Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-31 / 127. szám

/ 1983. május 31. ____________________________ Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Számviteli rend ós bizonylati fegyelem Az összkép nem kedvező AZ ELLENŐRZÉS LÉNYEGE, A TÉNYEKET SZEMBESÍTENI AZ ELERNI KÍVÁNT KÖVE­TELMÉNYEKKEL, AZ ELTERESEKET FELTÁRNI, MEGSZÜNTETÉSÜKHÖZ JAVASLATOKAT ADNI ÉS EZZEL SEGÍTENI A REÁLIS DÖNTÉSEKET ES A CÉLOK ELÉRÉSÉT. A PÉNZÜGY­MINISZTÉRIUM SZABOLCS MEGYEI ELLENŐRZÉSI IGAZGATÓSÁGA ENNEK JEGYEBEN 1982- BEN ISI GAZDÁLKODÓNÁL TARTOTT VIZSGALATOT. Többeknél a korábbi revíziók tapasztalataihoz viszonyítva előrehaladás figyelhető meg a számviteli rend és bizonylati fegyelem megtartásában. Két vállalat (Nyírkémia, Nyírber) és több vízműtársulat, takarék - és lakásszövetkezet vizsgálatá­nál nem volt szükség jegyző­könyv felvételére. Hasonló jó színvonalú a tiszavasvári Alka­loida Vegyészeti Gyár e terü­leten végzett munkája is. A pozitív példák ellenére ugyanakkor az összkép nem kedvező. Revizoraink továbbra is sok szabálytalanságot tártak fel. Ez — a felületes munka végzése mellett — összefüggés­ben van azzal is, hogy a pénz­ügyi, számviteli munka terüle­tén dolgozók erkölcsi, anyagi megbecsülése sok gazdálkodó­nál nem kellően biztosított. Hiány és többlet Az említettek következménye, hogy az ellenőrzés 117 gazdál­kodónál a mérleg szerinti eredményt 83,6 millió forinttal növelte, 118 gazdálkodónál 73,7 millió forinttal csökkentette. A költségvetési kapcsolatokban az ellenőrzés 12, gazdálkodónál 44,7 millió forint adótiiányt, 107 gazdálkodónál 25,9 millió forint adótöbbletet állapított meg. A kiszabott jogerős bírság össze­ge 15,2 millió forint volt. A számviteli és bizonylati fegyelem javuló tendenciája ellenére 102 gazdálkodónál ál­lapítottunk meg súlyos mulasz­tást. Intézkedéseink ellenére a Szatmár-vidéki Fodrász Szövet­kezet elmulasztotta a határo­zatban előírt bizonylati album, szabályzat módosítását. Ezért a szövetkezet elnöke és főköny­velője ellen szabálysértési eljá­rást kellett kezdeményeznünk. Jogosulatlan előnyök Az ellenőrzések által észlelt hibák és hiányosságok nem kis mértékben összefüggnek a belső ellenőrzések gyenge szín­vonalával is. mely egyúttal a vezetők magatartását minősítik. Pozitív példaként említhető a nyíregyházi VAGÉP Vállalatnál a belső ellenőrzés, ahol az el­lenőr javaslatot tesz a szüksé­gesnek tartott intézkedések megtételére, aminek alapján az igazgató dönt arról, hogy mit és kinek kell intézkedni. Ne­gatív példáiként említhető a Nagyikéitól Építőipari Szövet­kezet, ahol a belső ellenőr anyagkönyvelési feladatokat is végez. Vizsgálataink nagy számban tártak fel olyan szabálytalan­ságokat, amelyek jogosulatlan, illetve kifogásolható előnyök, jövedelmek keletkezését tették lehetővé, vagy veszélyeztették a társadalmi tulajdont. Így a tunyogmatolcsi tsz-nél évente több ezer forint felvásárlási Ju­talékot fizettek ki vezetők ré­szére jogtalanul. A munka szervezése, a tech­nológiai fegyelem színvonala nagy szerepet játszik a gazdál­kodás eredményességében. A kivitelező építőiparban még mindig sok a gond az építési területek előkészítésével. A ki­vitelezés ütemezése általában negyedévenként nem egyenle­tes. Az év végi átadások miatt az év közben megkezdett mun­kákat háttérbe helyezik. Vizs­gálataink szerint például a Kisvárdai Építő és Szerelő Szö­vetkezet jobb szervezettséggel a lakossági Igényként jelentke­ző fenntartási és kivitelezési munkákat bővíteni tudná. Vannak jó példák Ellenőrzéseink célja többek között az is, hogy megkísérel­jünk rámutatni az eredménye­sebb gazdálkodásra. A mező­gazdasági nagyüzemek terme­lési összetevőit számitógépes modell alkalmazásával 3 éve ellenőrizzük. Az ellenőrzésen keresztül alkalmazzuk azokat a kapacitáskihasználási vagy vá­lasztási lehetőségeket, amelyek javítják a gazdálkodás haté­konyságát. Nagyüzemeinknél sok kedve­ző, követésre méltó tapaszta­lattal is találkozunk. Ilyen a sényői Zöld Mező Szövetkezet, amely növelte a búza és rozs vetésterületét a 25 százalékos támogatás hatására és csökken­tette a kukoricatermesztést. Megszüntette továbbá a veszte­séges burgonya- és a sertés- ágazatot. A nyíregyházi Ság- vári Tsz csökkentette a nö­vénytermesztés veszteséges te­rületét. Az előző évek szabályozó változásai rugalmas gazdálko­dásra késztették a gazdálkodó­kat. Tapasztalataink alapján ennek leginkább a kisebb egy­ségek tudnak eleget tenni. A változó körülményekhez törté­nő alkalmazkodás a nagy volu­ment képviselő vállalatoknál is különféle intézkedést váltottak ki. így a Szatmár Bútorgyár termelési volumenének növelé­sével, jó beszerzési politikával, anyag- és energiatakarékosság­gal próbálja az ármozgást kom­penzálni. A Nyíregyházi Kon­zervgyár szoros kapcsolatot alakított ki a külkereskedelmi vállalattal. Ez az élő kapcsolat közvetlenül visszahat a gyár jövedelmezőségére. A piac igé­nyeit figyelembe véve alakítja a termék összetételét, a jöve­delmezőség tartása növelése mellett. A vállalkozások új formáinak adóztatása és ellenőrzése igaz­gatóságunk számára ez évben a legnehezebb feladat. A tanács­adói szolgálatunk ma is közér­deklődésre tart számot. Az adó­bevallás leadását követően má­justól igazgatóságunk megkezd­te a gazdasági munkaközössé­gek pénzügyi-gazdasági ellen­őrzését, a gazdálkodókkal kap­csolatos tapasztalatok gyűjté­sét. Nemcsak az a lényeg, hogy szankciókkal előzzük és büntes­sük meg a társadalomra káros jelenségeket, hanem a kollektí­va cselekvő erejének összpon­tosítása is lényeges a hibák megelőzésére, kijavítására. Ar­ra kell törekedni, azt kell elér­ni, hogy a demokrácia az üze­meken belül is szélesedjék: itt is hatékonyabb legyen az el­lenőrzés, a helyi párt- és tár­sadalmi vezetők előzzék meg a szabályokkal ellentétes utasítá­sok végrehajtását. Márton Lajos Igazgató Eletfékező polipeptid Az afrikai tüdőshal megmere­vedik, ha szárazra kerül. Ez az állapot igen hasonló a magasabb- rendű állatok téli álmához. A Coloradói Állami Egyetem kuta­tói vizsgálataik során arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy e halak valamiféle „fékező anyag­gal” csökkentik anyagcseréjü­ket. Ezt az anyagot meg akarták keresni. Feltételezik, hogy a hal agyának középső és hátsó részé­ben termelődik, amikor az állat a merevség állapotában van. A halakat akváriumba rakták, és lassan süllyesztették a víz­szintet az iszapfenék felett. A halak befészkelték magukat az iszapba és megmerevedtek. Oxi­génfogyasztásuk mintegy 80 szá­zalékkal csökkent. Egy hónap múlva levágták az állatok fejét, kivágták az agyukat, és kivonták a tartalmukat. A kivonatot fe­hér patkányokba fecskendezték. Az eredmény: a patkányokon perceken beiül aluszékonyság vett erőt, testhőmérsékletük öt fokkal, anyagcseréjük szintje 33 százalékkal csökkent. A felfedezett anyag valószínű­leg polipeptid. A tüdőshalak nyilván ennek köszönhetik, hogy a keletkezésük óta eltelt mint­egy 400 millió esztendőt túlélték az iszapos vizekben. Áram — lignitből A legfiatalabb korú barnakő­szén, a lignit a kis fütőértékű tüzelőanyagok közé tartozik. Ám kitermelésével és erőmüvekben való elégetésével mégis érdemes foglalkozni, ha nincs túl mélyen a föld alatt és megfelelően nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Fontos az is, hogy a hőerőmű közvetlenül a külszíni fejtés kö­zelében legyen, mert a gyenge minőségű szén a szállítás költsé­gét már nem bírná el. Mindezt tudták a hazai szakemberek is, amikor 1965-ben hozzáláttak a visontai külszíni bányaüzem megnyitásához, és a 800 mega­wattos Gagarin Hőerőmű megépí­téséhez. A kazánokat már eleve úgy választották meg, hogy al­kalmasak legyenek a nem túl nagy fűtőértékű, 47—48 százalék víztartalmú, 21—22 százalék ha­mutartalmú lignit eltüzelésére. Viszont ebből mintegy 185 millió tonna létezéséről tudtak a bánya­mező megnyitásakor. Figyelembe véve az évi hétmillió tonna körü­li szükségletet, kiszámították, hogy kb. 26 évig (1969-től 1995-ig) lesz elegendő a szénkincs. A Kál- kápolna térségében az utóbbi évek során folytatott szénkuta­tás eredményeként a már fo­gyatkozó szénvagyon további 700 millió tonnával bővült. Ez azt jelenti, hogy a széntermelés és az erőművi munka folyamatossá te­hető az ezredfordulót követő év­tizedekre is. Óriási feladatot jelent napi 20— 30 ezer tonna lignit kitermelése, az erőműbe való elszállítása — ezt nagy teljesítményű" szállító­szalagokkal oldják meg —, az ot­tani fogadása, eltüzelése, és a visszamaradt évi 2 millió tonna mennyiségű pernye és salak el­tüntetése, vagyis a bányagödör­be való visszajuttatása. Képünkön a Thorez—I. külfej­tést láthatjuk a kicsinek tűnő, de valójában gigantikus méretű kotrógépekkel, s a háttérben a jól vizsgázott hőerőművel. (KS) Beázásmentes tető A hazai szakemberek ma már több jó tetőszigetelési mód kö­zül választhatnak, mégis ország­szerte se szeri, se száma a be­ázó tetejű házaknak. Ez egyrészt abból fakad, hogy semmibe ve­szik az építéstechnológiai utasí­tásokat, másrészt az utólagos rongálásokból. A jelenleg alkal­mazott módszereknek közös sa­játosságuk, hogy utólagos víz­szigetelést alkalmaznak (kenés­sel felhordott réteget, műanyag fóliát, gumifóliát stb.). Nem is csoda, ha ezek az oly gyakori utólagos munkálatok során meg­sérülnek, s a megsérült szigete­lőrétegen utat talál magának a víz. Egy nyugatnémet—svájci sza­badalom úgy próbálja megelőz­ni a későbbi beázásokat, hogy utólagos vízszigetelés nélkül a legfelső födémet vízzáró beton­ból készíti el. A szakszerű takarmányozás, a tartás és az értékesítés céljából a kistenyésztők szakcsoportokba tömörülten 1981-ben már külö­nösen jelentős hús- és szőrme előállítási eredményeket értek el. A kistenyésztői, szakcsopor­ti nyúltenyésztés országos mé­retűvé válásával, ennek az egyébként korábban csak hob­biszinten vagy teljesen mellé­kesen alkalmazott tevékenység­nek gyakorlati gondjai je­lentőségüket, gazdasági értékű­ket tekintve, aktuális, megol­dandó problémák rangjára emel­kedtek. A kistenyésztők panaszainak ismeretében a körzeti vagy szak­csoporti állatorvosok több, rendszeresen előforduló be­tegséget állapítottak meg. Ezek előidéző okát tanulmányozva, felvetődött a lehetőség, hogy a más állatfajoknál a fertőzéses megbetegedések és a nyom- ritkaelem hiánybetegségek, va­lamint az istállóklima okozta zavarok és az emésztési rendel­lenességek megszüntetésére al­kalmazott, természetes zeolittar- talmú termékeket a nyulászat- ban is alkalmazzuk. A ZEOT- ÍÍIX—8 jelű ásványkeverék élős- ködőellenes és baktériumfelszí­vó tulajdonságai, más állatfa­jok almozásánál kipróbált alomfertőtlenítő hatása követ­keztében, mint az alom fertőző baktériumállományának meg­szüntetésére alkalmas anyag, jött számításba. Ezt a terméket a mélyalomra vagy rácspado­zatra szórva, a tartási légtér ammóniatartalma csökkenthető, vagy teljesen meg is szüntethe­tő. Ezzel a talpfekélyt, orrhuru­tot és a kötőhártyagyulladást közvetve a felhám réteg fella­zítása révén előidéző amónia- koncentráció lecsökken és vele csökken a fertőzés valószínűsé­ge, lehetősége. A ZEOVIT—RCL—O—L jelű ás­ványkeveréket a takarmánnyal együtt etetve 8—10 százalékos mennyiségben mód nyílik az emésztőrendszeri zavarok ki­küszöbölésére, és a szervezet kalciumfelvételének fokozására. Ez utóbbi nagyon jó hatással van a nyálkahártya és hámré­teg ellenállóképességének növe­lésére, fokozott védelmet nyújt­va a fertőzések ellen. A ZEOVIT —RCL—O—L nyomritkaelem tartalma miatt a vas. mangán, cink. magnézium felvételt elő­segítő ioncserélő tulajdonsága a nyomritkaelem forgalom ki­egyensúlyozásán át, közvetve megszünteti az ideges állapotot Könnyebb gépjárművek Fontos gazdasági érdek fűződ­ne hozzá, hogy minél nagyobb számban szülessenek kisebb tö­megű, megfelelően korrózióálló és csekélyebb fogyasztású sze­mély- és haszonjárművek. E kí­vánalmak megvalósításának fon­tos eszközei a könnyűfémek és a műanyagok. Az alumínium fo­kozottabb alkalmazása a gép­járműveken kétségkívül csökken­ti a jármű tömegét, s ezáltal ki­sebb lesz a tüzelőanyag-fogyasz­tás is, ugyanakkor megmarad a jármű korábbi hasznos terhelhe­tősége (sőt bizonyos esetekben nő). Am nem szabad figyelmen kívül hagyni — vélik egyes szak­emberek —, hogy az alumínium előállításához jóval több energia szükséges, mint a többi szerke­zeti anyagokéhoz, ami valame­lyest rontja az energiamérleget. Energiamegtakarítás azonban mindenképpen kimutatható. Jó példa erre a képünkön lát­ható nyerges vontató, amelynek vezetőfülkéje túlnyomórészt saj­tolt műanyagból készült, s a gyártás szerszámköltsége kb. egyötöde, mint a hagyományos, teljesen acélból készülő vezető­fülkénél. A műanyag fülke leg­főbb előnye, hogy korrózióálló­sága révén élettartama nagyobb. (KS) Hogyan gyógyítható a szabolcsi alma? Válasz a hozzászólásra örömmel vettem, hogy ez év május 3-án megjelent vitaindító cikkemre a megye illetékes in­tézményének főmérnöke vála­szon. Annál is inkább örülök, mert megerősített abban a meg­győződésemben, hogy a növé­nyek túlzott fehérjeszintézisében a káliumoknak van döntő szere­pük, hiszen a kálium, mint szervailkotó elem előidézője, ka­talizátora a nitrogén felvételé­nek. Nem szeretnék a válaszcikk szerzőjével vitatkozni a különbö­ző kémiai reakciókat illetően, hi­szen azok vizsgálatára a legmo­dernebb eszközök állnak rendel­kezésükre, az azonban mégsem tisztázódott bennem (a cikk er­ről nem világosit fel), hogy mi­lyen kolloidokon kötődnek meg a különböző tápelemek. Ha a ta­lajok humuszban elszegényed­tek (humuszkolloid tehát nincs), a homoktalaj természeténél fog­va alig tartalmaz agyagkolloido­kat. Nem meggyőző a 0—60 cen­timéterig végzett talajvizsgálat sem, hiszen ha az aktív gyökér- zóna itt helyezkedne el, aszályos években almásaink termőképes­sége a szokásosnál jóval alacso­nyabb Lenne (a termésingadozás az almára kevésbé Jellemző). Az­zal egyetértek, hogy a gyökér­zet tápanyagfelvétele lefelé ha­ladva csökken, de az anyag megmaradásának törvénye alap­ján, a közel 10 éve alkalmazott nagy adagú vegyes műtrágya (esetenként 1,5 t/ha) nem veszett el nyomtalanul, a talaj oldatban vagy máshol megtalálható és mint potenciális tápanyagtarta­lék továbbra is segítik a nitro­génfelvételt még akkor is, ha a nitrogén „kilúgozódása” folytán a talaj alsóbb rétegeibe távozik (a vízzáró rétegen ez sem jut át). Ezt a vitát valószínűleg egy és az abból fakadó kannibáliz­must. A táplálék és az alom ilyen kezelése mellett maradt még fo­lyamatos fertőzésforrássul — különösen a coli vonatkozásá­ban — az ivóvíz. A tartási lég­kör 20—22 Celsius-fokos hőmér­séklet mellett a szakaszosan cse­rélt ivóvíz alommal, ürülékkel stb. szenyeződve bakteriális vagy élősködő fertőzések for­rásává válhat. Kapcsolatos vizs­gálatok a baktériumcsíraszámok nagyságrendi robbanásszerű nö­vekedéséről számolnak be. Ezt a forrást kiküszöbölendő, nagy fajlagos felületű ZEOVIT— RCLM—OO jelű élősködőéi lenes és baktériumelszívó hatású ás­ványkeveréket fejlesztettek ki. Ezt 15 grammos mennyiségben az ivóvízbe adagolva a fertő­zésveszély szinte teljesen ki­szűrhető. A három célorientált szemcsé- zetű és anyagi összetételű ás­ványkeverék együttes alkalma­zása esetén a takarmányozási- tartási előnyök, hatások kedve­zően összegeződnek. (A Miskolci Akadémiai Bizottság kiadványa nyomán.) olyan talajvizsgálat dönthetné el, ami nem 0—60 centiméterig, hanem annál jóval mélyebb ré­tegekben is kimutatná az alapve­tő tápanyagok jelenlétét vagy nem jelenlétét. Egyetértünk abban is, hogy a nitrogén nem csak a fehérjeszin­tézist (növekedésdinamikát), de az almatermés sejtjeinek fella­zulását is okozza, így a tárolás során a légzés következtében az almában található savaik — a szerző szerint oxálsiavak — oxi­dálódnak, az oxidáció eredmé­nye viszont minden esetben el­színeződéshez vezet. Ezt jelöltem előző cikkemben „húsbarnulás”- nak. A betegség okának tárgya­lásánál én egyértelműen utaltam a vegyes lombtrágyázásra, amit a gazdaságok nem 1—2, sajnos sok esetben 4—5-ször is alkal­maznak. Mindezek mellé alkal­maznak még különböző stimuláló anyagokat, színesítő anyagokat stb. Nem tagadom, a kalcium kolloidképző és közömbösítő ha­tását, hiszen ezt jól ismeri a nö­vénytermesztés minden ágazata, de a talajban lejátszódó hihetet­lenül bonyolult kémiai folyama­tok megismerését, csak nagy te- nyószedényes experimentális kí­sérletek tennék lehetővé. E néhány kitérő után megpró­bálok válaszolni az általam a címben feltett kérdésre, hiszen feladatunk nem az elkövetett hi­bák magyarázata, hanem a segí­teni akarás kell, hogy legyen. Az azt hiszem, egyértelmű, az idős, kiöregedett almások kigyó­gyítása szinte lehetetlennek tű­nik. Azt azonban itt is el kell mondani, hogy a vegyes mikro­elem, vagy karbomid lombtrá­gyázást el kell hagyni és a talaj­ba sem kell nitrogént adagolni. A 10—15 éves fák esetében azon­ban feladatunk a talaj humusz­tartalmának növelése (humusz­kolloidok létrehozása). Ez úgy érhető el, ha a talajba 60—80 cm mélységig szerves anyagot (zöld­vagy istállótrágyát) juttatunk be. Ha istállótrágyát alkalmazunk, azt minden esetben mésztejjel közömbösítsük (a szarvas marha- trágya savas kémhatású), ha ezt nem tesszük, a talajt tovább sa­vanyítjuk. A nitrogéntartalmú műtrágyák használatát csak ve­szély esetén (gyenge növekedés stb.) alkalmazzuk, de csak ad­dig, amíg a termések nagysága nem haladta meg a dió nagysá­gát. Ha a termések nagysága meghaladta, mindennemű lomb- trágyázást abba kell hagyni még akkor is, ha ez veszélyezteti az almatermés piacosságát. Az új telepítésű almásoknál fel­tétlenül szükség van a ..feltöl­tő” trágyázásra, de ez minden esetben jól érett, mésztejjel kö­zömbösített istállótrágya és nem a műtrágyák tömege legyen. A mésztrágyát a többi tápanyag- szinttel harmonikusan kell ada­golni. Egy ilyen vagy ehhez ha­sonló technológia betartása mel­lett a húsbamulás bizonyos időn belül megszüntethető. Dr. Var^.i Imre főiskolai tanár r a mindentudó zeoiit Ásvány a nyíltaknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom