Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-28 / 177. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. július 28. Fidel Castro Santiago de Cubában a Moncada-évforduló al­kalmából rendezett ünnepségen beszél. Jichak Samir izraeli külügy- (jobbra) és Mose Arensz had­ügyminiszter (balra) Washingtonban tárgyal, a képen George Shultz amerikai külügyminiszterrel láthatók. Az izraeli megszállás alatt lévő arab Hebron városában to­vábbra is feszült a helyzet. A minap ismeretlen fegyveresek támadtak az iszlám egyetem hallgatóira. A képen: egyik sebesült. MX-köitségvotés szavazás---------------------------------­­Kommentár Ászárnak ■yelvéa Gennagyij Zsuravljov, a Szovjetunió külkereske- . delmi miniszterének első helyettese sajtóértekezle­ten számolt be az ország külkereskedelmének ala­kulásáról. A górcső alá vett időszak az 1981—85- ös ötéves terv első két esztendeje. Ez alatt 1980- hoz képest a szovjet kül­kereskedelmi forgalom egésze — impozáns szám — huszonhét százalékkal növekedett. Valamivel ki­sebb mértékben gyarapo­dott — 19,3 százalékkal — a Szovjetuniónak a nyu­gati országokkal folytatott kereskedelme, De ennél a számnál álljunk meg egy pillanatra. Milyen időszakról is van szó? 1981-ről és 1982-ről. Vagyis olyan két évről, amelyet a Reagan-kor- mányzat hidegháborús és szovjetellenes akciói jel­lemeztek. Embargó itt, nyomás ott — és mindez olyan légkörben, amelyet a párbeszéd helyett az erőfölényre törekvő Wa­shington manipulált. A szovjet vezetés hig­gadtan reagált a hisztériá­ra és konstruktív megkö­zelítésekkel a zsarolásízű nyomáspolitikára. Ez olyan poltikai alaptény. amelyet nemegyszer a nyugati kommentátorok is elismerték. Most azonban ugyanerről a számok nyel­vén érkezett bizonyságot adó üzenet. A szovjet kereskedelmi beszámolónak az a része, amely a nyugati tőkés or­szágokkal folytatott ke­reskedelemben csaknem húszszázalékos növekedést jelez, fontos dolgot közöl a világgal. Azt, hogy az enyhülés vívmányai ellen indított általános amerikai támadás nem volt képes elpusztítani, sőt számos területen feltartóztatni sem a Helsinkiben fogant folyamatot. Befejeződött a négy és fél ezer kilométeres, Szi­bériát Nyugat-Európával összekötő gázvezeték szov­jetunióbeli szakaszának építése; Kohl a közelmúlt­ban járt Moszkvában, Strauss pedig — Prága és Varsó után — most a Né­met Demokratikus Köz­társaságban. Dortmundtól de Peelig és a szicíliai Coisóig erősödik a rakéta­telepítést ellenző nyugat­európai tüntetők kiáltása és Madridban a máltai instrukció sem tartóztat­hatja fel hosszabb távon a már gyakorlatilag létrejött megegyezést. H. E. ______________________/ Szenátusi Az amerikai szenátus teg­nap 58 szavazattal 41 ellené­ben jóváhagyta az első 27 da­rab MX típusú interkontinen­tális rakéta gyártására szánt 2,6 milliárd dolláros összeget. A képviselőház — mint je­lentettük — a múlt héten szintén megszavazta a gyár­tást, de a költségek mérsék­lése érdekében 27-ről 21-re csökkentette az első szakasz­ban gyártandó rakéták szá­mát. Az amerikai hadászati erők gerincének szánt MX-raké- tákból a program 100 rakéta gyártását és telepítését irá­nyozza elő. A NYÍREGYHÁZI DIVAT RUHÁZATI VÁLLALAT CS A PORCSALMAI SZATMÁR __MG. TSZ vh4za értesíti Porcsalma és környéke lakosságát, hogy KÖZÖS ÜZEMELTETÉSŰ női konfekcióboltját megnyitja Porcsalma, Szabadság téren (benzinkút mellett.) Nyitás: 1983. augusztus 2-án, 10,00 órakor. FELSŐRUHÁZATI TERMÉKEK SZÉLES VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! Az MX hívei úgy vélik, hogy ezeknek a rakétáknak a rendszerbe állításával a Szov­jetunió valamiféle „enged­ményekre késztethető” a nuk­leáris leszerelésről folyó tár­gyalásokon. A program ellen­zői ugyanakkor joggal hív­ják fel a figyelmet arra, hogy e rakéták gyártása óriási ösz- szegeket emészt fel, elsősor­ban a szociális költségvetés rovására, egyben növeli az atomháború véletlenből ere­dő kirobbanásának veszélyét. Az amerikai szenátus meg­szavazta az októberben kez­dődő, következő pénzügyi év katonai költségvetését is. A költségvetés összege 200 mil­liárd dollár, és magába fog­lalja az első 27 MX-rakéta gyártásához szükséges össze­get is. Mivel a képviselőház ko­rábban csak 187 milliárd dol­lárt szavazott meg katonai célokra, a kongresszus két há­zának együttes tanácskozáson kell kidolgoznia a költségve­tés végleges összegét. MUNKATÁRSAINK TESTVÉRORSZÁGOKBAN (2.) I Harz-hegység világa Wernigeroda: városháza Másnap reggel a tízfős cso­port a magdeburgi Hotel In- ternacionál elől a Magdebur­ger Bördén át kisbusszal el­indult Halberstadt irányába a Harz-hegységbe. Az utazás fő célja a Harz-hegység neve­zetességeivel, településeivel való ismerkedés volt Halsberstadt a Harz vidé­kének legnagyobb városa. A hegységet északról szegélyező terület középpontjában fek­szik, s a háborúban súlyos bombatámadás áldozata lett, majd újjáépítették. A külföl­di számára nevezetesek a vá­ros egyházi emlékei. A góti­kus Szent István dóm kincsei világhírűek, itt található az egyik leggazdagabb középkori egyházi gyűjtemény. Művészi­ek a XIV—XV. századbeli üvegfestmények, a szentély oszlopain látható tizennégy szobor. Ugyancsak impozáns a négytornyú 1146—60 között épült román stílusú Miasszo- nyunk-templom, a Szent Már- ton-templom és az 1872-ben a Speigelsbergen (Tükörhe­gyen) épült barokk vadász- kastély. A püspöki palota és a kúriák (volt kanonokhá­zak) igazi középkori hangula­tot árasztanak. A város egy­kori erődítményrendszeréből néhány falmaradvány mellett az 1444-beli Wassertorturm (Vízkapu-torony) maradt fenn. A települést elhagyva fel­tűnnek a Thekenberge erdők borította csúcsai és a Hoppéi- berg zord tömege, lábánál a kis Langenstein község, ahol a koncentrációs táborban több ezer különböző nemzeti­ségű ember vesztette életét. Heimburgon és Benzigero- dén át vezet útunk a Harz lábánál fekvő Wernigerodé- ba. A harmincháromezres kis város az északi Harz-vi- dék közigazgatási és kulturá­lis központja. Kedvező fekvé­se miatt a hely hamar piaccá lett. 1229-ben városjoggal fel­ruházott település. Az élet fő­ként a Piac téren zajlott. Az ideérkező idegen érdeklődé­sét első látásra felkelti a vá­rosháza. Mai formáját 1538- ban nyerte el. Az épület a vá­ros legszebb ékessége. A gaz­dagon díszített reneszánsz kori faházas építmény faragvá­nyai a népmondák és a szo­kások világát elevenítik meg. A középkori favázas házak­ból álló város enyhe és ki­egyensúlyozott időjárása mi­att klimatikus gyógyhelyként az ország határain túl is ne­vet szerzett magának. A száz­húsz méterrel a város fölé magasodó szép kastélyból, melynek termeit 1945 után múzeumnak rendezték be, csodálatos kilátás nyílik a környező tájra. A századforduló óta kes­kenysávú vasút vezet át a Harzon Wérnigerodétöl Nord- hausenig. A mozdonyok fo­gaskerekek és segédberende­zések nélkül győzik le az emelkedéseket. A Harz a német középhegy­ség legészakibb vonulata. Nyugati-keleti irányban a Leine folyótól az Unstrutig, északi-déli irányban pedig Quedlinburg városától Nord- hausenig húzódik. Neve a kö­zépfelnémet „hart” szóból származik, „erdő”-t jelent. Legmagasabb csúcsa a Bro­cken, 1142 méter, ötszáz mé­ternyire magasodik ki a Harz- vidék domborzatából. Helyenként kis völgy szab­dalja a tájat. A Brocken csú­csa alatt, a Harz közepén hú­zódik a két német állam közti határ. Két magas épü­let van a tetőn: az egyik a televíziós adóállomás, a má­sik az NDK meteorológiai szolgálatának megfigyelő ál­lomása. A csúcs ritkán, elsősorban júliusban és augusztusban ködmentes. Azt tartják, sze­rencsés az, akit tiszta idő fo­gad a csúcson. A Brocken az év legalább kétszázötven nap­ján sűrű ködfátyolban van, gránittömbjét gyakran mossa az eső. Nekünk szerencsénk volt. Szép, napsütéses idő fo­gad bennünket, minden irányban messze elláttunk. A lezúdúló esővíz nagy ré­sze a Harz három folyójába, a Bódéba, az Ilsébe és az Ekerbe főijük. A Bódénak és mellékfolyóinak a környéke gyakran szenvedett kárt nagy árvizektől. A víz rendre elön­tötte a Harz-vidék falvait, vá­rosait. 1952 és 59 között meg­építették a völgyzáró gát­rendszert, mely hét dúzzasztó medencéből áll. Hozzátarto­zik még két víztároló meden­ce a Kalte Bódén Mandel- hobznál és Wendefurtnál, elő­záró gátak a Hassel és Ropp- bode folyókon, átvezető gát Körigshitténél és a nagy tá­rolómedence a Warme Bódén, amely már az NSZK területé­hez tartozik. A Ropphode völgyzáró gát 430 m hosszú, 106 méter ma­gas. A legnagyobb dúzzasztó az NDK-ban. A 8 kilométer hosszú mesterséges tó 110 millió köbméter víz befoga­dására alkalmas. Erőművében állítják elő a közép-német­országi iparvidék számára oly fontos áramot, összegyűjti a Harz fennsíkjáról eredő fo­lyók vizét és egyenletesen to­vábbadja a Bódénak. Festői szépségű táj. A távcső amit Dieter Arndt adott kölcsön, közelhozza a szemben levő távoli hegyoldalakat is. A Harz növényvilága jel­legzetes. Háromszázötven mé­ter fölött jórészt kiirtották az eredeti növényzetet, alkal­massá tették a talajt földmű­velésre. Hatszáz méter fölött ismét erdő, a lucfenyő uralja a tájat. Hétszáz méterig terv­szerű az erdőgazdálkodás. Nyolcszázötven métertől kez­dődik az emberi kéz által érintetlen fenyőerdő, nagy ki­terjedésű tőzeglápjaival. A Brocken csúcsának legtetejét fű és moha borítja. Az itt ta­lálható kökörcsin és a mirtusz mint jégkorszaki ereklye ma­radtak fenn. Ütünk utolsó állomása Hohne-Gebiet. A tengerszint fölött 600 méternél kisbu­szunk megáll egy faház mel­lett. Az út gyalog folytatható tovább. Kevés bemelegítés után elindultunk a Brocken irányába. A Harz-hegységi futás ne­vezetes az NDK-ban. Minden évben megrendezik. Része az ottani edzett ifjúságért moz­galom követelményeinek. Az Ottó-szikla volt a cél, itt fel­mentünk a kilátóba. Gyönyö­rű panoráma kárpótolt a fá­radalmakért. Tóth László (Vége) A stolbergi kastély

Next

/
Oldalképek
Tartalom