Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-14 / 139. szám

r----------------------3 Kétszer terem □ parasztéin b erek mindenkor családi tanácsot ültek gaz­dálkodási elképzéseléseik fölött. Gondosan számba vették, miből, mennyit termeljenek földjeiken. Nem is tehették másként, mert a néhány holdas birtoknak kellett eltartani » a gyakorta népes családot. Így aztán a föld termőké­pességét kihasználták, ahogy csak tudták. A ké­ső tavaszon feletetett ta­karmányok helyére csala- mádét vetettek, legeltették a tarlót, s olykor még ezt is elvetették a repce mag­jával. Kedvelt igavonó ál­latuk, a szarvasmarha ta­vasztól késő őszig a szán­tóföldről élt, abrakban alig dúskálhatott. Igazán mostanában ke­rült napirendre a gazdái- 5 kodás apró részleteinek, tartalékainak föltárása. Gazdasági kényszer az üzemekben, hogy többet termeljenek, olcsóbban ál­lítsák elő az állati termé­keket is. így aztán megint sok helyen „felfedezték” a kettős termesztést, pedig voltaképpen csak apáik örökébe léptek. Másutt ne­hezen tudnak szakítani a beidegződött gyakorlattal, 5 így a kettős termesztés még nem foglalhatta el megérdemelt helyét a ter­melés szerkezetében. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um adatai szerint a gazda­ságok mintegy 300—400 ezer hektáron termelnek olyan növényeket, ame­lyek jó előveteményei a másodvetésű kultúráknak. Ezzel szemben az elmúlt esztendőben csak 100 ezer hektáron fordultak meg kétszer a vetőgépek. A minisztérium felmérése szerint az idén 120—130 ezer hektáron, jövőre 160 —170 ezer, a tervidőszak végén pedig mintegy két­százezer hektáron kellene ; másodvetésű növényeket : termeim ahhoz, hogy az ; ágazati tervek megváló- j suljanak. Az aggályoskodó nagy- ■ üzemi vezetőket megnyug- • taithatja a számos gazda- ? Ságban elért kedvező j eredmény. Az elmúlt év- 1 ben például 35 ezer hek- ' táron termeltek másod- > vetésű silókukoricát, s 3 hektáronként 18 tonna termést takarítottak be átlagosan. Ez nem sokkal r maradt alatta a fővetésű silókukorica átlagtermésé­nek, ami 22 tonna volt A növénynemésítők ugyanis olyan kukorica­fajtákat állítottak elő, amelyek 85—90 nap alatt • betakaríthatok silóként, s biztonságos termést ad­nak. Ezért javasolják az ágazat irányítói, hogy a kétszer hasznosított terü­letek 50—60 százalékát célszerű az úgynevezett ■ szuperkorai kukoricával elvetni. I •$. kettős termesztés lehetősége persze • korántsem ennyire ' korlátozott. Eredményesen termelhető a takarmány- i repce, az olajretek, a szu- ) dánifű, a silócirok. A többféle növény és számos | fej.taváltozata egyben azt is kínálhatja, hogy a 1 szakemberek szűkebb ha­zájuk éghajlati adottsá­gaihoz legjobban igazodó növényt válasszák ki. A kettős (másod) ter­mesztés tehát egyik kiak­názatlan, de könnyen föl­tárható tartaléka a mező- gazdaságnak. Sikerre per­sze csak akkor vihető, ha a vállalkozók megfontol­tan készülnek rá, s szere­pét nem tartják másod­rangúnak. (farkas) k ^ Gömbcsapok Bolgár párt- és állami ftlqácií étkezik lazánkká A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Mi­nisztertanácsának meghívására Todor Zsírkor, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bol­gár Népköztársaság államtanácsának elnöke vezetésével jú­nius 14-én, kedden hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik a Bolgár Népköztársaság párt- és állami küldöttsége. Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának el­nöke 1911. szeptember 7-én, a Szófia megyei Pravec faluban született. A Bolgár Kommunista Ifjúsági Szövetségnek 1929-től, a Bolgár Kommunista Pártnak 1932- től tagja. 1934 és 1941 között a fővárosban az ifjúsági kommunista szerve­zetek és kerületi pártszervezetek vezetőjeként tevékenykedett, s tagja volt a Bolgár Kommunista Párt Szófia megyei Bizottságá­nak. Az ezt követő években — 1941-től 1944-ig — a szófiai párt- szervezet és az országos parti­zánmozgalom egyik vezetőjeként a fegyveres antifasiszta harc elő­készítésén munkálkodott. A Bol­gár Kommunista Párt KB Poli­tikai Bizottsága a népi antifasisz­ta felkelés idején Todor Zsivko- vot bízta meg a Szófia körzeté­ben Karcoló partizánegységek, harcoló csoportok tevékenységét összehangoló operatív iroda ve­zetésével. E csoportok mérték a fő csapást a burzsoá hatalomra és biztosították az 1944. szeptem­ber 9-i szocialista forradalom győzelmét. 1945-ben a Bolgár Kommunista Párt VIII. plénumán a BKP Köz­ponti Bizottságának póttagja, majd a párt V. kongresszusán, 1948-ban a Központi Bizottság tagja lett. 1950-ben a Politikai Bi­zottság póttagjává és a Köz­ponti Bizottság titkárává, a következő évben a BKP KB Politikai Bizottságának tag­jává választották. 1954, a VI. pártkongresszus óta a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, az 1981- ben tartott XII. kongresszus óta a Központi Bizottság főtitkára. 1945-től megszakítás nélkül nem­zetgyűlési képviselő, 1962-től 1971- ig a Minisztertanács elnöke volt. Az új bolgár alkotmány elfoga­dását követően 1971-ben megvá­lasztották a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsa elnökévé, majd e tisztségében 1976-ban új­raválasztották. Todor Zsivkov a többi között tulajdonosa a Szocialista Munka Hőse, a Bolgár Népköztársaság Hőse, a Szovjetunió Hőse kitün­tetésnek. Szófiában nagy várakozás­sal tekintenek a Todor Zsiv­kov párt és államfő vezette bolgár párt- és állami kül­döttség kedden kezdődő ma­gyarországi hivatalos baráti látogatása dé. A szófiai la­pok, a rádió és a televízió naponta közölnek magyaror­szági tudósításokat, a két or­szág egyenletesen bővülő kap­csolatait bemutató írásokat, riportokat. A két ország kapcsolatait nagymértékben meghatároz­zák nemzetközi kötelezettsé­geik, az a tény, hogy mind­két ország a Varsói Szerző­dés és a KGST tagja. Hosszú évek óta rendszeresek a két ország párt- és állami veze­tőinek kölcsönös látogatásai. Megkülönböztetett jelentősé­gűek és a kapcsolatok egé­szére mindig ösztönzőleg hat­nak a legfelsőbb szintű párt- és állami vezetők találkozói. Kádár János legutóbbi, 1979. júniusi bulgáriai látogatása­kor jóváhagyták a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés fej­lesztésének 1990-ig szóló fő irányait. Rendszeresek a két ország külügyminisztereinek konzul­tációi is: Púja Frigyes leg­utóbb tavaly májusban tár­gyalt Szófiában bolgár kollé­gájával, Petr Mladenovval. A közelmúltban a kétol­dalú kapcsolatok két fontos Eseményére is a bolgár fővá­rosban került sor: májusban Szófiában tartották meg a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság XVIII. ülésszakát, június elején pe­dig itt volt a magyar—bolgár kulturális együttműködési ve­gyes bizottság X. jubileumi ülése. Szalonzen« él tárlat (2. oldal) Megőrizni kincseinket (3. oldal) Hogyan gyógyítható a szabolcsi alma? (7. oldal) Az Ipari Szerelvény és Gépgyár mátészalkai gyáregységé­ben tőkés és hazai piacra havonta átlagosan 1000—1500 darab szerelhető gömbcsapot készítenek. A gyár ezzel a termékével a tavaszi BNV-n is sikerre! szerepelt. Képün­kön: Bundovics Károly 9 gömbcsapokat szereli össze, (cs) Napirenden a tanácsi program megvalósítása Ralcamazon ülésezett a megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képvise­lők Szabolcs-Szatmár megyei csoportja Gulyás Emilné el­nökletével hétfőn Rakama- zon, a Győzelem Termelőszö­vetkezet székházában ülése­zett. Az ötéves tanácsi prog­ram végrehajtásának tapasz­talatairól Csatári Ernő, a megyei tanács vb-titkára tá­jékoztatta a képviselőket. El­mondta, hogy a megyei ta­nács középtávú programjá­ban jelentős szerepet kapott az államélet, a szocialista de­mokrácia -fejlesztése, de gon­dot fordítottak a lakosság be­kapcsolására a közéletbe, olyan falugyűlések szervezé­sére, amelyek a feladatok végrehajtására mozgósítot­ták a lakosságot. Szólt arról, hogy 1981-ben 1700, 1982-ben pedig kétezer­■ÜSS „Bionál” Görögszálláson Javában folyik a techno­lógiai szerelés, hogy az augusztusi próbaüzemre min­den készen álljon a Nyírte­lekhez tartozó Görögszállá­son, a BIOGAL gyógyszer- gyár új üzemében. Igen gyors kivitelezéssel, exportnövelő hitel igénybevételével kezdte meg az építkezést a BIOGAL a 90 millió forintot érő takar­mánykiegészítőt gyártó üzem­ben. Mint Kovács Zoltán telep­vezetőtől megtudtuk, a Kol- Per—50 márkanévre hallgató termék főleg a fiatal állatok táplálásában fontos 4—6 he­tes korúikig, de a szárnyasok­nál a teljes hizlalási időben adják. A B—4 vitamin ható­anyagát tartalmazó keverék megakadályozza a máj elzsí- rosodását, serkenti a húster­melést. Az építészeti munkákkal már tavaly elkészült a KE- MÉV és az Iibrányi Építőipa­ri Szövetkezet, jelenleg az Élelmiszeripari- Gépgyártó és Szerelő Vállalat dolgozói uralják a terepet, az NSZK- ból származó gépi berendezés A görögszállási üzem külső látképe, a belső térben pedig a csőhálózat szerelése. (Gaál Béla felvétele) és a hazai kiegészítők szere­lésével. Az üzem szinte tel­jesen automatizált lesz, így a két műszakos termeléshez sem kell több 70 embernél. A telepítés azért történt Görögszálláson, mert az egyik felhasznált anyag, a perlit a belegrádi üzemből érkezik. A hatóanyagot, a kolinkloridot az NDK-ból tartálykocsikban küldik, s a készterméket is vasúton továbbítják. A takarmánykiegészítő a hazai ellátáson túl exportra is kerül, kisebb részben nyu­gat-európai, nagyobb há­nyadban észak-afrikai és kö­zel-keleti országokba. Mivel ezt korábban hazánk import­ból szerezte be, így nem el­hanyagolható a devizamegta­karítás. A berendezések évi 10 ezer tonna termék gyártására ké­szültek, mintegy 300—330 millió forint értékben. Rugal­masan tudnak alkalmazkodni a piac változásaihoz is, mi­vel más keverékek (premi- xek) előállítására szintén al­kalmas a berendezés. (1b) nél több közérdekű bejelen­tés és javaslat hangzott el a falugyűléseken, amelyek egy részének megvalósítását a tanácsok beépítették terveik­be. Elmondta, hogy a taná­csok sok fórumon teremtet­tek alkalmat céljaik ismerte­tésére, s az a tapasztalat, hogy az ott elhangzott javas­latokat a testületek tagjai eredményesen hasznosítják munkájukban. A feladatok közé sorolta, hogy a lakos­ságot még jobban be kell vonni a szervezésbe, akkor jobban számíthatnak rájuk a végrehajtásban is. Jó alkal­mat teremtenek erre a nyilvános tanácsülések, erre azonban jobban kell mozgó­sítani a települések lakóit Célszerű volna az eddiginél többször alternatív megoldá­sokat a testületek elé tárni, így a döntés meghozatalában nagyobb lenne a felelősségük és több szerepet vállalnának a végrehajtás ellenőrzésében is. Méltatta a tanácsi bizottsá­gok és a tanácstagi csoportok tevékenységét, amelyek az üléseiken kialakított őszin­te légkörrel jó fórumaivá váltak a döntések előkészíté­sének. Szólt a Hazafias Nép­fronttal kialakított együttmű­ködés jelentőségéről, amely­nek egyik eredménye, hogy a múlt évben 400 millió fo­rintnál nagyobb értékű tár­sadalmi munkát végeztek Szabolcs-Szatmár lakói, ami azt jelenti, hgoy minden me­gyénkben élő állampolgárra hétszáz forint értékű társa­dalmi munka jut. Elmondta, hogy a tanácsok tevékenységében előtérbe ke­rült a gazdasági szervező munka, ennek köszönhető, hogy a legtöbb helyen sike­rült javítani az alapellátás színvonalát. Csaknem negy­ven százalékkal több óvodai, bölcsődei hely és huszonöt százalékkal több általános is­kolai tanterem épült a terve­zettnél. E program megvaló­sításában sokat segítettek a megye ipari, mezőgazdasági üzemei, szövetkezetei és in­tézményei. A személyi feltételekről szólva elmondta, hogy az ál­talános iskolákban az órák csaknem kilencven százalé­kát szakos tanárok tartják, de érvényes ez a változás a tanácsi apparátusban dolgo­zók képzettségére is: negyven százalékuk felsőfokú vég­zettségű. A tanácsok fejlesztési el­képzelései is megvalósulnak. Tizenhat helyett húsz telepü­lés kapott az elmúlt két esz­tendőben jó ivóvizet, e prog­ram megvalósításában nagy áldozatokat vállalt a lakosság is. A lakásépítésben sincs lemaradás: két év alatt 8860 család költözhetett új ott­honba. Szólt a megyei tanács vb- titkára arról, hogy a tanácsi dolgozók képzettségének ja­vulásával egyenes arányban csökkent az ügyiratok száma, s egyre kevesebb azoknak a határozatoknak a mennyisé­ge is, amely ellen kifogással élnek az állampolgárok. Ez az ügyintézés és a törvényes­ség javulását mutatja. A tanácsi munka korszerű­sítésében elért eredmények mellett a következő időszak­ban a tanácsi dolgozók szem­léletének formálásában van még tennivaló. Jó példának említette a kisvárdai tanács átszervezését, amely kedvező tapasztalatokat hozott, de Nyíregyházán és Mátészalkán is korszerűsítették az ügyfél- szolgálatot. Ezt követően Agócs József, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője tájé­koztatta a képviselőket a múlt évi költségvetés végre­hajtásáról, majd Szendrei István, a fogyasztók megyei tanácsának elnöke számolt be a lakosság áruellátásáról és a vásárlók érdekeinek vé­delméről. A napirendek vitájában felszólalt Hornyák Tibomé, Biró Miklós, Erdei Lászlóné, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, Tóth Géza, Biszku Béla, a Központi Bi­zottság tagja és Hosszú László. A képviselők ezután az or­szággyűlés nyári időszakának szervezeti kérdéseit vitatták meg. XL. évfolyam, 139. szám ARA: 1,40 FORINT 1983. június 14., kedd :

Next

/
Oldalképek
Tartalom