Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-21 / 171. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. július 21. „Moszkvában találkozunk“ Egy tábor, amelyben nem csak nyelvet tanulnak Még álmában sem tudja a diák elképzelni, hogy a szünidő legszebb napjait komoly tanulással töltse, reggeli tornával és makulátlanra takarított körlettel kezdje a napot. Márpedig a nyíregyházi orosz nyelvi táborban három héten keresztül hasonlóképp kezdődik a diákok „munkanapja”. Hogy mégis életre szóló élményben lehet részük, bizonyítják az egymástól függetlenül, de teljesen egybehangzó vélemények. Anyanyelvi környezetben — Eleinte bizony szigorúnak tűnt a félhetes ébresztő — emlékszik vissza a két héttel ezelőtti napokra Kun Szilvia, a nyíregyházi Zrínyi gimnázium harmadikos diákja. — Hamar megszoktuk, mert egyetlen perc sem telik haszontalanul. Egymás közt is oroszul beszélünk, s így aikarva-akaratlanul is egyre hamarabb jutnak eszünkbe az orosz szavak, kifejezések. — Annyi változatos programot tervezünk erre a 21 napra — szól közbe a szolnoki Babos Katalin —, hogy a legkülönbözőbb területekről szerzünk ismereteket — idegen nyelven. Én például azért jöttem el ebbe a táborba, mert magyar—orosz szakos tanárnak készülök, s jó lenne mielőbb tökéletesen beszélni ezen az idegen nyelven. Délelőtt lexikai gyakorlatok, majd a moszkvai és vla- gyimiri pedagógiai főiskolások segítségével beszélgetnek kultúráról, irodalomról, idegenforgalomról, művészetről, politikáról. Délután városnézés, sportfoglalikozások, kötetlen társalgás, ezer és egy módja a korszerű nyelvtanulásnak. „Á repülőtéren várom őket" — Már két hét elteltével is érezhetően javult a magyar diákok nyelvkészsége — szögezi le a szovjet delegáció vezetője, Klimova Ludmilla Fjodor óvna. — Nekem most kevesebb a lehetőségéin a foglalkozásokat látogatni; elszólítanak a szervezési feladatok, de a folyosókon, az ebédlőben, az esti programokon hallom, hogy bátrabban, szabadabban használják az oroszt a magyar fiatalok. No és az a felbecsülhetetlen érteke még ennek a tábornak, hogy a nyelvkészség birtokában a diákok érzéseikről, gondolataikról cserélnek eszmét. Közös rendezvényen beszélgettünk a KISZ-ről és a Komszomolról. Bemutatták a két ország szép városait, szó esett az űrhajózásról, a sportról, és ki tuidja még felsorolni, mi mindenről. Szélesedik a látóköre és magabiztosabb véleménye lesz az itt táboirozóknafc — ezt láttam két éve is, amikor először jöttem Nyíregyházára, akkor tanárként. — Azt sem tudtuk, mi vár ránk Magyarországon — hallottuk Tyihonova Margarita Alekszandrovnától, aki ötödéves lesz ősztől a moszkvai Lenin pedagógiai főiskolán. Mérnök házaspár egyetlen gyereke és orosz nyelv és irodalom szakos tanárinak készül. — Valamiféle tanítási gyakorlatra gondoltunk, de magunk sem tudtuk, mi lesz a teendőnk. Tulajdonképpen semmi különöset nem kell csinálnunk, mindössze a nap nagy részében együtt játszunk, tanulunk, kirándulunk magyar trojkatársainkkal és javítjuk a kiejtésüket, gyarapítjuk szókincsüket. Nagyon hálás és főként lelkes tanítványok — ezt a többiek nevében is mondhatom —, mert szívesen gyakorolnak, esténként naplót vezetnek élményeikről. A két trojkatársam Tárolóból lakás Újított az IKSZV A Nyíregyházi' ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat mostanában több fontos intézkedést tesz a lakosság érdekében. Július 1-től megszüntették a gyorsszolgálatot, és egy ütőképesebb új építés- vezetőséget hoztak létre helyette. Az év második felében is több fontos tatarozási munkát végeznek Nyíregyházán. Év végén a lakóikkal együtt kísérletképpen új bérlőközösségeket hoznak létre. A gyorsszolgálat 18 munkással, főleg vízvezeték-szerelési munkálatokat végzett. Az építésvezetőség ötvenkét dolgozóval alakult. A hagyományos vízvezeték-szerelők mellett kőművesek, tetőfedők, ácsok, villanyszerelők és liftkarbantartok is tartoznak az építésvezetőséghez. A jobb és gyorsabb munkának nemcsak a személyi, a technikai feltételeit is megteremtették. Az építésvezetőség dolgozói adott esetben a tetőbeázások megszüntetéséhez is kivonulnak. A vállalathoz évente átlagosan hatezer hibabejelentés érkezik. Négyezer esetben azonnal be kell avatkozni a vállalat dolgozódnak. Ezért is volt szükség a gyors- szolgálat kiszélesítésére, illetve az új építésvezetőség létrehozására. Év végéig az építésvezetőségeit önelszámoló egységgé akarják fejleszteni, illetve átalakítani. Az IKSZV erre az évre 29 lakás és két közületi bérlemény felújítását tervezte. A munkálatok többségével már az első fél évben végeztek. Pénzügyi fedezet hiánya miatt újabb lakások felújítására nem kerülhet sor, ezért a vállalat az egyik építésvezetőségét Debrecenben foglalkoztatja. A nyíregyháziak a debreceni Kossuth utcán, a Hajdúsági IKSZV felújítási munkálatait segítik. Erre az évre 17 millió forint értékű karbantartást tervezett a vállalat. A karbantartási munkálatok többségét szintén sikerült befejezni az első fél évben. A második fél év fontosabb munkái közé tartozik a Vasvári Pál utca 73—77. számú ház liftjének felújítása és karbantartása. Az Ungvár sétány 1. szám alatt a közös tárolókat és gyermekkocsi-tartókat átalakítják, a közös helyiségekből 12 új lakást alakítanak ki. Hamarosan elkezdik a bérlőközösségek szervezését. Ez év végétől a következő év végéig kísérleti jelleggel működnek majd a bérlőközösségek. A vállalat megállapodást köt a bérlőkkel, s ennek értelmében a bérlők ellátják az ellenőrzési feladatokat, vállalják a lakóházak üzemeltetésével járó házfelügyelői teendők ellátását. A bérlők az átalány helyett fizetik majd a közüzemi díjakat, s a megtakarított pénzt a magukénak mondhatják. (ni) augusztusban Moszkvába utazik a szüleivel, a repülőtéren várom majd őket és bemutatom nekik szülővárosomat, a varázslatosan szép Moszkvát ... DlVSZ-induló két nyelven — Társadalmi munkára is mentünk — folytatja a püspökladányi Telegdi Károly. Ki tud többet a-Szovjetunióról vetélkedőt tartottunk, orosz teaesten tréfás jeleneteket, .meséket adtunk elő. A hasonló életkor, a közös érdeklődés hozta, amikor a KISZ-ről és a Komszomolról beszélgettek, az est végén magyarul és oroszul énekelték a DlVSZ-indulót, majd önfeledt játékuknak, jó kedvüknek még a szigorú takarodó sem szabott gátat. A nyelvtanulás mellett a közös élmények igazi barátokká, összetartó közösséggé kovácsolták őket. T. K. Jó utat! S ok autós turista indul útnak e nyári napokban hazánk szép tájaira. Egyre többen keresik föl megyénk látnivalóit, irodalmi, történelmi emlékhelyeit is. Biztosan sokan fogadják szívesen azt a hírt, melyet egy szép szatmári körutat tervezve tudtunk meg. . . Térképeket böngésztünk, egyik megyénk útjairól, a másik az idegenforgalmi látványosságokról tájékoztat. Ez utóbbin fedeztünk föl, egy utat, melynek igen megörültünk, a többi térképen azonban hiába kerestük. A Nagyar—Szat- márcseke közötti útról van szó, amely az idegenforgalmi térképeken megtalálható, de a közigazgatásiakon nem szerepel. Megkérdeztük az illetékeseket, mi az igazság? Jó hírt kaptunk a közúti igazgatóságtól. Az út létezik, járható, egy korábbi földutat korszerűsítettek. Egy rövid szakaszon még jelenleg is aszfaltoznak, ám ez az amúgy sem túl nagy forgalmat nem zavarja, s talán megéri annak, aki ily módon több, mint 20 kilométert takarít meg, mert nem kell Fehérgyarmatra bemenni. Az utat kezelő illetékesektől szép figyelmesség volt, hogy lapunk segítségével kívánnak jó utat mindazoknak, akik Szat- márcseke, Tiszacsécse, Túr- istvándi és a környék más látnivalóit a jövőben fölkeresik. (be) Válasz cikkünkre ISMÉT ÜZEMEL. A RAKAMAZI TÁBOR Mint arról keddi lapszámunkban írtunk: colibacilus miatt bezárták a rakamazi úttörőtábort. A helyi tanács példás gyorsasággal igyekezett megszüntetni a hiányosságokat, hogy mielőbb az eredeti terv szerint nyaraljanak itt a gyerekek. Július 20- án, kora reggel telefonált szerkesztőségünkbe Pirint Frigyes, a Rakamazi Nagyközségi Tanács elnöke: — Még július 15-én vízmintát vett a KÖJÁL, s július 19-én az újabb vizsgálat negatív eredményt hozott. Addig ugyanis a gazdasági és műszaki ^ellátó szervezet dolgozói elvégezték a fertőtlenítést, kitakarították az udvart. A most az iskolában elhelyezett 80 gyerek kényelmesnek tartja azt a szállást és a néhány napra már nem költözik át az úttörőtáborba, viszont a szombaton érkező 160 úttörőt már kényelmes körülmények, higiénikus környezet fogadja a táborozás idején. Új kút Kisvárdán Készül az új kút. Kisvárdán a Várfürdő szomszédságában már «0« méter körül járnak az új termálkút fúrásával a Vízkutató és Fúró Vállalat debreceni Üzem vezetőségének „Ady Endre” szocialista brigádja. Keskeny Andor vezető fúrómester irányításával. Az új kút remélhetőleg beváltja a hozzá fűzött reményeket, s Így megoldódik a fürdő vízellátása. A fúrómester szerint a hónap végére szeretnék elérni a 800 méteres szintet. (Vincze Péter felvétele) KÖNYVTÁRAK SZABOLCSBAN A „dobogós" Ró polt A statisztikáknak vannak hívei és ellenségei. Az előbbiek cáfolhatatlan érve, hogy statisztikai összefoglalók nélkül ma már nem lehetséges nyomon követni az élet egyetlen területének alakulását sem, nem lehet felmérni jelenlegi helyzetét. Utóbbiak irtóznak a „számokra váltott élettől”, az elembertelenedést vélik ebben is felfedezni. Hasznos számtenger a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár most megjelent statisztikai összesítése is, amely 232 település elmúlt évi tanácsi könyvtári munkáját elemzi a számok tükrében. A megyei tanácsi könyvtárak állománya 1 millió 991 ezer dokumentum (könyv és mikrofilm). Az állománygyarapításra tavaly több mint ötmillió forintot fordítottak, ez félmillió forinttal több mint az előző évben. Az egy lakosra jutó megyei könyvbeszerzési keret 9 forint, az előző évihez képest ez is növekedett. Elgondolkodtató, hogy a beiratkozott olvasók száma nem emelkedett, és csökkent a könyvtárlátogatások száma is, ami az ötnapos munkahét következtében változó szokások egyik jele. A hatalmas számtengerből néhány tanulságos, figyelmet érdemlő adat olvasható ki, és különösen érdekes következtetések vonhatók le megyénk néhány településéről. A tanácsi könyvtárhálózat adataiból kitűnik, hogy Sza- bolcs-Szatmár megyében arányában Rápolton olvasnak a legtöbben. Az olvasóarány 35,8 százalék, ami azt jelenti, hogy a községnek minden harmadik lakosa beiratkozott könyvtári olvasó a közművelődési könyvtárban, összehasonlításként néhány számadat. A városokban 17,8 az olvasóarány. Vásárosnaményban 24,1, Fehérgyarmaton 23,3, Nyírbátorban 21,2, Nyíregyházán 17,2, Mátészalkán 16,7, Kisvárdán 13,9 százalék. Az A tárgyalóteremből Ittasan vezetett — ketten meghaltak Március 23-án az egész napot két ismerősével töltötte a rakamazi Rudolf János. Reggel egyik munkatársának korábbi szívességét viszonozni akarván tért be a vendéglőbe a tímári tsz mérnöke. Három-négy vodkát ivott, később Tokajban ebéd után egy sört, s — nem emlékszik már rá — talán még egy vodkát. Délután négy óra felé járt már, amikor hazavitték autóval. Otthon leltóisimeret-furda- lása támadt, amiért nem ment be a munkahelyére (nem szokott ilyet csinálni), s felesége kérése ellenére kocsiba ült. Útközben találkozott egyik munkatársnőjével. Megígérte, hogy őt és a barátnőjét hazaviszi Gávavencsellőre. Elindultak, Rudolf 100 kilométeres sebességgel hajtott, amikor egy enyhén balra ívelő kanyart akart bevenni. A szembejövő autóbusz sofőrje azt látta, hogy hirtelen áttér a kocsi a bal oldalra, majd megpróbálja a vezető visszairányítani az út jobb felére, de a nagy sebesség miatt csak két keréken halad. Az autó megpördült az árokban, nekiütközött egy 'betonkerítésnek, az visszadobta a bejáró hídjához, majd felemelkedett a levegőbe, s felborult. A vezető kizuhant az úttestre. A két utasra csak később találtak rá, mindketten meghaltak, még a baleset színhelyén. A szakértő véleménye szerint a borulást kizárólag a túlzottan nagy sebesség okozta. A Nyíregyházi Járás»» bíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa halált okozó ittas járművezetés bűntette miatt vonta felelősségre Rudolf Jánost. A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlenségét, őszinte megbánását, s hogy két kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia. Súlyosbította a megítélést, hogy folyamatosan ivott aznap, és mégis — szükségtelenül — gépkocsiba ült. Mindezek figyelembevételével a bíróság a vádlottat négy év börtönre ítélte, s ugyanennyi időre eltiltotta a gépjárművezetéstől. A járásbíróság ítélete nem jogerős. (Pd) utóbbi két könyvtár eredményeit negatívan befolyásolta a hosszú, kényszerű zárvatar- tás. A községekben 15,1 az olvasóarány. Kiemelkedő az olvasottsági arány Nyírparasznyán (34,2), Tákoson (30,8), Pátyodon (28,1), Biriben (27,7), Tiszalö- kön (26,1) és Vaján (25,9). Ugyanakkor feltűnően alacsony az olvasóarány Pócs- petriben (2,1), Kántorjánosi- ban (2,5) és Mezőladányban (4,3). A statisztikai összesítés az egy lakosra jutó könyvtári ellátásról is képet ad. Az adatok szerint Tarpán 7,3, Tisza- csécsén 7,6, Lövőpetriben 6,3, Paposon és Vállajon 5,7 kötet jut egy lakosra. A városok közül Vásárosnamény 7,0 kötettel a legmagasabb, a legkevesebb könyv egy lakosra Nyírbátorban (3,5) és Nyíregyházán (3,1) jut. Figyelmeztetően kevés kötet jut 1 főre Tiszavasváriban, Nyírlugoson, Szakolyban, és Üjfehértón, a települések között a legkevesebb: 1,6. Érdemes tovább böngészni ebben a statisztikai adattárban. Egy-egy lakosra Geszte- réden 36,90, Szabolcsban 33,00, Beszterecen 30,70, Nyírgelsén 27,20, Penészleken 25,20 forintot költöttek könyvbeszerzésre. A városok közül Fehérgyarmaton 17 forint 70 fillért, Nyíregyházán 9 forint 50 fillért költöttek. Érdekes összehasonlítás még, hogy például Nyírpilisen és Gelé- nesen az egy lakosra jutó könyvbeszerzési keret nem érte el a két forintot. Ez a települések közötti ösz- szevetés arra is jó, hogy kitűnjék, melyik község miként segíti könyvtárát, ez hogyan mutatkozik meg olvasottságban és egyéb, a könyvtári munkát érzékeltető eredményekben. S mivel a könyvtár a közművelődés alfája, nem szükséges talán az említett adatokon kívül ennek a statisztikai összeállításnak egyéb tanulságait is figyelembe venni a könyvtárak jövőbeni támogatásának tervezéséhez. De hasznos tanulságokat hozhat az elemzés a könyvtárostársadalomnak is. O. Sz.
