Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-26 / 123. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. május 26. Bukás-két félilíbeu Két félidős arénajáték címmel jelent meg az Esti Hírlap április 15-i számában az a cikk, amelyik hírül adja a Höíköm Színpad új vállalkozáséit a Budapest Sportcsarnokban. A futballvilág jelenségeiről színpadi eszközökkel, írói módszerrel lehet is és kell is beszélni” — nyilatkozza Végh Antal a cikkben, akinek a Miért bántják a magyar futballt? avagy Te is totóztál haver? című, aré- najátéknak nevezett művét viszi színpadra, illetve „focipályára” a Hököm Színpad rendezője, Karinthy Márton. Azt is mondja, hogy „A játék kerete két félidős futballmérkőzés, ahol a parasztok és az intellektuelek csapata méri össze erejét”. Nos, azóta kiderült, hogy a május 21—i bemutatón, a rendező szándékától eltérően, a színészek és a játék más közreműködőd, vala- mámit a közönség mérte ösz- sze erejét, és a közönség győzött Megbuktatta az előadást, és alighanem ezt a színházi kisvállalkozást is. Nem hittem a szememnek, amikor olvastam a bukásról, május 23-án (szintén az Esti Hírlapban), de aztán másnap szinte minden napilap megerősítette a hírt. Utoljára talán Gallicurci nevezetes vendégszereplésén bukott meg nálunk színházi előadás, és a közönség fütyülni is legfeljebb beat- koncerteken szokott. Annyi közepes, gyenge, sőt kimondattam rossz előadást láttam már hosszan tartó, tiszteletteljes tapssal a végén, hogy biztos voltam benne: nálunk darab nem bukhat, legfeljebb csendben kimúlhat a bebérletezett évad folyamán. Mi lehetett a hiba? Talán a színpadi eszközökkel, vagy az írói módszerrel nem volt minden rendben? Karinthy Mártom szerint „a szöveg erősítésre szorul”, a közönség szerint, akik látták: „primitív, eröltetetten, szellemtelenül szellemeske- dő fércmunka”. (Magyar Hírlap, 1983. május 24.) Miért hisszük évék óta, hogy minden sikerkönyvet „sikertómát” jól, rosszul, de színpadra kell alkalmazni? Miért feledkezünk meg a színház alapvető törvényéről, airról, hogy ha a szövegben nincs eredendő drámai töltés, hogy ha az írott anyag eleve tiltakozik a rivalda és a reflektorok ellen, akkor kár színpadra rángatni, mert „nem áll meg”? (Kivált, ha még gyenge is ráadásul.) Végh Antal fociról szóló könyveit kapkodják a feketepiacon, de már a Kilencven perc sem volt igazi színházi siker. Ami jó riportnak, leleplező írásnak, politikai pikantériával fűszerezett ál- bátor publicisztikának, lém a színpadi fényben elvakul, pislog és belegabalyodik a függönybe. Gyanítom, hogy más okai is voltak ennek a bukásnak. A magyar futball darázsfészke is felbolydulhatott. £n ezzel nem akarok foglalkozni, s mint reménytelen „focianalfabéta” nem is vagyok illetékes. A színházról akartam írni, mely — h? játszanak is benne, — nen| játék! Mester Attila HLodulszerviz Tiszavasváriban A Nyíregyházi Modul Szerviz áj részleget nyitott a napokban Tisza- vasváriban. A tv, rádió és híradástechnikai berendezések javítása mellett árusítással is foglalkoznak. (Elek Emil felvétele) GENETIKÁI TANÁCSADÁS DEBRECENBEN Minien, hagy kislány, vagy fin... Mindegy, hogy kislány lesz, vagy fiú, csak egészséges legyen — mondogatják a kicsinyüket váró édesanyák. A kismamák és a születendő gyermekek védelmét szolgáló terhesgondozásnak is köszönhető, hogy évről évre több ezer egészséges újszülöttel gyarapodik megyénk lakossága. Az erőfeszítések ellenére tavaly 21 ezrelék volt Szabolcs-Szat- márban a csecsemőhalandóság — rosszabb, mint az országos átlag. A halálokok között gyakori a koraszülés, vagy például a veleszületett rendellenesség. Egy új tudományág, a genetika segítségével ma már a terhesség korai szakaszában kiszűrhetők olyan súlyos veleszületett fejlődési rendellenességek, mint a súlyos vízfejűség, a koponyahiányos állapot, vagy a nyitott gerinc. Ilyen esetekben meg kell szakítani a terhességet, hogy megelőzzék a tragédiát. VIZSGALAT ULTRAHANGGAL A kelet-magyarországi megyék — köztük Szabolcs-Szat- már — lakói számára 1977- től a debreceni női klinikán Tarján Györgyi és Somhegyi György. (László Gy. felvétele) Á Radnóti Színpad Nyíregyházán Színlelni boldog szeretőt tó, felolvasható, de eljátsz- hatatlan. Ezért nem láthattunk igazi színházi előadást 23-án, hétfőn este a művelődési központ hangversenytermében. Mérsékelt izgalmat csupán a gyakori ágyjelenetek, s a hiányos öltözékek okoztak; azért mérsékeltet, mert már a színpadon is megszokjuk lassan a „kivillanó bokák” és egyebek, hajdan oly „megrendítő” látványát. (m. a.) tartanak, dr. Papp Zoltán egyetemi docens vezetésével genetikai tanácsadást. Hetenként háromszor: hétfőn, kedden és csütörtökön délelőtt 11 és 13 óra között várják az érdeklődőket. — A tanácsadáson jelentkező kismamákon a terhesség tizenhatodik hetében ultrahangvizsgálatot végzünk — tájékoztat dr. Papp Zoltán. — Egyúttal vért is veszünk az anyukáktól az úgynevezett AFP-szint megállapítására. Ez azt mutatja meg, hogy mennyi a magzati fehérje az anya vérében. Akár sok, akár kevés, mindkettő bajt jelez. Magas az AFP-szint például, ha elhalt a magzat, vagy nyitott hátgerincű. De ez jelzi az ikerterhességet is. Ha az anya vérének elemzése veszélyt jelez, további vizsgálatokat végzünk. Szükség esetén magzatvizet veszünk, sőt ma már arra is lehetőség van, hogy vért vegyünk a magzattól. Ez utóbbi vizsgálattal az egész országban csak itt, Debrecenben foglalkozunk. Szerencsére ritkán: évente öt —tíz esetben van rá szükség. SZABOLCSBÓL kétszázán Jelenleg tizennégy szakember: köztük négy szülész, két biokémikus, két biológus dolgozik a genetikai tanácsadóban és a hozzá tartozó laborban. Tavaly másfél ezer kismamán végeztek genetikai vizsgálatokat. A jelentkezők közel húsz százaléka — évente átlagosan 180—200 asszony — szabolcsi. — Az eredmények alapján hetenként két—három olyan terhességet szakítunk meg a klinikán, amelyből súlyosan beteg gyermek született volna. Lényeges elmondani — folytatja Papp doktor —, hogy sok betegség a terhesség huszadik hete előtt még nem ismerhető fel, így sok esetben csak a kockázat mértékét tudjuk megadni. Köztudott, hogy tízszázalékos kockázat alatt a terhesség megszakítását jogilag nem engedélyezik. Minden korosztályt közel egyformán veszélyeztet a veleszületett fejlődési rendellenességek és súlyos betegségek együttes, két-három százalékos kockázata. Ám akinek a családjában már előfordult valamilyen súlyos rendellenesség, azoknál sokkal nagyobb a kockázat. A tanácsadóba elsősorban a genetikailag veszélyeztetett terheseket irányítják. Szabolcsban tavaly októberben tájékoztatót tartottak a tanácsadó munkájáról a védőnőknek, akik nagy gondot fordítanak rá, hogy a veszélyeztetett kismamák eljussanak ide. gáncs után SIKER — Egy éven belül szeretnénk megszervezni Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár megyében a kismamák genetikai szűrővizsgálatát. Lényege: hogy a terhestanácsadásokon a terhesség tizenhatodik hetében vérvizsgálatra hívnák be az anyukákat. A vérmintákat hozzánk továbbítanák az említett AFP- szint megállapítására. Akiknél kóros elváltozást tapasztalunk, azokat további vizsgálatokra hívnánk Debrecenbe. E szűrővizsgálattal nagyban csökkenthető lenne a magzati halálozás. A debreceni női klinikán 1967-ben, az elsők közt kezdtek foglalkozni dr. Papp Zoltán irányításával genetikai vizsgálatokkal. Kezdetben sok gáncs érte ezt a kísérletet, melynek eredményei ma már magukért beszélnek. A tanácsadó fiatal kollektívájának a fiatalokért, az egészséges jövő nemzedékért végzett munkáját idén áprilisban KISZ-díjjal jutalmazták. Házi Zsuzsa Részegen, sok pénzzel... Megint egy sikerkönyv, színpadon. Enélkül nem múlhat el évad. Nincs is baj addig, amíg a könyv jó, drámai töltésű, és színpadra kívánkozik, mint például Ajtma- tov regénye, A versenyló halála. De ha nem az, akkor baj van, mint Miskolczi Miklós Színlelni boldog szeretőt című esszéjével, szocio- gráfikus „látleletével” (minek nevezzem?), amit a Radnóti Színpad vitt színre Tarján Györgyi és Somhegyi György előadásában, a szerző közreműködésével. A Rakéta Regényújságban olvashattuk először ezt az azóta sok vitát kavart írást, majd könyvalakban is megjelent, és igen kapós lett, mint minden olyan mű, ami valami jól ismert témát, a szokásostól eltérő, merészebb irányból közelít meg. Hozzájárult természetesen a könyv sikeréhez szándékolt erotikája is, úgy látszik, ma a két nem korántsem lelki kapcsolatáról, vagy futballról érdemes írni, hogy a befektetett munka — akár magánkiadásban is — rentábilis legyen. Érdekes volt — a maga műfaji határain belül — Miskolczi Miklós írása. Valóban meg kellett nézni a szerelmet erről az oldaláról is, anélkül természetesen, hogy messzemenő következtetéseket vonnánk le belőle akár a család „intézményére”, akár a társadalomra nézve. Ám — mint ahogy azt már több helyen leírtam — nem minden írásmű alkalmas arra, hogy színpadon szólaljon meg, csak az, amelyik már szerkezetében, felépítésében is eleve drámai. Amelyik nem magyarázza el az eseményeket, hanem engedi eljátszani. A Színlelni boldog szeretőt bármennyi egyéni tragédiát elemez, elmondhaA tárgyalóteremből Kissé ittasan, ötezer forinttal a zsebében ült be szeptemberben a Borsodi sörözőbe egy nyíregyházi férfi, B. József, s ahogy az ilyenkor lenni szokott, nem sokáig ült egyedül az asztalnál. Odatelepedett hozzá Mocsár Géza. Ki tudja, talán a pénz szagát érezte meg . . . Beszélgetés közben ki derű ti. hogy B. albérletet keres. Mocsár felajánlotta, hogy az anyján keresztül szerez neki szobát, de adjon kétszáz forint előleget. A kért pénzt nem kapta meg, így kis idő [múlva mást eszelt ki a foglalkozás nélküli Mocsár. Javasolta, menjenek ki a vécére! Dolguk végeztével azonban nem engedte ki B. Józsefet, hanem Ismét kérte a pénzt. B. ekkor sem akarta odaadni, és szólt az ott tartózkodó két férfinek, értesítsék a rendőrséget. Ok azonban inkább gyorsan elhagyták a helyszínt. Mivel Mocsár ezután sem kapta meg a kért összeget, úgy álion vágta B. Józsefet, hogy az eszméletlenül elterült a földön. Most már köny- nyű dolga volt, az ájult férfi pénztárcáját elvette, s elment. Pár nap múlva Mocsár Géza a Márkában szórakozott az eddig hatszor büntetett Szász veronikával, Balogh Gizellával és a fiatalkorú S. Miklóssal. Záróra után a presszó előtt odamentek Sz. Imréhez, aki miután Szász Veronikát látásból ismerte, az egész társaságot meghívta inni. Mocsárók annál Is inkább szívesen fogadták az invitálást, mivel Sz. előttük ellenőrizte, megvan-e még a pénze. Ekkor még megvolt, de nem sokáig örülhetett neki. A két nő elhatározta, hogy elveszik tőle, s egy bozótos részhez csalták. Hiába kérték, Sz. Imre neon adta oda a pénzt. Gondolták, hatásosabb „érvet” keU bevetniük, szóltak hát Mocsárinak, üsse le! A most is részeg férfi nem sokat habozott, halántékon vágta Sz.-t, s megrugdosta. A sértett eszméletét veszítve maradt a földön. Közben S. Miklós sem tétlenkedett, hatezer forinttal megkönnyítette a sértettet. Ötszáz forintot elvett, a többit vissza akarta tenni, mondván ennyi elég lesz. Mocsár viszont úgy gondolta, ha már leütötte, legalább valami haszna is legyen, s végül a teljes összeget megtartották. A körúton Szász kapott ezerötszáz forintot, Balogh ötszázat, a többit pedig Mocsár magához vette, » javasolta, hogy vegyenek S. Miklósnak és neki egy-egy öltönyt. A vásárlásra már nem maradt idejük, másnap a rendőrség mindannyiukat letartóztatta. A rablóbanda ügyében, három tárgyalási nap után a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvár! Imre tanácsa hozott Ítéletet. A vádlottak mindannyian elismerték bűnösségüket, s a bűncselekmény lefolyását is többé-kevésbé egyezően mondták el. A büntetett előéletű, húszéves Mocsár Géza nyolc év íegyházat kapott, s ugyanennyi Időre tiltották el a közügyektőli. A huszonnégy éves Száz Veronika öt év, a húszéves Balogh Gizella három év íegyházat kapott, s a közügyektől is öt, illetve három évre tiltották el őket. A fiatalkorú S. Miklós büntetése két év börtön, s ennyi Időre a közügyektől is eltutották. (pd> Tippek lapokból DIÁKMOZGALOM A NYELVÉRT A székesfehérvári Hunyadi Mátyás Közgazdasági, Kereskedelmi Szakközép-, Gyors- és Gépíró Iskolában a tanárok és a diákok elhatározták, hogy a jövőben mindenki jobban figyel beszédére, stílusára. Megpróbál igényes lenni az órákon és a szünetekben is, elkerüli a nyelvi „bűnözéseket”; a szabadszá- júságot, a durva, agresszív beszédet, mindazt, ami szennyezi a nyelvi környezetet, de leginkább az emberi kapcsolatokat. Kiáltványt tettek közzé a hangos híradóban, amelyhez minden osztály csatlakozott. Az aláírások felett ilyen ígéretek olvashatók: „Megpróbálunk csak akkor szólni, ha van igaz, szép és fontos mondanivalónk a másik ember számára. Lényegretörően, pontosan, a legmegfelelőbb szóval törekszünk mondanivalónk kifejezésére. Kazinczy szellemében: »-Szólj, s megmondom ki vagy!« arra törekszünk, hogy beszédünk bizonyítsa, őseink örökségét megbecsülő, egymást tisztelő, felelősségérzettel bíró fiatalok vagyunk.” GYÓGYSZEREK POSTÁN Kísérlet kezdődött Győr- Sopron megyében a gyógyszertár nélküli kistelepülések postai úton történő gyógyszerellátására. Az új szolgáltatás, bár részletes szabályzata több oldalt tesz ki, végső soron egyszerű. A beteg az orvos által írt vényt beviszi a postahivatalba. Borítékba zárják, ráírják a beteg nevét és lakcímét, s a napi rendszeres postajárattal elviszák a területileg kijelölt gyógyszertárba. Ott a vények alapján elkészítik, összegyűjtik a gyógyszereket a már megcímzett borítékkal együtt műanyag tasakba teszik, lezárják és lebélyegzik. (A borítékra ráírják a gyógyszerek árát, s természetesen minden gyógyszerre az orvos által előírt szedési utasítást.) Az így elkészített csomagot a postás készpénzben kifizeti, s a másnapi járat már viszi is a feladó postahivatalba. Az ajánlott küldeményért 16 forintot kell fizetni, s természetesen a gyógyszerek árát. A közös háztartásban élők egy küldeményben több vényt is feladhatnak (ezt a postahivatalban ellenőrzik.) A gyógyszereket a postakocsin külön dobozban szállítják, hogy ne sérüljenek. HONVÉDELMI KABINET Oj honvédelmi kabinetet avattak Miskolcon a 2. sz. ipari szakmunkásképző intézetben. A szaktanteremben 8—12 tárgykört ölelnek fel a tablók, makettek, filmek, könyvek. A kabinetet felszerelték a legkorszerűbb audiovizuális eszközökkel is. A honvédelmi kabinet nemcsak a gyermekek nevelését, oktatását segíti látványos eszközeivel, hanem a városban a honvédelmi oktatás szakterületével foglalkozó tanárok továbbképzésének is helyszíne lesz. ULTRAHANGOS RAGCSALÖRIASZTÖ Szolgálati találmányként a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz műszaki szakemberei ultrahangos „rágcsálóriasztó készüléket,, fejlesztettek ki. A csaknem 85 decibeles, az emberi fül hallóképessége felső határánál 16 ki- lohercnél nagyobb frekvenciájú rezgés hatására a rágcsálók, elsősorban a patkányok menekülnek. A zárt helyiségben rekedtek mozdulni sem mernek, így elpusztulnak. A készüléket elsősorban élelmiszerraktárakban, malomipari létesítményekben célszerű használni, ahol a mérgezés tilos. Az új készülék 250 négyzetméternyi terület mentesítését garantálja.
