Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-04 / 104. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. május 4. HALLÓ, ROSTA? Levél, távirat, telefon s---------------------------------------------------\ Kiegészítik: összefogással Mire költik a tízezret? Ez évtől kezdődően a város tanácstagjai 10—10 ezer forinttal gazdálkodnak saját választókerületükben. A kapott összeget a választókerületben lakók társadalmi munka hozzájárulásával, a legsürgetőbb feladatok megoldására fordíthatják. Mire költik az összeget a városban, ezt néztük meg néhány választókerületben. A 42-es és 43-as tanácstagi választókerület tanácstagjai Tóth Lajosné és Lipcsei Sándor társult a közös célok gyors és gazdaságos megvalósítása érdekében. Ez évben a 43- as körzetben az Olenyik utcában szilárd burkolatú járdát akarnak együttes erővel építeni. A jövő évben a 42-es körzetben kerül sor beruházásra, természetesen a lakók közösségi munkájával. A város legnagyobb lélekszámú tanácstagi körzetében, a 21-ben Úri Dezső a tanácstag. Itt hozzávetőleg 50 ezer forintos társadalmi munkával pótolják ki a 10 ezer forintot. A Vár utcában 200 méter járdát, a Sántha István utcában egy 20 méteres kerítés építését tervezik. A Városmajor út sarkán egy hatvan négyzetméteres parkot szeretnének kialakítani. A 61-es választókerületben, az Úttörő utcában a már elkészült járda további építését tervezik, mintegy ötszáz méteren. Ezzel egy időben megoldják a vízgyűjtő csatorna kialakítását is. Bátyi József tanácstag itt 15 ezer forint értékű társadalmi munkával számol. A választókerületekben az ott lakók egyetértésével határozták meg a tennivalókat, a sorrendet, mi a legsürgősebb, mi várhat. A tízezer forint kevés egy-egy nagyobb feladat megoldásához. A városlakók azonban társadalmi munkájukkal ezt az ősz- szeget megsokszorozhatják, szebbé és otthonosabbá téve lakókörnyezetüket. A 66 tanácstagi körzet 660 ezer forintja együttes munkával milliókra tehető. V ______________/ Mindenkit érdeklő és igen tanulságos összefoglalót készített a városi postahivatal vezetője, Pózner István és Juszku Sándor a megyei távközlési üzem vezetője a postai szolgáltatási helyzetről és a távközlési hálózat fejlesztéséről. Az utóbbi nyolc évben — 1975-ben foglalkozott ugyanis ezt megelőzően a postahivatal munkájával a városi tanács végrehajtó bizottsága — a városiasság igényeit kielégítő mértékben fejlődött a szolgáltatások köre. A vasúton túli részen új postahivatal nyílt, a Felszabadulás és a Gyár úti lakótelepen hírlappavilont helyeztek el, s ma már a három helyett négy utcai nyilvános telefon- fülke segíti a helyi beszélgetések lebonyolítását. Felújították a posta épületét, melyre eddig az igazgatóság csaknem 4 millió forintot költött. Továbbra is a leggyakoribb a hagyományos szolgáltatás, melyet igénybe veszünk, a közönséges és ajánlott levél, csomagok, értékküldemények, bélyegek és más értékcikkek fölvétele, illetve árusítása, valamint a táviratok felvétele, telefonbeszélgetések lebonyolítása, különféle pénzek ki- és befizetése. Ezeket a hét minden munkanapján igénybe vehetjük. A felvett küldeményeket, amelyeket délután 4-ig adunk fel, még aznap továbbítja a posta. Az ezután feladott küldeményeket csak másnap indítják rendeltetési helyükre, a járat 16 óra 35 perckor indul és csatlakozik a Nyíregyházáról induló postavonathoz. Az elmúlt évben több mint 111 ezer ajánlott, félmilliónál több közönséges levelet, 12 ezer csomagot, 44 653 postai utalványt, nyolcezer expresszA postán mindig nagy a forgalom. és 5500 légipostái küldeményt továbbított a két kisvárdai posta. Mióta drágább lett a küldemények viteldíja, csökkent a feladott küldemények száma. A postások észrevették, hogy kevesebben küldenek csomagban száraz kenyeret, kenyérhéjat, állatokat hizlaló rokonaiknak, ismerőseiknek. Az expresszlevelek száma is visszaesett, emelkedett viszont a postai utalványok száma. Érdekes adatokat tudhatunk meg a pénztárszolgálat alakulásáról is. Ide sorolják a csekk, takarék be- és visszafizetéseket, átutalási befizetéseket és az értékcikkek árusítását. A főpénztár évi forgalma 1973-ban 695 millió volt, tavaly pedig 1,5 milliárd, míg a hármas számú kispostahivatal ezenkívül 131 millió 798 ezer forintos forgalmat bonyolított le 1982-ben. Ez is bizonyítja, hogy nagy szükség volt az új hivatal létrehozására. A távbeszélő és távíró szolgálat is jól tükrözi kapcsolatunkat a postával, hisz 1982Egy éve, 1982 februárjában határozták el a kisvárdai kórház vezetői, hogy a hatvanszemélyes, kihasználatlanul lévő nővérszálló földszinti részét orvosi lakássá alakíttatják át. A terveket társadalmi munkában készítette el a kisvárdai költség- vetési üzem vezetője, majd szintén a költségvetési üzem ben 550 ezer helyi, 155 ezer távolsági beszélgetést rögzítettek. S hogy mennyire szeretünk telefonálni az összehasonlító adat is igazolja; 1973- ban a távolsági beszélgetések ideje — percben — 402 ezer volt, tavaly pedig 659 ezer percig beszélgettek a város lakói rokonaikkal, ismerőseikkel illetve hivatalosan ügyfeleikkel. Sajnos, a távközlési szolgálat jelenleg nehezen tud eleget tenni a növekvő követelményeknek. A távbeszélő-központ egyik része kézikapcsolású, a másik pedig önműködő. Az automata központ sem tartozik azonban a modernek sorába, a kezelése elég lassú, s a nagy forgalmú előfizetőket kapcsolták erre a központra. Gondot jelent, hogy egyszerre csak tíz bejövő hívást tud fogadni, ami ezen felül jön azt „elraktározza”-. Viszont a hívónak nem tud visszajelezni a központ kezelője, mert a hívás ilyen terhelés mellett nem jut el hozzá. Kisvárdán elsősorban a hálózat hiánya miatt nem lehet újabb telefonokat bekapcsolni. A lakótelepeken nem készültek el a hálózat alap- építményei ... Ennek enyhítésére helyeztek el tavaly decemberben egy újabb utcai fülkét a várfürdő mellett. A hírlapszolgálatról megtudhatjuk, hogy 1,8 millió hírlapot kézbesített, illetve árusított a helyi posta, a hírlapelőfizetők száma meghaladja a 8490-et. A legtöbben, 1818- an a Kelet-Magyarországot járatják, majd 1138-cai a Népszabadság, 301-gyel a Népszava, 128-cal a Népsport és 48 előfizetővel a Magyar Nemzet következik. Ezeken kívül 142 belföldi, 42 fajta külföldi, tízféle divatlap és 59 féle alkalmi kiadványt terjesztenek a postások. dolgozói hozzáláttak az átalakításhoz. A munka határidő előtt, jó minőségben elkészült, s április 29-én hat, egyenként 60—80 négyzetméter alapterületű lakást avathattak. A kétszobás összkomfortos lakások 700 ezer forintba kerültek. Az új lakásokba fiatal, most végzős orvosok költözhetnek. Hat lakás hétszázezerért Interpelláció Nagy András tanácstag interpellációt jelentett be egy korábbi tanácsülésen. Elmondta, hogy több kisiparos sérelmezte a KlOSZ-nál a vízműtársulat intézkedését, amely szerint a műhellyel rendelkező kisiparosokra érdekeltségi hozzájárulást vetett ki, függetlenül attól, hogy ezt már korábban megfizették. Amennyi-, ben több műhellyel rendelkezik a kisiparos; az érdekeltségi hozzájárulást is többszörösen veti ki a vízműtársulat. A tanácstagi interpellációval az áprilisi tanácsülésen foglalkoztak. Ez ügyben a tanács városgazdálkodási osztálya a következő intézkedést hozta: tekintettel arra, hogy az ide vonatkozó jogszabály értelmezése nem egységes, a vízműtársulat a kivetett vízműérdekeltségi hozzájárulás ügyében az intézkedéseket felfüggeszti és további egyeztető tárgyalást tart a megyei és a városi tanács illetékes szakigazgatási szerveinek részvételével. Tízmilliós társadalmi munka Jócskán sikerült túlteljesíteni az elmúlt évre tervezett társadalmi munka értékét a városban. A korábban tervezett 7,3 millió helyett 10,8 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a város lakói, üzemei, intézményeinek dolgozói. Az egy lakosra jutó össztársadalmi munka értéke 595 forint. A végzett társadalmi munka értéke szerint a különböző munkahelyek között a sorrend így alakult: öntödei vállalat (2,6 millió), TAÉV, Kelet-tiszántúli Meliorációs Vállalat, KEMÉV, HUNNIA- COOP, költségvetési üzem, tűzoltóparancsnokság, Egyesült Izzó, Rákóczi Tsz, VSZM, KPM Közúti Igazgatóság, kórház dolgozói, városi tanács dolgozói, SZAVICSAV, KIOSZ, szeszipari vállalat, építőipari szövetkezet, Zöldért Vállalat, vas- és fémipari szövetkezet, városi tanács családi rendezvényeket szervező iroda dolgozói, elektroakusztikai gyáregység, városi művelődési központ, ÁFÉSZ dolgozói, Nyírtassi Állami Gazdaság, Volán, tornyospálcai tsz, vízgazdálkodási társulat, vízügyi igazgatóság, élelmiszer, iparcikk kiskereskedelmi vállalat, Füszért vállalat, Kékese tsz, szeszfőzdéi dolgozók, gabonaforgalmi vállalat, vágóhídi, vásártéri dolgozók, vetőmagtermeltető és értékesítő vállalat, munkásőrség és a Tüzép vállalat. Az alsó és középfokú oktatási intézmények, bölcsődék, óvodák, iskolák szülői munkaközösségei is derekasan kivették a részüket a közhasznú munkákból. Másfél millió értékű munkát végeztek az elmúlt évben. A Hazafias Népfront kerületi bizottságai, a társadalmi szervek és a lakosság is jó'l dolgozott, 1,6 millió forintot tesz ki az általuk végzett munka, melyből a lakossági közhasznú munka meghaladja az egymilliót. A vadász- társaság 411 ezer, a nyugdíjasklub 132 ezer, a horgászegyesület 31 ezer forint értékű ingyenes munkát végzett. Jelentősek a különböző üzemek, intézmények dolgozói által kommunista műszakok béréből befizetett összegek is. Nyári kulturális rendezvények Gazdag műsort kínálnak a város lakóinak és vendégeinek a művelődési intézmények a nyári hónapokra. Május 8-án a művelődési központ színháztermében kerül sor a béke- és barátsági hónap megyei megnyitójára a „Győzelem napja” alkalmából, ahol magyar és szovjet művészeti csoportok adnak műsort. Május ll-én és 13-án a művelődési központban a budapesti Népszínház Sarkadi Imre: „Elveszett paradicsom’ című színművét mutatja be, majd 24-én a „V’Moto-rock” együttes könnyűzenei koncertjét rendezik meg a várszínházban. Május 25-én és 26-án az Állami Bábszínház vendégjátékának örülhetnek a gyerekek. Benépesül a várkert május 29-én, ahol a nemzetközi gyermeknapon művészeti csoportok szórakoztatják a résztvevőket, színházi és bábszínházi mesejátékokra is sor kerül. Júniusban a Móricz Zsig- mond Színház társulata kezdi a programot a „Három a testőr” című zenés vígjátékkal, majd a Népszínház, a debreceni Csokonai Színház és a szolnoki Szigligeti Színház művészei vendégszerepeinek a művelődési házban, illetve a várszínpadon. — Képletesen azt is mondhatnám, hogy malterosládá- ban születtem és abban nevelkedtem. Apám kőműves volt, s ha elindult Záhony felé kerékpárral munka után a hét elején, akkor a hét végén Mátészalka felől érkezett meg. Fáradtan, s eredmény, azaz munka nélkül. A munka iránti tiszteletem innen ered. S ami a feladatom, azt igyekszem jól elvégezni. Öcsémmel, Jánossal — aki szintén az ÉPSZER-nél dolgozik — így nőttünk fel. Az iskola után, látva szüleim nehéz helyzetét és ismerve unokatestvéreimnek látszatra fényűző életét, akik szabók voltak Budapesten, én is ezt a szakmát választottam. Matuk László mester úrnál tanultam a szakmát 1949- ben, ahogy akkor mondták, szabadultam. A mester közölte velem, hogy munkát nem tud adni. Egy kisvárdai építőbrigád tagjaként, mint segédmunkás a miskolci magasépítőknél kezdtem el dolgozni. Az első diósgyőri házak alapköveinek lerakásánál már ott voltam. Nyolc hónap után Pestre mentem, hogy a szakmámban, a szabóságban dolgozzam. Nem sikerült... Bevonultam katonának. Leszerelésem után apám mellett voltam segédmunkás, de szakmunkát végeztem, így ment ez 1960-ig. Apám ekkor adta be az ipart, s mi ahogy voltunk az építőipari szövetkezetbe mentünk el munkát vállalni. Kőművesként dolgoztam, majd brigádvezető lettem, szakmun- munkásvizsga nélkül. Később azt is megszereztem, s itt dolgoztam 1969-ig. Legutóbb már építésvezetőként. 1969. október 6-án kerültem a jelenlegi vállalatomhoz, az ÉPSZER-hez. Dolgoztam és tanultam egyszerre. Itt végeztem el a magasépítői művezetői tanfolyamot. Hozzásegítettek, hogy leérettségizzem. Munkámat több alkalommal elismerték. Miniszteri kitüntetést is kaptam. Ügy érzem, megbecsülnek. Sokan mondják rám, hogy „cigánybrigád-vezető”. Nem szégyellem, mert ez az igaz. Volt olyan időszak, hogy negyven-ötven cigánnyal dolgoztam, minden probléma nélkül. Én megbecsülöm őket, s nem engedem, hogy cigányozzák őket, de meg is követelem, hogy a bizalommal ők se éljenek vissza. Most is sok cigány dolgozik becsülettel a kezem alatt. Ök úgy mondj ák^ tudok a nyelvükön beszélni. A Felszabadulási lakótelep házait és az itt lévő intézményeket velük is építettem. Mielőtt itt elkezdtük volna a munkát, több helyen dolgoztunk. A Gyár úti lakótelepen egy 36 lakásos házzal kezdtük a városban a társasházak építését. A Felszabadulási lakótelepen több mint 400 lakást építettünk fel. S itt van a számomra legkedvesebb épületem, a szakmunkásképző. Szemre is tetszetős, építészetileg szép feladat volt. Vagy itt van az új 5. sz. általános iskola, amit már birtokba vettek a tanulók, egy évvel hamarabb, mint a tervezett átadási határidő. Ezen a lakótelepen tíz éve dolgozunk. Az ember szeresse azt, amit csinál, ne tűrje el a selejtet. S ha már becsúszott, legyen ereje becsülettel kijavítani. A családom? Munka és tanulás mellett nagyon keveset tudtam velük foglalkozni. A szórakozás számomra már évek óta az újság, a rádió és a tv. A fiam, Tibi, bányamérnök, jelenleg katona. A lányom, Zsuzsa már férjhez ment. Férjével együtt Algírban dolgoznak. Mindezt amit elértem, a családi boldogságot is közösen feleségemmel együtt értük el. Neki sokat köszönhetek. Most is itt van mellettem, itt dolgozik ő is az építkezésen. Visszatekintve szeretnék még annyi lehetőséget kapni, mint amennyi eddig volt. Valaki jegyezte meg nekem a közelmúltban: ha egy kicsit korábban kezdem itthon a városépítést, akár egy új Kisvárdát is építhettem volna. Valójában ezt teszem — társaimmal együtt. Nem tagadom, jólesett, hogy a város érdekében kifejtett eredményes munkáért átvehettem a „Kisvárda Városért” kitüntetést. Köszönöm. Elmondta: Mándoki Tibor, az ÉPSZER 53 éves művezetője. Lejegyezte: Vincze Péter. Kitüntetés az építiknek
