Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-22 / 146. szám

1983. június 22. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Ügyintézések Levélíróink gyakorta pa­naszkodnak, hogy ügyük intézése elhúzódik. Bi­zony, nekünk is sok bosz- szúságot okoz, ha egy-egy válaszra hosszú időt vár­nunk kell, ha csak sürge­tésünkre kapjuk meg. Iz­galmat okoz ez annak, aki várja ügyének jobbrafor- dulását, de nem kevésbé nekünk is, akik olykor ag­gódással kísérjük figye­lemmel a dolgokat, mert azt szeretnénk, ha a ránk bízott ügyek mindig jól, gyorsan, kedvezően inté­ződnének el. Igaz, még most is elég jelentős azoknak a leve­leknek a száma, melyek a bürokrácia útvesztőiről tanúskodnak. Mint Baráth Lászlóné, Jánd, Arany Já­nos utca 2. szám alatti la­kosé is. Akinek szomszéd­ja nem tartotta meg az építésügyi szabályokat, s emiatt már 1980-ban köte­lezték a szabálytalan hely­re került épület lebontá­sára. Sajnos, három év óta nem tud érvényt szerezni Baráthné a jogerős hatá­rozatnak. így került ügye hozzánk, s mióta levelét megkaptuk, kértük a vá- sárosnaményi járási hiva­tal, a szakigazgatási fel­adatot ellátó városi ta­nács segítségét, továbbá a Jándi Községi Tanácshoz fordultunk, s onnan most legutóbb a megyéhez utal­tak bennünket. így aztán szaporodnak a levelek, lassan Baráthné ügye ná­lunk is vaskos aktává sza­porodik. Reméljük azon­ban, hogy mégsem ... Németh Miklósné nyír­egyházi olvasónk sorai bennünket is megnyugtat­tak, mégsem kell mindig a bürokrácia útvesztőitől tartanunk. Írja, hogy ko­rábban mindig szorongás fogta el, amikor hivatalos helyre kellett mennie. Mint most a tanácsra. Ré­gebben — emlékszik — az utca sarkán keresgélni kezdte a hivatalos értesí­tést és érezte, amint a gyomra tájékáról fölfelé kúszik valami kellemetlen érzés. Nincs más szó rá: ez a szorongás. Most már másként van vele. Mosta­nában többször járt hiva­talos ügyeiben a tanácson és mindig kellemes ta­pasztalatokat szerzett. Már maga az megnyerő volt — írja —, hogy hellyel kí­nálták és mindjárt követ­te az „azonnal utánané­zek” megnyugtatás. Aztán az is jólesett Némethné- nek, hogy maga az ügyin­téző javasolta, miként le­hetne esetében postakölt­séget megtakarítani. írja Németh Miklósné, hogy évekkel ezelőtt ha­sonló iratokért egy-két órát kellett várnia. Pedig sokszor csak arról volt szó, hogy pecsétet kellett nyomni egy igazoló papír­ra. Levélírónkat meglepte, hogy most hellyel kínál­ták, de még inkább az, hogy alig volt ideje a fo­telban elengednie magát, az ügyintéző máris hozta az igazolást, és közölte: rendben van. Levélírónk felszabadult a szorongások alól, aminek örülni lehet, ez a természetes. Soltész Ágnes MINDENKI TELEFONJA Nyíregyházától 8 kilomé­terre lakom, a Kemecsei úton. E környéken nincs nyilvános telefon, azaz van, a tanácstagunk lakásában el­helyezve. Ez kényélmetlen, a házigazdának, mert a telefon arra kötelezné, hogy valaki mindig otthon legyen, s ne­tán azt is viselnie kell, ha valaki tapintatlan időpont­ban szeretne telefonálni, mert esetleg gyors segítségre lenne szüksége. Mi, a telefon­ra utaltak is soikszor meg­gondoljuk: háborgassuk-e a házigazdát, noha egy telefon­nal olykor órákat takarítha­tunk meg. Megértjük, hogy nincs pénze a postának egy újabb telefonra, de vajon nem volna-e célszerű a most lakásban levő, egyébként nyilvános telefont az utcára, egy fülkébe kihelyezni, hogy azt bárki bármilyen időpont­ban használhassa. Láda Józsefné, Sóstóhegy, Kemecsei üt 52. sz. Tájékoztatjuk kedves ol­vasóinkat, hogy panaszos ügyekben személyesen le­hetőleg a következő idő­pontokban keressék fel szerkesztőségünket: hét­főn, kedden és csütörtö­kön délelőtt; szerdán és pénteken pedig délután. A SZÜLÖK FELELŐSSÉGE A június 1-én megjelent cikket, melyben egy idős há­zaspár kálváriáját írták le, felháborodással olvastuk, és őszintén sajnáljuk őket. Bár megtehetnék, hogy a virág­ágyakat szertefutballozó gye­rekek szüleit szabálysértésért feljelentsék. De ez a hivata­los része a dolognak, hogy le­hetne két idős ember nyugal­mát visszaadni? Hiszen úgyis olyan nehéz az öreg­kort elviselni. Ha most nem tanítják meg a gyerekeket az öregek tiszteletére, később már reménytelen lesz. Szo­morú esetet tártak a nyilvá­nosság elé, az idős házaspár­ral együttérzőnk. Köszönjük, hogy védelmükbe vették őket. Sajnos mi is hasonló helyzetben élünk. Mátészal­kán, a Hajdú utca 15—17. számú OTP-lakásban. A ház előtt, a járdán a ház gyerme­kei futballoznak, hangoskod­nak. Többszöri kérésünkre sem hagyták abba, s a ta­nácshoz fordultunk segítsé­gért. A szülők megkapták a végzést, egyelőre büntetés nélkül figyelmeztették őket az ide vonatkozó rendelke­zésre. Persze azóta a helyze­tünk még rosszabb. A házunk előtt szépen parkosítottunk, 14 család közü'l mi ketten ápoljuk a kertet, szerény rok­kant nyugdíjunkból vesszük a palántát és a gyerekek tönkreteszik. Nem vagyunk gyermekellenesek, mi is ne­veltünk gyermekeket, de tud­tuk, ha időben nem tanítjuk őket rendre, s arra, hogy mi­ként kell a közösségben vi­selkedniük, később nagy ba­jok lehetnek, az életben. A szülők figyelmébe ajánlom, akik most inkább biztatják gyermekeiket, mintsem rend­re utasítanák őket. Ha Má­tészalkán járnak, nézzék meg azt a virágoskertet, amiért naponta gúnyolnak bennün­ket. özv. Gál Sándorné és a Moldván házaspár, Mátészalka, Hajdú u. 17. sz. RENDEZETLENSEG Tavaly novemberben is szóvá tettem, hogy a Derko- vits és a Lővey utcánál van egy 3—4 négyzetméteres gö­dör a járdán, amely mai napig is ott található, s bal­esetveszélyes. Vajon mikor javítják ki a járdát ezen a nem kis forgalmú útszaka­szon? Még egy: a Bethlen Gábor utcán, a szűrőállomás előtt és után még mindig ott látható az egykori bontás­ból származó törmelék. Talán nem akarják az illetékesek megvárni vele, míg felépül a több emeletes ház? Mondhat­ni, az építkezésen nincs olyan felfordulás, rendezetlenség, mint az említett helyen a sok törmelék miatt, amit kerül­getni kell az amúgy is elég komplikált gyalogos közleke­désben. R. J„ nyíregyházi lakos NEM AZ EGY FORINT A minap a Dombrádi ÁFÉSZ vasboltjában két csapgombot vásároltam. A boltvezető némi töprengés után közölte, hogy darabon­ként 10,40-be kerül. Kész­ségesen elkísért a pénztár­hoz, itt egy eladó minden kérdezés nélkül kiállította a blokkot 21,80 forintról, s ennyit is fizettem. Vagyis egy forinttal többet, mint ko­rábban közölték velem. Nem az egy forint bánt, lehet, hogy az utóbbi ár a helyes, de mégsem kellene a vásárló­kat bizalmatlanná tenni ily módon, mint ahogy emiatt erre az üzletre az utóbbi idő­ben többen is panaszkodnak. B. F„ dombrádi lakos ELMENYDŰS KIRÁNDULÁS A Mécses klub tagjai a kö­zelmúltban kétnapos kirán­duláson Ismerkedtek Nógrád megye természeti szépségei­vel. Salgóvára, a somoskői vár, Somoskőújfalu környéke mély benyomást tett a kirán­dulás résztvevőire. Ugyan­csak élmény volt látni a szép KlSZ-oktatáisi központot, s a kisterenyei nevelőotthont. A legnagyobb érdekességgel az öblösüveggyár és a bányász- múzeum szolgáit. A jól szer­vezett kétnapos kirándulást a Megyei és Városi Műve­lődési Központ vezetősége juttatta a nyugdíjasoknak. Tóth Lászlóné, klubvezető NEM VOLT TEJTERMEK Június 11-én, szombaton Zajta község lakossága nem kapta meg a szükséges tejter­méket. A Mátészalkai Tej­ipari Vállalat szállítókocsija ugyan megérkezett a vegyes­bolthoz, majd rövid várako­zás után — a megrendelt tejtermékek leadása nélkül — távozott. A boltvezetőnek sem mondta meg, hogy miért nem adja át a megrendelt árut. S ez joggal háborította fel az éppen ott várakozó 15—20 vásárlót, köztük kis­gyermekes anyákat, öregeket. Legalább az okot mondta volna meg a gépkocsivezető, de mit is mondhatott voLna, amikor érdeklődésemre a vállalat központjában sem tudtak felvilágosítást adni. Nem szeretnénk, ha az ilyen esetek gyakrabban megis­métlődnének. Papp Árpád, Zajta, Kossuth út 11. szám Szerkesztői üzenetek Tóth István nyírmadai, Zákány Gyuláné tiszavas- vári, özv. Guzina Miklós­né nyírkátai, Bálint Mik­lós csengeri, özv. Koszta Elekné tiszavidi olvasó­inknak levélben válaszol­tunk. Ifj. Nagy Gézáné kisho- dosi, Petris Mihály nyír­egyházi, özv. Ujfalusi Sándorné túristvándi, Bí­ró Józsefné szamosújlaki, Baja Józsefné tunyogma- tolcsi, Tóth Károlyné tu- nyogmatolcsi, özv. Kiss Károlyné baktalórántházi, Madácsi Zoltán kisvárdai, Danó János fehérgyarma­ti, Nagy Bálint hermán- szegi, Németh László nyír­egyházi, Kovács József balsai, Kassay Bertalan kisvárdai, Katona Kálmán dombrádi, Kukucska Ist­ván nyíregyházi, Deák Zoltán beregdaróci, Juhász Pál balkányi és Elek An- talné tiszavasvári lakosok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Petró István ófehértói olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk. örü­lünk, hogy segíthettünk. Ifj. Kovács Péter nyír­teleki levélírónkat mun­kahelye részletesen tájé­koztatta. özv. Kerezsi Mihályné nagykállói lakos a rekla­mált földjáradékot meg- kapta. Ifj. Ribár Istvánná nyír­karászi olvasónk megkap­ta a kért lakóingatlan-vá- sárlási kölcsönt. Alexa Lászlóné nyírcsa- holyi levélírónk televízió­ját a Modul Vállalat meg­javította. Mező Sándorné nyíregy­házi lakos részére a ter­melőszövetkezet a föld­megváltási árat postán el­küldte. Oláh Gyula tákosi le­vélírónk kerti kapájára a garanciális időt egy évvel meghosszabbította az AG- ROSZER Vállalat. Geda Jánosné ramocsa- házi olvasónk hűtőgépét a HIREX Vállalat megjaví­totta. Az illetékes válaszol FEGYELMEZETTEBBEN Az április 13-i Fórum ro­vatban D. P. nyíregyházi la­kos észrevételét közölték, hogy ésszerűbben, a várható gyalogosforgalomnak meg­felelően kellene tervezni, megépíteni a parkok útjait. A régi és új lakótelepeknél ezek­re a tervezők és az építők is gondoltak. A megfelelő fel­mérések és gondosság ellené­re mégis gyakran kialakulnak új nyomok, amelyek rontják a parkok esztétikáját. Elég ha csak egy új autóbusz-megál­lóhelyet kijelölnek, vagy egy új üzlet, óvoda, iskola meg­nyitása is sokszor azt ered­ményezi, hogy a lakosság út­ját a parkon keresztül egy új nyomon lerövidíti. Sok­szor a lakosság gondatlan magatartása is közrejátszik a zöldterületek rongálásában. Nem igen tudják sokan, hogy a négyzetméterenkénti 200— 400 forintért megépített parkfelületek felújítása, utak, sétányok áthelyezése meg­oldhatatlan feladat elé állít­ja a városépítőket, - fenntar­tókat. 1983-ban a városi zöld­területek felújítására, kiala­kítására 1 millió forint áll rendelkezésre, kevesebb, mint a korábbi évekbep. Jó lenne tehát, ha a lakosság több gondot fordítana a parkok rendjének megőrzésére. Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat Éjszakai pótlék. Felmondási és felmentési idő Kertész Istvánné kisvárdai olvasónk férje éjjeliőr. Munkaidő-beosztása szerint esetenként havi 360 órát is dolgozik. Ebből azonban a munkáltató csak 300 órát szá­mol el. Olvasónk arra kér választ, hogy követelheti-e az elmaradt munkabért? Az ügyeleti jellegű munkakörben dolgozók munka­ideje az általánostól hosszabb is lehet. A végzett munká­ért azonban munkabér jár. Olvasónk férje tehát joggal követelheti az elmaradt munkabért. A munkabérigényét visszamenőleg három évig érvényesítheti. Ha a munkálta­tó ezt nem teljesítené, úgy kezdeményezzen munkaügyi vitát. Hallgató Ferenc tiszalöki olvasónk már korábban ta­nácsot kért éjszakai pótlék ügyében. Ezt követően azonban délelőtti műszakban dolgozott. Február óta ismét éjszakai műszakra osztották be. Kérdésére a munkáltató arról tá­jékoztatta, hogy csak ideiglenesen dolgozik ebben a mun­kakörben, ezért éjszakai pótlék nem illeti meg. A munkáltató tájékoztatása téves, mert ha egyetlen nap dolgozik éjszaka (este 22 órától reggel 6 óráig) éjsza­kai pótlék akkor is megilleti. Annak mértéke 10 százalék­nál kevesebb nem lehet. A pontos mértékét a munkaügyi szabályzat határozza meg. A pótlékot három évre vissza­menőleg lehet követelni. Követelésének érvényesítése cél­jából kezdeményezzen peres eljárást. Csajbók Jánosné ibrányi levélírónk 12 évi munkavi­szony után áthelyezéssel változtatott munkahelyet. A volt munkáltató a ledolgozott idővel arányos szabadságát ki­adta. Olvasónk kérte, hogy az évi szabadság igénybe nem vett részét pénzben váltsák meg. Ezt a munkáltató meg­tagadta. Az eljárást olvasónk sérelmesnek tartja, mert mint írja, az előző évben a teljes évi szabadságának ki­adásához szükséges munkaidőt ledolgozta. Áthelyezett dolgozó részére az évi rendes szabadságot a két munkáltatónak együttesen kell kiadni. Ha az évi szabadságából egy napot sem vett igénybe, az új munkál­tató köteles azt teljes egészében kiadni. Ha az előző mun­kahelyén már igényibe vette az évi szabadságát, annak munkabérét nem lehet visszakövetelni. Az új munkahe­lyén részére szabadság nem jár. A levelében közölt ada­tok szerint a régi munkáltatónál az időarányos szabadsá­gát megkapta, a hiányzó hét napot az új munkahelyén kell kiadni. Tomosi Ferenc nyírbéíteki olvasónk munkaviszonyát a munkáltató munkahely megszűnésre való hivatkozással felmondással megszüntette. Olvasónk azt szeretné, ha a munkaviszonyát helyreállítanák. A munkaviszony helyreállítása érdekében a felmon­dás kézhezvételétől számított 15 napon belül a munkálta­tó mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz lehet fordulni. A munkaügyi vitát elbíráló szervek azonban csupán a felmondás valódiságát és a felmondást tiltó vagy korlátozó rendelkezéseket, valamint a felmondás formai kellékeit vizsgálhatják. Olvasónk leveléből az állapítható meg, hogy a fel­mondás oka valós, tiltó, vagy korlátozó feltételek nem áll­nak fenn. Ennek megfelelően a munkaviszonyának a hely­reállítására nincs lehetőség. A leveléből megállapítható, hogy a felmondási és felmentési időt a munkáltató nem megfelelően állapította meg. A felmondási idő hossza 10 éves munkaviszony ese­tén legalább négy, 20 év után legalább öt, 30 év után hat hétnél kevesebb nem lehet. A munkavégzés alóli felmen­tés a felmondási idő hosszától függően 15—30 napig ter­jed. A felmentési időbe a dolgozó részére járó szabadsá­got csak akkor lehet beszámítani, ha a felmentési idő hossza a kötelező felmentési idő és az igénybe nem vett szabadság együttes mértékét meghaladja. fgy tehát a 15 napos felmondási idő nem lehet valós, a 15 napos felmentési időbe az igénybe nem vett szabad­ság nem számítható be. Olvasónk forduljon a volt munkáltató mellett műkö­dő döntőbizottsághoz és kérje a felmondási és felmentési idő pontos megállapítását, a munkakönyvi bejegyzés an­nak megfelelő módosítását és a többlet felmentési, vala­mint a ki nem vett szabadságának az átlagkeresettel való elszámolását. Csernyák Jánosné gégényi olvasónk 1979 novembertől a múlt év végéig dolgozott az egyik községi tanácsnál. Ez idő alatt a munkáltató szabadságot nem biztosított a szá­mára. A szabadság igénylésekor azt a választ kapta, hogy részmunkaidős dolgozónak nem jár. A részmunkaidős dolgozók részére ugyanúgy jár az alap- és pótszabadság, mint a teljes munkaidőben foglal­koztatottaknak. Olvasónk tehát három évre visszamenőle­gesen kérje a szabadság pénzbeli megváltását. Elutasítás esetén kezdeményezzen peres eljárást. Nagy Mihály olvasóin le leveleiből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom