Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-22 / 172. szám

ß A ____________________________________________________Kclet-Magyarország _______19&3. július 22. Magyar vezetők üdvözlő távirata Lengyelország nemzeti ünnepén WOJCIECH JARUZELSKI elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének HENRYK JABLONSKI elvtársnak, a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsa elnökének Varsa Kedves elvtársak! • A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén, Lengyelor­szág újjászületésének 39. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, dolgozó népünk nevé­ben elvtársi üdvözletünket és baráti jókívánságainkat küld­jük önöknek, a lengyel kommunistáknak és a testvéri len­gyel népnek. Pártunk és kormányunk, egész közvéleményünk szívből üdvözli, hogy a Lengyel Népköztársaságban a szocializmus történelmi vívmányainak védelme biztosított, a lengyel kom­munisták és hazafias erők sokoldalú erőfeszítései nyomán fokozatosan halad előre a szocialista kibontakozás. Állandó figyelemmel kísérjük és nagyra értékeljük a súlyos társa­dalmi-gazdasági válság felszámolásában eddig elért sikerei­ket. Meggyőződésünk, hogy a lengyel párt és kormány, szo­ros egységben a dolgozó néppel, a marxizmus—leninizmus elveinek következetes és a nemzeti sajátosságokat figyelem­be vevő, alkotó alkalmazásával képes leküzdeni a nehézsé­geket, megszilárdítani és továbbfejleszteni a szocialista épí­tőmunka eredményeit. Örömmel tapasztaljuk, hogy a Lengyel Népköztársaság a szocialista közösség szilárd tagjaként növekvő aktivitással tevékenykedik nemzetközi téren a szocializmus, a béke és a nemzetközi biztonság érdekében. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy országaink kap­csolatai folyamatosan és eredményesen fejlődnek az 1948. június 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban, közös szocialista elveink alapján, népeink hagyományos testvéri barátsága szellemében. A magunk részéről a jövőben is mindent megteszünk, hogy sokoldalú és gyümölcsöző együttműködésünk a Lengyel Népköztársasággal továbbfejlődjék kapcsolataink valameny- nyi területén, népeink és a szocializmus javára. Nemzeti ünnepükön kívánjuk önöknek és a testvéri len­gyel népnek, hogy eredményesen haladjanak tovább a szo­cializmus építésének útján, sok sikert érjenek el hazájuk, a Lengyel Népköztársaság felvirágoztatásáért folytatott munkájukban. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) Irtunk egymásnak. Mindez a kölcsönösen előnyös szovjet— magyar gazdasági együttmű­ködés jó példája. Örülök a jó együttműködésnek, gratulá­lok eddigi eredményeikhez, új sikereket kívánok a Lihacsov Gyár, az Egyesülés minden vezetőjének, minden dolgozó­jának. Elvtársak! A magyar nép — pártunk vezetésével — élni tudott a felszabadulás kínálta törté­nelmi lehetőséggel. A csak­nem négy évtizedes szocialis­ta fejlődés során hazánk is sok értékes tapasztalatra tett szert, jelentős eredményeket ért el. Mindez összefügg fel­szabadítónk, a Szovjetunió sokoldalú segítségével, a kö­zöttünk kialakult széles körű együttműtködés gyümölcsöző eredményeivel. Országaink között sokoldalú az együttmű­ködés politikai, gazdasági, ideológiai, tudományos és kulturális kérdésekben, éle­tünk minden fontosabb terü­letén. Hazánk és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatai tervsze­rűen fejlődnek. Magyarország számára meghatározó jelentő­sége van megbízható, hosszú távú, széles körű gazdasági együttműködésünknek. Teljes külkereskedelmi forgalmunk egyharmad részét a Szovjet­unióval bonyolítjuk le. ör­vendetes, hogy külkereskedel­mi forgalmunk ebben az öt­éves tervidőszakban eléri már a 34 milliárd rubelt. Emellett bővülnek a gazdasági együtt­működés fejlettebb formái, a gyártásszakosítás és a koope­ráció is. Elvtársak! Engedjék meg, hogy né­hány szót szóljak Magyaror­szágról, eredményeinkről, gondjainkról, terveinkről. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága ez év áprilisi ülésén joggal állapíthatta meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban a szocializmus pozíciói .szilár­dak, megingathatatlanok; társadalmi életünk minden területén érvényesül a párt vezető szerepe. Pártunk poli­tikája élvezi a tömegek, a magyar dolgozók egyetérté­sét, cselekvő támogatását. Népünk következetesen ha­lad a szocialista társadalom építésének útján, nagyra ér­tékeli az eddig elért eredmé­nyeket, és nehezebb körülmé­nyek között is mindent meg­tesz, hogy megvédje szocia­lista vívmányait. Éleződő nemzetközi helyzetben, ked­vezőtlenebb külgazdasági fel­tételek között kell áttérnünk a szocialista gazdálkodás in­tenzív szakaszára. A magyar dolgozók megértették és vall­ják, hogy csak hatékonyabb munkával és nagyobb erőfe­szítésekkel tudjuk elérni ki­tűzött céljainkat. Gazdasági feladataink meg­oldása érdekében számos in­tézkedést tettünk. Központi energiatakarékossági prog­ramot dolgoztunk ki, korsze­rűsítjük iparunk termékszer­kezetét, s eddig kihasználat­lan belső erőforrásokat tá­runk fel. Célunk jelenleg az, hogy biztosítsuk a népgazda­ság kiegyensúlyozott fejlődé­sét, erőteljesebben kibonta­koztassuk az intenzív gazdál­kodást és megteremtsük a gyorsabb gazdasági növeke­dés feltételeit. A szocialista társadalom építésében bonyolult és nagy feladatok várnáik ránk. Min­den barátunk bizonyos lehet abban, hogy eltökéltségünk szilárd, a magyar nép követ­kezetesen halad előre a szo­cialista társadalom építésé­nek útján. Feladatunk sike­res megoldásának nélkülöz­hetetlen feltétele — belső erőink, lehetőségeink jobb kihasználása mellett — a szo­cialista országokkal, minde­nekelőtt a Szovjetunióval fennálló együttműködésünk elmélyítése és kibővítése. Elv.társak! Hatalmas társadalomformá; ló munkánkhoz mindenek­előtt békére van szükségünk. Mi nem fenyegetjük egyetlen állaim biztonságát sem, alap­vető érdekeinknek ellent­mond a világpolitikai helyzet élezése, a fegyverkezési ver­seny fokozása. A mi törekvé­sünk a világbéke, az enyhü­lési folyamat vívmányainak megőrzése, a fegyverzetkorlá­tozás, a leszerelés. A nemzetközi helyzet leg­kritikusabb kérdése ma a NATO-nak az a terve, hogy újaihb nukleáris fegyvereket telepít Európába. Mi a raké­ták számának csökkentését és nem növelését kívánjuk. Olyan megoldásért küzdünk, amely a felek egyenlő biz­tonságát garantálná a fegy­verzet lehető legalacsonyabb szintjén. Ez igazságos állás­pont és egybeesik a világ va­lamennyi népének érdekei­vel. Szilárd meggyőződésünk, hogy a nemzetközi feszültség éleződése ellenére, az embe­riséget fenyegető legfőbb ve­szélyt — a világháborút —el lehet hárítani. A béke fenn­tartásának a jövőben is dön­tő tényezője a Szovjetunió, a szocialista országok ereje, a két világrendszer között ki­alakult katonai-stratégiai egyensúly. Ennek tudatában egyértelműen leszögezzük: semmiképpen nem engedhető meg, hogy az imperialista ha­talmak katonai fölényre te­gyenek szert. Önökkel együtt valljuk, hogy a két társadal­Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön délután saj­tókonferenciát tartott Moszk­vában a nemzetközi sajtó- központban szovjet és ma­gyar újságírók számára. A magyar párt- és kormány- küldöttség tagjai közül a saj­tókonferencián megjelent Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Továbbfejlesztjük kapcsolatainkat A nagy érdeklődés mellett megtartott sajtókonferenciát Vitali] Ignatyenko, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának helyettes vezető­je nyitotta meg. Az MSZMP KB első titkára bevezetőben köszönetét mon­dott a szovjet és a magyar sajtó képviselőinek azért a támogatásért, amelyet a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség jelenlegi látogatása során nyújtottak. Emlékeztetett arra, hogy a magyar munkásosztály forra­dalmi, lenini típusú pártját 1918 novemberében alapítot­ták meg. „Jólesik arról szólni — mondotta —, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között kezdettől fogva internacionalista kapcsolat volt.” A párt- és kormányküldött­ség jelenlegi Látogatásáról szólva elmondotta: „Célunk, hogy tovább erősítsük a né­peink közötti barátságot, sokoldalú együttműködésün­ket, továbbfejlesszük kapcso­latainkat. Most, hogy a tár­gyalásokat befejeztük, össze­gezve elmondhatom: tárgya­lásaink légköre rendkívül szí­vélyes, a végzett munka konstruktív volt. Ez alkalom­ból is őszinte köszönetét sze­retnék mondani Andropov elvtársnak és a szovjet tár­gyalócsoport minden tagjá­nak, hogy ebben a szellem­ben tárgyalhattunk.” Jurij Andropovot régen is­merem — mondta Kádár Já­nos. — Jól ismeri országun­kat és népünket, ennélfogva könnyű a vele való találkozás és beszélgetés. A régi isme­rősöknek kevés szó kell ah­hoz, hogy megértsék egymást. „Látogatásunk során mó­dunkban állt közvetlenül is találkozni a szovjet emberek­kel, így például a mai napon, amikor a Lihacsov Autógyár­ba látogattunk. Ez a találko­zó rendkívül szívélyes volt Ott is szóltam róla, s itt is szeretném megismételni, na­gyon köszönöm azt a testvéri érzést, amit minden alka­lommal, minden szovjet ál­lampolgár részéről tapasztal­tam. A miagyiar—szovjet barát­ság ma már a szó szoros ér­telmében milliók, országaink, népeink barátsága.” mi rendszer — a szocializ­mus és a kapitalizmus — tör­ténelmi vitáját a békés ver­sengésinek és nem a fegyve­reknek kell eldönteniük. A Magyar Népköztársaság aktívan támogatja a Szovjet­unió, a Varsód Szerződés kez­deményezéseit a fegyverke­zési verseny megfékezése, a leszerelés, a béke, a nemzet­közi biztonság érdekében. Nagy jelentőségűnek tartjuk azt a javaslatot, hogy a Var­sói Szerződés és a NATO or­szágai kössenek szerződést arról, hogy kölcsönösen le­mondanak a katonai erő al­kalmazásáról. Mély meggyő­ződésünk, hogy ennek meg­valósítása nagy szolgálatot tenne a béke, a nemzetközi biztonság ügyének. Kedves elvtársak! A magyar és a szovjet nép barátként és szövetségesként együtt küzd a szocializmusért és a békéért A szovjet veze­tőkkel folytatott tárgyaláso­kon, itt-tartózkodásunk min­den órájában, ezen az aktí­ván is érezzük, hogy a szov­jet emberek őszinte, testvéri érzéseket táplálnak a ma­gyar nép iránt. Biztosíthatom Kádár János ezután vála­szolt a tudósítók kérdéseire. A Népszabadság tudósító­jának válaszolva szólt a szo­cialista építőmunka magyar- országi tapasztalatairól, fel­adatainkról. A Pravda munkatársának válaszolva Kádár János szólt az MSZMP és az SZKP kap­csolatainak fejlesztéséről, a pántmunkában szerzett ta­pasztalatok cseréjének bőví­téséről. Elmondotta: „A szocialista országok kö­zötti tapasztalatcsere rendkí­vül fontos. A szocializmus építésénél figyelembe keit venni az általános érvényű tapasztalatokat, törvénysze­rűségeket, az egyes népek által bejárt történelmi utat, minden ország nemzeti sajá­tosságait. Ugyanakkor — mint azt nemrég Jurij And­ropov is megállapította — a szocialista országok tapaszta­latai mozgalmunk közös kin­csestárát gazdagítják.” „Mi természetesen nem ajánlhatjuk és nem is ajánl­juk senkinek sem egyes megoldásainkat, hiszen ezek a mi sajátosságainkból követ­keznek, azoknak felelnek meg. De ha más országok kommunistái úgy ítélik meg, hogy vannak közöttük hasz­nálható tapasztalatok, az nagy megtiszteltetés szá­munkra” — mondotta. Megőrizni az enyhülés vívmányait A Magyar Televízió tudó­sítójának kérdésére válaszol­va Kádár János méltatta Ma­gyarország és a Szovjetunió kölcsönösen előnyös gazdasá­gi kapcsolatait. Rámutatott, hogy szocialista fejlődésünk meghatározó külső tényezője volt és lesz a jövőben is a Szovjetunióval folytatott gaz­dasági együttműködés. „A mostani megbeszéléseken — mondotta — mindkét rész­ről megnyilvánult az az el­határozás, hogy továbbfej­lesztjük, magasabb szintre emeljük gazdasági kapcsola­tainkat, bővítjük a hosszú tá­vú gyártmányszakosítási és kooperációs megállapodá­sok körét. Mindez nagymér­tékben járul hozzá Magyar- ország gazdasági stabilitásá­nak biztosításához.” A Szovjet Rádió megkér­dezte az MSZMP KB első titkárát, hogyan ítéli meg a önöket, a magyar—szovjet barátság nagyon drága szá­munkra, egész népünk szá­mára, azt féltve őrizzük, gon­dosan ápoljuk és szüntelen erősítésére törekszünk a jö­vőben is. Köszönjük önöknek a baráti szavakat, a jókíván­ságokat, amelyeket tolmá­csolni fogunk honfitársaink­nak!. Szívből kívánok önöknek további kimagasló eredmé­nyeket a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésében! Az MSZMP KB első titká­rának nagy tetszéssel, hosz- szan tartó tapssal fogadott beszéde után közvetlen sza­vakkal még egyszer köszöne­tét mondott az üzem dolgo­zóinak a meleg fogadtatásért, s átnyújtotta a gyár kollektí­vájának a magyar párt- és kormányküldöttség ajándé­kát, egy kristályserleget. A kedves figyelmességért Valerij Szajkin vezérigazgató mondott őszinte köszönetét, s a látogatás emlékeként át­nyújtotta Kádár Jánosnak az üzem dolgozóinak ajándékát, a kezében egy ZIL teherautó makettjét tartő gyári mun­kást ábrázoló bronzszobrot. nemzetközi helyzetet, mikben látja a legfontosabb felada­tokat? „Mi magyarok, teljes össz­hangban szovjet barátainkkal azt tekintjük központi kér­désnek, hogy megakadályoz­zuk a nemzetközi helyzet to­vábbi romlását, megőrizzük és tovább gyarapítsuk az eny­hülés vívmányait” — vála­szolta Kádár János. — Ma­gyarország felelős vezetői a szocializmust építő magyar nép érdekeiből kiindulva az enyhülés hívei, úgy vélik, hogy — amint azt az SZKP XX. kongresszusán megfogal­mazták — korunkban a há­ború nem végzetszerűen el­kerülhetetlen. Mindent megteszünk a hőké megőrzéséért Kádár János szólt arról, hogy az Egyesült Államok és a NATO szélsőséges körei fel akarják borítani a világban kialakult katonai erőegyen­súlyt, katonai fölényre akar­nak szert tenni. Ennek része­ként került napirendre az amerikai közepes hatótávol­ságú nukleáris rakéták euró­pai telepítése is. A szövetséges szocialista országok, ahogy ezt a Varsói Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testületének januárban Prágában megtartott ülésén megállapították, nem enged­hetik meg a katonai téren történelmileg kialakult egyen­súly megbontását. Ez nem­csak a Szovjetunió és a Var­sói Szerződés többi tagálla­mának biztonsága szempont­jából megengedhetetlen, ha­nem minden nép érdeke, mert az emberiség számára nincs más út, mint békében élni. Kádár János méltatta a Szovjetunió békekezdemé­nyezéseit. Megállapította: a genfi tárgyalásokon olyan megoldást kell elérni, amely a fegyverzet alacsonyabb szintjén szavatolja a két fél egyenlő biztonságát. Utalt a Varsói Szerződésnek arra a javaslatára is, hogy a két eu­rópai katonai szervezet, a NATO és a Varsói Szerződés, kössön megállapodást: nem alkalmaznak egymással szem­ben katonai erőt, csökkentik katonai kiadásaikat. Befeje­zésül hangsúlyozta: Magyar- ország a maga eszközeivel mindent megtesz a közös cé­lok, törekvések megvalósulá­sáért, a béke megőrzéséért. (Folytatás az 1. oldalról) (számítva egymiilliárd 150 mil­lió forint többletjuttatást je­lent számukra. Ennek körül­belül egyharmadát fedezi a magasabb jövedelműek ez év januárjában megemelt öreg­ségi járulékából származó többletösszeg. A kormányin­tézkedés a régen megállapí­tott saját jogú, továbbá öz­vegyi, szülői nyugdíjakat és árvaellátásokat emeli, mivel ezek jóval alacsonyabbak az utóbbi években megállapított összegeknél. Ez egyben azt is jelenti, hogy az azonos nyugdíjas ré­tegeken belüli szociális kü­lönbségeket központi nyug­díjemeléssel nem tudják tel­jesen követni. A központi nyugdíjemelést technikai okokból sem lehet az idős emberek egyéni körülmé­nyeihez igazítani. A tanácsi szerveknek azonban módjuk van arra, hogy ezeket az egyéni körülményeket is fi­gyelembe vegyék, s ahol szükséges, az eddiginél na­gyobb segélyt folyósítsanak a rászorultaknak. Szeptember 1-től a jelenle­gi nyugdí j összegre való te­kintet nélkül havi 200 forint­tal emelkedik azoknak a já­randósága, akiknek saját jo­gú nyugdíját 1959 (mezőgaz­dasági szövetkezeti tagok esetében 1967) előtt állapítot­ták meg. (A mezőgazdasági szövetkezeti tagok új nyug­díjrendszerét ugyanis nem 1959-ben, hanem 1967-ben vezették be, s a nyugdíjkor­határ is csak fokozatosan vált egységessé.) Ugyancsak a nyugdíjösszegre való tekin­tet nélkül havi 150 forinttal emelkedik a súlyosan (I—II. csoportos) rokkantak nyugdí­ja és a mezőgazdasági szö­vetkezeti munkaképtelenségi járadék. Szintén 150 forinttal, de legfeljebb havi 2800 forintra emelik az 1959 és 1970 (me­zőgazdasági szövetkezeti ta­gok esetében az 1967—1970) között nyugdíjazottak öreg­ségi, III. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági, bal­eseti rokkantsági nyugdíját. Az emelés összege azonban havi 50 forintnál kisebb ak­kor sem lehet, ha ezzel túl­lépik a 2800 forintos határt. Havi 100 forinttal, legfel­jebb havi 2800 forintra eme­lik az 1971. előtt megállapí­tott, vagy 1971. előtti nyug­díjon alapuló hozzátartozói ellátásokat, vagyis az özve­gyi, szülői nyugdíjakat, árva­ellátásokat. Az emelés itt sem lehet kevesebb 50 forint­nál. Szintén havi 100 forint­tal emelik az 1971. előtt meg­állapított mezőgazdasági szö­vetkezeti öregségi, özvegyi járadékokat. Száz forinttal emelkedik valamennyi há­zastársi pótlék összege, vala­mint az az összeghatár, ameddig a nyugdíj házastár­si pótlékkal egészíthető ki. A felemelt nyugdíjakat el­ső ízben szeptemberben kéz­besítik, azt külön kérni nem kell. A nyugdíjak és a há­zastársi pótlék emelésével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa a pénzügyminiszterrel, az ér­dekelt miniszterekkel és az érintett érdekképviseleti szer­vekkel egyetértésben szabály­zatot ad ki. A nyugdíjemelésen kívül a tanácsok évi 200 millió fo­rintot kapnak arra a célra, hogy az idős emberek egyénit helyzetének közvetlen vizs­gálata alapján a legrászorul- tabbaknak, a halmozottan hátrányos helyzetű nyugdíja­soknak, járadékosoknak, to­vábbá azoknak, akik nyug­díjra jogot nem szereztek, az eddiginél nagyobb támogatást adjanak. Az időarányos ösz- sízeggel már ez év július 1- től felemelték a helyi taná­csok szociális segélyezési ke­retét, az Egészségügyi, vala­mint a Művelődési Miniszté­rium pedig közös irányelve­ket adott ki arra, hogy ezt a többletösszeget milyen elvek alapján használják fel. Megszüntették a szükségállapotot Lengyclországkan Lengyelországban július 22-vel megszüntetik a szükség- állapotot, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa pedig — feladatának végeztével — feloszlik. A bejelentés első része Henryk Jablonskitól, az állam­tanács elnökétől, második része pedig Wojciech Jaruzelski hadseregtábornoktól, miniszterelnöktől hangzott el csütörtö­kön délután, a szejm ülésének második napján. A két be­szédet élőadásban közvetítette a varsói központi televízió. Kádár János sajtótájékoztatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom