Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-15 / 140. szám
2 Kelet-Magyarország 1983 .június 15. „Matrica minden tükörre..." Igazgató — ház nélkül /-------------------------------------N Zenélő fiatalok Az idén újból megnyílik Nyírbátorban a nemzetközi ifjúsági vonós zenei tábor, ahová 16 és 30 év közötti fiatalokat várnak. Az elképzelések között Vivaldi, Bach, Haydn, Mozart, Verdi, Brahms, Wagner, Liszt és Csajkovszkij egy-egy művének feldolgozása szerepel. A zenei tábor rendezői a nyírbátori műemlék templomokban, a városi tanács dísztermében, a zeneiskola hangversenytermében, Nyírmihálydi műemlék templomában, Csenger műemlék templomában, a Csepel Szerszámgépgyárban és a határőrség tiszti klubjában tervez koncerteket. V _______________________) A belvárosban újabb nyolc lakás épül a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezet építőipari részlegének kivitelezésében. Kevés igazgató dicsekedne azzal a kétes értékű munka- körülménnyel, hogy még egy irodája sincs, arról nem is szólva, hogy művelődési központot igazgat, művelődési ház nélkül. Koncsek Pál ennek a kényszerűségnek is a jó oldalát látja, hiszen így a kultúra hajlékot talál a városi tanács patinás termében, a zeneiskolában, az üzemekben, a múzeumban, a templomban és mindenütt, ahol valamilyen műsort szerveznek. Az egykori jászberényi tanyai tanító 1969-ben egy pályázat útján került Nyírbátorba. A művelődési központba kerestek igazgatót. A kínálkozó lehetőséget azonban sokkal színesebbnek, nem túlzás, izgalmasabbnak találta. Szolnok megyéből telepedett át véglegesen a távoli nyírségi kisvárosba. — Akkor körülbelül hároméves múlttal rendelkezett a nyírbátori zenei napok eseménysorozata. Ahogy megláttam a gyönyörű református templomot, beszélgettem néhány lelkes patriótával, hihetetlennek tűnő gondolat fogalmazódott meg bennem. Hiszen itt minden feltétel adott egy hazai, sőt nemzetközi értelemben is jegyzett rendezvénysorozat elindításához. Töprengtem, mit lehetne tenni. Pénz már akkor sem volt országos körű propagandára. Megnyertünk viszont az ügynefe sok-sok diákot és akkor kezdődött az igazi munka. Nyakukba vették az országot, vitték a plakátot és a ragasztót, s minden tükörre, az útjelző táblák hátára, a benzinkutak oldalára, a parkoló autók hátsó ablakára, az ajtónyílásokba ragasztották az öntapadó matricákat, vagy meszelték a falragaszokat, Bejártuk a zenei programjaikról híres városokat, Esztergomot, Szentendrét, Pécset is. Sok ezer helyen hagytuk ott a nyírbátori zenei napok emblémáját. Talán ennek köszönhető, de egy idő után már kecskeméti, soproni, budapesti buszok parkoltak a református templom környékén. Jöttek a vendégek, nehezen jutottak hozzá a jegyekhez a zenerajongók. Beérett a fáradozás. Koncsek Pál és munkatársai bebizonyítottak valamit Pénz nélkül, szinte, csak a lelkesedésre és néhány szervező, no és sok diák város- szeretetére alapozva megpróbálták elismertetni a zene: napokat. Az egykori tanya tanító vérébe ivódott, ha jc pedagógus akar lenni, köze kell kerülnie a tanítványaihoz, az emberekhez. Mostan munkájára ezt lefordítva annyit jelent: ha jó népművelő akar lenni, meg kell hogy találja azokat a forráso kát, akik önzetlenül hajlam dók együttműködni vele a kö: javára. — Valami megmozdult ebben a városban kulturális téren. Az alkotóházban — kétszobás, műtermes lakás — most Hegedűs László festőművész dolgozik. Alig két hete, hogy huszonöt nagyméretű festményt adományozott a városnak. Korábban 35 festményét ajándékozta múzeumunknak. S az az érdekes, hogy nem feltétlenül a született nyírbátoriak kötődnek legtöbb szállal városukhoz. Összejött itt egy olyan mag, akik nem azt nézik, hogy letelt a munkaidő és rohanjunk haza, hanem valami újat, szokatlant szeretnének megvalósítani. Elég, ha a vonós zenei tábort említjük. A ház nélküli igazgató tőkét kovácsol kis közösségének a hátrányból. Munkatársaival gyakran ült motorra és járta Nyírlugost, Ombolyt, Encsencset, Aporligetet, Nyírvasvárit. Nincs olyan üzem, termelőszövetkezet, diákotthon, iskola a környéken, ahol ne szervezték volna a látogatókat a kulturális rendezvényekre. Koncsek Pált egyébként is szerencsés természettel áldotta meg a sors: a sikertelenség sem tudja elvenni a kedvét, s ugyanakkor a legkisebb eredménynek is tud örülni Felvértezte magát a kisebb- nagyobb bukások, a gáncsos- kodás elleni tűrőképességgel, s csak azt veszi észre, ami a közösség szempontjából előbbre viszi a művelődés ügyét. Az igazgató módszereser készül a nyugdíjra. Három é\ múlva hobbijának hódol bronzplakettekről készít levélkártyára másolatokat. — Ügy érzem, ha az embei már nem tud újat mondani s egyébként is eljött az ideje, menjen nyugdíjba feltét lenül. Hogy akkor mivel tel nek majd a napjaim? Hát i zenei napok szervezéséhez hí maradok . . . Koncsek Pál tevékenységé Nyírbátor Pro Űrbe kitün tetéssel ismerte el. T. K Gmk és szakcsoport Szolgáltatás — új módon Sem az állami vállalatok, sem a szövetkezetek nem kényeztették el ipari, kereskedelmi és személyi szolgáltatásaikkal a lakosságot Nyírbátorban. Országos és nem nyírbátori jelenség volt ez, ezért születtek magas szintű határozatok a szolgáltatások szervezeti formáinak korszerűsítéséről. Milyen változásokat hoztak Nyírbátorban az ellátásban és a szolgáltatásban az új lehetőségek? Talán többet, mint ameny- nyit a város lakói érzékelhetnek, hiszen akinek rossz a tévéje, teljesen mindegy, hogy a Gelka, vagy a belőle alakult MODUL Elektrotechnikai Vállalat nyírbátori üzemegysége végzi el a javítást, a lényeg, hogy a munka gyors és jó legyen. Vállalati gazdasági munka- közösség is alakult a múlt évben a városban, mégpedig a Dohányfermentáló nyírbátori dohánybeváltó üzemében. A munkaközösség olyan munkát végez el, amelyre eddig a gyáron belül nem volt vállalkozó, s amennyire féléves tapasztalat alapján értékelést lehet adni munkájukról, eredményesnek ítélhető. A MEZÖGÉP-nél Minőség néven alakult gépi forgácsoló munkaközösség, amelynek hat tagja szabad időben jelentősen hozzájárul a gyáregység tervének teljesítéséhez. Kisszövetkezet még nem alakult Nyírbátorban, de a nyíregyházi Elekterfémből szervezett ELITÁSZ kisszövetkezet négy szerelője Nyírbátorban dolgozik. Az építő- és szakipari szövetkezeten belül hattagú építőipari szakcsoport jött létre, lakásépítést, építőipari javítási és szolgáltatási munkákat vállalnak. Amióta a szerződéses rendszert bevezették a kereskedelemben, Nyírbátorban 32 boltot hirdetett meg az ÁFÉSZ, de csak tizenegyet sikerült szerződéses üzemeltetésbe adni. Gazdasági munkaközösségből egy alakult, két ember társulásából ELGÉPSZER néven. Ök villamos forgógépek felújításával és háztartási kisgépek javításával foglalkoznak. A nagyobb lehetőségek a kisiparban és a kiskereskedelemben is éreztetik hatásukat. Nyírbátorban — a nagy fluktuáció ellenére — 219-ről 225- re emelkedett a kisiparosok, s 45-re a kiskereskedők létszáma. Több vállalatnál és szövetkezetnél tervezik, hogy a jövőben élnek a szolgáltatások szervezeti formáinak bővítésére adott lehetőségekkel. Az építő- és szakipari szövetkezet két újabb építőipari szakcsoport létrehozását tervezi, az Űj Barázda Tsz ipari, építőipari és mezőgazda- sági tevékenységet szán a közeljövőben alakuló vállalati munkaközösségek számára, a Csepel Fúrógépgyárában pedig acélszerkezeti jellegű munkák végzésével kívánják foglalkoztatni az idén alakuló vállalati gazdasági munkaközösségeket. Fürdő Változatlan lenc'ülettel fáradoznak a város vezetői a fürdő továbbfejlesztéséhez szükséges forintok előteremtésén. Korábban üzemeket, szövetkezeteket, intézményeket kerestek meg és kértek segítséget a téglajegyek eladásához, legutóbb pedig a kiskereskedőket és a Nyírbátorból elszármazottakat keresték meg és kérték támogatásukat a városi strand egy új medencéjének a felépítéséhez. A növényolajgyár budapesti központja például kétszázezer forint támogatást adott, de jelentős összeget ajánlott fel a megyei tanácstagok nyírbátori csoportja a tanácstagi alapból. A téglajegyekből eddig 23 700-at adtak ki, s számítanak rá, hogy a város, a járás lakói újabb téglajegyeket igényelnek a tanácstól. Közben a SZAVICSAV dolgozói társadalmi munkában elkészítették a medence tervét, s ha a bevételek az elképzelések szerint alakulnak, az idén megvásárolják az anyagokat, előkészítik a területet, így a jövő nyári szezonban már az új medencében is fürödni lehet. IDEGENFORGALOM Következetesebb fejlesztés Nyírbátor történelmi múltja, műemlékei, kulturális hagyományai a megye egyik idegenforgalmi jelentőségű településévé teszi a várost. A Nyírség egyik legrégibb településének történelmi múltja — amely kapcsolódik a Bá- thori-famíliához — megtalálható a város építészetében, népművészetében és a műemlékek Kelet-Magyarország idegenforgalmának leglátogatottabb építészeti remekei, így aztán természetes, hogy az idegenforgalom feltételeinek megteremtése az egész város lakosságának szívügyévé vált. Mi történt a feltételek megteremtésében az utóbbi időben? Többek között megkezdi,dött a múzeum melletti tó kotrása, parkrendezése, s ha befejeződnek a munkák, parkosítják a területet. Folyamatban van a kiránduló övezetben lévő Szénaréti tó rendezése, partjának fásítása, a megyei tanácstól kapott támogatásból pedig a két templomot összekötő sétány terveit rendelte meg a tanács. Része a feltételek megteremtésének a környezetvédelmi szemlék rendszeres megtartása, a fásítási és parkosítási akciók szervezése, hiszen ezek a környezeti kulturáltság javítását szolgálják, s most készül a Kodály-szo- bor, amelyet műemléki környezetben helyeznek majd el. gadhatják a fodrászatban, a fényképészetben a város lakóit és az idegeneket. de megoldódtak az óra és ház- tartási gépek javításának hálózati gondjai is. Sokat várnak az idegen- forgalom fellendítésében az idegenforgalmi kirendeltség megnyitásától, amely ma még a valutabeváltáson, a vonatjegyek árusításán és a fizetővendég-szolgálat megszervezésén túl nem sokat vállalhat magára, hiszen ahhoz, hogy turistacsoportokat vigyen Nyírbátorba, valamilyen szálláslehetőségre volna szükség. Adott a tanács működési engedélyt a várossal kapcsolatos ajándéktárgyak készítésére, de a nemrég megnyílt Volán fuvarozási iroda már turistautak szervezésével is foglalkozik. Gond az idegenek fogadási feltételeinek megteremtése. Az áfész hozzálátott a Kakukk étterem átalakításához, korszerűsítéséhez, felújították a strandbisztrót is, új színt vittek a kereskedelembe a szerződéses rendszerben működő boltok és a magánkereskedelem, de — pláne a Kakukk étterem felújításának befejezéséig — nem megoldott a vendégek „étkeztetése, nincs szálloda, több ABC-áruházra lenne szükség és szűkös a választék a tájjellegű ajándéktárgyak kínálatában is. NYITÁNY: (AUGUSZTUS 20-ÁN ZENEI NAPOK Az idegenforgalom feltételeinek javításában jelentős szerep hárul a kereskedelemre, ezért fordított nagyobb figyelmet mind a szövetkezet, mind a tanács a hálózat fejlesztésére. Az elmúlt három év alatt több mint kétezer négyzetméterrel több, összesen 12 ezer négyzetméter bolthálózat várja a vásárlókat. Az alapellátás fejlesztését jelentette, hogy korszerűsödött az élelmiszerbolt-hálózat, javult az árueüátás színvonala, de nem sikerült a vendéglátás körülményeinek javítását megoldani. A város központjában megnyitott üzletsorban élelmiszerek, ajándékok, illatszerek és üvegáruk vásárolhatók, kedvezőbb körülmények között foEgyeztetések, tárgyalások után elkészült a XVII. nyírbátori zenei napok programja. Első alkalommal augusztus 20-án, szombaton este fél 8-kor szólalnak meg a fanfárok a műemlék templom tornyában, amelyet a Nyírbátori Nemzetközi Ifjúsági Vonós Zenei Tábor zenekari hangversenyének műsora követ. A programjukban Verdi: Szicíliai vecsernyéje. Bruch: I. g- moll hegedűversenye, valamint Brahms IV. szimfóniája hangzik el. A zenekart Med- veczki Adóm vezényli s közreműködik Kovács Dénes hegedűművész. Egy héttel később, augusztus 27-én a Debreceni MÁV filharmonikus zenekar adja elő Bach: János passióját Pál Tamás vezényletével. A műsorban Vámossy Éva, Lengyel Ildikó, Bárdi Sándor, Gregor József, Kenessey Gábor, Delley József, Váradi Zoltán, valamint a DÉLÉP Szegedi Zenebarátok kórusa működik közre. Augusztus 28-án ismét felhangzik Kodály: Psalmus Hungaricusa és Haydn: Gros- se_ Korgel-Solo-Messe című műve Szabó László vezényletével. Ezen az estén Bajtal Horváth Ágota, Lengyel Ildikó, Réti Csaba, Kenessey Gábor, Molnár András, Delley József, a DÉLÉP Szegedi Zenebarátok kórusa és a Nyírbátori gyermekkar működik közre. Az oldalt összeállította: Balogh József
