Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-25 / 149. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. június 25. ÜJ FELTÉTELEKKEL __________ ______________/ Lakásépítési hitelek — A lakásépítés és -vásárlás pénzügyi és hitelfeltételei ez év elejétől jelentősen módosultak. Ennek következtében idén ötven százalékkal többen kértek hitelt^ megyénkben a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. A magasabb hitelkeret és a szociálpolitikai kedvezmény megnövelte a családiház-épí- tési kedvet. A tavalyi hétszázötvennel szemben 1983- ban eddig ezerháromszázöt- ven hitelkérelem érkezett. Visszaesett a több szintes házak építése, elsősorban a telekihiány miatt. A második fél éivben az új építési területek kialakítása után itt is emelkedés várható — hallottuk Soltész Lászlótól, az OTP osztályvezetőjétől. — Sokan felelőtlenül fognának az építkezéshez, vételhez, erőn felüli terheket vállalva. Különösen mióta a magánszemélyek közötti adásvételhez is adunk hitelt, legfeljebb tíz évre. A kamat 100 ezer forintig évi 8 százalék, azon felül 10 százalék, vagyis a törlesztés ebben az esetben komoly mértékben megterheli a családi költségvetést. Nekünk az is feladatunk, hogy megakadályozzuk ügyfeleink eladósodását, ezért minden esetben vizsgáljuk a hitelt kérő anyagi hátterét. Hitelt adni nem kötelességünk, ez csak adható, a feltételek megléte esetén! — hívta fel a figyelmet az osztályvezető. Aki ilyen hitelt szeretne kérni, bemutatja az OTP-nek az adásvételi szerződést, amely dönt a kérelem ügyében. A kedvező döntés után a vevő az ár készpénzbeli Jí?etendő részét befizeti a takarékpénztárnak, amely a teljés Tjsszéget' kmtiáfja áz. eladónak. A lakásépítést és -vásárlást háromféle módon támogatja az állam. A tanácsi értékesítésil lakások vásárlásához nyújtott állami támogatás mindazoknak jár, akiket ilyen lakás vásárlására kijelöltek, összege egyszobás lakásnál 60 ezer, másfél szobásnál 70 ezer, kétszobásnál 80 ezer, két és fél szobásnál 90 ezer, ennél nagyobb lakás esetén 100 ezer forint. A lakás árát a tanácsok állapítják meg, s ebből vonják le az állami támogatás összegét. Az állami támogatás másik formája a szociálpolitikai kedvezmény, amely mindegyik építési és vásárlási formánál Nyíregyházán, a Vasvári Pál utcán folyamatosan adják át az ÉPSZER kivitelezésében elkészült lakásokat. (Elek Emil felvétele.) igénybe vehető, kivéve a magánszemélyek közötti adásvételt. Mértéke eltartott gyermekenként 30 ezer, egyéb eltartott családtagonként 20 ezer forint. Ha a kedvezményre jogosult kölcsönt nem vett igénybe, akkor a szociálpolitikai kedvezményt a használatba vételi engedély kiadása előtt kell igényelni, az engedély bemutatása után fizetik ki. A harmadik, legjelentősebb támogatás valóban igénybe vehető az építés és vásárlás mindegyik formájánál. A hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású kölcsön alacsony kamata és a szokásos kamatláb közötti különbség szintén az államot terheli. Ezzel a kedvezményes kölcsönnel a család nagyságához mért; átlagos minőségű lakás- szerzést kívánják elősegíteni. (Akik ennél nagyobb igényekkel kezdenek építkezéshez, azok rövidebb lejáratú, magasabb kamatlábú bankkölcsönt vehetnek fel. Csak bankkölcsönt lehet kérni kiskorú gyermek lakáshoz juttatásakor.) Továbbra is szükség van a hitelhez előtakarékosságra, a kedvezményes kölcsön a saját rész kiegészítésére szolgál. Ez a saját rész állhat készpénzből, építőanyagból vagy már elkészült munkából, sőt fiatal házasok és nagycsaládosok a saját rész kiegészítésére különkölesönt is igényelhetnek. Beszámít ide az ifjúsági takarékbetéttel járó kölcsön, s a lakástakarékosCseresznye, meggy BalkánybAI Szép termés érik Balkány térségében a háztáji és kisegítő gazdaságok gyümölcsöseiben. Igaz, a szárazság miatt kicsit apró a meggy és a cseresznye, de már eddig is a vártnál nagyobb mennyiséget kínáltak eladásra a fogyasztási szövetkezetnek a termelők. Cseresznyéből hamarosan befejeződik a felvásárlás. Eddig száz mázsát vett át ebből a gyümölcsből az ÁFÉSZ, s még mintegy 60 mázsára számítanak. A meggy átvétele a múlt héten kezdődött. Eddig mintegy 150 mázsát vásárolt fel belőle a szövetkezet, s a szezon véigére még egyszer eny- nyi ígérkezik. A gyümölcs a ZÖLDÉRT közvetítésével a szabolcsi vásárlók asztalára kerül. TISZADOB: Ház — az ifjúságnak Kétszeresen is magukénak tekinthetik az új ifjúsági házat a tiszadobd fiatalok. Egyrészt azért, mert az ő céljaikra létesült, másrészt pedig mert maguk alakították ki. Tavaly készült el a községben az új iskola. Mindeddig szétszórtain helyezkedtek el az osztályok, így ezek a szükségtantermek üresen maradtak.- « A tiSzadobi fiatalok elhatározták, hogy az egyik iskólaépületben — amely a századfordulón épült — ifjúsági házat alakítanak ki. A tanács és a helyi gazdasági szervek adtak anyagot, míg az átalakítást társadalmi munkában a fiatalok vállalták. Mintegy 1600 órát dolgoztak, s ezzel 80 ezer forint értéket teremtettek. Létrehoztak egy klubszobát, s egy százötven személyes nagytermet. Az ifjúsági ház avatását ma, június 25-én tartják, délután 5 órakor. Az ünnepség ,utáo..,zene, tánc lesz a program a tiszadobi fiatalok új otthonában. sági betéthez járó különköl- csön. (A lakástaikarékossági betét új forma, öt-, illetve tízévi ilyen takarékoskodás után komoly összegű kölcsön jár.) A kedvezményes kölcsön maximális mértéke a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség, vagy vételár 60 százaléka, több szintes, több lakásos építkezésnél 70 százaléka, tanácsi értékesítésig lakásnál 90 százaléka. Ezeken a százalékokon belül jelenleg a család nagyságától függően az adható felső határ 260 ezer forinttól 440 ezerig terjed. A tanácsi értékesítésűnél ilyen felső határ nincsen. (Ezeket az ösz- szegeket évente állapítják meg a Hitelpolitikai Irányelvekben.) A kölcsönnek 3 százalék a kamata, és maximálisan 35 év alatt kell visszafizetni. (A tanácsi értékesítésű lakások vásárlói csak 1 százalék kamatot fizetnek.) Az ösz- szeget és a törlesztési időt az OTP mindig egyénenként állapítja meg. Más építési munkákhoz is ad az OTP kölcsönt, például felújításra, tatarozásra, bővítésre, korszerűsítésre, utólagos hőszigetelésre. Mindezekről az Országos Takarékpénztár fiókjai adnak felvilágosítást. (papp) Országos tanácskozás o műemlékekről Várak, kastélyok, templomok Felavatják a Bessenyei-emlékházat A múltból örökölt emlékeink ismét a figyelem középpontjába kerülnek, június 28 —^fi-arí ugyanis megyénkben Rísz a műemléki albizottságok XII. országos értekezlete. A műemlékvédelem célja az elmúlt korok építészeti emlékeinek felkutatása, helyreállítása, majd látogathatóvá tétele. Néhány nappal a tanácskozás előtt célszerű áttekinteni, megyénk milyen kultúrtörténeti értékű építészeti emlékekben gazdag. Ami a számszerűséget illeti: jelenleg Sza- bolcs-Szatmárban összesen közel háromszáz objektumból áll a műemlékállomány, amiből kettőszáz egyházi, több mint ötven állami, a többi termelőszövetkezeti, vállalati kezelésben van. Az értékes építményekből 73 a műemlék, 188 a műemléki jellegű, tizenhármat pedig városképi jellegű épületként tartanak nyilván. Többségük Nyíregyháza belvárosában áll. Van megyénkben négy műemléki környezet is, így Nyírbátorban, a református templom környéke és a csarodai templom környezete. A szomszédos megyékhez viszonyítva is gazdagok vagyunk műemlékekben. Kevés a váremlékünk, annál több a templom, kastély, kúria, védett középület. Nem könnyű feladat az értékek óvása, védelme az enyészettől. A helyi tanácsok kötelessége, hogy figyelemmel kísérjék, a védett épületek használói törődnek-e az állag- megóvással. A tapasztalat az, hogy nem élnek eléggé jogkörükkel a hatóságok. Támogató és koordináló szerep jut a második esztendeje működő megyei településfejlesztési és műemléki albizottságnak. Tagjai a megyei főépítész, településtervezők, történészek, idegenforgalmi szakemberek. A műemlékek ügyét az egyes települések fejlesztésének szerves részeként kezelik. A most megrendezendő tanácskozás a tudományos és ismeretterjesztő jellege mellett a tapasztalatcserék termékeny színtere lesz. A programból kitűnik, hogy az előadók részletesen kitérnek A tárgyalóteremből Csata, üvegekkel Most próbáljon meg a T. Olvasó elképzelni egy kocsmát, amelynek padlóján a következő látvány fogadja: összetörve kilencven darab sörös- és húsz darab kólás- üveg, továbbá 77 darab különböző méretű pohár a pálinkástól a söröskorsóig, ugyancsak összetörve két karasszék és egy szemetesvödör, mindennek a tetejébe a kijárati ajtó üvege is a talp alatt hever.. Történt mindez Szamossze- gen, a helyi koosmábain, szeptember 18-án az esti órákban. A kihívott rendőröknek egy pillanatnyi kétségük sem lehetett: itt valóban tömeg- verekedés folyt, hiszen az üvegáldozaton kívül láthatták — immár takarítás közben — a kocsma egyéb berendezését is: az asztalok és székek felborulva, noha ez nem mind a verekedők számlájára írandó, hiszen pánikszerű menekülés közben borogatták azokat a békésen iddogáló vendégek is, amikor már röpködtek az üvegek. Az eset úgy kezdődött, hogy Szász Ádám és Ruha László a pult előtt ^ összeszólalkoztak, aminek" az lett a vége, hogy az idősebb Szász egy sörösüveggel a Ruha tarkóján zárta le a vitát. Azaz zárta volna le, mert 5 meg a homlokához kapott egy kó- lásüveget Ruhától, mire Szász és csapata a pult előtti rekeszekből — muntciós rekesznek is nevezhetnénk — sörösüvegekkel bombázták a Ruháék csapatát, akik az asztalon lévő üvegekkel és poharakkal válaszoltak. összesen hét tüzér lövöldözött, a jelenlévő 30—40 vendég pedig menekült, ahová tudott. Az már egy másik kérdés, hogy súlyosan senki nem sérült meg, könnyebben is asaik öten a két csapatból. Hogy miként mérte föl a károsult ÁFÉSZ a kárt, az üvegek és poharak mely megmaradt részeiből, az nem is fontos, tény, hogy kimutatták: a kocsmai csetepaté 1786 forint árú muníciót emésztett föl, s ezt a hét résztvevő vállalta, hogy megfizeti. Előbb a Mátészalkai Járás- bíróság dr. Soltész Pál tanácsa utóhb a Nyíregyházi Megyei Bíróság mondott ítéletet az ügyben, s a hét — egyébként büntetlen — résztvevőt hattól nyolc hónapig terjedő, de a végrehajtásban több év próbaidőre feltételesen felfüggesztett szabadságvesztésre, továbbá 2500—4000 forintig terjedő — összességében 21 ezer forintra rúgó — pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős, (k) majd a műemlékvédelem ágazati irányításának helyzetére, az Országos Műemléki Felügyelőség jogállására. A Hazafias Népfront szerepvállalása különösen jelentős abban, hogy a műemlékvédelem ügye társadalmi üggyé teljesedjen ki. Szakemberek taglalják előadásukban az országos értekezleten a veszélyeztetett kastélyok, egyéb középületek és népi műemlékek megmentésének módozatait, lehetőségeit, hasznosíthatóságukat. Külön szó esik majd a legújabb kori építészeti emlékek felkutatásáról és védetté nyilvánításáról. Kiemelkedik a programból a tiszaberceli Bessenyei-emlékház avatása, valamint a tiszaberceli Tisza-parton működő, 1894-ben készült szivattyútelep műemlékké nyilvánítása. A műemléki albizottságok országos értekezletén részt vevők megismerkedhetnek a legszebb, legértékesebb szabolcsi műemlékekkel is. A Szabolcs községben található műemlékegyüttesen kívül a tanácskozás zárónapján tanulmányi kiránduláson felkeresik Vámosatya, Csaroda, Tarpa, Fehérgyarmat, Túristvándi, Szatmárcseke, Baktalóránt- háza, Vaja, Ofehértó, Nyírbátor, Máriapócs, Nagykálló műemlékeit. (rg) „Megkötötték nékem a koszorút...“ Úttörő lakodalmas a múzeumfaluban A vőlegény már itt áll a kapu előtt, körülötte fiú pajtásai bokrétás kalapban, lányok szalaggal a hajukban. A nagyvőfély virágos bottal a kezében, a bebocsátást kérő verset szavalja, bent lányok éneklik, körbelépegetve, hogy „Megkötötték nékem a koszorút, zöld levele a kötőimbe hullott...” A szép, pártás menyasszony szipog az anyja nyakában, majd hamiskásan kikacsint a tanár nénire, aki odasúgja neki: „A leány se lehet mindig viola”. — Folytatódik a dal, a gyerekek arcán hol meghatottság, hol kamasz mosoly, és már jönnek is a kérők a kapun befelé. A jánkmajtisi ház udvarán vagyunk a Nyíregyházi Múzeumfaluban. A menyasz- szony Kiss Krisztina a 9-es iskolából, a vőlegény Fazekas Zsolt, az 1-es gyakorlóból. Mindketten hetedikes tanulók. — Nem korai még ez a lakodalom? — Hogy volna korai? Már egy hete gyakoroljuk, és most van az utolsó nap. Sajnos, vége a tábornak, és olyan rövid volt — Ha rövid volt, jövőre tervezhetjük tíznaposra is — mondja Dalanics György néptánc-szakfelügyelő, aki az imént érkezett, hogy megnézze a tábor eredményét, a szatmári lakodalmast. A Blaha Lujza sétányon lévő úttörőtábor konyhájában hatalmas fazékban fő a húsleves. Karfiolrózsák forgolódnak a bugyborgó lében, s a levegőben marasztaló illatok úsznak. A szákelykapu előtt csizmában, laj hibán áll a jegyző, — nemsokára ideér a lakodalmas menet, — ő fogja összeadni az „ifjú párt”, s utána irány a tábor ebédlője, hogy ne Totyogjon hiába az a húsleves. Nagyon szép és okos programot „tálalt fel” az idén is a sóstól gyermek népművészeti tábor. „Komplex módszerrel dolgozták fel a tematikát” — mondanám most, ha jelentést kellene írnom, de ez a veszély nem fenyeget, tehát fogalmazhatok világosabban is. Az elmúlt évben aratóiinnepre készültek fel az egy hét alatt, most az eredeti szatmári lakodalmast játsszák el Danes Lajos gyűjtése alapján, Tomka Éva tanárnő és Huszárszky László néptáncoktató vezetésével, így lehet megismerkedni a népművészet számos ágával, hiszen az elhangzó dalok sorrendje se mindegy, de az sem, hogy miket énekelnek, és még ez is vidékenként változik. Aztán a vőfélyek verses mondókái, a köszöntők, az ételkínálók, a szigorúan betartandó ceremónia, már a népszokások világába vezet. A viselet és annak kiegészítői, a vőfélykendő, a faragott nyelű virágos, szalagos bot, — ezeket is maguk készítették a gyerekek, — a tárgyi néprajzból adnak ízelítőt. Csörögnek a kanalak, villák, főkötős kislányok terítenek a nagy ebédlőben, sietnek, mert már behallik az érkező lakodalmas nép dala. Hívatlan vendégként osonunk át a konyhán, bár maradhatnánk, hiszen a szatmári lakodalomban a „hívatlanok” is kapnak csigalevest, töltött káposztát, ha megforgatják a menyasszonyt. Nem maradunk. Ezek a szakértő kis táborlakók még észrevennék. hogy nem jól járjuk a fent- hangsűlyos szatmári ridát. Mester Attila Lánykérők a kapuban. (Császár Csaba felvétele)