Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-18 / 143. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. június 18. Reklám rádiók Nem csacska Ha azt a szót halljuk, hogy reklám, egy-egy termék meg­vásárlására csábító szellemes, néha gyatrácska szöveg jut eszünkbe, de arra aligha gon­dolunk, hogy ennek a szónak a vásárlók érdekeit'is védeni kellene. Szükség is van erre, mert az utóbbi években je­lentősei fejlődött a megye ipara, mezőgazdasága is egy­re inkább a lakosság áruel­látásának hátterévé válik, de fellendült az idegenforgalom is. Talán ez volt az oka, hogy a Magyar Reklámszövetség megyei szervezete a reklá­mok kulturáltságának, szín­vonalának emelését szeretné elősegíteni. A megyei reklámszövetség tevékenységének értékelése­kor azt állapították meg, hogy a termelők és a keres­kedelem még nem érzékelik kellően azokat a gazdasági változásokat, amelyek rugal­masságra, a piachoz való jobb alkalmazkodásra kész­tetnék őket. Pedig a vásárlók ma egyre kritikusabbak, vá­sárlásaikban mindjobban ta­pasztalhatók az észerű szem­pontok, vagyis a legtöbben az olcsót, a divatosat keresik. Megállapították, hogy sok gond van ma a reklámtevé­kenységgel, hiszen a terme­lők és kereskedők többsége a klasszikus eszközöket veszi igénybe: újságban, rádióban, röplapokon hirdet, s keve­sebbet törődik azzal, hogy közvetlenül foglalkozzon a vásárlókkal. Kevés a bolti bemutatók, a termékbemuta­tók és kóstolók száma, a ki­rakatok sem mindig szolgál­ják jól a vásárlók tájékozta­tását. A megyei reklámszövetség '‘egyfajta szemléletformálás elérését tűzte ki célul, amely­ben a gazdasági vezetőktől cm, .röplapon kell versike azt várják, hogy javítsanak marketingtevékenységükön, és érezzék, hogy az ehhez fűződő fogyasztói igények megismerése nem presztízs­munka, hanem a vállalatok fennmaradásának egyik esz­köze. Az idei év feladatai közül egyik legfontosabbnak tart­ják a kereskedelmi főiskolát végzettek számának növelé­sét és a ma itt dolgozó het­venöt kereskedelmi felsőfo­kú végzettséggel rendelkező dolgozó tudásának jobb ki­használását. Fontosnak tartják, hogy az egyre inkább kibontakozó idegenforgalom olyan megyei és országos reklámot kapjon, amilyet megérdemel, hiszen Szabolcs-Szatmárnak sokkal több irodalmi, történelmi, kulturális értéke, természeti kincse és hagyománya van, mint amennyiről az emberek tudnak. Kevés és sokszor nem meg­felelő a megyét reklámozó ajándéktárgy, ezért azt ter­vezik, hogy ebben a félévben összegyűjtik a megyében lé­vő valamennyi ilyen jellegű anyagot, kiállítást rendeznek belőle, zsüriztetik, s csak azok forgalmazását engedé­lyezik, amelyek megfelelnek a korszerű reklám követel­ményeinek, ugyanakkor a jó ízlés, az esztétika igényeinek. A reklámszövetség a kö­zelmúltban egy reklámklubot alakított, amelyben reklám- szakemberek és kirakatren­dezők vesznek részt azzal a céllal, hogy a Szabolcs-Szat- márban dolgozó szakemberek fővárosi és más elismert szakemberek támogatásával egységes megyei szemléletet alakítsanak, egységes célo­kat és feladatokat határozza­nak meg. Zöldség, gyümölcs a kiskertekből Piacon az őszibarack Hét végi bevásárlás Soha ilyen nagy mennyisé­gű zöldséget, gyümölcsöt nem kínáltak felvásárlásra a kis­kertek tulajdonosai, mint az idén. Különösen petrezse­lyemből, sárgarépából, kara­lábéból vesznek át lényege­sen többet a ZÖLDÉRT-bol- tok. Egészében véve 25 szá­zalékkal nőtt a fóliasátrak alól kikerülő termények mennyisége. Amíg korábban semmilyen hagyomány, i nem volt megyénkben a fólia 5 ter­melésnek, addig ezen a tava­szon jelentős tételben ültet­tek paprikát, paradicsomot a fóilia alatt. A megye városai közül Nyíregyházát, Mátészalkát, Fehérgyarmatot és Kisvárdát, illetve ezek környékét látják el friss zöldséggel, gyümölcs­ösek a Zöldért Vállalat rak­tárai. Június 14-től már nem darabra, hanem kilóra áru­sítják a zöldpaprikát, egyelő­re 64 forintért. Még mindig primőr paprikát, paradicso­mot fogyasztunk, viszont az uborka egy része már a szán­tóföldről kerül a fogyasztók­hoz. A hét végére száz-száz má­zsa uborka, paprika és para­dicsom, százötven mázsa fe­jes káposzta várja a vevőket a Zöldért boltjaiban, s a kelká­posztából, karfiolból, az új sárgarépából és gyökérből összesen négyszáz mázsát küldenek ki az üzletekbe. A gyümölcsök közül hetek óta 24 forintért kapható a cse­resznye, a meggy valamivel olcsóbb. A Zöldért ezen a hét végén árusítja először az őszibarackot. Minőségben és árban is igen nagy különb­séggel, mivel tíz és negyven forint között lesz a barack ára. Olcsóbban vehetjük meg viszont a paprikát, az ubor­kát, a paradicsomot, mert a déli megyéktől beszerzett té­tel mellett jelentősen javul a saját felhozatal is. DIÁKMUNKA — NYÁRRA Gyümölcsszedés, növényápolás Pár nap és megkezdődik a nagy nyári szünidő. Be­népesülnek az üdülők, tá­borok, zsúfoltabbak lesz­nek a strandok, gyakoribb lesz az erdőt-mezőt járó diákok látványa. Néhány munkahelyen pedig a dol­gozók száma nő. Régi jó szokás, hogy nyaranta, egy kis saját pénzért mun­kába állnak a diákok ez­rei. — A 14. évüket betöltött fiatalok közül két és fél ezer­nek nyílik lehetősége me­gyénkben nyári munkára. Ennyi helyet jelentettek be üzemeink. Ez a szám a va­lóságban nagyobb, hiszen sok helyütt — a jogszabályok ellenére — elmulasztják a bejelentést. Javarészt köny- nyű fizikai munka, csomago­lás, gyümölcsszedés várja a diákokat. Viszonylag kevés a szabad hely, a legtöbben je­lezték, hogy elsősorban saját dolgozóik gyermekeire szá­mítanak — tájékoztatott a megyei tanács munkaerő­szervezési és -gazdálkodási irodájának vezetője, Rusin József. A Vásárosnaményban és a járásban élők nem dúskál­hatnak a lehetőségekben, mindössze 15 (!) helyet hir­dettek meg. Fehérgyarmat sem árasztja el ajánlatokkal a környékbeli fiatalokat, összesen 46 nyári munkást várnak. A megyeszékhelyen kívül talán Kisvárdán és környé­kén legjobb a helyzet, közel hétszáz diákot tudnak fog­lalkoztatni. A HUNNIA- COOP gyára ötven segéd­munkást kíván felvenni. Tor­nyospálcán kétszázötven gyü­mölcsszedőre van szükség. Záhonyban zöldbabot, Mán- dokon gyümölcsöt és burgo­nyát takarít majd be száz-, illetve százhúsz diák, Aja- kon növényápolásra szerződ­tetnek negyven főt. Ezekben a téeszekben teljesítménybé­rezés lesz, Pátrohán pedig órabért fizetnek az éppen so­ron következő munkákért. Mátészalkán és a járásban 125 helyet jelentettek be. A szálkái üzemek közül a bú­torgyár és a finomkötöttáru­gyár húsz-húsz diákot fog­lalkoztat majd. A nagydobosi téesz hetven-nyolcvan szamó- caszedőt vár. Nyírbátor környékén 180 hely van. Az en :se«csi és a balkányi té­esz ben harmincán, illetve negyvenen szedhetnek gyü­mölcsöt. A nyíregyházi járásban kö­zel kilencszázan dolgozhat­nak, elsősorban a mezőgaz­daságban. Napkorra meggy-, Nagyhalászba őszibaracksze­désre ötvenen mehetnek, a nagykállói Zöld Mező Tsz gyümölcsösében százan dol­gozhatnak. A káliói Virágzó Föld Tsz „búzaidegenelésre” vár kilencvenöt fiatalt. Vas- megyeren százan kereshetnek szőlőkötözéssel pénzt Nyíregyházán legkorábban a NYÍRKÉMIA alkalmaz di­ákokat június 15-től tizenöt középiskolást szerződtetnek üdítő ital töltésére. A város­ban ötszáz hely van összesen. A Ságvári Tsz-ben nyolcva- nan szednek majd szamócát és meggyet. A konzervgyár­ban száz közép-, vagy főis­kolást alkalmaznak két mű­szakban 11—13 forintos óra­bérért. Épitőipari segédmunkára negyven fiút vesz fel a KE- MÉV. A közterület-fenntar­tó vállalatnál parkápolási munka lesz harminc fiatal­nak a feladata. Az Elekter- fém hatórás műszakba vár huszonöt fiú segédmunkást. Felszolgálónak, eladónak je­lentkezhetnek tizenkilencen a szálloda és vendéglátó válla­lathoz. (papp) KIS VÁRD AI LATKÉP. (Császár Csaba felvétele) Bírság — szabálysértésekért Az önkiszolgáló üzletek gondoláiban elhelyezett áruk valósággal csábítják az eny- veskezűeket a lopásra. Ez a tapasztalat Hodászon és társ­községeiben : Kántorjánosi­ban és Nyírkátán is. Főleg szeszes italokat, kávét, ciga­rettát, s piperecikkeket pró­bálnak fizetés nélkül kicsem­pészni az üzletekből. Az el­követők csaknem hetven szá­zaléka gyermek. Legtöbb feljelentés a tan­kötelezettség megszegése, a tulajdon elleni, illetve a me­zőrendészeti szabálysértések miatt történik. Tavaly 173 személyre róttak ki több, mint 116 ezer forint bírságot. Három év alatt 25 esetben történt a közigazgatási terü­leten helyszíni bírságolás. Az ezzel megbízott dolgozók még tettenérés esetén sem bírsá­golnak szívesen. Pedig ennek nagy visszatartó ereje van. Ezért a tanács tervezi a hely­színi bírságolás bevezetését a köztisztasági szemléken, il­letve az építésrendészeti el­lenőrzéseken. KMÉHÉnHnÉoAiÉBHÉHÉHMMltaáÉHBMH Lakást festett táppénzéé A megyei társadalombiztosítási igazgatóság nemrégiben rendkívüli betegellenőrzést tartott. A rutinvizsgálat alkalmá­val 227 rövid idejű betegállományban lévőt látogattak meg az ellenőrök az illetékes munkahelyek szociálpolitikai elő­adóival. — Ha a beteg nem tudja hitelt érdemlően igazolni a kijárási idő utáni távolma­radásának okát (ugyanis a járóbetegeknek csak 11 óráig lehet az otthonukat elhagyni) táppénzmegvonására kerül sor — tájékoztatott Virág Gyula, az igazgatóság ellen­őrzési osztályának helyettes vezetője. Most 48 táppénzen levő nem tartózkodott ott­hon, és volt akit munkában találtunk. — Rendkívüli táppénzes felülvizsgálatot a megyei ren­delőintézettel és az üzem­egészségügyi szolgálattal kö­zösen az üzemekben is tar­tunk — veszi át a szót dr. Nagy Róza, megyei ellenőrző főorvos. Tavaly 14 munkahe­lyen összesen 18 alkalommal tartottunk rendkívüli ellen­őrzést. — A táppénzfegyelmet sér­tők igyekeznek magukat men­tegetni. De mivel védekezhet az, akit az ellenőr meszelés közben talált otthon, vagy ép­Ha a vendég nőre áhítozott... Taxival a szerelmi légyottra pen trágyahordással volt el­foglalva, vagy a határba ment — említ néhány esetet a leg­frissebb tapasztalataikból az osztályvezető-helyettes, és máris tudja, hogy például a baktalórántházi Vertikál egyik dolgozójától három nap táp­pénzmegvonást javasolt a fe­gyelmi jogkört gyakorló munkahelyi vezető. A társadalombiztosítási igaz­gatóság ellenőrei tavaly 6000 beteget látogattak meg, 440 táppénzen lévő személytől 690 napra járó táppénzt von­tak meg. — Az idén az Országos Or­vosszakértői Intézettel közö­sen is végzett rendkívüli táp­pénzellenőrzést a nyíregyházi társadalombiztosítási igaz­gatóság a vásárosnaményi és a kisvárdai járás néhány or­vosi körzetében. A tapaszta­latok kedvezőek voltak — teszi hozzá a megyei ellen­őrző főorvos — 1982-ben ja­vult a körzeti orvosok kereső- képtelenséget elbíráló mun­— Uram! Nem tud egy jó nőt? — Dehogynem! Most ment be kettő az étterembe. — Elvinne valamelyikkel haza? — Egy Adyért semmi akadálya. Ez a rövid kis párbeszéd egy tavaszi estén hangzott el Kisvár­dán a Várda étterem előtt Jáger Béla 22 éves magántaxis és egy kisvárdai férfi között. Az egyez­ség lérejött, csak ötszázról há­romszáz forintra csökkent a fu­varköltség, de végül semmi sem lett belőle. Nem azért, mintha bármelyik fél is visszatáncolt volna, hanem mert odament hoz­zájuk egy barátnőjével Bodor Józsefné 24 éves kisvárdai lakos és Jáger őt ajánlotta fel a nőre áhítozó férfinek Csak I« kellett vetkőzni... — ö nem jó — mondta a férfi, mert korábban is tett már neki ajánlatot, de a nő visszautasí­totta. — Most el fog menni — nyug­tatta meg Jáger, s be is szálltak valamennyien a taxiba. Az út a férfi lakására vezetett, Bodornéval együtt kiszálltak, de a taxissal megegyeztek, hogy né­hány óra múlva menjen vissza. A kocsi időre meg is érkezett, T. István ki is fizette a korábban megalkudott háromszáz forintot, ötszázat Bodorné is kapott, pe­dig csupán le kellett vetkőznie érte . . . Ennek az esetnek jóval korább­ra nyúlik vissza a kezdete. Já­ger, a magántaxis egyik barátnő­je révén ismerkedett meg Bodor Józsefnével és Kurcz Jánosnéval, akik munka helyett férfiakkal is­merkedtek. s egy-két órás alkal­mi kapcsolatok árából tartották el magukat. Arra is hamar rá­jöttek, hogy Kisvárdán nem min­dig megy jól az „üzlet1’, de nem estek kétségbe. Ott volt ugyanis Jáger taxija, ő pedig vállalta, hogy a nyíregyházi éjszakai bá­rokba szállítja be Bodornéékat, s még partnereket is szerez nekik. Találkahely a Gyár utcában Egy tavaszi este Nyíregyházán a Szabolcs bárban „adta el” Já­ger Bodornét ezer forintért. A megállapodás után a „vevő” nyír- szőlősi lakásához kocsikáztak, ott Jáger megkapta a kilencvenfo- rintos taxiszámlát és az ezer fo­rintot Bodornéért, aki be is ment a férfi lakásába. Ám az asszony­nak valami nem tetszhetett, mert hamar visszajött, beszállt a ko­csiba és hazahajtottak Kisvárdá- ra. Kereset nélkül azért nem ma­radt, mert Jáger az ezer forint­ból háromszázat odaadott neki. Egy másik alkalommal két új nőt vitt Jáger a Szabolcs bárba. Egyiknek azt mondta, hogy elő­ző nap már felkínálta őt ötszáz forintért, de amikor megérkez­tek a szerelmi légyott színhelyére, a két nő kihasználta, hogy a két „partner” előrement, visszaug­attak a kocsiba és hazahajtottak Kisvárdára. Bodorné természetesen otthon Gyár utcai lakásában is fogadta a férfiismerősöket, akik nagy ré­szét szintén Jáger Béla szállítot­ta, s a megalkudott pénzeken túl annyi előnye is származott az ügyből, hogy ő is odahordhatta barátnőjét Bodorné lakására. Kurcz Jánosnénak Kisvárdán a Béke presszóban volt a főhadi­szállása, itt szerezte ismerőseit, s kit hogy tudott „megvágni”, any- nyiért feküdt le vele. Kellemetlen emlékeztető Jáger ismeretséget kötött egy papi lánnyal is, de nem elége­dett meg vele, hogy az övé lett, felajánlotta, hogy őt is behordja Nyíreg/házára, s pénzért alkal­mi ismerősöket is szerez neki. A lány visszautasította az aján­latot. Mégis emlékezetes marad neki a Jágerrel létesített kapcso­lata : nemibetegsége azóta is több­ször eszébe juttathatta. A Kisvárdai Járásbíróság dr. Kutas István tanácsa Jáger Bé­lát üzletszerű kerítés, Bodornét és Kurcznét üzletszerű kéjelgés miatt ítélte el. Jáger egy év bör­tönbüntetést kapott, egy évre el­tiltották a közügyektől és — mi­vel kocsiját Is használta a bűn- cselekmény elkövetéséhez — két évre eliltották a járművezetés­től. Bodorné nyolc hónap sza­badságvesztést kapott és egy év­ié eltiltották a közügyektől, Kurczné hathónapi szabadság- vesztésének végrehajtását a bí­róság két év próbaidőre felfüg­gesztette. Jáger büntetése nem jogerős. (b. j.) kája. — Ez utóbbiakat a sáv­belgyógyászati szakrendelé­sek kiterjesztésével értük el — magyarázza dr. Nagy Róza —, ami azt jelenti, hogy a körzetekben a táppénzes fe­lülvizsgálatot szakorvosok, belgyógyászok »végzik. A kö­zelmúltban a felülvizsgálatok alkalmával haláloki vizsgá­latot is végeztem és elmond­hatom: a betegségek közül első helyen a csontváz, izom- rendszer, második helyen az idegrendszeri és harmadik helyen pedig a keringési és érrendszeri megbetegedések állnak. A táppénzhelyzet javítása érdekében a megyében mű­ködő egészségügyi akcióbi­zottság is sokat tesz. Évente vizsgálják a táppénzes hely­zet alakulását és meghatá­rozzák a jövő feladatait. Mert hiszen van még tennivaló. Betegállományban vannak olyanok is, akik apró bajuk mellett dolgozhatnának, de úgy tűnik, számukra nem fontos a munka, és valami­lyen fondorlattal ők is ré­szesülnek a megyében táp­pénzre fordított több millió­ból. (s. á.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom