Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

Forintok M iként lehet — külö­nösen pénzszűké­ben — olyan meg­takarítást elérni, arai nem kíván a megvalósításnál különösebb befektetést — tették fel maguknak a kérdést a nyírteleki Dó­zsa Termelőszövetkezet­iben. Az egy éve feltett kérdésre már megérkezett a válasz, mégpedig több mint kétmillió forint ér­tékben. Mi több, azoknak, akik kidolgozták ezt, egy országos pályázaton a har­madik díjat ítélték. Energiatakarékosság az értékelemzés módszerével — volt a címe annak a pályázatnak, amit az Or­szágos Műszaki Fejleszté­si Bizottság, a Pénzügymi­nisztérium és a szaktárcák hirdettek meg. A mező- gazdaságból kevés jelent­kező akadt, közülük pe­dig csak egyetlen díja­zott: a szabolcsi gazda­ság: Komoly felkészítő mun­ka kellett ahhoz, hogy eredményt érjenek el. Először magával az érték­elemzés módszerével is­merkedtek meg, s ehhez segítséget kaptak külső előadóktól, de volt olyan „menedzserük” is, aki ko­rábban már díjat nyert ilyen irányú tevékenysé­gével, s az ő segítségével hozták létre a különböző szakemberekből azt a team-et, amely végül ki­dolgozta a módszert. Az eredmény a vártat is meghaladta. A pályázattal ugyanis azt vállalták Nyírteleken, hogy a ser­téstelep energiafelhaszná­lásánál tízszázalékos meg­takarítást érnek el, s he­lyette 13 százalék lett az eredmény. S mindehhez egy olyan módszert alkal­maztak, amely a költségek felhasználását vizsgálta, a ráfordításokat elemezte az elérhető haszon függvé­nyében. A húszmillió forintos költséggel működő sertéstelepnél a haszon komoly pénzben mérhető. A jó munkáért nyilván nem maradt el a szövetkezetben sem az el­ismerés, de jól jött az a 40 ezer forintos jutalom is, amelyet az értékelemzés­ben résztvevők érdemel­tek ki. L. B. S. _____________________________, Interparlamentáris Unit ülése: Napirenden a béke és a biztonság Losonczi Pál fogadta a delegációk vezetőit A plenáris ülésen, az elfo­gadott napirendnek megfele­lően általános vitával folyta­tódott kedden az Országház­ban az Interparlamentáris Unió V. európai együttműkö­dési és biztonsági konferen­ciája. A 28 országból érkezett mintegy 200 parlamenti kép­viselő elsősorban az európai biztonságot érintő kérdéseket elemezte, s — más-más szem­pontból ugyan — az együtt­működés szorosabbá tételé­nek lehetőségeit kereste. Az általános vita résztve­vői egyetértettek abban, hogy a törvén^Jjpzó testületeknek fontos szerepük van a jelen­legi, kiélezett nemzetközi problémák megoldásának elő­segítésében. Bár az európai és a világhelyzet megromlá­sának okairól a vélemények természetesen eltértek, közös volt az az álláspont, hogy a budapesti tanácskozásnak — éppúgy, mint az IPU eddigi hasonló konferenciáinak —, hozzá kell járulnia az euró­pai légkör megjavításához, a fegyverkezési verseny megál­lításához, a leszereléshez. A délelőtti tanácskozás be­fejeztével Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hivata­lában fogadta a konferencián részt vevő delegációk vezető­it. Az eseményen jelen vol­tak az Interparlamentáris Unió vezetői és az IPU Ma­gyar Nemzeti Bizottságának tisztségviselői. Délután a plenáris ülés megválasztotta az elnökeit azoknak a bizottságoknak, amely csoportokban szerdá­tól folytatják tanácskozásu­kat a képviselők, mégpedig a biztonság és a leszerelés, a gazdasági együttműködés, va­lamint a humanitárius kér­dések témaköreinek áttekin­tésével. Tincs—KISZ eiyattBikötfési megállapodás Fiatalok a városért Együttes ülést tartott teg­nap a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga és a KISZ városi bizott­sága, ahol együttműködési megállapodást írtak alá. Az együttműködés célja, hogy növelje a fiatalok részvételét a város fejlesztésében, köz­életében, a közügyek intézé­sében, javítsák a fiatalok la­kóhelyhez kapcsolódó érde­keinek képviseletét és védel­mét. A fiatalok közéleti tevé­kenységét kívánják javítani azzal, hogy a városi tanács választott testületéiben na­gyobb és érdemibb képvise­leti lehetőséget kap az ifjú­ság, aktívabban vesznek részt a városkörzeti tanácskozáso­A Nyírség Ruházati Szövetkezet az NSZK Shöder-cég meg­rendelésére varrt 1300 női muszlin- és jerseyrubát. (Császár Csaba felvétele) kon, ugyanakkor a tanács megkülönböztetett figyelem­mel kíséri a fiatal tanácsta­gok fogadóóráinak, közéleti szerepléseinek sikerét. A három évre kötött meg­állapodásban nagy teret szen­telt a két testület a városfej­lesztésben korábban kialakult együttműködés továbbfej­lesztésének. Ügy határoztak: megteremtik a lehetőséget a fiatalok számára, hogy le­gyen beleszólásuk mindazok­ba a kérdésekbe, amelyek élet- és munkakörülményei­ket, művelődésük lehetőségeit alapvetően meghatározzák. Javaslatokat kérnek a KISZ- bizottságtól a középtávú ter­vek kidolgozásához, ugyan­akkor lehetővé teszik, hogy az ifjúság megismerhesse és megvitassa azokat a javasla­tokat, amelyek a város fej­lesztésére vonatkoznak. Vállaltak feladatokat a fia­talok képviselői a VI. ötéves terv céljainak konkrét meg­valósításában is, a végrehaj­tó bizottság pedig abban vál­lalt kötelezettséget, hogy ja­vítja az oktató-nevelő mun­ka személyi és tárgyi feltéte­leit, biztosítja, hogy a fiata­lok megfelelő arányban ré­szesüljenek a tanácsi elosztá­sú lakásokból, magánerős lakásépítéseiket pedig megfe­lelő számú telekkel segíti. Közös feladataik közül a gyermek- és ifjúságvédelmi munka javítását emelték ki, hiszen csak jobb együttmű­ködéssel kutathatják fel és patronálhatják a veszélyezte­tett környezetben élő gyer­mekeket, fiatalokat. Szovjet—magyar vegyipari megbeszélés Nyíregyházán L. A. Bicskov üdvözli a tárgyalás résztvevőit. Hazánk ad otthont a szov­jet-magyar vegyipari állan­dó munkacsoport 16. üléssza­kának, amelynek tagjai ked­den Nyíregyházán, a Taurus gyárában tartották megbeszé­lésüket. Szovjet részről L. A. Bicskov, a Szovjetunió kő- olajfeldolgozási és petrolké­miai miniszterhelyettese és N. M. Alijev, az Azetlbajdzsá- ni SZSZK kőolajipari minisz­tere, magyar részről Körtvé- lyes István ipari miniszter- helyettes vezette a megbeszé­lést, amelyen részt vett Cs. Nagy István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője is. A megbeszélésen Tatai Ilo­na, a Taurus vezérigazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd L. A. Bicskov elmond­ta, hogy külön örülnek egy olyan üzem meglátogatásá­nak, amely szovjet konst­ruktőrök, gépgyártók tervei alapján is épült. Szimbóluma ez a népgazdasági ágazatok együttműködésének. A tárgyaláson a szakosítási egyezmények továbbfejlesz­téséről esett szó. Többek kö­zött a műszaki gumiáruk szállításánál, a petrolkémiai és a zsí ralkoh ol -egyezmény végrehajtásánál vannak ten­nivalók. A vendégek megte­kintették a gumigyár főbb lé­tesítményeit is. Váradi Jó­zsef, a gyárvezető műszaki helyettese mutatta meg a be­rendezéseket, amelyek között a szovjet gépek értéke meg­haladja a féknilliárd forintot. Öntözik a horgonyát Változatos képet mutat a határ. Mert van, ahol jól jött, de van ahol gátolja a mező- gazdasági munkák végzését az eső. A homoktalajon gaz­dálkodó nagyüzemekben minden csepp esőre szükség van, viszont a kötöttebb tala­jon gazdálkodóknak már ele­gük van a csapadékból. Az új fehértói Lenin Ter­melőszövetkezetben már be­fejezték a tavaszi vetést. A múlt hét két napján 25 mil­liméter csapadék hullott, s ettől többre lenne szükség a csírázó magvaknak, a frissen kibújt növénykéknek. A gá- vavencsellői Szabadság Ter­melőszövetkezetben május elején még akadályozta a ku­korica vetését az eső. Egy hét alatt 44 milliméter esett, de azért a hónap közepére elve­tették 1510 hektáron az áb- ráktakarmánynak valót. Az elmúlt napokban bizony nem kényeztette el az időjárás „felelős” a vencsellőieket, hi­szen alig 10 milliméter csa­padékot kaptak. Ellenben 130 hektáron az öntözőf ürtből ön­tözik a burgonyát és a lucer­nát, valamint a Tiszából köz­vetlenül a fűterületüket. A szatmári és a beregi gaz­daságok helyzete már közel sem ilyen rózsás. A talajuk sokkal kötöttebb a nyírségi­nél, s egy nagyobb eső na­pokra visszaveti az ottaniak munkáját. Van olyan terület, ahol nem lehet géppel a ta­lajra menni. A tyukodi Kos­suth Termelőszövetkezet ta­vaszi vetésterve 1016 hektár. Békegyűlés Záhonyban j A májusi béke- és ba- [ rátsági hónap keretében ; békegyűlést tartottak ked- í den délután Záhonyban, a i MÁV művelődési házá- : ban. Lukács Ilona, a KISZ í megyei bizottságának tit- i kára mondott beszédet. [ Emlékeztetett az imperia- i lista körök háborús ké- 1 szülődéseire, s hangsúlyoz- | ta: úgy őrizhetjük meg f legjobban a békét, ha jó t minőségű munkával erő- ; sí tjük hazánkat. A nagy- I gyűlés végén a KISZ me­gyei bizottság titkára az Országos Béketanács el- ; nöksége nevében „A béke- ; mozgalomban végzett ki- ; váló munkáért” plakettet nyújtott át a MÁV záho­nyi üzemigazgatóság KISZ- bizottságának, különös te­kintettel a magyar—szov- ■ jet barátság ápolásáért. A békemozgalom kitüntető jelvényét Dajka Sándor kapta. Ebből mindössze 321 hektá­ron került földbe a mag, a többi még vetetten. Május 19- én például 40 milliméter csa­padék hullott, de azóta is fo­lyamatosan, szinte minden­A fejlesztésekre fordítható pénzek megcsappanásával egyre nagyobb jelentőségű lesz a települések életében a társadalmi munka. A me­gyei tanács vb legutóbbi ülé­sén értékelte a Szabolcs-Szat- már városaiban, falvaiban végzett társadalmi munkát. APAGY végzett a második helyen a település nagyságát jelölő harmadik kategóriá­ban, jutalmuk 300 ezer fo­rint. Jelképes összeg ez ah­hoz képest, hogy a múlt év­ben Apagyon 5,3 milliót, a társközségben, Nyírtéten más­fél millió forintot tett ki a társadalmi munka. A lakosság, az intézmények közreműködésével fejezte be a székhelyközségben az új iskolát, MHSZ céllövöldét építettek, folytatták a szolgál­tatóház kivitelezését, kija­vították az utat Apagyon az Ady Endre, Nyírtéten a Pe­tőfi utcában. Ebben a köz­ségben ABC-t épített az Áfész, de az ott élők társadal­mi munkája is nagyban elő­segítette, hogy az idén már­cius 1-én már nyitott is az új bolt. A múlt évi társadal­mi munka igen sokrétű, hi­szen az óvoda melléképüle­teitől kezdve az orvosi ren­delőig, a belvízelvezető ár­koktól a mindkét faluban megépülő sportpályáig, öl­tözőig széles a skála. A társadalmi munkában elért helyezés 300 ezer forint pluszpénzt jelent a tanács­nak. Testületi döntés alap­ján használják fel. TISZANAGYFALU negye­dik alkalommal nyer előkelő helyezést a társadalmi mun­ka értékelésénél. Most Apagy mögött a harmadikok lettek. A lakosság, az intézmények, a tanulók mellett a kisiparo­sok is végeztek önkéntes munkát tavaly a községben. Éveken át az iskola jelentet­te a legnagyobb gondot Ti- szanagyfaluban. Több helyen — és köztük rossz állagú — épületekben oktattak. Az egyik, mindössze két tantér­nap kapnak némi esőt. így a területük nyers, művelésre alkalmatlan. A felszínen víz­foltok vannak és az a terme­lőszövetkezet területének 5—6 százalékát teszi ki. (sípos) mes régi épületet a belvíz teljesen tönkretette, le is bontották. Ennek a helyén húztak fel e>gy teljesen új is­kolát, most már három tan­teremmel. Miindösze egymil­lió forintot kaptak a megyei tanácstól az építkezésre, a többit saját erőből és igen sok társadalmi munkával egészítették ki. Ugyancsak a lakosság közreműködésével újították fel a művelődési házat, a kisiparosok például társadalmi munkában par- kettáztak. A most őket megillető 300 ezer forintot az új iskolaépü­let kőporozására használják fel. Szeptember óta már itt tanulnak a gyerekek, de most nyer végleges formát az épü­let. Tiszanagyfalu már össze­sen 1,1 millió forintot költ­hetett el terven felül, ennyit kaptak ugyanis a négy alka­lommal elért helyezésekért. EPERJESBE rögtön győze- zelemmel kezdett. Most elő­ször nyertek helyezést — és mindjárt elsőt — a másfél ezer lakosnál kisebb közsé­gek kategóriájában. A ta­valy végzett 2,5 millió forint értékű társadalmi munka annyira kiemelkedő, hogy át­lagosan minden eperjeskei polgárra 1980 forint jut. Sok minden épült a lakos­ság, a MÁV szocialista bri­gádjai és az intézmények közreműködésével. Üttörő- házat, két iskolai tantermet, sportöltözőt és szertárat, kon­dicionálótermet alakítottak ki. Parkosították a tó kör­nyékét, központi fűtést szerel­tek be az óvodába, 350 mé­teren salakos utat készítet­tek. A most kapott pénzt a vé­detté nyilvánított parkban lévő kultúrház felújítására, járdaépítésre, az iskolai sportudvar és berendezései­nek áttelepítésére használják fel. Természetesen 300 ezer forint kevés erre, így tovább­ra is a társadalmi munka a garancia a fejlesztésekre. T. K. Ipagy, Tiszanagyfalu, Eperjesit Lakossági hozzájárulás a települések fejlesztéséhez XL. évfolyam, 128. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. június 1., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom