Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-02 / 155. szám
VÁLTOZÓ ÉLETÜNK Az adott szó értéke Csak annyit ígérj, amennyit be tudsz tartani — így a régi bölcs mondás. A közismert népi szólás a nyomatékos ígéretről azt vallja, hogy szép szó, ha megtartják, úgy jó. Napjaink még képlékeny bölcsessége szerint pedig nagyon szegény ember az, aki ígérni se tud. Ellentétes (elfogások bújnak meg a régi és az újkeletű ítéletek mögött változó világunkban átkalibrált mérlegekre dobjuk szavainkat. Figyelünk-e rá, mennyire lendül ki a mutató? Atérezzük-e fogadkozásaink, kijelentéseink következményeit? A történelem hajnalán, évszázadokkal ezelőtt sokáig a kimondott szó volt az egyetlen áthághatatlan törvény, és azt a tagját, aki lépteit nem szabta szavához, kíméletlenül kivetette magából a közösség. A néprajzos szemével Csiszár Árpád, idézi fel, hogyan is volt az adott szóval a régi faluban. — Akkoriban jobban el lehetett igazodni az egyes emberek szaván, mert ismertük a rétegek sajátos gondolkodásmódját. A kisparasztok- nál például az adott szót illetően kettős világ volt: egymás között számított az ígéret, de már urat. vagy ahogy mondták, nadrágos embert illet becsapni. A vásározás erkölcséhez is hozzátartozott a becsapás. Ha tehenet adtak el, azt előző este nem fejték, hogy nagyobbnak tűnjön a tőgye, ha rugós volt, elhallgatták. ígér.etnek bizony bővében voltak a szegény emberek. Különösen a képviselőválasztások táján a korteskedők ígértek fűt-fát, amit azután sorozatosan nem váltottak valóra. Ehhez egy idő után hozzászoktak az emberek, és ezekután nem csoda, ha nem sokat adtak az idegenek szavára. — Az adott szóról eszembe jutnak a félfogadások — magyarázza Csiszár Árpád. — Volt egy részeges ember Sza- mostatárfalván. Mindig a kocsmában ült, otthon ittasan veszekedett a családjával. Hol elváltak, hol újra összeköltöztek a feleségével, de tűrhetetlen volt a helyzet. Egyszer aztán az ismerősei rávették, fogadja fel a pap és a gyülekezet előtt, hogy 1 esztendeig szeszt nem iszik. Betartotta, rendes ember lett belőle. • A „nadrágos emberek” világában illett vigyázni a szóval. Szélhámosok, váltóhamisítók természetesen akadtak, ám azokat megvetették. Akinek a nevéhez nem fűződött semmiféle becstelenség és állításának „úri becsület szavamra” kijelentéssel adott nyomatékot, annak hittek. Az ígéreteket természetesen illet betartani, a szavahihetőség megkérdőjelezése pedig életre szóló sértést vagy párbajokat jelenthetett. A falusi iparosok bizony olykor rákényszerültek a megalapozatlan ígérgetésekre, hogy megtarthassák a kuncsaftot akkor is, ha tudva tudták, hogy a mondott időre nem készülnek el a cipőjavítással, a ruhavarrás- sal. Persze a kíméletlen piaci törvények között nem kevés kockázattal tehették mindezt, mert akire ráesett a megbízhatatlanság árnyéka, az hamarosan megrendelők híján, másik faluban nézhetett munka után. A szavak hitelén túl a kerékgyártó, a bognár, a kovács keze alól kikerült munkadarab milyensége tanúskodott a mesterségbeli tudásról. az igényességről. Semmi nem csorbíthatta jobban a hírnevet egy összerogyott keréknél, időelőtt elkopott vagy elhagyott patkónál, a dongákra hulló hordónál. A becsületes munka lehetett csak az ígért minőség egyedüli fedezete. A múltbéli kalandozás után, vissza a jelenbe. Az előnyösebb ajánlatért eldobott adott szó napjainkban is pereskedéshez vezethet. A vállalkozói kedv élénkülésével párhuzamosan gyakoribbá válhatnak az ígéretsze- gésből fakadó ügyek. A több mint egy évtizedes gyakorlattal rendelkező bírónővel beszélgetek a nyíregyházi járásbíróságon. — A vállalkozásoknak helye van életünkben, de ehhez követelmény is társul. A kisiparostól joggal várja el a megrendelő, hogy a házát az ígért minőséggel, az ígért határidőre a megbeszélt munkadíjért felépítse. Az ügyeskedések helyett gondos munkát vár el a közvélemény. A társadalom akkor lehet igazán gazdaggá, ha sok hangyaszorgalmú ember a tagja. Bár még korai messzemenő következtetéseket levonni, de úgy látom, hogy a szolgáltatások színvonalát javító kisvállalkozások egészséges konkurrenciája erősítheti az adott szó rangját. — Az adott szó persze a • becstelenséggel is párosulhat. A korrupciós ügyek erre példák. Ha teszem fel a megvesztegetett hivatalnok megígéri, hogy lakáskiutalást szerez, vagy az engedély nélkül épült házhoz a fennmaradási engedélyt, jóváhagyást keresztül viszi, akkor visszaél jogkörével, ám a vesztegetés csak akkor derül ki, ha az illető az adott szavát nem tudja megtartani. Itt az ígé- retszegés az igazság feltárásához nyit utat. Néhány nap volt hátra a tanévből, amikor a nyírbog- dányi Kazinczy Ferenc Általános Iskola harmincegy- néhány hetedikese az udvaron óraközi szünetben körém ült. Boldog, felszabadult zsi- bongásuk, határtalan jó kedvük okát rögtön megosztották velem. Akkor tértek visz- sza kétnapos tanulmányi kirándulásról, ami nagyon jól sikerült. A Mátrában jártak, a recski ércbányából szép köveket hozhattak emlékbe. Hálásak osztályfőnöküknek, mert amit látnivalóként ígért, minden teljesült. Témánknál voltunk. Olvasmányélményeket elevenítettek fel mesebeli és romantikus hősökről, akik minden körülmény között állták szavukat. Példájukat nem köny- nyű követni. Egymás szavába vágva magyarázták: előfordult már velük is, hogy legjobb szándék ellenére sem tudták ígéretüket teljesíteni. Ilyenkor legcélszerűbb, ha nyíltan, őszintén megbeszélik az okát. — Hogyan látjátok, a felnőttek mennyire állják szavukat? Társai nevében is fogalmaz Sztruhár Attila: — A felnőttek nem ígérgetnek hirtelen, csak akkor, ha teljesíteni képesek. Alaposabban végiggondolják a dolgokat, mielőtt szólnának. Ez az őszinte, a felnőttek világára nézve nagyon is hízelgő mondat motoszkál bennem, miközben a bírónőt hallgatom. Arról a bizonyos „boldogító igenről” * beszél, ami egyre gyakrabban felelőtlenül hagyja el az anyakönyvvezető előtt álló párok ajkait. Még szinte fel sem száradnak a megilletődött- ség fakasztotta könnycseppek, az egymás becsülésére intő. a boldog, kiegyensúlyozott család életet kívánó szónoklat felidézhetetlenül feledésbe merül. A hétköznapok erőpróbái után úgy látják a a fiatal házasok, rosszul választottak, nem tudják egymás mellett leélni az életet. — A házasságkötéskor adott szónak a gyerekvállalással nő meg igazán a súlya, mert ha már gyerek van, az ember nem független, az egyéni szabadságával nem rendelkezik kizárólagosan. Az érzelmi elhidegülés a legjobban előkészített családalapításnál is bekövetkezhet, de a házasság nem olyan mint egy ebéd, hogy közben felállók, köszönöm szépen, többet nem kérek. Az esküvőn kimondott igen következményeit vállalni kell. • — A változó gazdasági viszonyok között oda jutottam, hogy a tárgyalásokon partnereimnek ígérni sem tudok, mert betartásához a jó szándék egyedül nem elég. — Kijelentését Huszka József, a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár igazgatója példákkal világította meg. Záhonyba felsőrész-készítő üzemet terveztek. Megígérte néhány odakerülő, a termelés beindítását irányító dolgozójának a munkáslakást. Személyes ígéretét nem válthatja be, mert időközben rendelet szüntette meg a munkáslakásokat. 1981-ben a gyár szép nyereséget ért el, ötszázalékos bérfejlesztésre tett ígéretet a kollektíva előtt. Akkor még nem tudhatta, hogy egy bérfejlesztést szabályozó intézkedés hamarosan keresztül húzza a körültekintő számításukat, és az öt helyett csak a keresetek négyszázalékos növelésével vastagodhattak a borítékok. — A legnagyobb gondot mégis a szerződések jelentik folytatta az igazgató. Hiába ígérem meg a kereskedelmi partnernek, hogy megfelelő minőségben határidőre szállítom a cipőket, ha a nyers- anyaggyártók késlekednek. A bőr- és cipőipari egyesülésben épp a legutóbbi ülésen tekintettük át az anyagellátást. Ott voltak a bőr-, a műbőr-, a talpgyár és a cipőgyárak képviselői. Az utóbbiak vannak a legnehezebb helyzetben, mert a piac telített, a kereskedő örül, ha visszamondhatja a határidő csúszása miatt a rendelést. — Ez a gazdasági váltás tele van tekintélyromboló buktatókkal. Muszáj alkalmazkodnunk az új feltételekhez. Rugalmasan és nem kiskapukat keresve. Ha mindig nem is tarthatjuk adott szavunkat, törekednünk kell az ígéretünk teljesítésére. Szükségünk van erre a nemes emberi tulajdonságra. Igen, szükségünk van a jellem eme mértékegységére, amely nélkülözhetetlen a kimondott gondolatok és a tettek egybevetésénél. Az egyes ember és az egész társadalom felelősséggel megfogalmazott céljainak, becsületes munkával elért eredményeinek lemérésénél. Egyáltalán nem mellékes, hogy adott szavunk mennyire áll arányban tetteinkkel. Különösen jelenünkben nem, amikor a hazai alkotó kezek termékei a világpiacon vizsgáznak, ahol az adott és tartott szavakon alapuló megbízhatóságnak igen magas az árfolyama. Milyenek legyenek Nyíregyháza közterei? Tervek és javaslatok Bolgár Judit: Zrínyi Ilona Sok művészt, sok szakembert foglalkoztatott már Nyíregyháza köztereinek helyzete. Végleges álláspont csak elvétve alakult ki. Ezért bízta meg a Városi Tanács Tilles Béla művészt: készítsen átfogó környezetesztétikai tanulmánytervet a városközpont, a Búza tér. a Jó- saváros és a Szamuely lakótelep területére. A tervet megvitatta a Hazafias Népfront környezetesztétikai bizottsá- ka. Az alapvető kérdésekben a terv által tett javaslatokat megfelelőnek találta. Néhány kérdésre külön is felhívták a város fejlesztésében illetékesek figyelmét. Ilyen volt az urbánbútorok képzőművészeti szintű egyeztetése, a valamilyen sajátos alakú, rendeltetésű városkapuk létrehozása, a növényanyag védelme és fejlesztése, az Öszőlő utcai nádfedeles ház védelme, a nyilvános W. C.-k elhelyezése, az Ér patak környezetalakító adottságainak hasznosítása. Hogyan hasznosítja a tervet és a javaslatokat a város? Erre kértünk választ Vince István főépítésztől. — Városkapuk építésére lehet módot találni, bár Nyíregyháza építészetének történetében nincs hagyománya, ezért sokkal inkább el tudnám képzelni, hogy a mezővárosi cím jogán a XVIII. századi városalakulat képének állítanánk emléket, vagy esetleg az 1876. évi megye- székhellyé avatás emlékét öntenénk formába. A javasolt szimbólumok hordereje hasonlatos lehetne várostörténeti szempontból a Nagy Sándor által elkészített, 1974- ben felállított örökváltság emlékoszlopához. — A növényanyagok védelmével és fejlesztésével teljes egészében egyetértek. A táji adottságokhoz igazodó, speciálisan honos növénykultúrák terjesztése volna célszerű. Az ettől idegen kultúrák alkalmazása környezetesztétikai és a növénytársulások egyensúlyi problémáinak szempontjából nem tanácsos. Az Ószőlő utcai nádfedeles ház építészeti értéke minimális. A rendezési terv is ezt támasztja alá. A nyilvános illemhelyek telepítése napirenden van: a gyakorlati megvalósítás üteme a gazdasági helyzet függvénye. A Toldi utca melletti Ér pataknak — mint élővíznek — környezetformáló funkciójára már a rendezési terv' is tett javaslatot, ezzel egyet is értek, azonban pénzügyi okok miatt a megvalósításnak most nincs realitása. — Az elkészült tanulmány szinkronban van a korábbi elképzelésekkel. Ilyen a városközpont fáinak védelme és pótlása. A Kossuth téren már cseréltünk is ki néhány olyan fát, amelyiket a kipusztulás fenyegette. Javasolta a terv a Tanácsköztársaság téren egy jegenyesor létesítését. Ezzel nem értek egyet. A térlezárás funkcióját az Irodaház megoldja, s fölösleges eltakarni a sikeresnek nem mondható építészeti emléket, hiszen ez egy állomását jelzi a felszabadulás utáni idők építészetének. — Kívánatosnak tartaná a terv a Vöröshadsereg utca és a Lenin tér között egy zöldkapcsolat létesítését. Jó ötlet, de míg a Kiskörút északi szakaszát nem rendezzük, ezzel nem célszerű foglalkozni, annál is inkább, mert a zöld sávban alig maradnak meg a fák. Mi nemcsak zöld kapcsolatot akarunk, hanem a téren levő kiállítóterem árká- dosításával vizuális és gyalogos kapcsolatot is a Lenin térrel. — Javasolta a tanulmány a Zrínyi utca sétáló szakaszára egy középső fasor telepítését. A burkolat alatt sok közmű helyezkedik el, ezeket kiváltani anyagilag és műszakilag is szinte lehetetlen. Helyette egy zöld sáv létesítése szerepel a tervekben, de rátett technológiával, tehát virág- gruppok elhelyezésével. — A Kossuth tér—Rákóczi utca környékén egy Hild- érmet visszaidéző fénymobil elhelyezését javasolja a tanulmány. Az ötlet jó, konkrét vázlatok birtokában lehetne dönteni arról, hogy ez hová helyezhető, figyelembe véve a városnak azokat a pontjait, amelyek mint városépítészeti eredmények a Hild-érem kiváltó okai voltak. A tervezett fénymobil arányai is meghatározzák, hogy a város melyik pontja alkalmas ennek befogadására. — A Tanácsköztársaság téren egy nagyobb szökőkút kialakítása régi gondunk. Egymillió forintba került volna egy, a tér léptékének megfelelő alkotás. — Javasolja a művész az örökváltság emlékoszlop körüljárhatóságának, esetleg el- fordíthatóságának megoldását, hogy a szöveg olvashatóvá váljon. A sétáló utca terve tartalmazza az emlékoszlop körüljárhatóságát. A Zrínyi utca Lenin tér felőli részére víz-fényplasztikát javasol, a sétáló utca tervében ezen a helyen egy térplasztika áll. Szökőkút felállítását a másik sarokra terveztük. Jó lenne, ha a helyi művészek is adnának ötleteket a megvalósításhoz. — A Kálvin téren levő obeliszket a református templom mellett javasolja a tanulmány elhelyezni, helyére a Pásztorlányt kívánja állítani. Ügy tűnik, hogy a Pásztorlánynak nem találtuk még meg mindig a helyét. Több olyan javaslat van, amely később kialakításra váró környezetbe helyezné a szobrot. Egyik ilyen a sétáló utca tervében szerepel, a másik a Rákóczi—Kossuth—Vasvári Pál utcák rekonstrukciója során kirajzolódó belső tér. — A Benczúr-szobrot a Benczúr térről a Sóstói művészsétányra helyezi a javaslat. Amennyiben a szobornak valóban nincs olyan képző- művészeti értéke, mint a város lakói hiszik, akkor talán nem lenne szerencsés a sósó- tói környezetbe helyezés. Ma is vannak ott olyan szobrok, amelyeknek szintén kifogásolható a művészi értéke. Márpedig értékes és értéktelenebb szobrokkal kialakítani egy művészsétányt nem lenne szerencsés. A javaslat a Vénusz-szob- rot teszi Benczúr helyére. Véleményem: ha már el kellene mai helyéről Vénuszt vinni, mert elrejtették a nézők elől, sokkal szerencsésebb lenne egy reprezentatívabb környezetbe tenni. — Tanulmányozandónak tartja a javaslat a Bessenyei téren levő két szobor — a Thália- és Váci Mihály-szo- bor — egymáshoz való viszonyát. Kétségtelen, hogy a két szobor térkapcsolata erősen vitatható, ezért arra kellene javaslatot tenni, hogyan lehetne esetleg az egyik áthelyezésével optimálisabb képet kialakítani. Hosszas vita után a Szabadság téren a Megyei Művelődési Központ előtt helyeztük el Rátonyi József Szerelmespár című szobrát. Helyének kijelölésénél arra számítottunk, hogy ezen a helyen két szobor, azaz szoborpár lesz a későbbiekben. — Legyen-e zöld övezet a Búza téren az orvosi rendelőnél, vagy sem? Az ötlet megvalósítható, bár a Búza tér északi része a tervek szerint városi térré alakul, ahol zöldfelületek, vízfelületek, terep- alakulátok formálhatók, és a későbbiek során képzőművészeti alkotás is jól illeszkedne a képbe. A piac elé egy fénnyel kombinált óratorony elhelyezése lenne praktikus. A Széna tér északi és keleti oldalára egy jegenyesor telepítését javasolta a tanulmány. Ezt nem tartom szerencsésnek, meg kell viszont találni itt a Hadik-szobor helyét, és sort keríteni a Széna tér és a Nagykörút nyugati oldalának rekonstrukciójára, ahová elhelyezhető lenne egy tizen- két-tizenöt méter magas jelszerű plasztika is. — A Jósavárosban a játszódomb további gazdagítása mindenképp megoldásra váró feladat, az Ungvár sétányon és az Öszőlő utca két oldalán viszont nem volna szerencsés zárt fasor kialakítása. Praktikusabb lenne az Ungvár sétányt később allé- szerűvé alakítani, ahová térplasztikák illenének a pihenőterekbe, s ízléses pavilonokat is el lehetne helyezni. A Május 1 tér nyugati oldalán a főgyalogút mellett fa vagy műanyag plasztika színpozi- ont javasol a terv, amelyet művész mellett akár a felsőfokú oktatási intézmények hallgatói is készíthetnének. Az ötlet jó, miként az is, hogy a gyógyszertár elé a 9-es iskolával szemben egy emelt plasztika esztétikailag szép látványt nyújtana. Konkrét javaslat kellene, miként arra is: hogyan lehetne az Öszőlő utcai óvoda, illetve a hőközpont elé egy megmászható plasztikát elhelyezni. Az ipari szakközépiskola udvarának délnyugati részére egy vertikális térplasztika elhelyezését javasolta a művész, ami szintén jó ötlet, de úgy tartanám helyesnek, ha a térplasztika mondanivalóját közelíteni lehetne a fémipari képzés tartalmához. — A Szamuely lakótelepen az Arany János utca tengelyébe egy információs fénynyel kombinált nagyméretű alkotás elhelyezését javasolja Tilless Béla tanulmánya, ami szintén jó ötlet, de arra is javaslatokat várnánk, hogy milyen legyen és milyen információkat tartalmazzon. Kritika alá vonja a tanulmány a Szamuely téren levő pavilonok és vitrinsorok elhelyezését. Jogos ez a kritika, de ma már látható, hogy átalakulóban van pavilonjaink formája, és ha a megyei művelődési központ segítségével kidolgozott háromszög alakú vitrineket sikerül a város több pontján elhelyezni, akkor valószínű, formája és praktikussága is megtetszik majd Nyíregyháza lakóinak. Milyenek legyenek Nyíregyháza közterei? Most Tilles Béla tanulmányából, az esztétikai bizottság javaslataiból és a városi főépítész véleményéből idéztünk részleteket. Mi szívesen helyt adunk minden jó ötletnek. Balogh József KM HÉTVÉGI melléklet 1983. július 2. ^ Reszler Gábor
