Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-24 / 174. szám
1983. július 24. Kelet-Magjaromág 3 T ff r r Tűz es yiz A TŰZ A VÍZNEK ELLENSEGE — tanultuk, tudjuk csak azt nem, hogy olykor mindkettő az ember romlásának is eszköze. Nincs nap, hogy a hírközlő szervek ne számolnának be tragédiákról, jelentős anyagi károkról. Már olyan statisztikai adat is napvilágot látott, miszerint a vízhalálok száma messze meghaladta a korábbi évekét. A nagy farróságban viszont búzatáblák, kombájnok, gabonatároló, gazdasági épületek és más értékes dolgok váltak a tűznek martalékává. A bajok esőstől jönnek, pedig hát időben fújt riadót minden lehetséges eszközzel a megfontolt, a figyelemre, fegyelemre és óvatosságra in.tő propaganda. Ügy tűnik, hiába beszélünk. Példázza ezt a szalmaégetés is. Nyíregyházáról Vásárosnaményba tartva a minap két helyen is szalmával égett a tarló. Igaz, gyors és hatékony módja ez a szalmalehúzásnak, de lehetőség is egyben százezres, milliós károk keletkezésének. Márpedig szalmás tarlót égetni tilos. Volt is, van is ilyen rendelet és ezt csak az nem tudja, aki a gyufáért nyúl. Van olyan szabály is, miszerint a Tiszában és más folyóinkban, víztározókban nem lehet fürödni. A rendeletek, szabályok, hatósági tiltások nem azért születtek, hogy legyen mit megszegni és végképp nem azért, hogy bennünket bosz- szantsanak. Mert a tűz a víznek lehet ellensége, de az embernek nem, ha józanul és megfontoltan bánunk velük. Kell a tűz a kohókba, a szárítókba, a pékségekbe és még ezeregy helyre, de nincs rá szükség ott, ahol kárt okozhat. VIGYÁZZUNK! A nyár még nem múlt el. A vörös kakas még felloboghat, a folyók sodra, a víztározók irdatlan mélysége még köny- nyelműen fürdésre csábíthat. Ne engedjünk hát felelőtle- ,nül, meggondolatlanul vágyainknak. Maradjon a tűz és a víz szolgáló jótevőnk. Seres Ernő Új lakások a Kiskörúton Átadták az utolsó új lakásokat is Nyíregyházán a Jókai tér és a belső Kiskörút mentén. (Elek Emil felvétele) Nyírbélteki ingázók Áz ipartelepítés sem csodaszer Hozzáértésről, ügyszeretetről tanúskodó tanácsi tájékoztató került a kezembe. Sokrétű az a munka, amit a Nyírbélteki Nagyközségi Közös Tanács illetékesei végeztek annak érdekében, hogy megvizsgálják: milyen is a Nyírbéltekről és a társult Ombolyról eljáró dolgozók, ingázók helyzete, miként vélekednek ők a munkaadókról, milyennek látják őket a munkaadók, s milyenek a népesség megtartásának lehetőségei. Részletezés nélkül álljon itt néhány adat az összkép megértését segítendő. Ezek szerint a két község lakossága csökkenést a napi ingázók számában hozott, de a hetente, kéthetente eljárók száma öt év alatt még növekedett is. Kitér a vizsgálódás arra, hogy a közeire és távolra dolgozni járók véleményét épp úgy kikérték, mint a kenyér- adókét. Számos üzemről és számos helységről van itt szó. Nyírbátor éppúgy szerepel listáin, mint Budapest, Debrecen, Dunaújváros és Nyíregyháza. Elfogultsággal nem lehet vádolni az összegzőket, hiszen szó esik arról is, hogy mely kifogások merülhetnek fel a falubeliekkel szemben, és helyet adnak az ingázók jogos kifogásainak is, legyen szó étkeztetésről, szállásról. 1978 óta 144 lélekkel kevesbe dett, részben az elvándorlás, részben pedig a születések számának sajnálatos csökkenése miatt. Érdemes felfigyelni arra is, hogy az ipar- telepítés (Ganz Mérőműszerek Gyára) sem csodaszer a lakók helyhezkötésében. Mert a számokból kiderül: lassítani, de nem megállítani képes csak a tendenciát, ugyanis ,1, •, ■ i11 • i ■. i ; i •.; •;1; ■; •; •: •; *; ■; •; •! •■; •: ■! ■• C sengetés előtti zsibongás. Csak a fekete öltönyök, az ünnepélyes arcok tanúsítják: nem akármilyen óra kezdődik. Mert elővették a féltve őrzött ünneplőt ezek a diákok, azt a ruhát, amit az életben csak nagyon kivételes alkalmakkor és csak néhányszor vesz fel az ember. Ritka jubileumhoz érkeztek a nyíregyházi Jókai Mór polgári fiúiskolában ötven éve végzett öregdiákok... A 63 diák közül csak harmincegynek kézbesíthette a postás az ünnepélyes meghívót. Volt, akit Izraelből hívtak az alma materbe, volt, aki festőművész Erdélyben. A 31 tanuló közül 25 gyülekezett az iskola udvarán .. . Az első kézfogás Mélykúti Ernő tanár úrnak szólt, aki utolsó mohikánként, egyedül képviselhette a tantestületet. A nyolcvanesztendős tanárt a fia hozta Gödöllőről, mert semmiképpen nem akart lemaradni a névsorolvasásról. — Amikor idekerültem az iskolába, kis motyómmal a kezemben — mindenem elfért egy hátizsákban. Az igazgató végigmért: „Csak nem maga fog itt tanítani?” Akkor töltöttem a huszonnyolcat... Aztán majdnem negyedszázadig súlykolta az itteni fiúkba a tudományt. A tanár úr névsorolvasásán néhány percben foglalták össze fél évszázad eseményeit, gondjait, örömeit. Hadifogság, államosítás, téeszszervezés, ellenforradalom — történelmi sorsfordulók, életutak. Negyvenöt év (!) múlva gyűltek össze először. A pályaőrtől az őrnagyig, a kereskedőtől a miniszterig minden társadalmi réteget képviselnek az egykori diákok. A vasútnál kereste a kenyerét Bánfalvi József, őrnagyi rangig vitte Balázsi Lajos. Berecki András a világhírű Gundel Károlynál tanulta a vendéglátást, Bogár Mihály újságárusként végezte el a kereskedelmit, s lett főkönyvelő. Czegle László is a számok világában élt, Csikós Mihálynak a posta adott kenyeret Demeter Miklós agronó- mus arra büszke, hogy ő orvossal csak fehér asztalnál találkozott ... Fábián Ferenc megsárgult tankönyvet húz elő — a becses ereklye muzeális érték — minden fejezet után bejegyezte, ki felelt belőle, s kit szólíthat következőnek a tanár... A Don-kanyarból jött vissza, csakúgy, mint Napi) István. Kordován Mihály törvényszéki hites könyvszakértő, Lépi József MÁV-főellenőr lett. Orosz Miklós anyag- mozgatóból igazgatóig a szamárlétra minden fokát végigjárta. Rendőr százados lett Szepesi Lajos, hű maradt a gazdálkodáshoz a paraszti származású Szmolár Mihály. Kereskedőként ment nyugdíjba Lippa Béla, Merkovszky Mihály, Paulik József. Korántsem teljes a felsorolás. A legtöbben második házasságról számoltak be, van, aki több mint egy évtizede szenved a magánytól. A rövid bemutatkozásból senki sem felejtette ki a gyermekek boldogulását és a cseperedő unokákat. Tóth Kornélia Végül külön rész foglalkozik annak a felismerésnek a kifejtésével, hogy az eljáró dolgozók jó munkájának egyik alapfeltétele a jó hátország, vagyis: az otthoni nyugodt körülmények megteremtése. Nos, a lista, amin az öt év alatt történteket sorjázzék, tiszteletre méltó. Hiszen — egyebek közt minden óvodás korú gyermeknek jut óvoda, az általános iskolában csak délelőtt tanítanak, javult az orvosi ellátás, jobbultak a kulturális feltételek. Általában civilizáltabbak és kulturáltabbak lettek az életfeltételek. Summázva: sok-sok tanácsi jelentést tanulmányozva, úgy vélheti a nyírbéltekiek munkájának olvasója, hogy jó példa ez az összeállítás arra, miként kell, lehet egy fontos témát kellő mélységben (majdhogynem tudományos igényekkel) körbejárni. Ez is mutatja, hogy a kérdés fontosságát nem csupán egy napirendi pont szintjén érzik át. S. Z. A hibakereső autó Föld alatt mér A NAGYKÁLLÓI TEXTILRUHÁZATI SZÖVETKEZET bedolgozó részleget létesített a kállósemjéni Cj Elet Termelőszövetkezetben. A tervek szerint 40—50 nőt foglalkoztat a kisüzem. (E. E. felv.) A divatáruüzletbe egy nő lépett, körülnézett, majd suttogva köszönt: — Jó napot... — Jó napot —• válaszolta az elárusítónő, szintén suttogva. A nő még egyszer körülnézett, s miután meggyőződött, hogy a közelükben nincs senki, suttogva az elárusítónőhöz fordult: — Én mindent nagyon jól megértek... — Mit ért meg? — csodálkozot suttogva az elárusítónő. — Mindent. Hogy magának most nehezebb. Mióta kijött az új törvényerejű rendelet, miegyéb. Ezért célzásokban fogok beszélni... — Miben, miben?! — Célzásokban: körülírom a lényeget. Célozgatok. Érti? Mondja, kapható-e az a... — Nem értem. — Ne siessen, azonnal megérti. A... beesteledik, közeledik az éjszaka ... szeretné lehajtani a fejét... nos, azt, amit magától kérek, ráhúzzák arra, amire le szeretné hajtani a fejét... — Arra gondol, amiből azelőtt volt- bőven és a polcokon hevert? — Arra, arra, pontosan. — Megértem a célzást, de amit kér, az nincs. — Akkor.talán van... tudja, ősszel az éjszakák hűvösek, télen pedig igen hidegek... és akkor arra a meleg és nagy holmira, amivel éjszaka takarózik az ember, okvetlenül rá kell húzni azt, amit én most venni szeretnék ... — Arra a virágmintásra gondol? — Igen... — Szokott lenni, de most nincs. — Akkor talán van néhány darab abból a valamiből, amivel könnyen el lehet távolítani a nedvességet a test különböző részeiről ... Persze, jó lenné, ha ... ugye érti, milyen gyártmányúak lennének? És frottírból lennének... — Arra gondol, ami létezik nagy méretben és kicsiben is? — Igen... — Szokott lenni, de most nincs. — Igen, és elfelejtettem a legfontosabbat — suttogta a nő —, ha megkapom ezeket a holmikat, maga is kap valamit. Érti? Igen tartós, vízjeles papírra nyomtatják... Számok vannak rajta... — Tudja mit — suttogta az elárusítónő — mindjárt ide hívom egyik kollégámat... Hazai gyártmányú öltönyt visel. A vállán olyan kis csillagos izék vannak, ö majd elkíséri magát egy intézménybe, ahol kis szobák vannak, igen szegényesen berendezve, és ahonnan kilépni sokkal nehezebb, mint bejutni... — Megértettem a célzást — suttogta a nő, és azonnal eltűnt a többi vevő között. VANNAK, AKIK KRITIZÁLNÁK, VANNAK, AKIK SIRÁNKOZNAK, DE A LEGTÖBBEN TENNI AKARNAK. Ezért kérdeztük Berecz Lajost, (aki harminc esztendeje Nyíregyháza város virágkertésze) a közterület-fenntartó vállalat dísznövényüzemének vezetőijét a korszerűbb virágtermesztésről. Tud jobbat ■ RH — A korszerűbb virágtermesztés érdekében igyekeztünk megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel egységnyi területen minél több virágot tudunk termeszteni. — Milyen új megoldást valósítottak meg? — Egy új termesztőközeget alkalmazunk, mégpedig a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár melléktermékét. A mákszecskát kísérleteztem ki a szegfűtermesztésre. Felhasználásával a szegfű szálhozama megduplázódott. Lényeges eredmény, mert csak a mákszecska szállítása jelent költséget, melyet helyben komposztálunk. Tudomásom szerint ezt a módszert az országban nagyüzemi termesztésben^ még sehol sem alkalmazzák^ — Befolyásolja-e a virágtermesztés szakosodása a korszerűbb termesztést? Jelentősen. Alig hat évvel ezelőtt még 80—90, féle virágot termesztettünk. Ez gazdaságtalan volt és minőségileg sem felelt meg a követelményeknek. Ojabban figyelembe vettük tenmesztőházaink adottságait és kiválasztottuk azokat a növényfajtákat, így a scindapsust (futófilo- dendron), nephrolepist (szobapáfrányt) dracaenát, dyclament, primulát, a rexbegóniákat, a monsterát (filodendront) stb, amelyeket mi nagy tömegben és jó minőségben tudunk előállítani. A lakosság által keresett más virágokat pedig a társüzemekből, virág- kertészetekből, Szombathelyről, Budapestről, Hajdúszoboszlóról, Debrecenből hozzuk. — Milyen korszerű növények termesztését vezették be? — Vállalatunk újdonsága a gerberatermesztés. Ezért épült tavaly és az idén egy- egy genberaház. Csakhogy míg a múlt esztendei közel 1 millióból valósult meg, az idei már 1 millió 300 ezerbe került az anyag- és az energiaköltségek növekedése miatt. A többletköltségek kigazdálkodására és a virágárak túlzott mértékű növekedésének megakadályozására egy korszerűbb módszert kísérleteztem ki. Ezt alkalmazzuk. Lényege, hogy gördíthető teunelő- asztalok beállításával 96 négyzetméterrel megnöveltem, a termelőfelületet, amelyről plusz 5 ezer szál gerberát tudtunk évente termelni. Számításaink szerint Nyíregyházán évente 50 ezer szál gerberára van szükség. Tavaly ebből csupán 15 ezer szálat tudtunk helyből adni. Jövőre már 30 ezret szállíthatunk a korszerűsítés eredményeként az üzletekbe. S remélem az ára is alacsonyabb lesz. Farkas Kálmán A nyíregyházi Szamuely-la- kótelepen csütörtökön egy furcsa TITÁSZ-autó állt meg, a belseje tele bonyolult műszerekkel. Kábelt húztak ki belőle és összekötötték egy közvilágítási oszlop kábeleivel. — Bocsánat, mit mérnek? — kérdezem. — Virágos Imre mérésvezető vagyok a TITÁSZ debreceni központjától. Itt, a Sza- muely-lakótelepen elromlott a közvilágítási kábel. A műszeres kocsival pontosan megállapítjuk, hogy hol, s mi a hiba. Tehát a kábeleket csak a javítandó résznél kell majd feltárni, kiásni, ami a nyíregyházi kollégák számára nagy könnyebbség. — A nyíregyházi TITÁSZ- nak nincs ilyen műszeres kocsija? — Nincs. Ök is rendelkeznek hibafeltáró készülékkel, de azzal nem lehet ilyen gyorsan, pontosan dolgozni. E műszerekkel az említetteken kívül még sok minden elvégezhető, például 10—20 kilovoltos hálózatok egyenfe- szültségi vizsgálata, sőt bizonyos kábelkezelések is. — Egy ilyen autó mennyit ér? — Pontosan nem tudnám megmondani, de körülbelül nyolcmillió forintot — Legutóbb hol mértek? — Nyíregyházán, a vonatkísérő laktanyánál. Ott jelenleg egy kábel mindhárom ere zárlatos. A körzet most más irányból kapja az áramot. — Merre tovább? — Ha itt mindennel végeztünk, irány Hajdúszoboszló. (cselényi)
