Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-15 / 166. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. július 15. 'K'UJnáU‘£A'A')£ ©©©©©© Haményi programok Húsz fotós bővíthette ismereteit a ma záródó szaktáborban, melyet a megyei és városi művelődési központtal közösen rendezett a vásárosnaményi művelődési ház. Ugyancsak ma zárja kapuit az országos honismereti tábor, mely az ország minden részéből több, mint nyolcvan, vendéget fogadott. Ma délután vendégeket várnak a naményi nyugdíjasok is: a művelődési házban működő klubot a nyíregyházi KPVDSZ nyugdíjasklub tagjai látogatják meg egy közös Tisza-parti bográcsgulyásra. A gyerekekre is gondoltak: hétfőtől péntekig mindennap találnak maguknak kellemes programot a vakációzó kis- és nagydiákok. Két kiállítás látható a művelődési házban: az emeleti előtérben a fotósok munkáiból állítottak ősze tárlatot, a kiállítóteremben pedig a VOR helyi üzemének dokumentum- és termékbemutató kiállítása várja az érdeklődőket. Ludovic Kennedy. aki ezt a könyvet irta, olyan témához nyúlt, mely sajnálatos módon közel áll hozzá. Apja, E. C. Kennedy, annak a Rawalpindi nevű angol kereskedelmi cirkálónak volt a parancsnoka, amelyet német hadihajók süllyesztettek el 1939 novemberében Island partjai előtt. Az óriások csatája, a második világháborús német hadiflotta legnagyobb csatahajójának, a Bismarck kancellárról elnevezett „úszó erődnek” qz elsüllyesztését írja le. A rendkívül érdekfeszítő dokumentumregény, amellett, hogy a túlélők viszaemlékezései alapján felidézi az üldözés, és a csata részleteit, betekintést enged a hitleri Németország hadvezetésének gátlástalan módszereibe, melyek az atlanti vizek kalózainak, a Bismarck és társai, valamint az U-sorozatú tengeralattjárók ,,farkashordáinak” működése jellemzett. Bemutatkozik a Várszínház Ma este fél kilenckor Nyíregyházán lép színpadra a Kisvárdai Várszínház társulata. A most negyedik nyara működő együttesnek ez lesz az első bemutatkozása a megyeszékhelyen. .Négy évvel ezelőtt tulajdonképpen a személyes szimpátia alapján kezdtek egy nyári, alkalmi társulat szervezéséhez a művészek — egykori főiskoai évfolyam- társak, barátok. A művészeti vezetői és rendezői feladatokra Halasi Imre, a Szegedi Nemzeti Színház rendezője vállalkozott, a művészeti és műszaki dolgozók különféle színtársulatok tagjaiból kerültek ki. A rendező mellett az együttes másik ,4elke' Mikó István lett, aki színészi, szervezői, zeneszerzői szerepben egyaránt otthon van. A kezdő csoport a debreceni társulattól kapott támogatást, főképp technikai eszközöket. Jó gazdának bizonyult a város, igyekeztek neves művészeket megnyerni az alkalmi társulatnak, amellett persze folytatták az azelőtti szokást — több kőszínház társulatát fogadják a Várszínházban szabadtéri előadásokra. A most bemutatandó Csa- podár madárka Ruzzante művéből jóízű komédia. Ezt a négyszemélyes darabot állította színpadra a megalakulás évében Halasi Imre (azóta két újabb készült el tavaly illetve készül most, a július végi premierre). A mű zenéjét Mikó István szerezte, dalszövegeit Barbinek Péter írta. Tahi József az előadás harmadik férfi szereplője, a női főszerepet pedig, amelyet eddig Kovács Zsuzsa alakított, Nyíregyházán Zsurzs Kati játssza. A díszlet és jelmez Szlávik István munkája. Balett, pop-rock Harmadik kerületi hét vége Két igen jól sikerült hét végi rendezvényről érkezett hír a nyíregyháza harmadik kerületi, Honvéd utcai művelődési házból. Ritkán látott telt ház volt a klasszikus és dzsesszbalett tanfolyamok Záróvizsgáján. Az előbbiből három, az utóbbiból kettő működik a művelődési házban, Vizhányóné, Bakos Katalin irányításával. Ezek a gyerekek és fiatal lányok öt hónappal ezelőtt minden előképzettség nélkül, egyetlen céllal jöttek, hogy mozgásuk kecsessé, testtartásuk széppé váljon. Mint a művelődési ház népművelőitől értesültünk: hamar sikerült egységes közösséget teremteni, nagy lendülettel. szorgalommal, kitartással dolgoztak és készültek a vizsgára, amelynek eredménye a magas színvonalú szervező és művészi munkában meg is látszott. Igen sokan voltak kíváncsiak a Honvéd utcai sportpályán tartott szabadtéri poprock fesztiválra is. A Vekker, a Gránit és a Metál együttes mutatkozott be a mintegy négyszáz főnyi közönségnek. Sajnos sokan csak kívülről szemlélték a történteket, kerítésen át, holott a rendezvény díjmentes volt. Hasonlókat a jövőben is terveznek, mivel ők patronálják a Vekker együttest, s remélhetően kialakul majd itt a törzsközönség is. Táncosok kerestetnek Régi volánosok nyomában Negyedszázados jubileumának méltó megünneplésére készül a KSZDSZ Szabolcs Volán táncegyüttes. Az együttes elődjét tulajdonképpen már 1957-ben kezdték megszervezni, de önálló csoportként 1959 tavaszától kezdte meg működését. A jövő év elején esedékes megemlékezésre a legszebb születésnapi műsorral szeretnének ä közönség elé állni, s lehetőleg mindenkit megtalálni, aki valaha megfordult az együttesben. Ez persze nem könnyű dolog, hiszen a 25 esztendő alatt több, mint háromszázan távoztak el, néhányan hivatásos táncosok, mások amatőr csoportok vezetői lettek, de sok egykori táncosról nem SZÜLETÉSÉNEK 130. ÉVFORDULÓJA alkalmából az elmúlt napokban hazánk számos településén emlékeztek Csontváry Kasztka Tivadarra. Jelentősebb eseményekre került sor azokon a településeken, melyekhez valamilyen okból erős a festészet e zsenijének kötődése. Tisza- lökön, ahol a múlt század 70- es éveiben két esztendőn át volt gyógyszerésagyakornok, műveinek reprodukcióiból nyílt kiállítás. Képünkön: Csonitváry önarcképe. tudnak az együttes gazdái, őket keresik különféle fórumok segítségével, hogy címűket közöljék az SZMT nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Házával. A terv szerint négy generáció vonul majd fel egyszerre a színpadra a gálaműsoron: azok az idős adatközlők, akiktől például a hajlí- kázó eredeti anyagát gyűjtötték, aztán az alapítótagok, majd a jelenlegi nagyegyüttes, valamint az alapítótagok gyermekei, hiszen időközben már abba a korba értek, hogy az együttes utánpótlás csoportjaiban táncolnak. Ma délután 4 órakor nyílik meg a Lenin téri kiállítóteremben az amatőr képzőművészek megyei kiállítása. Megnyitja: Horváth János festőművész. Este 7 órakor kezdődik a nosztalgiadiszkó, a klubkávéházban. Ugyancsak ezen a napon indul a bábcsoportvezetők nyári bentlakásos tanfolyama, mely, július 21-én, a haladó tanfolyamhallgatók vizsgájával ér véget. Ruzante: Csapodár madárka című zenés komédiáját mutatja be, szintén július 15-ón, este fél 9-től, a Kisvárdai Várszínház társulata, a nyíregyházi szabadtéri színpadon. (Rossz idő esetén 17-én, vasárnap.) Július 21-én, csütörtökön, a nyíregyházi fotóklub foglalkozásainak keretében, Boros György mutatja be H. Cartier-Bresson munkásságát, délután 6 órától, a művelődési központ 17-es szobájában. Nyíregyházi képeslap. A Kun Béla út a Bujtos felől (gaál) NÉPESSÉG, MUNKAALKALOM NYÍREGYHÁZÁN Mérlegen a város jövője Amiről az alábbiakban lesz szó, végsősoron jóslat. Jóslat, ami nem mosolyra, hanem megfontolásra késztet, mert az itt következő, majdnem tíz évre szóló prognózist komoly vizsgálódás, adatgyűjtés, gondos mérlegelés előzte meg, ugyanis Nyíregyháza népességének várható alakulásáról és a jövendő munkaerő foglalkoztatásának lehetőségeiről gondolkodtak el az illetékes szakemberek. Á növekedés összetevői Az előregondolkodás nagyon is indokolt, hiszen mint az alábbiakból kitűnik, számos— látszólag ellentétes — folyamat közepette kell a jövőt, az 1990-ig terjedő időszakot mérlegelni. Nézzük sorjában. Alighanem mindenkit érdekel, mennyien is leszünk a megyeszékhelyen, melyről elmondható: az ország legnagyobb, leggyorsabban fejlődő városainak egyike. A hozzáértők szerint: 1980- ban 108 ezren számiáltattunk meg, az év végére 113 ezren leszünk, 1986-ban már 120 ezren lelnek itt otthonra, 1990-ben pedig 130 ezer nyíregyházi lakost lajstromozhatunk. Tíz év alatt egy nagyobbfajta kisvárosnyi emberrel gyarapodunk. A növekedés összetevőit inkább csak jelzésszerűen sorjázzuk. A jelenlegi felére csökken az élveszületések száma, s ennek hatása feltehetően több, kedvezőtlen tendenciában mutatkozik meg. (A népesség korösszetételének egészségtelen ingadozása, az intézményhálózat változó igénye, a gazdasági aktivitás kiegyensúlyozatlan változása.) A csökkentő mozzanatok mellett a növekedés irányába hat viszont az elvándorlás és a bevándorlás közötti különbözet pozitív változása, ami ugyancsak sok tényező összeműködésének az eredménye. Mindent összevéve: a lakosság gyarapodása egy- harmad részben a természetes szaporodásnak, kétharmad részben pedig az elvánA tárgyalóteremből Tíz éve dolgozott a nyíregyházi tejipari vállalatnál az orosi Sörös András. Legutóbb műszakvezető, másodállásban pedig gépkocsi- vezető volt. Rokonlátogatá- son járt Kecskemét-Hetény- ben, amikor összeismerkedett Hajnal József né ottani lakossal. Valahogy szóba került, hogy Sörös a tejiparban dolgozik, Hajnalné viszont süldőket nevel. Szó szót követett, majd a tett sem madorlás kisebbedésének lesz a következménye. Amennyiben a növekvő lakosságról, a gyarapodó munkáskezek majdani foglalkoztatásáról gondolkodunk, alapvető figyelmet kell fordítanunk egy örvendetes tényre: Nyíregyházán a munkaképes kornál fiatalabbak 26 százalékos aránya öt százalékkal haladja meg az országos átlagot. Ez azt is jelenti, hogy 1980—1990 között ezekből a korosztályokból évente átlagosan 1700—1800 felserdüit fiatal kopogtat majd a munkahelyek kapuján. Ez azonban a megoldandó kérdések sorát veti fel: az iskolai és a szakmai képzés igényekhez igazítását, a munkaalkalmak növelését, mert a nyugdíjazások figyelembevételével is legalább 700— 750-re becsülhető a lehetséges • „munkanélküliek” száma, feltéve, hogy a jelenlegi foglalkoztatási helyzetet változatlannak tekintjük. Sok az eltartott A változatlanságról természetesen szó sem lehet, a munkaalkalom hiánya senkit sem fenyegethet, de bizonyos: rendkívül összetett gazdasági folyamatok közepette kell az új munkahelyeket megteremteni. Erről beszélve szót érdemel, hogy a fiatalok említett magas aránya miatt magas az eltartottak száma, így a Nyíregyházán élők életszínvonala elmarad az országos átlagtól. Ugyancsak idetartozik, hogy a város dinamikus növekedési szakaszának egyik legfőbb jellemzője a munkahelyek és a foglalkoztatottak számának emelkedése; 1983-ban a dolgozók száma Nyíregyházán 69 ezer volt, ezeknek egynegyedét a bejárók tették ki. Végül: a nyíregyháziak kétezer híján, egytől-egyig a megyeszékhelyen keresik kenyerüket. Eddig a múlt és a jelen, mert tudott dolog: a jelenlegi gazdasági helyzet a létszámmegtakarítást ösztönzi (ami az ipart és az építőipart különösen érinti), de a kereskedelem és a vendéglátás mennyiségi növelésének ideje is — lényegében — lejárt. Isradt el, megegyeztek, hogy a férfi szerez a gyárból tejport. Hajnalné pedig féláron megveszi. Hadd hízzanak a süldők. Tavaly ősszel hat, idén feb- suárban tíz 35 kilós zsákot rakott fel a gépkocsira Hajnal, s vitt ki a gyárból, közel tizenhétezer forint értékben. Az árut Hajnalné átvette, s nagy részét megetette a malacaival. Négy zsákot pedig felajánlott az utcájukban lamert az is, hogy a hatékonyság növelése az egyik alapvető, népgazdaságilag létfontosságú cél. Igaz, elsősorban a nem fizikai munkakörben tevékenykedőket érintik az intézkedések. A mezőgazdaságban viszont — az ágazat kulcs- fontosságát tekintve —, a foglalkoztatottak számának növekedése várható, csakúgy, mint a szállításban, a hírközlésben, a szolgáltatásban. Ez utóbbiakat a város várható növekedése indokolja. Kereslet és kínálat Ha figyelmesen végiggondoljuk a jövendő változásokat, kiderül: aggodalomra semmi ok nincs, hiszen nem kevesebb, legfeljebb csak másmilyen munkalehetőség kínálkozik az elkövetkező években a kenyérkeresők sorába lépőknek. Mert a szolgáltatásokon belül jelentős mértékben növekszik az egészségügyben, az oktatásban ténykedők száma, emelkedik a személyi és a gazdasági szolgáltatások iránti igény, a korábbinál sokkal több magánerős építkezés is hozzáértőket kíván. Munkaalkalom tehát eztán is lesz. De figyelmeztető az a tapasztalat, amit a városi tanács ügyfélszolgálai irodájában szűrtek le. Itt ugyanis évente kétezren kerestek munkát, s a jelentkezők háromezer állás közül válogat- (hat)tak. Azért a feltételes mód, mert a kereslet és a. kínálat között jelentős eltérés mutatkozott. A vállalatok elsősorban szakképzett embereket igényelnek, a jelentkezők jelentős hányada azonban alacsony iskolázottságú és szakképzetlen. Ebből egyenesen következik: az intenzitás növelésének, a hatékonyság emelésének, a minőségre való törekvésnek megkezdett, s igazán csak aztán kiteljesedő folyamatában megfelelő munkaalkalomra csakis az iskolázott és a társadalmi, gazdasági igényeknek megfelelően szakképzett emberek számíthatnak. Speidl Zoltán kó Péntek Mihálynak. Péntek — bár tudta, honnan van — megvette mindet. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Sörös Andrást lopás miatt nyolc havi szabadságvesztésre, s kettőezer forint pénz mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását egy évre felfüggesztette. A felbujtó Hajinai Józsefné ügyében ugyanezt az ítéletet hozta. Péntek Mihályt pedig orgazdaságban találta bűnösnek, és egy évi időtartamra próbára bocsátotta. Az ítélet jogerős. (pd) Tejpor a süldőnek
