Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-23 / 147. szám

1983. június 23.

Kdet-Magyarorwág

3

Ismerkedés

A közegészségügyi és járványügyi tevékenység nemcsak a laikusoknak, de még a kezdő orvosoknak se mindig egyértelmű, sokan nem tudják, mi a KÖJÁL feladata. Pedig elég néhány területet sorolni ahhoz, hogy kiderüljön: életünk minden pillanatánál jelen vannak. Környezetvédelem, zajvédelem, élelmiszer-vizsgálat, higiénés ellenőrzések, iskolavilágítás és diákétkezés, oltások, vegyszerezési ellenőrzések, üzem-egészségügyi vizsgálatok, munka-egészségügyi ellenőrzések, kutatások —,

hogy csak futólag soroljuk a legismertebb tevékenységeket. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy a napi rutinmunka mellé tudományos elemzések, kutatások, tanulmányok is járulnak, akkor kapunk igazán képet arról,

hogy milyen átfogó a közAz ELEKTERFÉM Szövetkezet kállósemjéni telepén a nyíregyházi BEAG UNIVERSIL megrendelésére közel 5 ezer féle alkatrész felületkezelését végzik, éves szinten 3—4 millió forint értékben. Képünkön: Molnár Györgyné. (Császár Csaba felvétele)

▲KI NEM KEZDEMÉNYEZ, LEMARAD

Vállalkozó vállalatok

egészségügy és járványügy munkája.

Szabolcs-Szatmárban esztendők óta kimagasló az itt dolgozók teljesítménye. Az évi több tíz ezer vizsgálat, a díjnyertes tanulmányok, a munkaköri ártalmakról készült elemző felmérések azt mutatják, hogy nélkülözhetetlen részei az egészségügynek. A sokrétű munka indokolja, hogy az idei évtől a kórházi gyakorlatra érkező orvos jelöltek a KÖJÁL-ba is elmennek dolgozni, hogy alaposan ismerkedjenek az itteni munkával. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy akár a körzetbe kerülő vagy kórházba pályázó kezdő orvos lássa és tudja: az egészségügy ezen ága mit nyújt s mit követel a praktizálótói.

A kezdeményezés kitűnő. Jó lenne talán a kört bővíteni, hisz gyakorta hangzik el a jogos megjegyzés: a

frissen végzett orvosok elég keveset ismernek a hétköznapi gondokból, gyakorlati ismereteik. hiányosak. Remélhető, hogy a mostani ismerkedés hasznos lesz, orvosnak, betegnek egyaránt, (b)

) J. ANTOV:

Döcög a vállalatok közötti együttműködés, sokszor nem a termelés hatékonysága alapján döntenek, hanem külső szempontok motiválják a vezetők magatartását, miközben a népgazdaság szempontjából elengedhetetlen a vállalkozói szemlélet erősítése. Ennek jegyében tanácskoztak hétfőn és kedden Dunaújvárosban a XXII. közgazdász-vándorgyűlés résztvevői, köztük megyénk küldöttei is.

Gyakorlati szakembereket kérdeztünk benyomásaikról, az előadások, viták hasznosítható tapasztalatairól.

— Nemcsak érdekel bennünket, hanem közvetlenül is érint, hogy milyen kapcsolódásai vannak a vállalati irányításnak — vélekedik Török István, a megyei szálloda- és vendéglátó vállalat igazgatója. — A mi mozgási lehetőségeinket is meghatározzák a kereskedelem jelenlegi állapotának feltételei. Elhangzott, hogy a nagykereskedelem az egyik leggyengébb a hazai vállalati rendszerben, s ennek hatásait a magunk bőrén érezzük.

Mozgástér

a gazdasági életben

Török István abból a szempontból is hallgatta az előadásokat. hogy a szervezés- és vezetéstudománynak miCsoportkép az Eiffel- toronynál

mjfözölték: két emIT bernek Párizsba ^ kell utaznia, hogy megismerkedhessenek az új technológiai módszerekkel. Két ember — húsz napra. A költségeket az intézet fedezi.

Elhatározták: Sztojanov és Dragunov indul.

De valaki közbeszólt:

— Hogy is van ez? Két ember — húsz napra? Félő, elindul a szóbeszéd, kész a veszekedés. A többiekkel is törődni kell.

Új javaslat született: Sztojanov és Dragunov mellett ki kell küldeni Párizsba Ivanovot és Petrovot — tíz—tíz napra. Törődni kell a kollektívával.

Ám valaki megjegyezte:

— Egyesek Párizsba, a többiek maradjanak? Szerintem menjen ki nyolc ember öt napra.

Gondolkoztak, gondolkoztak, és a kiutazók száma nyolcra növekedett.

De valaki közbeszólt:

— Ebből a nyolc főből csak Dragunov és Sztojanov szakember, a többi hat turista.

Űjra megtárgyalták a kérdést és úgy döntöttek: tíz ember megy ki, összesen négy napra.

Aztán ez sem volt eléggé demokratikus döntés. Még egyszer áttanulmányozták a kérdést, különféle aspektusokból közelítették meg, elvetették, leszavazták, újra megszavazták, míg végül minden szempontot figyelembe véve úgy határoztak: kiutazik

negyven ember egy napra.

így történt. Az egész tudományos intézet sofő- röstöl-takarítónőstől elutazott Párizsba.

Negyven ember fény- képeszkedett le az Eiffel- toronynál.

4 kollektív összetartás erősödött, a szakszervezet pozitívan értékelte a kulturális ügyekkel foglalkozó bizottság példás munkáját — a francia építészet remekének kollektív megtekintéséért.

(Fordította: Baraté Rozália)

lyen feladatai lesznek a jövőben. Mint az SZVT megyei szervezetének titkára, éppen a nyíregyházi X. szervezéstudományi nyári akadémia sikeres lebonyolításán fáradozik:

— Kiderült, hogy nem lehet elválasztani a felső szintű intézményrendszer — kormány, minisztériumok — szervezését, szervezeti felépítését a vállalati modelltől. Az utóbbi nyilván alkalmazkodik felépítésében az irányító szervek modelljéhez.

Vállalati szervező szakon szerzett szakközgazdászi diplomát Bagoly Gizella, a Nyírségi Nyomda gazdasági igazgatóhelyettese :

— Megragadott Hetényi István pénzügy- és Markója Imre igazságügy-miniszter bevezető előadásában, hogy korábban a gazdasági mechanizmus, a reform kidolgozásánál nem figyeltünk eléggé a vállalati szervezetre, a különböző kapcsolódásokra. Kiderült, hogy ennek a szerepe korántsem lebecsülendő, mert a hatékonyabb termelés gátja lehet, ha nem jól működik a vállalati szervezet.

A szekcióülések szintén sok tapasztalatot hoztak. Erről mondja Bagoly Gizella:

— Érdekes volt az az ösz- szehasonlítás, amelyben egyes csoportok véleményét tudakolták a jobb munkát akadályozó tényezőkről. Kitűnt, hogy talán a termelőszövetkezetek mozgástere a legnagyobb, az ottani vezetők találják a legkevesebb gátló tényezőt. Nem tetszett viszont, hogy az egyes csoportok a változtatás felvázolása után annak bevezetésében, megvalósításában nem bíztak eléggé. Szerintem a közös cselekvés lehet az alapja a megváltozott gazdasági feltételekhez való alkalmazkodásnak.

Igazodás az élethez

Többek között a vállalati méretekről is szó esett a tanácskozáson.

— Nem azon múlik, hogy kicsi vagy nagy, hanem: mennyire igazodik az élethez, a gazdasági körülményekhez egy vállalat — foglalja össze tapasztalatait Marosi Károly, a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat igazgatója. — Elhangzott, hogy éppen az élelmiszeriparban a trösztök szétbontásával jóval több vállalat működik önállóan, s eredményesen, azonban nem ez, hanem a tevékenység határozza meg a vállalati méreteket.

A közgazdász-vándorgyűlésen a központi téma egyszerre érintette az országos kérdéseket és a vállalati magatartást. Nem kiforrott nézeteket, határozatokban már rögzített dokumentumokat ismertettek a vitázók, hanem azokról a dolgokról beszéltek, amelyek a következő években hatásaiban már nemcsak a szakmát érintik, hanem kihatással vannak a magyar gazdaság teljesítőképességére, ezáltal az életkörülmények alakulására, a termelési szerkezet változásaira is.

Alapkérdés a megújulás

Mint a Magyar Közgazda- sági Társaság megyei szervezetének elnöke is mondhatta Marosi Károly:

— Annak a szekciónak az ülésén vettem részt, amely a termelő vállalattal, mint a vállalkozás szervezeti kérdéseivel foglalkozott. Látszólag a szavakon való lovagolás ez, azonban ettől jóval több a tartalma, ugyanis a népgazdaság megújulásának alapkérdése a következő években, mennyire képes vállalkozó magatartást tanúsítani egy- egy gazdasági szervezet. Megyei szervezetünkön belül olyan programot igyekszünk összeállítani a következő évben, amely ezt tudatosítja a gyakorlati szakemberek között. Látjuk, hogy a gazdasági reform megújításának időszakához érkeztünk, s ehhez szükséges felkészülni a megyében is.

Lányi Botond

Szerencsét

talált...

S

zerényen viseli történelmi nevét Rákóczy Ferenc. A fekete, mokány fiatalember a fővárosban jobbára flaszteren nevelkedett. Hogyan lett belőle mégis az erdő szerelmese?

— Nincs ebben semmi különös, mert gyerekkoromtól erre készültem. Még akkor, amilkor azt sem tudtam, mi az; erdésznek lenni. Az alapoknál kezdtem, mert az alapszakmám erdő- művelő-fakitermelő.

Pályaválasztásában a könyv, az olvasás, a természetjárás, a barangolások, ő úgy mondja „csavargásai” motiválták. S hogy kemény legény, bizonyítja, Szeged mellett Ásotthalmon tanulta meg a szakszerű favágást.

— Másfél esztendeig dolgoztam fizikai munkásként a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál.

S miután belekóstolt az egyik legnehezebb fizikai munkába, az erdei friss leV ________

Házhelyek pariap j

Véletlen tanúja vagyok egy beszélgetésnek a minap Pores almán. Fiatal, úgy harminc év körüli ügyfél tárgyal telekügyben a nagyközségi közös tanács titkárával. Kész építési tervekkel jön, kétszintes falusi összkomfortot tervez az ember magának és a családjának. Jó érzés hallani ilyet.

Nem egyezik az ember és a titkár. Az építő a falu leg- sárosabb utcájában akar telket venni, ott, ahol figyelemmel a gazdasági gondjainkra, még hosszú évekig nem épül út. Van a faluban ennél jobb telek. Üttal, közművel, és ráadásul feleannyiért mint a rosz- szabb Zöldfa utcai. A tanács adná két kézzel szívesen, csak hát nem kell senkinek.

Kettejük között a vita meddő marad.

A történet pcxrcsalmai, de zajlódhatott volna jó néhány nagyközségünkben. Mindenütt, ahol úgy két évvel ezelőtt, az építési igények kielégítését segítendő, a nagyközségi tanácsok közművesített telkeket alakítottak ki, ég meghirdették ezek árusítását. Az így kialakított telkek teljesen megfeleltek a községrendezési koncepcióknak, ha beépítik azokat, otthonosabbá, szebbé teszik a községet.

A tanácsoknak azonban korlátozottak a lehetőségei. A telkek közművesítésének költségeit az OTP előlegezte meg, mondván, hogy az értékesítés után ezek a kiadások a vételárakban megtérülnek. Mindez nagyon jó elképzelés volt.

Történt azonban közben valami. Megjelent egy rendelet, ami szerint a nagyközségekben a triHndc csak tartás használatba adhatók az építőknek. Vagyis az nem lesz a tulajdonuk, jóllehet az övöt lesz és örökölhető is.

Józan ésszel felfogható, hogy nincs nagy különbség a kétféle tulajdon között, mégis előállt egy furcsa eset. Porcsálmán például harminckét telek áll üresen. Senkinek se kell. Amikor kiderült, hogy ezekkel csak tartós használat jár, hirtelen megemelkedtek a magánporták telekárai, mert minden építő ragaszkodik a tulajdonhoz a tartós használat helyett. Nyilvánvaló: a nagy portákból lehasított építési telkek már nem mindenben felelnek meg a község építési koncepcióinak, de a tanácsok tehetetlenek. Az OTP követeli a pénzét, amit megelőlegezett.

Tagadhatatlan: jó szándékú és szabályos volt a tanács eljárása, ugyanúgy, ahogyan az OTP-é is. Hibát senki se vétett, mégis ügy lett a dologból. Mindez egyetlen rendelet miatt, ami szintén lehetne hasznos és jó, ha a rendelet alkotói jobban számolnak a falusi ember gondolkozásával, a gyermeküknek telket ajándékozó szülői? érzéseivel, ha értik, érzik azt a világot, amelyben élünk. Most valamilyen közbülső megoldásra volna szükség, esetleg a szokásosnál nagyobb kedvezménnyel fokozni az építkezni szándékozók kedvét az ilyen telek iránt is. Jobban kellene tudatosítani az emberekben a tartós használat értelmét, megbízhatóságát is!

Bartha Gábor

Már a télre készülnek. A Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetben NSZK-megrendelésre készítenek 20 ezer anorákot. Képünkön: Lőrinczné Nagy Teréz szállításhoz készíti elő a síkabátokat, (cs)

vegő tovább ösztönözte. Úgy döntött, elméletileg is to- vábbképzi magát. Így szegődött el az Erdészeti Tudományos Intézethez Budapestre.

— Tanultam erdőművelést, foglalkoztam kutatással, dolgoztam kutatók keze alá.

S innen vezetett az útja Sopronba, ahol levelező hallgatóként munka mellett szerezte meg a diplomát.

Szabad-e ilyen elhivatottság tudtán azon töprengeni, vajon miért vállalta, hogy a Nyírségben próbál szerencsét, s fenyőerdőt telepít a homokon? A Balkányi Állami Gazdaságban lakást kapott feleségével, a három gyerekikel, Ferenccel és a két kis ikerrel: Katikával, Krisztinával.

— Ügy érzem, lehetőséget is kaptam a bizonyításra, s ez számomra nagyon fontos.

Rákóczy Ferenc még alig van túl a harmadik ikszen, s már negyedik esztendősök az első csemeték, amelyeket Balkányban és környékén ültetett. Az új telepítésekkel együtt ezerhektáros a birodalma. Ö ültetett itt először fenyőt. Negyven hektáron díszük most áfák egyik legszebbike, az erdei

fenyő az Ordason, Abapusz- tán, NagykáLlóban, a szanált gyümölcsösök helyén. Olyan homokföldeken vert gyökeret a vörös- és a kocsányos tölgy is, ahol korábban csak a porfogó akác élt meg.

Négy esztendei nyírségi tartózkodásának sikere 120 hektár új telepítésű erdő, s 28 hektár felújítása. Van egy kis motorkerékpárja. Ezzel járja birodalmát. .

Boldog az erdész, ha új erdőt telepít, ha fenyői megfogannak, s örül akkor, ha úgy érzi, nem volt hiá bavaló aggodalma, fáradó ■ zása, amikor elérkezik a „szüret” ideje. Téved, aki úgy gondolja, hogy nem hálás az erdő. Csak az idén május végéig 4200 köbméter fát termeltek ki Rákóczy Ferenc „erdeiből”. Innen jut fa a gazdaság fűrészüzemébe, de eladnak is.

— Papírfát exportálunk Jugoszláviába, küldünk Csepelre a papírgyárba és Na- ményba faforgácslap-anyagot.

Vallja, kezdi megszokni a Nyírséget.

— Ide szegődtem, itt szeretnék otthonra is lelni.

Farkas Kiln ,n