Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-12 / 138. szám

2 \ Kelet- Magyarország 1983. június 12. öt nap alatt a Föld körül Pörögnek a buszok Indulásra várók a nyíregyházi autóbuszpályaudvaron. Toliból megtollasodni? Liba hátán deviza — Mint a napfény, olyan ez a toll. erre nem elrontják egy ócska párnával? — so­pánkodik egy termetes asz- szonyság a Simái úti tollfel- vásárló telepen, majd jó ta­náccsal szolgál a konkuren­ciának: — Adjátok le az ipart! Mert bizony toll és toll kö-. zott különbség van. Vagy harminc féle minőség léte­zik, tudom meg a telep veze­tőjétől, Varga Józseftől. Nem mindegy, hogy hízott az a kacsa, vagy sem, fehér-e. avagy tarka, ha tarka akkor minél sötétebb legyen, ha fe­hér, akkor tiszta patyolat. A régi. vegyes toll nem sokat hoz a konyhára, húsz forintot kapni kilójáért. A szép új libatoll már négyszá­zat megér, de legérdemesebb libapelyhet hozni. Kilója ezer forint! Igaz nem is könnyű összeszedni, egy felnőtt jó­szágon jó, ha öt deka megte­rem. A telep forgalma igen nagy. Na és a gyűjtők sem pa­naszkodhatnak, havonta 1,5— Áll a tollas-„bál" 2 milliót is kifizetnek nekik Bár nagyon megtollasodni Több járat, gyorsabb autó­buszok — röviden ezzel lehet jellemezni az_új menetren­det, amely két hete lépett életbe. S ki hinné, hogy Nyíregyházán a helyi járatú autóbuszok hétfőtől péntekig annyit mennek, hogy egyszer körbefutnák a földet az egyenlítő mentén. A 22 he­lyi járatú vonalon ugyanis naponta összesen 1200 járat indul, nyolcezer-kétszáz ki­lométert tesz meg. A megyeszékhelyen egyéb­ként nem a május 29-i me­netrend-változással, hanem majd két hónappal korábban, április 5-től történt a na­gyobb változás, amikor az 5-ös járat meghosszabbításá­val Örökösföldet bekapcsol­ták a forgalomba. Mindez a Volánnak két új busz vásár­lását, két és fél milliós költ­séget jelentett. Az eddigi ta­pasztalatok alapján kedve­zően fogadták az utazók az új, 22-es buszjáratot is, amely Sóstóhegyet sorompp nélkül köti össze a Tölgyes csárdá­val. A Ságvári-telep lakói pedig a sűrített 17-esnek örülnek. A települések közötti for­galomban naponta-388 kilo­méterrel hosszabb útvonalon futnak a Volánbuszai. Na­ponta 28 járattal indítanak többet, így este nyolc után is el lehet jutni Nyíregyhá­záról Tiszavasváriba, megol­dották Nemesborzova és Nagyszekeres között a rend­szeres közlekedést, a máté­szalkai kórházba a látogatók vasárnap is eljutnak Csen- ger környékéről. Néhány, ki­használatlan járatot le is ál­lított a Volán. Okként a megdrágult jegyeket említik, ezért csappant meg az uta­sok száma hét végén Máté­szalka környékén. Nagyhalász és Dombrád között pedig elég két műszakhoz buszt indíta­ni, mert a korábbi utasok éppen gyermekgondozási sza­badságon vannak. A városnézőbe külföldre utazók örvendenek, hogy a kassai járat rövidítet' útvo­nalon közlekedik, ígr több idő áll rendelkezésre Kas­sán. Bár az év elején egyeztek meg, de a mostani kiránduló szezonban érezteti kedvező hatását, hogy a KEMÉV át­adta üzemeltetésre 20 autó­buszát a Volánnak. Ezzel több a tartalékkocsi, meg­oldják az építők munkába szállítását is, azonban kora reggeltől késő estig az isko­lai kirándulók is igénybe ve­hetik a korszerű buszokat. db) Ennek tudatában módosí­tották oly sokszor a gyesre vonatkozó rendelkezéseket, minden esetben a családok, a gyerekek javára. Eleinte ki­zárólag az anyákat illette meg ez a jog, most az apá­kat és nagymamákat is. A legtöbb megoldás A nyíregyházi Bakii Sán- dorné unokájával van gyer­mekgondozási szabadságon. — Amikor a lápyom szüle­tett, nem volt ilyen lehető­ség, most unokámmal élve­zem ezt a kedvezményt. Vik­tor nem bírja a bölcsődét, lányom a MOM-ban felelős beosztásban dolgozik. A mun­kahely is nehezen tudta vol­na három évig nélkülözni és neki sem lett volna szakmai szempontból előnyös, ha ott­hon marad. Emiatt döntöt­tünk úgy, hogy a munkahe­lyemen fizetés nélküli sza­badságot kérek, és a gyes mellett unokámat nevelem. Amikor Dómján Barna nyíregyházi népművelő gyes­re került, országosan is majd­hogynem egyedülálló esetnek tartották. 1982 májusától ez már egyáltalán nem kirívó. A rendelkezés ma mar lehe­tővé teszi, hogy az anyával közös háztartásban élő apa is igénybe vegye a lehetőséget a gyerek egyéves korának be­töltése után. Otthon van éa tanul — Az ötödév utolsó vizs­gája után három nappal meg­született István. Halasztanom kellett volna, ha nem jött volna ez a fordulat — ma­gyarázza a feleség, dr. Gaál Margit tiszateleki körzeti or­vos. — Még egyik-másik hiva­talos helyen is kinevettek, hogy mit akarok — emlék­szik vissza a férjei — Aztán addig jártam, telefonáltam, míg a munkaügyi miniszter engedélyezte, hogy gyermek- gondozási segélyben része­süljek. Munkahelyemen is megértették helyzetünket és engedélyezték a fizetésnélkü­li szabadságot. — A szigorlati évet a nyír­egyházi kórházban töltöttem, és akkor Nyírszőlősön lak­tunk — folytatja a fiatalasz- szony. — Barna kora regge­lente bejárt Nyíregyházára anyatejért, főzte a tápszert, nagyon érti a gyermekneve­lést, jól megvannak együtt. Közben pedig tanul: a ma­gyar-népművelés szakot végzi a tanárképző főiskolán. A bölcsődével is próbálkoz­tunk, de le kellett tennünk róla. A nagyszülők távolabb laknak, így ez volt számunk­ra az egyetlen megoldás. Az ibrányi Berták József- né otthonában hiányzott a második gyerek. A család — mert, hogy az első gyerek ne­hezen jött — magukhoz vette az egyik csecsemőotthonból az akkor másfél éves Tamás­nem lehet, a tisztességes ke­reset megvan. Aki szereti a vándoréletet, jó beszélőkéje van, jól megélhet belőle. Csak erre a telepre kétszázaién hozzák a dunnábavalót. (Nyíregyházán még két he­lyen veszik.) Akad ősi mó­don batyúzó. de jó néhányan nagy kocsikkal járják Sza- bolcsot, és a környező me­gyéket. A Zsiguli, meg a Vol­ga combi ilyenkor egyben hálószoba is. Egy éve lejjebb ment e fe­hér termék ára, megjelentek a világpiacon a kínaiak. Bú­sulni persze még nincsen kü­lönösebb ok, egy jó pehely­paplanért most is kapunk vagy ötszáz márkát. Liba há­tán (is) terem a deviza. Ezért aztán hetente szállítanak Nyíregyházáról a dél-alföldi Mezőkovácsházára tollat. Ott készül a puha párna és a pihepaplan. Hatalmas bá­lákba gyömöszöli sajátos vé- dőöltözékében Soós Mihály az összegyűlt anyagot. Orra előtt zsebkendő, nylon haris­nya a fejére húzva, bízvást betörőnek nézném. (S ha már itt tartunk, olyannyira érté­kes ez az áru, hogy tavaly még be is törtek érte. Vitték a másik telepre eladni.) Könnyű mint a toll. hason- lítgatunk néha, pedig az ilyen bálákat felrakodni nem gye­rekjáték. Nem egy alkalmi munkás örült az ajánlatnak, jöjjön tollat pakolni, hogy aztán legközelebb messze el­kerülje a környéket is. Hja, kérem, valóban nem olyan könnyű megtollasodni... (papp) KÖZLEKEDÉSI MORÁL - A MENTŐ SZEMÉVEL A „halálfej“ húzásai Belváros, csúcsforgalom. A mentőautó ügyesen cikázik a járműrengetegben. A volá­noknál ülőket sem a sziréna, sem a kék lámpa, sem a zász­ló nem bírja előzékenységre. Pedig az életért rohanásban minden perc számít. A men­tők és annak személyzete ho­gyan viseli mindezt? — erről érdeklődtünk az Országos Mentőszolgálat nyíregyházi állomásán. — Nem akarok dicsekedni, de egészen jól — mondja Madura János műszaki veze­tő —, melyét a számok is bi­zonyítanák. Tavaly a megye 68 állandóan szolgálatban lé­vő — mi úgy mondjuk futó — és az ahhoz tartozó tarta­lék mentőkkel összesen 3 millió 730 ezer kilométert tettünk meg. — Pedig olykor igen nehéz célba érnünk — vélekedik Czerula József, a rohamko­csi vezetője. — Általában a megkülönböztető jelzések har tására megadják az elsőbb­séget. de azért szinte nap mint nap vérfagyasztó hely­zetbe kerülünk. — A múltkorában Üjfehér- tó határába indultunk, ahol egy teherautó egy gyereket elgázolt — veszi át a szót Gráféi András vezető mentő- itiszit. — A 4-es úti felüljáró­nál körülbelül 110-es sebes­séggel haladtunk, amikor egy Wartburg megelőzött, majd lehúzódott a jobb szélső sáv­ba, ott viszont egy kamion állt. Mivel megállni már nem tudott, vissza kellett húznia elénk. Az ütközést alig tud­tuk elkerülni. Ez az országúti halálfej Üjfehértóig még legalább há­romszor csinált hasonló hú­zást. — Egyszer meg itt, a kór­ház területén, ahol 5 km óra a megengedett sebesség — egy személyautó 70 kilomé­teres sebességgel belerohant a szabályosan közlekedő mentőautóba — folytatja Ma­dura János. De az is megtör­ténik. hogy a közlekedő tár­sak — segíteni akarván — lelassítják járművüket, ám a gyakorlatlanság, az ügyetlen­ség, a kellő helyzetfelisme­rés hiánya miatt ezzel inkább hátráltatnak bennünket. — Gyenge még nálunk a közlekedési morál — szögezi le Czerula József. — Jó né­hány fiatal, ahelyett, hogy magába szállna, gúnyosan ne­vet a nekünk okozott bosz- sz óságokon. — A mentők műszaki álla­pota milyen? — Megfelelőek — feleli Madura János. — Reggel, es­te, illetve szolgálatátadáskor ellenőrizzük. Pedig a körül­ményeink nem rózsásak. — Sok gondunk van a há­zak számozásával — folytat­ja Czerula József. — Például Nyíregyházán az Északi kör­úton az útról nem látni a házszámokat. Nemcsak azért, mert nagy részük nem az út­félé ..néz”, hanem azért ■ is, mert jó néhány már olvasha­tatlan. És azt hiszem, a szá­mozás rendje a nem ott la­kóknak inkább a rejtvény- megoldó képességét segíti, mint a könnyű eligazodást. Ügy kellene, mint Pesten van: a saroképületeken fel­tüntetni, X utca. ettől arra 6—16 .. . Aztán.a hívások . A múltkor Bökönybe hívtak, a közölt helyen nem volt be teg. Azt hiszem nem kell bi zonygatnom, hogy az ilyes minek az üzemanyagpazarlá­son kívül milyen következ­ményei lehetnek, (cselényi) Heti bosszúságunk Füst Bevallom férfiasán, nem váltott ki bennem osztatlan Örömet, amikor a MÁV olyan rendeletet hozott, hogy a nemdohányzók ér­dekében 50 km-es távolsá­gon belül minden kocsit nemdohányzóvá minősít. Aki tudja rólam, hogy szenvedélyes dohányos va­gyok, most biztosan legyint, miére is tetszett volna épp nekem ez az intézkedés. Pedig ez a legyintés egyál­talán nem illet meg, mert akkor már épp másfél éve nem dohányoztam. Aztán szépen rászoktam. Hol? A nemdohányzó ko­csiban. A véletlen hozta úgy, hogy abban az időben gyakrabban utaztam. Előbb kitartóan kerestem a meg­szokott nemdohányzó ko­csikat, aztán bemerészked­tem a korábban dohány­zókba is és ekkor rájöttem: a MÁV rendelete talán az ország történetében az el­ső, amelyik elérte célját, s egyik napról a ' másikra egyformává változtatta a kocsikat. Méghozzá egyál­talán nem csupán egy do­logban. Mert ugye addig egyik kocsiban volt hamutartó, a másikban nem, az egyik ko­csi füstös szagú volt, a má­sik nem, az egyikben fel­bukhattunk eldobott csik­kekben, a másikban legfel­jebb eldobott üres üvege­ket kellett átugrani. Azóta viszont megszűntek a nagy különbségek. A hamutartó eltűnt, csak a csikkek ma­radtak. Mit hősködjek: az első ci­garettát félve gyújtottam meg, markomban összefog­va dugtam el a kalauz elől, mígnem egyik reggel már büszkén lógattam a csikket a számban, mert többszöri megfigyelés után megfej­tettem: mindig a vasutas egyenruhások gyújtanak rá először. Igaz, nem az az érdekes, ha a vasutas a vonaton be­tartja a szabályokat, mint ahogy nem az az érdekes, ha a tűzoltó tüzet olt, ha­nem ha gyújtogat. Csak an­nak nagyobb a füstje. B. J. Mellesleg Páros napok szerencséjeként ősz­szel a sóstói bárba betérő vendégek között kisüveg pezsgőket sorsolnak ki — olvastam lapunk június 9-i számának második oldalán. Kár, hogy mindezt nem korábban és nem szélesebb körben vezették be, mert mint ugyanezen az oldalon egy másik hírből megtud­hattuk: négy fiatalembert úgy talán vissza lehetett volna tartani a bűntől, ök ugyanis tyúkokat loptak, méghozzá nagy tételben, de miután — valószínű — nem páros napon lopództak a tyúkólak környékére, nem is volt szerencséjük. Megírta a tudósító, hogy igaz, az eset nem tartozik az évszázad bűnügyei kö­zé, ez csak részben igaz. Mert azok a délceg legé­nyek a lopott tyúk mellé tacskót is loptak, ami majd őrzi a zsákmányt. Melles­leg úgy gondolom, talán a bíróság figyelembe vette ezt a nagy fokú gondossá­got, amivel a tolvajok fel­hívták a figyelmet: a szer­zett javak nagyobb törő­dést érdemelnek. Amellett az ötlet ritka példája a jogtudatnak is, hiszen ezek a tyúktolvajok már tudják, jó ha ugat a kutya, mert a törvény a tolvajlott áru el­lopását is lopásként bün­teti. Harmadik idevágó hír volt az újságoldalon, hogy már Sóstón is döngetik a ka­pukat a nudizmusra vá­gyók, amiben nincs semmi különös, ez már világszer­te jelenség. Am a belváros­ban pucérkodni — különö­sen löttyenő hájú férfiak­nak — enyhén szólva mo- dortalanság, még ha dü­höng is a kánikula. Egyet­értek e véleménnyel, csu­pán hozzátenném: minden­ki azt mutogatja, amije van. Láttuk például, hogy egy szupercsinos, fiatal lány a héten fürdőruhában sietett a Nyírfa Áruházba — és egyikőnk sem botránkozott meg rajta, hanem egészen más érzés kerített bennün­ket hatalmába ... De ha már fürdőruhát láttunk, összecseng ezzel a hírfűzéc utolsó szeme ugyanarról az oldalról: miért nincs ked­vezményes fürdőjegy Sós­tón? A válaszból engem az ragadott meg, hogy több olyan törzsvendéget, aki munkaidő után, záróra előtt még kiugrik egyet úszni, ingyenjeggyel honorálják. Ez a gesztus viszont csak a strandra való, mert gon­doljuk meg, hová vezetne, ha mondjuk a törzstolvajo­kat is hasonló kedvezmény­ben részesítenék, (angyal) J A CSALÁDOK, A GYERMEK JAVÁRA Gyesen a nagymama Annyi, mint be alapbér Demkó Józsefné gyermeke lassan ötéves, s mert egész­ségügyi problémái vannak, az anyuka hatéves koráig gondozhatja. — Józsika másfél éves ko­rától gyakorta besárgul. Ki- lenc-tízéves korára javasol­ják a műtétet, amely meg­szünteti e betegségét. Így kaptam meg a hosszabbítást, közben második gyermekünk is megszületett. A két gyer­mek után kapott pénz annyi, mint a munkahelyemen az alapbérem, tehát anyagilag nem járok rosszabbul. A gye­rekeknek pedig mindenkép­pen jobb. Soltész Ágnes Annak idején a gyermekgondozási segély népesedéspo- üfikai hatását sokan vitatták. Mondván: a fiatal nők anél­kül is szültek volna. Lehet, de a gyermekgondozási segély nélkül sok család élne nehezebben, jutna lassabban lakás­hoz és mindenképpen gondok kísérnék gyermekadta örö­müket. kát. A fiatalasszony a gumi- iyár ibrányi részlegében szalagon dolgozik. Most gye­sen van. — Fényt hozott a családba ez a kisfiú. Szeret­nénk örökbe fogadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom