzemi szervezetekben zaj­lik, részt vesznek a termelé­si feladatok megoldásában. Szervezeti és munkafeltéte­leik jók, amelyet jellemez a mihajlovgrádi példa is: az új Technika Házában számítógé­pes oktatóbázis működik, ahol a műszaki szakemberek a leg­korszerűbb gépekkel műkö­dés közben ismerkedhetnek meg. Tanfolyamokon sajátít­hatják el kezelésüket, hogy aztán saját munkahelyükön a gyakorlatban hasznosítsák azt. Nyelvi laboratórium szol­gálja a képzést: a műszakiak angol és német nyelvet ta­nulnak főként (az oroszt a két nyelv hasonlósága miatt minden felsőfokú végzettsé­gű szakember érti, beszéli). Az NTS információs köz­pontjában a tagság lenyoma­tok, külön kiadványok, fordí­tások formájában a legfris­sebb műszaki információkhoz is hozzáférhet. Nyomdájuk rövid átfutási idővel adja közre a tudományos konfe­renciákon elhangzó előadáso­kat tartalmazó köteteket, a gyakorlati munkát segítő ta­pasztalatokat. Konferenciatermei, egye­sületi tanácskozószobái gaz­dag programmal telítettek, hatásosan segítik a tudomá­nyos eredmények gyakorlat­ban történő alkalmazását és a tapasztalatcseréket. Ottjártunkkor avatták fel Berkovicében — egy 20 ezer lakosú városkában, amely egyébként jelentős ipari tele­pülés — a műszakiak klub­ját. Ugyanitt egy fiatal fa­ipari gépészmérnök személyé­ben függetlenített NTS-titkár szervezi a tudományos egye­sületi munkát a város és a környező, járásnyi terület ipari, mezőgazdasági üzemei­ben. Hasonló feltételek van­nak egy másik kisvárosban, a Duna-parti Lomban is. Az NTS mihajlovgrádi me­gyei titkárával, Todor Todo­most a gyakorlati munka mellett négy hosszabb távú feladat megoldásával foglala­toskodnak: a termelés auto­matizálása, illetve gépesítése; a költségcsökkentés; minő­ségjavítás; közszükségleti cik­kek gyártásának bővítése. (Bulgáriában a nagyüzemek egyik feladata, hogy fő pro­filjuk mellett közvetlen la­kossági ellátásra is termelje­nek. Ennek az ellátás javítá­sán kívül a célszerű anyag­felhasználásban, géphaszno­sításban, munkaerő-gazdál­kodásban is jelentősége van.) A fő feladatok megoldását az NTS speciális módszerei­vel segíti. Mint Todor Todo- rov elmondta; jelentős a szervezet továbbképzési mun­kája. Évente 1200 szakember vesz részt a tudományos egyesületek által szervezett .tanfolyamokon. Nagy gondot fordítanak a műszaki szak­emberek tájékoztatására. Az NTS megyei információs köz­pontja mellett minden jelen­tősebb vállalatnál informáci­ós iroda működik, amelynek munkatársai a legváltozato­sabb módszereket dolgozták ki, hogy rendszeresen eljut­tassák a szakemberekhez a friss műszaki információkat. Ezekben természetesen eleve szelektálnak: a mérnökök többnyire saját szakterületü­ket érintő és gazdaságossági kérdésekkel foglalkozó infor­mációs anyagokat kapnak. A más jellegű tudományos és szakmai információkhoz a Technika Házában férhetnek hozzá. Az NTS különböző jelentő­sebb feladatok megoldására csoportokat, kollektívákat alakít. Jelenleg 260 ilyen kol­lektíva dolgozik társadalmi munkában, jelentős részük tudományos kutatóintézetek és főiskolák speciálisan kép­zett szakembereivel karöltve. Ezektől a csoportoktól 60 nagy téma megoldási javasla­tait várják, köztük a legfon­tosabbak a gépesítéshez, költségcsökkentéshez, minő­ségjavításhoz kapcsolódnak. Jellemző példákat is emlí­tett az NTS titkára. Két éve például a mihajlovgrádi me­gyei szervezet egy munkacso­portja a nagyobb ipari üze­mekben minden kézi mun­kát megvizsgált és elemzett. Ezt követően programokat alakítottak ki a gépesítésre. Most hasonló társadalmi vizs­gálat zajlik, amely technoló­giai és konstrukciós kérdé­sekre irányul. Javaslatokat kívánnak tenni a munkafo­lyamatok teljes vagy részle­ges automatizálására. Ezt a célt szolgálja a mihajlovgrá­di Technika Háza számítógé­pes oktatóbázisa is, amelynek berendezését az NTS orszá­gos központjától, valamint a gépipari és elektronikai mi­nisztériumtól kapták, éppen a fiatal ipar és a korábbi évek jó eredményei elismerése­képpen. A több teremben el- hely zett komplexum nagy­mértékben segíti a termelés automatizálásának elméleti megismerését, s az itteni gya­korlatok alapot jelentenek a munkahely automatizálási törekvéseihez. Szintén NTS-keretben mű­ködik egy olyan munkacso­port, amelyet több munka­helyről szerveztek, célja a termékek minőségi színvona­lának határozott javítása. Tavaly hasonló munkacsoport az anyagtakarékosság lehető­ségeit vizsgálta, s adott ja­vaslatokat. — Mindezek mellett azt tartjuk különösen fontosnak, hogy hozzájáruljunk a jó al­kotó légkör kibontakozásához — mondta befejezésképpen Todor Todorov. — Ehhez az NTS társadalmi szervezet jel­lege kitűnő lehetőséget te­remt: együtt dolgozik a kez­dő mérnök a nagyvállalati vezetővel, a gazdasági szak­ember a műszaki specialistá­val, s az egyik helyen már megoldott feladat gyakran hamar gyümölcsözik egy má­sik munkahelyen is. Fontos, hogy minél többen alkothas­sanak. Figyelembe kell venni azt is, hogy munkacsoportja­ink friss szemmel, ugyanak­kor hasznos gyakorlattal lát­nak munkához és sokszor lendítenek a helyi 'műszaki fejlesztés munkáján is. Következik: Barátságfa a gyárudvaron Marik Sándor rovval beszélgettünk a szer­vezet munkájáról. A fiatal mérnök függetlenített munka­körben látja el tisztségét. — Három fő területen vég­zi munkáját az NTS: a tudo­mányos-technikai, alkotási és továbbképzési tennivalók kö­ré csoportosul a szervezet programja — kaptuk a tájé­koztatást. — Ezek sokrétűek és a 14 tudományos egyesü­let sajátosságaihoz igazodnak. Az egyesületeknek 142 szer­vezete működik az üzemek­ben, s ezeknek összesen nyolc­ezer tagja van. Ezenkívül az NTS-nek 60 jogi tagja is van, azok az üzemek, amelyek leginkább igénybe veszik, s ennek megfelelően támogat­ják is a szervezet munkáját. (Jellemző tapasztalatokat szereztünk a meglátogatott üzemekben: a helyi NTS- szervezetek társadalmi elnö­ke általában a főmérnök, vagy műszaki igazgatóhelyet­tes, amely jelzi az NTS rang­ját, s egyben azt is: a szer­vezetnek jelentős lehetőségei vannak az üzemekben folyó munka alkotó alakítására.) A tudományos egyesületek Alapozza meg jovojet a Mecseki Szénbányáknál! A mecseki bányászok nagyrabecsüit kollektívái 18—35 éves, törekvő férfiakat vánxak soraikba. Havi keresetek föld alatti munkakörökben: CSAPATCSILLCS (betanított m.) SEGÉDVÁJÁR (szakmunkás) VÁJÁR (szakmunkás) BÁNYALAKATOS (szakmunkás) 6 000—11000,— Ft 7 000—12 000,— Ft 8 000—14 000,— Ft 6 000— 9 000,— Ft Kedvezmények, juttatások: hűségjutalom, szénjárandóság, föld alatti pótszabadság. Munkásszálló, teljes ellátással: Komlón, vagy Pécsett. Jó munkája alapján 1,5—2 év alatt kedvező feltételekkel LAKÁSHOZ JUTTATJUK. LEGYEN RÉSZESE A LlASZ-PROGRAM MEGY ALOSlTAS AN AK! Feltételeink: hosszabb folyamatos előző munkaviszony, ná­lunk végzett alkalmassági vizsgálat. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya 7629 Pécs, Komj át Ala­dár u. 5. TeL: 24-863. (54) V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom