Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-08 / 134. szám
1983. június 8. Keleí-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Táppénz Levélírónk sorai között nem egyszer olvassuk „én egy napot sem voltam táppénzen”. Sólymos Zoltán kisvárdai levélírónk 42 évi szolgálat után vonult nyugdíjba. Problémája volt ezúttal a jubileumi jutalommal, ezért kért segítséget tőlünk. Levelére most nem emiatt hivatkozunk, kérdésére válaszoltunk és reméljük, sikerült megnyugtatnunk. Sorainak ezúttal másért örültünk. Azoknak a leveleknek a sorába állíthattuk az övét is, amelyeket már régóta példaképpen szerettünk volna olvasóink elé tárni. Sólymos Zoltán vallja, hogy a kórházat belülről csak akkor látta, amikor a felesége szült, illetve amikor édesapját kellett nyolcvan évesen kórházba vinni. Valóban soha sem lett volna beteg? Ez is kiderül leveléből. Írja, hogy volt ő ugyan influenzás, fájt a torka, meg a dereka, különösen már nyugdíj köze- ledtén, de mindegyikre volt csillapítója. Néha az orvoshoz is elment tanácsért, de a pihenésre, gyógyulásra ajánlott táppénzre soha sem tartott igényt. Mint ahogy az egyik kórházi ápolónő — aki már szintén nyugdíjas — 32 évi munka után elmondhatja: büszke rá, hogy nem volt betegállományban. Sokan vannak hozzájuk hasonlók, akik nem mennek táppénzre csip-csup dolgok miatt. Talán edzettebbek, egészségesebbek, mint mások? Vagy komolyabban fogták fel munkájukat, hivatásukat, mint a fiatalabbak? Vagy munkájuk fontosságának, személyük pótolhatat- lanságának tudatában inkább dolgoztak lázas betegen is? Vagy maguknál sokkal fontosabbnak tartották munkájukat, munkahelyüket? Egy biztos, hogy a mai aktív dolgozók közül jóval többen veszik igénybe a táppénzt. Jóval kevesebben mondhatják majd el azt, amit a fenti nyugdíjasok: én még egyetlen napot sem hiányoztam a munkahelyemről. Ennek van egy értékelhető oldala is: ma hamarabb elmegyünk az orvoshoz, ha bajunk van, igyekszünk gyógyulni. Kevesebbet távol maradni a munkából. Csakhogy nem mindenki beteg, aki betegállományban van. Sokszor a családi körülményekhez, intéznivalókhoz igazítják egyesek a betegségüket. Ha már nincs szabadság a házépítésre, disznóölésre, jól jön a 3 napos vagy az egyhetes „betegállomány”. Nem az orvosok „emberséges” magatartását kifogásoljuk. Csak tény, hogy a táppénzre kifizetett összeg a megyénkben, és az országban jelentős, mondhatni óriási összeg. Gyakoribb, szigorúbb ugyan mostanában már az ellenőrzés, de sajnos még mindig vannak olyanok is, akik felindultan kinyilatkoztatják: „itthagyom ezt a munkahelyet, de legalábbis elmegyek néhány napra táppénzre”. Ellenük, a táppénzcsalók ellen szólunk. Soltész Ágnes VÁSÁR, PIAC Méltatlan állapotok uralkodnak a hét három napján Nyíregyházán, a Hatzel téren, a Csillag és a Rózsa utcában. A különböző árusok már hajnali négytől — vasak csattogásától kísérve — szerelik pavilonjaikat, többnyire az ott- lakók ablakai alatt. Emiatt gyakori a parázs szóváltás a még aludni akaró lakók és a hangoskodó vásározók között. Rendszeresen eltorlaszolják a lakások bejáratait, azok gyalogos megközelítése is nehéz, nem beszélve arról, hogy például járművet kihozni az udvarokból szerdán, szombaton lehetetlen. Alig valamivel különb a helyzet vasárnap, amikor szinte szemétdombhoz hasonlít a környék. Jó lenne, ha a piáéért felelősök tekintettel lennének a lakók érdekeire is, előírnák, hogy hagyják szabadon a porták bejáratait, ne háborgassák pirkadatkor az ott 'lakókat, a vásár után pedig időben takaríttas- sanak. Id. D. János Nyíregyháza, Rózsa utca TEMECÖKAPU Örömmel látjuk, hogy a nyíregyházi Északi temetőnek egy újabb bejárata is elkészült. Csakhogy a kaput zárva tartják. Ki tudja, meddig, s egyáltalán megnyitják-e? Szeretnék sorsáról valamit tudni, de főleg azt, ha e kapun át látogathatnánk a temető végében levő sírokat. N. I., Nyíregyháza, Korányi Frigyes utcai lakos NYUGDÍJASOK a tsz-ben Május 31-én a nyíregyházi Kun Béla utcai nyugdíjasok klubjának tagjai a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben jártak. Tájékoztatást kaptunk a szövetkezetben folyó eredményes munkáról, és ellátogattunk többek közt a sörpalackozó üzemükbe is. Kellemes néhány órát töltöttünk a termelőszövetkezetben, hiszen érdekes dolgokat láttunk és hallottunk. Köszönjük mindezt a termelőszövetkezet vezetőségének és nem utolsósorban a magyaros vendégszeretetüket. A beszélgetés alkalmával már most szó volt róla, hogy a nyugdíjasok klubjának mintegy 35—40 tagja szívesen segít majd a termelőszövetkezetnek az almaszüretnél. a Kun Béla utcai nyugdíjasok klubjának tagjai LAKÚK SIRÁMA Tarthatatlan helyzet van a Zrínyi Ilona utca 3—5. szám alatti ház udvarában. Némi túlzással itt olykor több parkolási díjat lehetne beszedni, mint a Kossuth téren. Az idegen kocsikkal van tele az udvar. Gátolják a festéküzletbe érkező áruk rakodását, emiatt az udvar közepéről kénytelenek a bolt dolgozói a súlyos zsákokat becipelni. Az is gond, rendszertelen a szemétszállítás. Ami még szintén bosszantó a lakók számára, hogy a lift mostanában gyakran elromlik (bár közismert dolog, hogy az épület nagy felújítása nem is olyan régen fejeződött be). Általában viszonylag gyorsan megjavítják, de a hiba egyre gyakrabban újra jelentkezik. a Zrínyi Ilona utca 3—5. számú ház lakói TÚLZOTT BIZALMATLANSÁG A minap a temető melletti — Kun Béla utcán levő — ABC-áruházban vásároltam. Mindössze kétszáz forint volt nálam, így meg kellett gondolnom a vásárlást, hogy annyit vegyek, amennyire a pénzem futja. Tovább időztem emiatt a polcok között, ráadásul az árazást sem láttam tisztán. 15—20 percet vett igénybe mindez. A pénztárnál száz forint körül fizettem. Már készültem elrakni a táskámba a kávét és egyebeket, amikor odajött egy eladónő és arrogáns hangon rám szólt. Megjegyezte, hogy mennyi ideig álltam a pultok között és követelte a másik kávéscsomagot, amit én visszatettem a helyére az említett kalkuláció miatt. Táskámból ezután kezdte kirakni a kifizetett dolgokat, önkényes „leltározása” után kiderült, hogy minden rendben van. Én viszont sírva fakadtam, mert megaláztak, ártatlanul gyanúsítottak, megsértettek. A vásárlók vigasztaltak, akik szintén elítélték az üzletben dolgozó személy tapintatlanságát. A boltban többek között azzal is számolni kellene, hogy netán a csökkentlátóknak (mint én is), vagy az idősebb (esetleg kevés pénzzel rendelkező) embereknek több idő kell a meggondolt vásárláshoz. S. M.-né, nyíregyházi lakos ÜDÍTŐ ITAL BETEGEKNEK Mint cukorbeteg, gyakran járok a nyíregyházi SZTK rendelőintézetbe. Az ott levő büfében sajnos nem lehet diabetikus üdítő italt kapni (Deit, Arola), noha betegtársaimmal együtt sokszor órákat töltünk az intézetben és bizony jólesne olykor az üdítő ital. Igaz, sokszor a városban is hiába keressük. Nyáron pedig bizonyára nagy keletje lenne, hiszen sajnos elég sokan vagyunk, akik e betegségben szenvedünk. Krutilla Jánosné, Nyírtelek, Puskin u. 2. szám SZEMETELÖK Egyetértek azzal a borbányai levélíróval, aki a közelmúltban kijelentette: Nyíregyháza legszemetesebb utcái a Csályi Ferenc, a Kállói és a Tünde utca. Ugyanis ezeken az utcákon bonyolítják le a szemétszállítást. Jórészt nyitott járműveken, melyekről jócskán kerül szemét az utakra. Vajon meddig szeny- nyezhető a város? A környezetvédelemre törvény született, a KRESZ is előírja, hogy nyitott járműveken hogyan lehet bizonyos dolgokat szállítani. Jó lenne, ha az illetékesek ezt komolyan vennék, szigorúbban ellenőriznék, mert valóban visszatetsző dolog, ami az említett útvonalon tapasztalható. Kovács György, Nyíregyháza, Tompa Mihály utca 13. szám Szerkesztői üzenetek Adám Istvánná nagyhalászi, özv. Gyurkó Mi- hályné demecseri, Tóth Jánosné nyíregyházi, ifi- Pető Istvánná vajai, Mészáros Józsefné tiszavas- vári, Kazinczt Józsefné nyírbogdányi, Csabai Mihály nyíregyházi, Mud- ri Mihályné nagykállói, Nagy Tiborné nyíregyházi, Tóth Károly budapesti, Bereczné Rácz Irén mándoki, Tóth Zoltánná beregdaróci, Zar- nóczay Klára nyíregyházi, Papp Jánosné berke- szi, Palágyi István komorói, Sztanek Mihályné nyíregyházi, Mihályi Belőné kótaji, Dóka József nyírmadai, Berták Józsefné ibrányi, Zöld Pál- né kisvárdai, Tóth Istvánná nyírbátori, Sinkó János kölesei, özv. Tin- ku Józsefné gemzsei és ifj. Farkas Vilmosné kis- ari olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Szécsi Antal ököritó- fülpösi, Mező Sándorné nyíregyházi lakosok kedves köszönő soraikat megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Bartus Mihály orosi és Kiss Jánosné mátészalkai olvasóinkat az Állami Biztosító megyei Igazgatósága levélben tájékoztatta. Czövek Zoltán vásá- rosnaményi lakost a társadalombiztosítási igazgatóság betegségi-ellátási osztálya többek közt arról is értesítette, hogy az utólagos táppénzre vétel ügyében elsősorban a gyermekszakorvost, vagy pedig a gyermekkörzeti orvost kell megkeresnie. Kovács Miklósné var- sánygyürei lakos észrevétele alapján a vásáros- naményi járási hivatal az általános iskola gazdasági vezetőjét megkereste, hogy levélírónk által fizetett térítési díjat módosítsa, vagyis mérsékelje, az érvényben lévő rendelet alapján. Áz illetékes válaszol MEGSZÜNTETTÉK A május 11-i Fórum rovatban „Beázás” címmel megjelent észrevételre elmondjuk, hogy a kérdéses lakásban — az Arany János utca 42. szám harmadik emeletén — a hibát kijavítottuk és ezáltal a szóvá tett beázás megszűnt. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat BALESETVESZÉLYES „Balesetveszélyes” címmel a közelmúltban szóvá tették, hogy Nyíregyházán a Kiss Ernő utca 32. számú ház előtt az úttest és a járda megsüllyedt, mert a korábbi gázvezeték-fektetés után szakszerűtlenül állították helyre az utat, illetve a járdát. A hiba kijavítása érdekében intézkedtünk, járdakátyúzás keretén belül a Nyíregyházi Tanácsi Építőipari Vállalat — megrendelésünk alapján — a munkát elvégzi. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki és fenntartási iroda LAKÁSÜGYI KÉRDÉSEK: a szolgálati lakás Nagy Zoltánné és Kozma János mátészalkai olvasóink és még sokan mások szolgálati lakásban, vállalati bérlakásban, illetve nem állami lakásban lakó levélíróink közül többen fordultak hozzánk kéréssel, hogy problémát okoz számukra lakásuk minősítése mind a lakbér, mind a lakás-használatbavételi díj megfizetése, illetve a részükre járó térítési díj megállapítása. Egyik levélírónk részére az ipari szövetkezet a telep területén biztosított szolgálati lakást, melynek most a lakbérét — összhangban a hatályos jogszabályokkal — módosította a munkáltató, de azt is jelezte, hogy utólag a lakás-használatbavételi díjat is kéri megfizetni. Ebben az esetben két dolog a kérdéses: mi a helyes minősítés, továbbá, hogy kérheti-e utólag a munkáltató a lakáshasználatbavételi díj megfizetését? A lakások elosztásáról és lakásbérletéről szóló és többször módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 33. § (1) bekezdések szerint szolgálati lakás az olyan állami lakás, amely nem a lakásügyi hatóság, hanem más szerv rendelkezése alatt áll és kizárólag a szervvel munka-, illetve szolgálati viszonyban álló személyek elhelyezésére szolgál. Szolgálati lakás lehet: munkakörrel kapcsolatos (ez az állami szerv területén belül lévő állam lakás), községi (a község területén bárhol helyezkedik el és a községi tanács végrehajtó bizottsága a községben dolgozó, fontos munkakörére tekintettel utalja ki), fegyveres testületi, és a műteremlakás. A szolgálati lakások jellemzője, hogy csak olyan személy jelölhető ki bérlőjéül, aki a lakással rendelkező szervvel munkaviszonyban áll, vagy munkaköre alapján arra igényt tarthat. A bérlő kijelölésekor a lakással rendelkező szerv megállapodhat abban, hogy ha a bérlő a szervvel fennálló munkaviszonyát megszünteti, elhelyezésére nem tarthat igényt, vagy csak szükséglakást kaphat. Szolgálati lakásba beköltözéskor általában nem kell lakás-használatbavételi díjat fizetni — fegyveres testületi szolgálati lakás esetén az illetékes miniszter ettől eltérhet — ennek megfelelően a bérleti jogviszonyról történő lemondás esetén térítési díj nem fizethető a bérlő részére. A vállalati bérlakás esetén a bérlőt a lakással rendelkező szerv jelöli ki. A kijelölő határozatban rendelkezni kell a fizetendő lakás-használatbavételi díjról, valamint határozott ideig, vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig történő kijelölés esetén arról, hogy a bérlő a feltétel bekövetkezése, vagy a munkaviszony megszűnésekor milyen elhelyezésre tarthat igényt. A vállalati bérlakásnak a munkaviszony időtartamára történő kiutalása legfeljebb 10 évben köthető ki, 10 éven túl határozatlan időre szóló bérletté válik. Olvasónk lakáshasználata nem tartozik sem a szolgálati lakásra, sem a vállalati bérlakásra vonatkozó jogszabályi előírások körébe. A szövetkezet tulajdonában lévő lakás „nem állami lakásnak” minősül, mert a szövetkezet nem tartozik az állami szervek körébe. A „nem állami lakások” esetében is szükséges valamilyen szerződés (bérleti, lakáshasználati) megkötése a felek között, amelyben rögzítik a lakáshasználattal kapcsolatos legfontosabb jogokat és kötelezettségeket. Ezek között különösen fontos megállapodni a lakbérben, a lakás-használatbavételi díj fizetésében, vagy elengedésében, a bérleti jogviszony határozatlan, vagy határozott időre történő létrejöttében. Amennyiben a lakásba költözéskor ezekről a kérdésekről nem állapodtak meg, úgy minden vitás kérdésben a bíróság jogosult dönteni, de döntésénél az állami lakásokra vonatkozó jogszabályok előírásait veszi figyelembe a bíróság Is. Dr. Kovács Mihály Napirenden A bűnüldözéstől az igazsigszolMllatásii A bűnüldözés eredményeiről, és a büntető igazságszolgáltatás időszerű kérdéseiről, feladatairól volt szó kedden Budapesten azon az országos tanácskozáson, amelyet a fővárosi és a megyei rendőr-főkapitányságok vezetői, bírósági elnökök, főügyészek, valamint a katonai bíróságok, illetve ügyészségek vezetői részére rendeztek. Az apparátusi értekezletet — amelyen részt vettek a belügyi és az igazságügyi tárca vezetői, a Honvédelmi Minisztérium illetékesei is — dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezette. Dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze tartott tájékoztató előadást: a közrend, a közbiztonság és a törvényesség — miként mondta — alapvetően szilárd helyzetéről, illetve a további javításáért végzendő rendőri, ügyészi és bírói teendőkről. Egységes követelményként, a XII. kongresszus határozatában és legutóbb a Központi Bizottság „félidős” értékelésében is megjelölt feladatként említette, hogy az élet minden területén vissza kell szorítani a társadalomellenes magatartásformákat. Rámutatott: még határozottabban, következetesebb ben fel kell lépni a szocialista közerkölcsöt sértő olyan jelenségekkel szemben, mint a könnyen törvénysértővé válható morális lazaságok az állaim- polgári életben, a munkafegyelemben. Melegágya lehet a bűnözésnek az anyagiasság, az élősdiség. s eredendően bűn a korrupció. Mivel felerősödtek -az ilyen nem- kívánatos jelenségek és az utóbbi években gyakoribbá váltak a törvénybe ütköző cselekedetek, ellenük a társadalom szervezettebb összefogására van szükség. Dr. Szíjártó Károly beszéde után Rácz Sándornak, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének felszólalásával zárult az értekezlet.
