Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-05 / 132. szám
1983. június 5. Kelet-Magyarország 3 Forgalomelterelés Nyiregyházáa Csapadéktó a Centrumnál Aki esős napokon akar átkelni Nyíregyházán a Centrum Áruház előtti kereszteződésen, nyaktörő tor- nartiutatványra kényszerül, ha nem akar elsüllyedni a vízben, mert valóságos tó keletkezik itt ilyenkor. Ebben a csomópontban már évek óta használhatatlan a csapadékivíz- csatorna. Sürgősen át kell építeni. A Nyírségi Vízgazdálko-' dósi Társulat dolgozói terv szerint június végén, vagy július első napjaiban kezdik meg a munkát. Három ütemben készül el a Felszabadulás utcán az Iskola utcából a Szabolcs-szállóig terjedő szakasz csatornázása. Az első ütemben a Bethlen Gábor utca^Bocs- kai utca és Felszabadulás út kereszteződésében lévő csomópontban látnak munkához az építőik. A kereszteződést ezalatt elzárják a forgalom elől. A városi forgalmat elsősorban a Kiskorúira, a bejövő forgalmat pedig az új 4-es útra terelik. A Bocskai ujcát, illetve a Felszabadulás útját a katolikus templom, s a megyei könyvtár közötti összekötő úton közelíthetik meg a közlekedők. A második ütemben a Vöröshadsereg útja félpályájától a Centrum Áruházig zárják le a Felszabadulás útját. Mivel az első ütem befejezése után a csomópontot ismét megnyitják a forgalom előtt, így a közlekedők a Bocskai utca—Bethlen Gábor utcai csomóponton keresztül illetve a Kiskörúton át haladhatnak. Harmadik ütemként a Felszabadulás utca Vörös- hadsereg illetve Iskola utca közé eső szakaszát, valamint a Luther közt csatornázzák. Terv szerint az Iskola utcát nem zárják le, s szabadon használhatják az autósok a Kiskörutat is. A Luther közt azonban az építés alatt járművel nem lehet megközelíteni. Szerte a városban táblákkal tájékoztatják majd a közlekedőket arról, hagy a csatornázás ideje alatt milyen útvonalon haladhatnak. Az építés várhatóan 5—6 hétig tart, s há- illió forintba kerül. Már megérkeztek a csövek a csatornázáshoz. (Gaál Béla (elvétele) . ____________________________________________________/ Hétköznapi legenda Nászút Sóstón S zeretem a hétköznapok apró legendáit. Igaz, nehéz találkozni velük, mert emberi gyengeség, hogy újságolós izgalommal szívesebben beszélgetünk egy-egy balesetről, egy-egy megrázó tragédiáról, úgy általában minden rosszról, mint arról, ami valami miatt szép nagyon. Gergely Ferenc az áfész elnöke mondta Vásárosna- ményban, hogy van nekik egy kicsi lányuk, aki most ment férjhez... Szokatlan volt a közlés, az ember ahhoz szokott, hogy egy-egy vállalatnak, szövetkezetnek dolgozói vannak. Megkerestem az ABC-áru- házat, ahol „az áfész lánya” a néhány hetes fiatalasszony, Liga Mária, Barnóczki János- né dolgozik. Itt is azzal fogadtak, hogy hát igen, valóban van az ABC-nek, azon belül is a brigádnak egy lánya. Most adták férjhez februárban, de nincs ebben semmi különös. Barnóczki Jánosné élete nehéz élet. Még gyereklány- korában meghalt az édesanyja. Ezt követően szétesett a család. A 17 éves gyereklánynak nem volt maradása otthon. Fekete Menyhértné brigádvezető: — Nem volt sok beszédű kislány, de látszott rajta, hogy valami bántja. Mi megbeszéltük egymás között, hogy megpróbálunk segíteni. Mária akkor már nem szívesen járt haza, tarthatatlan volt a helyzete. Az egyik kollégám, Oszlár Albertné felajánlotta, hogy menjen oda hozzá, megfér náluk. így kezdődött. Mi a Tisza brigádban összeadtuk a köpenymosásért kapott 20 forintokat. Ebből valamennyi telt az albérletre is, a tanulói pénzből még a szívesség se futotta volna. Barnóczki Jánosné: — Én nem is tudom, mit mondjak. Énhozzám itt mindenki jó volt. Ne értse félre, nemcsak azért, mert segítettek hol lakni, hanem úgy általában. Nem is tudom, hogy miért, de tudja én nagyon szerettem édesanyámat és hihetetlenül nehéz volt A Magyar Gyapjúfoaó- és Szövőgyár demecseri gyárában Pázmány Ferencné a cérnázó- gépen naponta 1500 kilogramm keresztorsózott cérnát gyárt. (Császár Csaba felvétele) VANNAK AKIK KRITIZÁLNÁK, VANNAK AKIK SIRÁNKOZNAK, DE A LEGTÖBBEN TENNI AKARNAK. Nagyon sok mezőgazda- sági nagyüzemben található régen épített, de még jó állapotban lévő istálló, magtár, gyümölcstároló, amelyek átépítésével korszerűsíteni lehet a termelést. Erről kérdeztük Tóth Lászlót, az AGROBER agrárfőmérnökét: Tud jobbat ENERGIA OLCSÓBBAN Gőzös a tóeszben Sokan, sokszor és sokat írtak már az energiatakarékosságról, de mégsem lehet eleget beszélni róla. Mert még mindig sok a tartalék, a kihasználatlan lehetőség a népgazdaság egész területén. így van ez akkor a mezőgazdaságban is. Amig olcsó volt az energiaforrás, ki figyel oda alapon használták ' az olajat, a villamos energiát. Egy szépséghiba Aztán megváltozott a helyzet, mindenütt keresték és keresik az olcsóbb megoldásokat, a takarékosság útjait. Nem véletlen, hiszen a költségek közül a legnagyobb számlát éppen az energiahányad adja. Ezért is indítottak különböző energiagazdálkodási versenyeket, terjesztik az olcsó módszereket. A termelőszövetkezetek megyei szövetsége évente meghirdeti a versenyt. Egyetlen szépséghibája ennek, hogy a megyei termelőszövetkezeteknek tavaly csak a negyede csatlakozott, a többiek mintha tudomást sem vettek volna erről. Pedig az energia- költség mindenütt egyformán jelentkezik, egyetlen gazdaság sem kapja olcsóbban a 'másiknál. nélküle. Itt meg elmondhattam az idősebb felnőtt asz- szonyoknak mindent, ami egy lányinak természetes gondja, amit azt hiszem, mindenkinek meg kell beszélni valakivel. Magamban talán ki se bírtam volna. — Nem szívesen beszél erről az időről? — Nem. Miért bántanék valakit is? Egy'tízéves kishú- gom van, ő nagyon szereti apámat, és ez jó. Mindkettejüknek jó. Én nagyon jól megvagyok a húgommal, de találkoznunk is jószerével csak lopva lehet. — Most boldog? — Hát persze. A férjem erdész, én is dolgozom, ha albérletben is, de megélünk. És gyűjtünk a lakásra. Ugyanúgy, mint a legtöbb fiatal. — El tudja képzelni az életét tíz év múlva? — El. Addigra a húgom is férjhez megy, lesz lakásunk. Itt dolgozom majd, ebben a brigádban... — Mijük volt ehhez az életindításhoz? — Ö, hát sok mindent kaptunk. Mindent, ami szükséges. És amire nekünk nem telt még. Porszívót például. Nászúton a Sóstón voltunk, beutalóval. Még ott is kaptam a brigádtagoktól levelet... Bartha Gábor Fuvar és égő Kálmánháza bizonyult tavaly a legjobbnak. A Rákóczi Termelőszövetkezetben óriási súlyt fektetnek az üzemanyag-fogyasztás ra. Ezért a karbantartások alkalmával minden gépet a legtökéletesebben állítanak be, szükség esetén pedig ismét elvégzik a méréseket, javításokat. A szövetkezetben bevezették a napi tankolást és a teljesítményelszámolást. Vagyis tudják, hogy az egyes munkafolyamatok elvégzéséhez az adott gépnek és táblában mennyi üzemanyagra van szüksége. Ezt számon is kérik a vezetőktől. Lényeges volt, hogy az olajtüzelésű kazánokat fa- és széntüzelésűre állították át. Sokat várnak ettől a lépéstől Nagyszekeresen is. Ott a kazánokkal a baromfitelep fűtését végzik, s az idén majd másfél millió forint megtakarítása érhető el ily módon. A szatmári termelőszövetkezetben tavaly ugyancsak az üzemanyag-fogyasztás csökkentése, ill. a gépek gazdaságosabb kihasználása volt a téma. Ennek kapcsán mérsékelték az üres fuvarokat és az erőgépek munkájának szervezésén is változtattak. A villamosenergia-fogyasztást úgy csökkentették, hogy kisebb teljesítményű égőket alkalmaznak, ahol lehet. Mondván, az apró-cseprő dolgokból keletkeznek a nagyok, s így 1982-ben összesen 800 ezer forinttal lett kevesebb az energiaszámlájuk az előző évinél. Kár lenne eldobni Bizonyára más termelőszövetkezetek példáját is lehetne említeni. Terjedőben van a szövetkezetekben a mozdonyvásárlás. A kéki Búzakalászban kettő is található a régi gőzösökből, s az ősztől mór ezzel üzemeltetik a szárítójukat, innen kapja a telep is a meleget. Drága importanyagot pótolnak olcsó hazai termékkel. S ha már itt tartunk, megjegyzendő, hogy egy-egy termelőszövetkezetben nagy mennyiségű hulladék keletkezik minden esztendőben. Gondoljunk csak az almafák nyesedékére, a kukoricaszárra, vagy a fasorok, erdők ritkítása során levágott ágakra, gallyakra. Ezek a lehető legolcsóbb energiaforrások, csak élni kell a lehetőséggel. Felaprítva a kimustrált mozdonyok. vagy átalakított kazánok kitűnő fűtőanyagai. Kár lenne eldobni ezeket. S. B. Sok és kevés N em megy ki a fejemből az a tv- ben elhangzott beszélgetés, amelyben ismert pamflett-írónk azt mondta: a nyolcvanhat flekkes arénajáték forgatókönyvéért — miután ő szerény, s beéri a tantiem alig harmadával — 300 ezer forintot kellene kapnia, ami — s most jön a lényeg: nem is olyan sok. Ha minden jogdíjra igényt tartana, ez persze sokkal több is lehetne. Különösebben nem izgat, hogy munkával ki mennyi pénzt keres. Nem is irigylem tőle a pénzt, még kevésbé a dicsőséget. Ami ingerel, az a bizonyos .nem is sok kifejezés. Persze minden azon múlik, mihez képest. Egy atomerőmű beruházásához képest valóban elenyésző. De ha azt vesszük, hogy a magyar átlag munkabér 5000 forint, akkor már más a helyzet. Még má- sabb, ha tudjuk, a nyugdíjasok mintegy fele 2000 forint körüli havi juttatásban részesül. De másként fest a helyzet akkor is, ha tudjuk: egy kitűnő költő soha nem fog ennyi pénzt kapni, még akkor sem, ha vaskos kötetet ad közre. A sok és kevés tehát relatív. Igazi jő teljesítmény esetén sem égbekiáltóan sok pénz. De ha azt veszem, hogy egy könyv átdolgozott és rövidített kabarésításáért ennyi jár, már csóválom a fejem. De még mindig nem az összeg miatt bosszankodok, hiszen például sosem jutott eszemben Rubik milliói miatt mohogni. Csak az a „nem is olyan sok” izgat. Vajon végiggondolta-e a nyilatkozó, a nyilatkozatot kérő, hogy vannak százezrek, akiket sért ez az odavetett félmondat. B ecsülöm, mi több I nagyra becsülöm I a szórakoztató )J műfajt. Még azt is tudó- (I másul veszem, hogy szükség van ügyeletes botrányhősökre. De azzal már vitatkoznék, hogy akkor, amikor az ár, a bér, az életszínvonal, a szinten maradás napi téma, illik-e, szabad-e ilyen ingerlő dolgot világgá 'kürtölni. (bürget) — A tizenöt, húsz, vagy harminc évvel ezelőtt épített sertésólaknál, tehenészeti telepeknél nagy gond, hogy nem felelnek meg a mai követelményeknek. Technológiailag elavultak, megértek már a felújításra, korszerűsítésre. Tehát nem feltétlenül újat kell építeni, a meglévő épületek jók, viszont mindenképpen szükséges a felújításuk. — Az elmondottak alapján mi indokolja ezt? — Talán a legfontosabb szempont, hogy nem felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak. Leginkább a sertéstelepeknél okoz gondot a trágyakezelés, nem megoldott a szennyvízelvezetés. Az ilyen telepek korszerűsítésére ma már megvannak a technikai, műszaki feltételek, s az átépítés lényegesen olcsóbb az új beruházásnál. — Milyen az igény erre a megyei nagyüzemek esetében? — Szinte mindegyik termelőszövetkezet, állami gazdaság érdeklődik efelől. Folyamatban van a Nyír- madai Állami Gazdaság tehenészeti telepének a rekonstrukciója, Nagyecseden és Porcsalmán ugyancsak. A dombrádi termelőszövetkezet megrendelte a sertéstelep rekonstrukcióját, igény van a Tiszalöki Állami Gazdaság részéről, de sorolhatnám a többi nagyüzemet is. — Hogyan segíti az AGROBER a rekonstrukciót választó gazdaságokat? — Mindenki tudja, köny- nyebb újat készíteni, mint régit felújítani, ettől függetlenül mi minden tőlünk telhetőt megadunk az üzemeknek. Birtokunkban vannak a legújabb információk, tervek, amelyek biztosítják a megoldást. Azt is tudjuk, hogy a mezőgazda- sági üzemek fejlesztési lehetőségei végesek, ezért szükségesnek is tartjuk a rekonstrukciókat. Ennek érdekében felmértük a gazdaságokban található régebben épített hűtőtárolók felújításának lehetőségeit. Adataink szerint legalább három tucat 1000—2000 tonnás tároló van a nagyüzemekben. Ezek elavultak, a mai állapotukban funkciójuk betöltésére alkalmatlanok. Elkészítettük a felújítási terveket. — Milyen költséget jelent egy ilyen rekonstrukció? — Pénzről nehéz beszélni az istállók esetében, mert a legtöbb helyen egyedi terveket kell készíteni az átépítésre. Ellenben mindenképpen olcsóbbak az új építésénél. A hűtőházak esetében egy hasonló nagyságú új beruházás eléri a harmincmillió forintot, míg a rekonstrukció ennek az ötödébe kerül. Sípos Béla
