Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-12 / 138. szám
2 \ Kelet- Magyarország 1983. június 12. öt nap alatt a Föld körül Pörögnek a buszok Indulásra várók a nyíregyházi autóbuszpályaudvaron. Toliból megtollasodni? Liba hátán deviza — Mint a napfény, olyan ez a toll. erre nem elrontják egy ócska párnával? — sopánkodik egy termetes asz- szonyság a Simái úti tollfel- vásárló telepen, majd jó tanáccsal szolgál a konkurenciának: — Adjátok le az ipart! Mert bizony toll és toll kö-. zott különbség van. Vagy harminc féle minőség létezik, tudom meg a telep vezetőjétől, Varga Józseftől. Nem mindegy, hogy hízott az a kacsa, vagy sem, fehér-e. avagy tarka, ha tarka akkor minél sötétebb legyen, ha fehér, akkor tiszta patyolat. A régi. vegyes toll nem sokat hoz a konyhára, húsz forintot kapni kilójáért. A szép új libatoll már négyszázat megér, de legérdemesebb libapelyhet hozni. Kilója ezer forint! Igaz nem is könnyű összeszedni, egy felnőtt jószágon jó, ha öt deka megterem. A telep forgalma igen nagy. Na és a gyűjtők sem panaszkodhatnak, havonta 1,5— Áll a tollas-„bál" 2 milliót is kifizetnek nekik Bár nagyon megtollasodni Több járat, gyorsabb autóbuszok — röviden ezzel lehet jellemezni az_új menetrendet, amely két hete lépett életbe. S ki hinné, hogy Nyíregyházán a helyi járatú autóbuszok hétfőtől péntekig annyit mennek, hogy egyszer körbefutnák a földet az egyenlítő mentén. A 22 helyi járatú vonalon ugyanis naponta összesen 1200 járat indul, nyolcezer-kétszáz kilométert tesz meg. A megyeszékhelyen egyébként nem a május 29-i menetrend-változással, hanem majd két hónappal korábban, április 5-től történt a nagyobb változás, amikor az 5-ös járat meghosszabbításával Örökösföldet bekapcsolták a forgalomba. Mindez a Volánnak két új busz vásárlását, két és fél milliós költséget jelentett. Az eddigi tapasztalatok alapján kedvezően fogadták az utazók az új, 22-es buszjáratot is, amely Sóstóhegyet sorompp nélkül köti össze a Tölgyes csárdával. A Ságvári-telep lakói pedig a sűrített 17-esnek örülnek. A települések közötti forgalomban naponta-388 kilométerrel hosszabb útvonalon futnak a Volánbuszai. Naponta 28 járattal indítanak többet, így este nyolc után is el lehet jutni Nyíregyházáról Tiszavasváriba, megoldották Nemesborzova és Nagyszekeres között a rendszeres közlekedést, a mátészalkai kórházba a látogatók vasárnap is eljutnak Csen- ger környékéről. Néhány, kihasználatlan járatot le is állított a Volán. Okként a megdrágult jegyeket említik, ezért csappant meg az utasok száma hét végén Mátészalka környékén. Nagyhalász és Dombrád között pedig elég két műszakhoz buszt indítani, mert a korábbi utasok éppen gyermekgondozási szabadságon vannak. A városnézőbe külföldre utazók örvendenek, hogy a kassai járat rövidítet' útvonalon közlekedik, ígr több idő áll rendelkezésre Kassán. Bár az év elején egyeztek meg, de a mostani kiránduló szezonban érezteti kedvező hatását, hogy a KEMÉV átadta üzemeltetésre 20 autóbuszát a Volánnak. Ezzel több a tartalékkocsi, megoldják az építők munkába szállítását is, azonban kora reggeltől késő estig az iskolai kirándulók is igénybe vehetik a korszerű buszokat. db) Ennek tudatában módosították oly sokszor a gyesre vonatkozó rendelkezéseket, minden esetben a családok, a gyerekek javára. Eleinte kizárólag az anyákat illette meg ez a jog, most az apákat és nagymamákat is. A legtöbb megoldás A nyíregyházi Bakii Sán- dorné unokájával van gyermekgondozási szabadságon. — Amikor a lápyom született, nem volt ilyen lehetőség, most unokámmal élvezem ezt a kedvezményt. Viktor nem bírja a bölcsődét, lányom a MOM-ban felelős beosztásban dolgozik. A munkahely is nehezen tudta volna három évig nélkülözni és neki sem lett volna szakmai szempontból előnyös, ha otthon marad. Emiatt döntöttünk úgy, hogy a munkahelyemen fizetés nélküli szabadságot kérek, és a gyes mellett unokámat nevelem. Amikor Dómján Barna nyíregyházi népművelő gyesre került, országosan is majdhogynem egyedülálló esetnek tartották. 1982 májusától ez már egyáltalán nem kirívó. A rendelkezés ma mar lehetővé teszi, hogy az anyával közös háztartásban élő apa is igénybe vegye a lehetőséget a gyerek egyéves korának betöltése után. Otthon van éa tanul — Az ötödév utolsó vizsgája után három nappal megszületett István. Halasztanom kellett volna, ha nem jött volna ez a fordulat — magyarázza a feleség, dr. Gaál Margit tiszateleki körzeti orvos. — Még egyik-másik hivatalos helyen is kinevettek, hogy mit akarok — emlékszik vissza a férjei — Aztán addig jártam, telefonáltam, míg a munkaügyi miniszter engedélyezte, hogy gyermek- gondozási segélyben részesüljek. Munkahelyemen is megértették helyzetünket és engedélyezték a fizetésnélküli szabadságot. — A szigorlati évet a nyíregyházi kórházban töltöttem, és akkor Nyírszőlősön laktunk — folytatja a fiatalasz- szony. — Barna kora reggelente bejárt Nyíregyházára anyatejért, főzte a tápszert, nagyon érti a gyermeknevelést, jól megvannak együtt. Közben pedig tanul: a magyar-népművelés szakot végzi a tanárképző főiskolán. A bölcsődével is próbálkoztunk, de le kellett tennünk róla. A nagyszülők távolabb laknak, így ez volt számunkra az egyetlen megoldás. Az ibrányi Berták József- né otthonában hiányzott a második gyerek. A család — mert, hogy az első gyerek nehezen jött — magukhoz vette az egyik csecsemőotthonból az akkor másfél éves Tamásnem lehet, a tisztességes kereset megvan. Aki szereti a vándoréletet, jó beszélőkéje van, jól megélhet belőle. Csak erre a telepre kétszázaién hozzák a dunnábavalót. (Nyíregyházán még két helyen veszik.) Akad ősi módon batyúzó. de jó néhányan nagy kocsikkal járják Sza- bolcsot, és a környező megyéket. A Zsiguli, meg a Volga combi ilyenkor egyben hálószoba is. Egy éve lejjebb ment e fehér termék ára, megjelentek a világpiacon a kínaiak. Búsulni persze még nincsen különösebb ok, egy jó pehelypaplanért most is kapunk vagy ötszáz márkát. Liba hátán (is) terem a deviza. Ezért aztán hetente szállítanak Nyíregyházáról a dél-alföldi Mezőkovácsházára tollat. Ott készül a puha párna és a pihepaplan. Hatalmas bálákba gyömöszöli sajátos vé- dőöltözékében Soós Mihály az összegyűlt anyagot. Orra előtt zsebkendő, nylon harisnya a fejére húzva, bízvást betörőnek nézném. (S ha már itt tartunk, olyannyira értékes ez az áru, hogy tavaly még be is törtek érte. Vitték a másik telepre eladni.) Könnyű mint a toll. hason- lítgatunk néha, pedig az ilyen bálákat felrakodni nem gyerekjáték. Nem egy alkalmi munkás örült az ajánlatnak, jöjjön tollat pakolni, hogy aztán legközelebb messze elkerülje a környéket is. Hja, kérem, valóban nem olyan könnyű megtollasodni... (papp) KÖZLEKEDÉSI MORÁL - A MENTŐ SZEMÉVEL A „halálfej“ húzásai Belváros, csúcsforgalom. A mentőautó ügyesen cikázik a járműrengetegben. A volánoknál ülőket sem a sziréna, sem a kék lámpa, sem a zászló nem bírja előzékenységre. Pedig az életért rohanásban minden perc számít. A mentők és annak személyzete hogyan viseli mindezt? — erről érdeklődtünk az Országos Mentőszolgálat nyíregyházi állomásán. — Nem akarok dicsekedni, de egészen jól — mondja Madura János műszaki vezető —, melyét a számok is bizonyítanák. Tavaly a megye 68 állandóan szolgálatban lévő — mi úgy mondjuk futó — és az ahhoz tartozó tartalék mentőkkel összesen 3 millió 730 ezer kilométert tettünk meg. — Pedig olykor igen nehéz célba érnünk — vélekedik Czerula József, a rohamkocsi vezetője. — Általában a megkülönböztető jelzések har tására megadják az elsőbbséget. de azért szinte nap mint nap vérfagyasztó helyzetbe kerülünk. — A múltkorában Üjfehér- tó határába indultunk, ahol egy teherautó egy gyereket elgázolt — veszi át a szót Gráféi András vezető mentő- itiszit. — A 4-es úti felüljárónál körülbelül 110-es sebességgel haladtunk, amikor egy Wartburg megelőzött, majd lehúzódott a jobb szélső sávba, ott viszont egy kamion állt. Mivel megállni már nem tudott, vissza kellett húznia elénk. Az ütközést alig tudtuk elkerülni. Ez az országúti halálfej Üjfehértóig még legalább háromszor csinált hasonló húzást. — Egyszer meg itt, a kórház területén, ahol 5 km óra a megengedett sebesség — egy személyautó 70 kilométeres sebességgel belerohant a szabályosan közlekedő mentőautóba — folytatja Madura János. De az is megtörténik. hogy a közlekedő társak — segíteni akarván — lelassítják járművüket, ám a gyakorlatlanság, az ügyetlenség, a kellő helyzetfelismerés hiánya miatt ezzel inkább hátráltatnak bennünket. — Gyenge még nálunk a közlekedési morál — szögezi le Czerula József. — Jó néhány fiatal, ahelyett, hogy magába szállna, gúnyosan nevet a nekünk okozott bosz- sz óságokon. — A mentők műszaki állapota milyen? — Megfelelőek — feleli Madura János. — Reggel, este, illetve szolgálatátadáskor ellenőrizzük. Pedig a körülményeink nem rózsásak. — Sok gondunk van a házak számozásával — folytatja Czerula József. — Például Nyíregyházán az Északi körúton az útról nem látni a házszámokat. Nemcsak azért, mert nagy részük nem az útfélé ..néz”, hanem azért ■ is, mert jó néhány már olvashatatlan. És azt hiszem, a számozás rendje a nem ott lakóknak inkább a rejtvény- megoldó képességét segíti, mint a könnyű eligazodást. Ügy kellene, mint Pesten van: a saroképületeken feltüntetni, X utca. ettől arra 6—16 .. . Aztán.a hívások . A múltkor Bökönybe hívtak, a közölt helyen nem volt be teg. Azt hiszem nem kell bi zonygatnom, hogy az ilyes minek az üzemanyagpazarláson kívül milyen következményei lehetnek, (cselényi) Heti bosszúságunk Füst Bevallom férfiasán, nem váltott ki bennem osztatlan Örömet, amikor a MÁV olyan rendeletet hozott, hogy a nemdohányzók érdekében 50 km-es távolságon belül minden kocsit nemdohányzóvá minősít. Aki tudja rólam, hogy szenvedélyes dohányos vagyok, most biztosan legyint, miére is tetszett volna épp nekem ez az intézkedés. Pedig ez a legyintés egyáltalán nem illet meg, mert akkor már épp másfél éve nem dohányoztam. Aztán szépen rászoktam. Hol? A nemdohányzó kocsiban. A véletlen hozta úgy, hogy abban az időben gyakrabban utaztam. Előbb kitartóan kerestem a megszokott nemdohányzó kocsikat, aztán bemerészkedtem a korábban dohányzókba is és ekkor rájöttem: a MÁV rendelete talán az ország történetében az első, amelyik elérte célját, s egyik napról a ' másikra egyformává változtatta a kocsikat. Méghozzá egyáltalán nem csupán egy dologban. Mert ugye addig egyik kocsiban volt hamutartó, a másikban nem, az egyik kocsi füstös szagú volt, a másik nem, az egyikben felbukhattunk eldobott csikkekben, a másikban legfeljebb eldobott üres üvegeket kellett átugrani. Azóta viszont megszűntek a nagy különbségek. A hamutartó eltűnt, csak a csikkek maradtak. Mit hősködjek: az első cigarettát félve gyújtottam meg, markomban összefogva dugtam el a kalauz elől, mígnem egyik reggel már büszkén lógattam a csikket a számban, mert többszöri megfigyelés után megfejtettem: mindig a vasutas egyenruhások gyújtanak rá először. Igaz, nem az az érdekes, ha a vasutas a vonaton betartja a szabályokat, mint ahogy nem az az érdekes, ha a tűzoltó tüzet olt, hanem ha gyújtogat. Csak annak nagyobb a füstje. B. J. Mellesleg Páros napok szerencséjeként őszszel a sóstói bárba betérő vendégek között kisüveg pezsgőket sorsolnak ki — olvastam lapunk június 9-i számának második oldalán. Kár, hogy mindezt nem korábban és nem szélesebb körben vezették be, mert mint ugyanezen az oldalon egy másik hírből megtudhattuk: négy fiatalembert úgy talán vissza lehetett volna tartani a bűntől, ök ugyanis tyúkokat loptak, méghozzá nagy tételben, de miután — valószínű — nem páros napon lopództak a tyúkólak környékére, nem is volt szerencséjük. Megírta a tudósító, hogy igaz, az eset nem tartozik az évszázad bűnügyei közé, ez csak részben igaz. Mert azok a délceg legények a lopott tyúk mellé tacskót is loptak, ami majd őrzi a zsákmányt. Mellesleg úgy gondolom, talán a bíróság figyelembe vette ezt a nagy fokú gondosságot, amivel a tolvajok felhívták a figyelmet: a szerzett javak nagyobb törődést érdemelnek. Amellett az ötlet ritka példája a jogtudatnak is, hiszen ezek a tyúktolvajok már tudják, jó ha ugat a kutya, mert a törvény a tolvajlott áru ellopását is lopásként bünteti. Harmadik idevágó hír volt az újságoldalon, hogy már Sóstón is döngetik a kapukat a nudizmusra vágyók, amiben nincs semmi különös, ez már világszerte jelenség. Am a belvárosban pucérkodni — különösen löttyenő hájú férfiaknak — enyhén szólva mo- dortalanság, még ha dühöng is a kánikula. Egyetértek e véleménnyel, csupán hozzátenném: mindenki azt mutogatja, amije van. Láttuk például, hogy egy szupercsinos, fiatal lány a héten fürdőruhában sietett a Nyírfa Áruházba — és egyikőnk sem botránkozott meg rajta, hanem egészen más érzés kerített bennünket hatalmába ... De ha már fürdőruhát láttunk, összecseng ezzel a hírfűzéc utolsó szeme ugyanarról az oldalról: miért nincs kedvezményes fürdőjegy Sóstón? A válaszból engem az ragadott meg, hogy több olyan törzsvendéget, aki munkaidő után, záróra előtt még kiugrik egyet úszni, ingyenjeggyel honorálják. Ez a gesztus viszont csak a strandra való, mert gondoljuk meg, hová vezetne, ha mondjuk a törzstolvajokat is hasonló kedvezményben részesítenék, (angyal) J A CSALÁDOK, A GYERMEK JAVÁRA Gyesen a nagymama Annyi, mint be alapbér Demkó Józsefné gyermeke lassan ötéves, s mert egészségügyi problémái vannak, az anyuka hatéves koráig gondozhatja. — Józsika másfél éves korától gyakorta besárgul. Ki- lenc-tízéves korára javasolják a műtétet, amely megszünteti e betegségét. Így kaptam meg a hosszabbítást, közben második gyermekünk is megszületett. A két gyermek után kapott pénz annyi, mint a munkahelyemen az alapbérem, tehát anyagilag nem járok rosszabbul. A gyerekeknek pedig mindenképpen jobb. Soltész Ágnes Annak idején a gyermekgondozási segély népesedéspo- üfikai hatását sokan vitatták. Mondván: a fiatal nők anélkül is szültek volna. Lehet, de a gyermekgondozási segély nélkül sok család élne nehezebben, jutna lassabban lakáshoz és mindenképpen gondok kísérnék gyermekadta örömüket. kát. A fiatalasszony a gumi- iyár ibrányi részlegében szalagon dolgozik. Most gyesen van. — Fényt hozott a családba ez a kisfiú. Szeretnénk örökbe fogadni.
