Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

f--------------------------------------------------------------------------->

Kiapadhatatlan

forrás

„ALAPVETŐ ÉRDEKEINK, céljaink közösek, kapcsolataink a kölcsönös tisztelet és bizalom, a népeink közti barátság jegyében fejlődnek” — jelentette ki a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére a moszkvai Kremlben adott díszvacsorán Kádár János. Szavai jól jellemzik a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság viszonyának jellegét és azt a légkört is, amelyben a delegáció szovjetunióbeli látogatására sor került.

A magas szintű szovjet—magyar találkozóknak több évtizedes hagyományai vannak. Hogy csak a legutóbbiakra utaljunk: 1974-ben ugyancsak Kádár János vezetésével járt hasonló küldöttség a Szovjetunióban, és látogatását öt évvel később legfelsőbb szintű szovjet delegáció viszonozta hazánkban. A párbeszéd természetesen ezután is folyamatos volt. Erre jó alkalmat kínált az SZKP XXVI. kongresszusa, majd a Szovjetunió 60 éves jubileuma alkalmából Moszkvában tartott ünnepségsorozat, valamint több két- és több oldalú tanácskozás. Mindez — mint Jurij Andropov pohárköszöntőjében megállapította — ......abból az objektív szükségszerűségből adódik, hogy tovább fokozzuk országaink együttműködésének hatékonyságát, és lényegesen magasabb, úgy mondanám, minőségileg űj szintre emeljük”.

A Kádár János vezette küldöttség mostani moszkvai tárgyalásai annak az általános elvi platformnak a rögzítését, újbóli megerősítését szolgálták, amely országaink sokrétű együttműködésének alapjául szolgál. Jurij Andropov ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a véleménycsere megerősítette nézetazonosságunkat és szándékaink egységét.

Azok a különbségek, melyek a Szovjetunió és Magyar- ország eltérő nagyságrendjéből és adottságaiból magától értetődő természetességgel következnek, nem akadályozzák ezt az alapvető egyetértést, a módszerbeli eltérések pedig kifejezetten gazdagítják közös tapasztalatainkat. „Mi természetesen nem ajánlhatjuk és nem is ajánljuk senkinek sem egyes megoldásainkat, hiszen ezek a mi sajátosságainkból következnek, azoknak felelnek meg. De ha más országok kommunistái úgy ítélik meg, hogy vannak közöttük használható tapasztalatok, ez nagy megtiszteltetés számunkra” — mondotta az általános törvényszerűségek és a nemzeti sajátosságok összefüggéseiről szólva az MSZMP KB elő titkára csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén a Pravda munkatársának a kérdésére válaszolva.

TELJES VOLT AZ EGYETÉRTÉS a politikai, gazdasági és egyéb kérdésekről folytatott tárgyalásokon abban, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok népeink érdekeivel összhangban sikeresen és dinamikusan fejlődnek, és hogy barátságunk felbecsülhetetlen értékű, kiapadhatatlan erőforrás hazánk számára. A Szovjetunió hagyományosan a legfontosabb gazdasági partnerünk, amellyel külkereskedelmi forgalmunknak harmadát - bonyolítjuk le. Tavaly az árucsere-forgalom megközelítette a nyolcmilliárd rubelt.

Különösen nagyra becsüljük a szakosítás és kooperáció területén a közútijármű-gyártásban, a timföld- és alumíniumgyártásban, az agrokémia és az atomerőművi gépgyártásban előírt eredményeket. Noha az ilyen magas szintű találkozók nem elsősorban konkrét gazdasági megállapodások aláírását szolgálják, feltétlenül örvendetes, hogy a látogatás napjaiban több fontos gazdasági egyezmény született, mint például a nagy múltú tim- . föld- és alumíniumegyezmény 1990-ig szóló meghosz- szabbítása, a kukoricatermesztésben, a baromfitenyésztésben, valamint a szovjet könnyűipar rekonstrukciójában való együttműködésünk kiterjesztése. A tárgyalásokon kidolgozták az 1986—90-es évekre a tervegyeztetés alapelveit, s elhatározták, hogy 1995-ig meghosszabbítják a gyártásszakosítási és kooperációs-programot.

Alkalmat adott a moszkvai látogatás a nemzetközi helyzet áttekintésére, a főbb európai és világproblémákkal kapcsolatos közös álláspont kifejtésére is. Itt kiemelésre kívánkozik, hogy mind szovjet, mind pedig magyar részről hangsúlyozták az enyhülés vívmányai melletti elkötelezettséget, a két fél egyetértését abban, hogy a nemzetközi helyzet további romlásának a megakadályozását központi kérdésként kell kezelni. Az úgynevezett eurohadászati fegyverzetről szólva Jurij Andropov eláhúzta: „Nem a rakéták számának a növelése vezet előrehaladáshoz, hanem az a törekvés, hogy megtalálják a kölcsönösen elfogadható döntéseket ...” Nemcsak a két szocialista ország, hanem az európai és a nemzetközi stabilitás érdekei is ezt kívánják.

A tárgyalásokról kiadott dokumentumok és a két fél vezető képviselői beszédeikben nem hagynak kétséget afelől, hogy egyrészt a szocialista országok nem engedik meg a történelmileg kialakult nemzetközi erő- egyensúly megsértését, másrészt viszont továbbra is bíznak a tárgyalások, köztük az amerikai—szovjet fegyverzetkorlátozási tárgyalások lehetőségeiben. E tárgyalásokon a szocialista országok célja egy olyan megállapodás elérése, amely — Kádár János szavaival élve — • „minden érdekelt fél egyenlő biztonságát garantálja a fegyverzet alacsonyabb szintjén”.

A MAGYAR PÄRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSÁNAK eseményeit nap mint nap magunk is nyomon követhettük a rádióban, a televízióban, az j újságok hasábjain. Jóleső érzés volt látni, hogy a szovjet emberek milyen meleg szeretettel fogadták képviselőinket, hogy a tárgyalások milyen szívélyes, baráti légkörben folytak. Mint ahogy immár a látogatás eredményei alapján jóleső érzés tudni, hogy országépítő munkánkban és nemzeti tevékenységünkben a Szovjet- • unió továbbra is biztos támaszunk.

Hevük csókot Mennyit kereshet jelent a labdarúgó?

> j; ;

Hők Tévéből XX-es autó ;

rekordjai arany ;i Szabolcsban:

|| KeletIBapfartrszág

| XL. évfolyam, 174. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. július 24., vasárnai$|

Hazaérkezett a Szovjetunióból a Kádár János

vezette magyar párt- és kormányküldöttség

Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szombaton kora délelőtt hazaérkezett az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége és Minisztertanácsa meghívására július

18—23. között hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott a Szovjetunióban. A küldöttség tagja volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi

Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, a Központi Bizottság tagja, aki állomáshelyén maradt.

A küldöttség kíséretének tagjai voltak: Roska István

külügymimisziter-helyettes, Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője, Karvalics László, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának helyette;, vezetője, Ambrus János külkereskedelmi miniszterhelyettes. Tóth József, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és Benkő József, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának főosztályvezetője.

A párt- és kormányküldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Központi Bizottság tagja, Horn Gyula, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, Kamara János belügyminisztériumi államtitkár, a Központi Bizottság tagja, Nagy János külügyi és Urban Lajos közlekedési államtitkár.

Jelen volt Valerij Musza- tov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője.

Megnyílt az országos népművészeti

kiállítás és vásár Nyíregyházán

adta át, majd a debreceni Belibáb együttes és a Gaál András—Szalavári Anna néptánckettős, a népművészet ifjú mesterei acftak műsort. Délután szakmai konferenciával folytatódott az országos népművészeti rendezvény.

Vasárnap reggel 9-kor nyitják meg a Sóstói Múzeumfaluban a III. országos népművészeti vásárt, ahol hetven népművész kínálja értékes tárgyait. A nap folyamán hagyományőrző együttesek — és egy belga vendégegyüttes — a „Die Rooselaer” — szórakoztatják a résztvevőket A gyermekeket báb- és színjátszó csoportok, játékvezetők várják.

(A díjazottak névsorát lapunk 5. oldalán közöljük.)

ÚJ

LISZTBŐL

Már új búzalisztből sütik a kenyeret a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat kisvárdai üzemében, (jávor)

Befejeződött

a búza aratása

A hét végén egyre-másra érkezett a jó hír: befejezték a búza aratását. Üzenték ezt Tiszaibercelről, Öfehértóról és még néhány termelőszövetkezetből. Másutt, ahol 1000 hektáron felüli volt az aratni való terület, szombaton és vasárnap rajtoltak az utolsó táblákban a kombájnok.

Jó munka volt, sikeres és eredményes aratás az idei. Mindemellett az is elmondható, példa nélküli ez a korai kezdés és a gyorsaság. A termés a tavalyival megegyező — nem lebecsülendő, ha figyelembe vesszük a tavaszi és nyár eleji aszályt.

Aratni most már csak a rozs és a tavaszi árpa egy részét káli Ha jó lesz az idő, ez sem tart pár napnál tovább és jöhet a tarlóművelés, a nyári szántás. Ebben van némi lemaradás, erre kell hát az erőket összpontosítani.

Nagy érdeklődés mellett nyitották meg szombaton délelőtt Nyíregyházán a VI. országos népművészeti kiállítást. A megnyitóünnepségen részt vett Ekiér György, a megyei pártbizottság titkára Az eseményen — a nyíregyházi megyei és városi művelődési központban — dr. Gunda Béla, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára mondott beszédet, méltatva a kiállítás jelentőségét, melynek hatodik alkalommal ad otthont Szabó les-Szatmár megye.

A kiállítás kétezer alkotása — hangsúlyozta — magas színvonalon szemlélteti a népművészet felvirágzását.

Keresztszemesek, faragott bútorok a kiállításon.

Nagy érdeklődés a megnyitó utáni percekben.

Ezután Benkő Éva, a Népművelési Intézet igazgatója örömteli bejelentést tett: a

„Czáfra-alapítványból” e kiállításon legjobb eredményt elérő alkotók is részesülhetnek.

Ezt követően átadták a népművészeti pályázat díjait, köztük az egyes műfajokban legkiemelkedőbb pályamunkák alkotóinak a Nyíregyházi Városi Tanács által alapított Gránátalma-díjat. EzenkívüL arany-, ezüst- és foronzplaketteket kaptak a legjobb egyéni alkotók, illetve kollektívák.

A dijakat Szemerszki Miklós,, a nyíregyházi városi pártbizottság megbízott első titkára és Benkő Éva, a Népművelési Intézet igazgatója