Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-24 / 148. szám

XL. évfolyam, 148. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. június 24., pénteki Az országgyűlés előtt a kormány MA „Vizsgázik“ a vizsgarend (3. oldal) Mecénás a szövetkezet (3. oldal) Cseresznyeszüret Második hete tart a cseresznyeszüret a napkori Kossuth Termelőszövetkezet kertjében. A termés elmarad a múlt évitől. Szilágyi Sándorné, Molnár Sándorné és Lekli An- talné budapesti szállításhoz készíti a cseresznyét. (Elek Emil felvétele) Kilencszáz kombájn a gépszemléken Uralásra készen Bár jóval korábban kezdő­dött az idén az aratás, sike­rült időben és megfelelően felkészülniük megyénk ter­melőszövetkezeteinek a nagy nyári munkára — hangzott el tegnap Nyíregyházán, a megyei tanács mezőgazdasági szervezési bizottságának ez évi első ülésén. — A tavaly őszi kedvező időjárás lehető­vé tette, hogy kevés híján 110 ezer hektáron kerüljön a földbe a kalászosok magja, az enyhe tél alatt pedig nagyon kevés, 3,6 százaléka fagyott ki. A magas vetésterület el­érésében a gabonaprogram is jelentősen ösztönözte a kö­zös gazdaságokat. A tavaszi állapotbecslések idején na­gyon ígéretes kép fogadta a szakembereket, a közelmúlt aszályos időszaka azonban meghiúsította a reményeket. A kissé megkésve érkezett csapadék mindössze annyira elegendő, hogy a tavaly elért átlagok körül alakuljanak a mostaniak. Az aratásra a megyében 861 kombájn állt ki üzemké­pesen a gépszemlékre, ezen felül még mintegy 35—40 ér­kezésére számítanak. Ezzel együtt egy betakarító gépre több terület jut, mint a múlt évben, megközelíti a 120 hek­tárt. Ha az időjárás kegyeibe fogadná a mezőgazdaságot, akkor 14—16 munkanap ele­gendő lenne az aratás elvég­zésére. A betakarított szem mi­előbbi biztos fedél alá jutta­tása próbára teszi a gabona­forgalmi és malomipari vál­lalatot. A problémák elkerü­lése érdekében dolgozóik minden termelőüzemet fel­kerestek az elmúlt napokban. Még egyszer pontos becslése­ket készítettek a leszerződött termésről, és minden tételnek megjelölték a tárolási helyét. Tizenötezer tonnával több tárolókapacitással rendelkez­nek, mint tavaly, annak elle­nére, hogy a múlt évben is jelentős bővitéseik voltak, 65 ezer tonna vállalati tulajdo­nú táröló van a termelőszö­vetkezetekben, először ezek feltöltésére törekednek majd. Mint a beszámolóban el­hangzott, minden szemnek helye van, és zökkenőmentes átvételre lehet számítani. Száraz áruval egyáltalán nem kerülhet sor sorba állásra, nedvesnél azonban előfor­dulhat, hiszen a szárítókapa­citás megszabja az átvétel ütemét. Naponta 1600—1800 tonna beszállítására számí­tanak, és több helyen, Így Mándokon, Máríapócson, Nyírbátorban a he5p# tsz-ben is átveszi a gabcnaSorgaln.. a terményt. 30 ezer tonna mi­nőségi gabona átvételére kö­töttek az idén szerződést, aminek nagyon fontos a meg­léte, mert egyébként más megyéből kellene behozni a sütőipar részére. a pedagógiai tanácskozás az oktatás mellett nevelői feladatokat is ellátó taní­tók, tanárok munkamód­szeréről, megújulási ké­pességéről, az iskola és az úttörőmozgalom kapcsola­táról, a tanítás utáni neve­lési lehetőségekről. A plenáris üléseken és a szekciókban felszólaltak a pedagógia jeles tudósai, például a debreceni egye­tem neveléstudományi tan­széke, az Országos Peda­gógiai Intézet képviselői, az úttörőszövetség tisztség- viselői. Számos olyan pe­dagógiai-módszertani kér­dést vitattak meg, melyet a résztvevők gyakorlati munkájukban, illetve az iskolavezetők a tantestüle­tekben eredményesen hasznosíthatnak. Megnyílt a nyári ülésszak Csütörtökön, délelőtt 10 órakor, a Parla­mentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Apró An­tal, az országgyűlés elnöke a napirend előtt — egész népünk érzéseit kifejezve — meg­emlékezett a Márkus-hegyi bányaszeren­csétlenség áldozatairól. Az országgyűlés egyperces néma felállással adózott a hősi halált halt bányászok emlékének. Az or­szággyűlés elnöke megemlékezett a leg­utóbbi ülésszak óta elhunyt bárom képvi­selőről, Klaukó Mátyásról, Békés megye Tanácsának nyugalmazott elnökéről, Cse- terki Lajosról, az Elnöki Tanács nyugal­mazott titkáráról és dr. Várkonyi Imre pré­post kanonokról, az Actio Catholica orszá­gos elnökségének igazgatójáról. Emléküket az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces né­ma felállással rótták le kegyeletüket. Elfogadták a nyári ülésszak napirendjét: 1. A Minisztertanács elnökének beszámo­lója a kormány munkájáról és további fel­adatairól. 2. A Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat. Ezután Lázár György, a Minisztertanács elnöke számolt be a kormány munkájáról. Lázár György beszéde Alkotmányos kötelessé­günknek teszek eleget, ami­kor a kormány nevében szá­mot adok az országgyűlésnek arról, hogy miként éltünk a bizalommal, amit 1980-ban munkaprogramunk elfogadá­sakor kaptunk — mondotta bevezetőben Lázár György. — A Központi Bizottság ez év áprilisi állásfoglalásával egyezően mi is úgy látjuk, hogy társadalmi-gazdasági fejlődésünk a XII. kongresz- szuson meghatározott irány­ban halad, belpolitikai hely­zetünk kiegyensúlyozott, a népi hatalom, a törvényes rend szilárd. Az állam intéz­ményei rendeltetésszerűen működnek, népgazdaságunk kiállta az elmúlt évek nehéz próbatételeit. A Magyar Nép- köztársaságnak tekintélye, szavunknak hitele van a vi­lágban, megbecsült tagja va­gyunk a szocialista országok közösségének. — Közvéleményünk előtt ismert, hogy munkánkat más nemzetközi körülmények kö­zött folytatjuk, mint ahogyan programunk elfogadásakor azt feltételeztük. Azóta meg­növekedtek az Európa és az egész világ békéjét fenyege­tő veszélyek. Fokozódott a fegyverkezési verseny, élező­dött a társadalmi rendszerek közötti harc, az imperializ­mus szélsőségesen reakciós körei meg-megújuló táma­dást indítanak a szocialista országok, a társadalmi fel- emelkedésért és a nemzeti függetlenségért küzdő népek ellen. Romlott és ingatagabb lett a világgazdaság állapota. A kapitalista világot sújtó társadalmi, gazdasági válság tükrében még szembetűnőbb szocialista rendünk életereje. Az elmúlt nehéz években is sikerült megőrizni vívmánya­inkat, s ha a korábban meg­szokottnál szerényebb ütem­ben is, de tovább haladtunk a szocialista építés útján. A kormány elnöke hang­súlyozta: — A megbecsülést érdemlő eredmények sem fe­ledtethetik gyengéinket, tisz­tában vagyunk vele, hogy a következő években jobban és másként kell dolgoznunk. Társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkás­párt mindenkor, a legnehe­zebb helyzetben is képes volt megmutatni a kivezető utat és választ adni nemzeti lé­tünk kérdéseire. — Amint azt programunk­ban terveztük, folytattuk az állami irányítás munkamód­szereinek korszerűsítését. Szándékainkkal egyezően nö­veltük a törvények és a fon­tosabb jogszabályok előké­szítésének demokratizmusát, teljesítettük a jogalkotás idő­arányos feladatait. Sor került az államigazgatási eljárás új törvényi szabályozására, meg­gyorsítottuk az igazgatási munka tárgyi feltételeinek ki­építését, folytattuk az ügyme­net egyszerűsítését. Az előre­lépés mérhető, de még nem elégséges. Lázár György hangsúlyoz­ta: — Űjra és újra visszaté­rő feladat, hogy az irányítás módszereit és intézményrend­szerét időről időre hozzáiga­zítsuk a társadalmi-gazdasági fejlődés történelmileg meg­határozott szükségleteihez. Munkaprogramunkban szere­pel, hogy az állami élet és a gazdaságirányítás rendszeré­nek továbbfejlesztésében ösz- szehangoltan a jövő évben tervet dolgozzunk ki a köz­ponti és a helyi irányítás ha­tásfokának egyidejű javításá­ra. Az állami funkciók jobb ellátásának a szocialista de­mokrácia fejlesztése is nélkü­lözhetetlen eleme. E téren is van előrehaladás. Most azon­ban a korábbinál is nagyobb szükség van a demokratikus fórumok tartalmas működé­sére, a tanácsi önkormányzat erősítésére, a cselekvő közéle- tiség teljesebb kibontakozta­tására. A VI. ötéves terv minden korábbinál nagyobb hang­súllyal állítja előtérbe a ha­tékonyság növelését, az egyensúly javítását — mon­dotta Lázár György. — 1980 óta tervünk végrehajtásának feltételei nehezebbek lettek. Ennek legfőbb oka a külgaz­dasági feltételek további rom­lása. Helyzetünket esetenként nehezítik a szocialista orszá­gokkal szemben alkalmazott, ' főleg az Egyesült Államok részéről erőltetett politikai megfontolásokból fakadó ke­reskedelmi és pénzügyi korlá­tozások. A világgazdasági vál­ság hátrányos következmé­nyei mellett saját munkánk fogyatékosságai is hozzájárul­tak gondjaink növekedéséhez. Ezért is megbecsülést érdem­lő eredmény, hogy nemzeti vagyonunk az elmúlt két év­ben is növekedett. A nemzeti jövedelem áz 1980. évi csök­kenés után évi átlagban mint­egy 2,5 százalékkal nőtt és 1982-ben — hosszú idő óta először — meghaladta a bel­földi felhasználást. Csökkent a költségvetés hiánya, az ipar termelése csaknem 5 száza­lékkal, a mezőgazdasági ter­mékek termelése 6 százalék­kal haladta meg az 1981. évit Az anyagi ágak termelékeny­sége több mint 6 százalékkal nőtt, tehát nagyobb mérték­ben, mint a nemzeti jövede­lem. A kivitel értéke kevés híján 16 százalékkal emelke­dett, lényegesen gyorsabban, mint a behozatal. Minden vi­szonylatban eleget tettünk nemzetközi fizetési kötele­zettségeinknek. Mégis jogos a kritika, hogy az irányító és gazdálkodó te­rületek részéről nem elegen dő, de legalábbis egyenetlen az új viszonyokhoz való al­kalmazkodási készség; lassan javul a versenyképesség, ma (Folytatás a 4. oldalon) Befejeződött Az iskolai nevelés fo­lyamatos fejlesztésének in­novációs forrásairól, illet­ve a tanórán és iskolán kí­vüli nevelési feladatokról rendeztek Nyíregyházán kétnapos tanácskozást jú­nius 22-én és 23-án. Az országos rendezvényen több mint száz pedagógus cserélte ki tapasztalatait

Next

/
Oldalképek
Tartalom