Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

f---------------------------------------------------------------------------> Kiapadhatatlan forrás „ALAPVETŐ ÉRDEKEINK, céljaink közösek, kap­csolataink a kölcsönös tisztelet és bizalom, a népeink közti barátság jegyében fejlődnek” — jelentette ki a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére a moszkvai Kremlben adott díszvacsorán Kádár János. Szavai jól jellemzik a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság viszonyának jellegét és azt a légkört is, amely­ben a delegáció szovjetunióbeli látogatására sor került. A magas szintű szovjet—magyar találkozóknak több évtizedes hagyományai vannak. Hogy csak a legutóbbi­akra utaljunk: 1974-ben ugyancsak Kádár János vezeté­sével járt hasonló küldöttség a Szovjetunióban, és láto­gatását öt évvel később legfelsőbb szintű szovjet dele­gáció viszonozta hazánkban. A párbeszéd természetesen ezután is folyamatos volt. Erre jó alkalmat kínált az SZKP XXVI. kongresszusa, majd a Szovjetunió 60 éves jubileuma alkalmából Moszkvában tartott ünnepségso­rozat, valamint több két- és több oldalú tanácskozás. Mindez — mint Jurij Andropov pohárköszöntőjében megállapította — ......abból az objektív szükségszerű­ségből adódik, hogy tovább fokozzuk országaink együtt­működésének hatékonyságát, és lényegesen magasabb, úgy mondanám, minőségileg űj szintre emeljük”. A Kádár János vezette küldöttség mostani moszk­vai tárgyalásai annak az általános elvi platformnak a rögzítését, újbóli megerősítését szolgálták, amely or­szágaink sokrétű együttműködésének alapjául szolgál. Jurij Andropov ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a véleménycsere megerősítette nézetazonosságunkat és szándékaink egységét. Azok a különbségek, melyek a Szovjetunió és Magyar- ország eltérő nagyságrendjéből és adottságaiból magától értetődő természetességgel következnek, nem akadá­lyozzák ezt az alapvető egyetértést, a módszerbeli elté­rések pedig kifejezetten gazdagítják közös tapasztala­tainkat. „Mi természetesen nem ajánlhatjuk és nem is ajánljuk senkinek sem egyes megoldásainkat, hiszen ezek a mi sajátosságainkból következnek, azoknak fe­lelnek meg. De ha más országok kommunistái úgy íté­lik meg, hogy vannak közöttük használható tapaszta­latok, ez nagy megtiszteltetés számunkra” — mondotta az általános törvényszerűségek és a nemzeti sajátossá­gok összefüggéseiről szólva az MSZMP KB elő titkára csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén a Pravda munka­társának a kérdésére válaszolva. TELJES VOLT AZ EGYETÉRTÉS a politikai, gaz­dasági és egyéb kérdésekről folytatott tárgyalásokon ab­ban, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok népeink érde­keivel összhangban sikeresen és dinamikusan fejlődnek, és hogy barátságunk felbecsülhetetlen értékű, kiapadha­tatlan erőforrás hazánk számára. A Szovjetunió ha­gyományosan a legfontosabb gazdasági partnerünk, amellyel külkereskedelmi forgalmunknak harmadát - bonyolítjuk le. Tavaly az árucsere-forgalom megköze­lítette a nyolcmilliárd rubelt. Különösen nagyra becsüljük a szakosítás és koope­ráció területén a közútijármű-gyártásban, a timföld- és alumíniumgyártásban, az agrokémia és az atomerőművi gépgyártásban előírt eredményeket. Noha az ilyen ma­gas szintű találkozók nem elsősorban konkrét gazdasági megállapodások aláírását szolgálják, feltétlenül örven­detes, hogy a látogatás napjaiban több fontos gazdasági egyezmény született, mint például a nagy múltú tim- . föld- és alumíniumegyezmény 1990-ig szóló meghosz- szabbítása, a kukoricatermesztésben, a baromfitenyész­tésben, valamint a szovjet könnyűipar rekonstrukciójá­ban való együttműködésünk kiterjesztése. A tárgyalá­sokon kidolgozták az 1986—90-es évekre a tervegyezte­tés alapelveit, s elhatározták, hogy 1995-ig meghosszab­bítják a gyártásszakosítási és kooperációs-programot. Alkalmat adott a moszkvai látogatás a nemzetközi helyzet áttekintésére, a főbb európai és világproblémák­kal kapcsolatos közös álláspont kifejtésére is. Itt ki­emelésre kívánkozik, hogy mind szovjet, mind pedig magyar részről hangsúlyozták az enyhülés vívmányai melletti elkötelezettséget, a két fél egyetértését abban, hogy a nemzetközi helyzet további romlásának a meg­akadályozását központi kérdésként kell kezelni. Az úgynevezett eurohadászati fegyverzetről szólva Jurij Andropov eláhúzta: „Nem a rakéták számának a nö­velése vezet előrehaladáshoz, hanem az a törekvés, hogy megtalálják a kölcsönösen elfogadható döntéseket ...” Nemcsak a két szocialista ország, hanem az európai és a nemzetközi stabilitás érdekei is ezt kívánják. A tárgyalásokról kiadott dokumentumok és a két fél vezető képviselői beszédeikben nem hagynak kétsé­get afelől, hogy egyrészt a szocialista országok nem en­gedik meg a történelmileg kialakult nemzetközi erő- egyensúly megsértését, másrészt viszont továbbra is bíznak a tárgyalások, köztük az amerikai—szovjet fegy­verzetkorlátozási tárgyalások lehetőségeiben. E tárgya­lásokon a szocialista országok célja egy olyan megálla­podás elérése, amely — Kádár János szavaival élve — • „minden érdekelt fél egyenlő biztonságát garantálja a fegyverzet alacsonyabb szintjén”. A MAGYAR PÄRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSÁNAK eseményeit nap mint nap magunk is nyomon követhettük a rádióban, a televízióban, az j újságok hasábjain. Jóleső érzés volt látni, hogy a szov­jet emberek milyen meleg szeretettel fogadták képvi­selőinket, hogy a tárgyalások milyen szívélyes, baráti légkörben folytak. Mint ahogy immár a látogatás ered­ményei alapján jóleső érzés tudni, hogy országépítő munkánkban és nemzeti tevékenységünkben a Szovjet- • unió továbbra is biztos támaszunk. Hevük csókot Mennyit kereshet jelent a labdarúgó? > j; ; Hők Tévéből XX-es autó ; rekordjai arany ;i Szabolcsban: || Kelet­IBapfartrszág | XL. évfolyam, 174. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. július 24., vasárnai$| Hazaérkezett a Szovjetunióból a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szom­baton kora délelőtt hazaér­kezett az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnöksége és Miniszter­tanácsa meghívására július 18—23. között hivatalos, ba­ráti látogatáson tartózkodott a Szovjetunióban. A küldött­ség tagja volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára, Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, a Központi Bi­zottság tagja, aki állomáshe­lyén maradt. A küldöttség kíséretének tagjai voltak: Roska István külügymimisziter-helyettes, Kótai Géza, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának helyettes vezetője, Karvalics László, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztá­lyának helyette;, vezetője, Ambrus János külkereske­delmi miniszterhelyettes. Tóth József, a Külügyminisz­térium főosztályvezetője és Benkő József, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Tit­kárságának főosztályvezetője. A párt- és kormányküldött­ség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Korom Mi­hály, a Központi Bizottság titkára, Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Központi Bizottság tagja, Horn Gyula, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetője, Kamara János bel­ügyminisztériumi államtit­kár, a Központi Bizottság tagja, Nagy János külügyi és Urban Lajos közlekedési ál­lamtitkár. Jelen volt Valerij Musza- tov követtanácsos, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. Megnyílt az országos népművészeti kiállítás és vásár Nyíregyházán adta át, majd a debreceni Belibáb együttes és a Gaál András—Szalavári Anna nép­tánckettős, a népművészet ifjú mesterei acftak műsort. Délután szakmai konferen­ciával folytatódott az orszá­gos népművészeti rendez­vény. Vasárnap reggel 9-kor nyitják meg a Sóstói Múze­umfaluban a III. országos népművészeti vásárt, ahol hetven népművész kínálja értékes tárgyait. A nap fo­lyamán hagyományőrző együttesek — és egy belga vendégegyüttes — a „Die Rooselaer” — szórakoztatják a résztvevőket A gyermeke­ket báb- és színjátszó csopor­tok, játékvezetők várják. (A díjazottak névsorát la­punk 5. oldalán közöljük.) ÚJ LISZTBŐL Már új búzalisztből sütik a kenyeret a Nyíregyházi Sü­tőipari Vállalat kisvárdai üzemében, (jávor) Befejeződött a búza aratása A hét végén egyre-másra érkezett a jó hír: befejezték a búza aratását. Üzenték ezt Tiszaibercelről, Öfehértóról és még néhány termelőszövetke­zetből. Másutt, ahol 1000 hek­táron felüli volt az aratni va­ló terület, szombaton és va­sárnap rajtoltak az utolsó táblákban a kombájnok. Jó munka volt, sikeres és eredményes aratás az idei. Mindemellett az is elmond­ható, példa nélküli ez a ko­rai kezdés és a gyorsaság. A termés a tavalyival meg­egyező — nem lebecsülendő, ha figyelembe vesszük a ta­vaszi és nyár eleji aszályt. Aratni most már csak a rozs és a tavaszi árpa egy ré­szét káli Ha jó lesz az idő, ez sem tart pár napnál to­vább és jöhet a tarlóművelés, a nyári szántás. Ebben van némi lemaradás, erre kell hát az erőket összpontosítani. Nagy érdeklődés mellett nyitották meg szombaton délelőtt Nyíregyházán a VI. országos népművészeti kiál­lítást. A megnyitóünnepsé­gen részt vett Ekiér György, a megyei pártbizottság titká­ra Az eseményen — a nyír­egyházi megyei és városi mű­velődési központban — dr. Gunda Béla, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem nyugalmazott tan­székvezető egyetemi tanára mondott beszédet, méltatva a kiállítás jelentőségét, mely­nek hatodik alkalommal ad otthont Szabó les-Szatmár megye. A kiállítás kétezer alkotá­sa — hangsúlyozta — magas színvonalon szemlélteti a népművészet felvirágzását. Keresztszemesek, faragott bútorok a kiállításon. Nagy érdeklődés a megnyitó utáni percekben. Ezután Benkő Éva, a Nép­művelési Intézet igazgatója örömteli bejelentést tett: a „Czáfra-alapítványból” e ki­állításon legjobb eredményt elérő alkotók is részesülhet­nek. Ezt követően átadták a népművészeti pályázat díja­it, köztük az egyes műfajok­ban legkiemelkedőbb pálya­munkák alkotóinak a Nyír­egyházi Városi Tanács által alapított Gránátalma-díjat. EzenkívüL arany-, ezüst- és foronzplaketteket kaptak a legjobb egyéni alkotók, il­letve kollektívák. A dijakat Szemerszki Miklós,, a nyíregyházi városi pártbizottság megbízott első titkára és Benkő Éva, a Nép­művelési Intézet igazgatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom